Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

xMiiiav 1975. OKTOBER 9.. CSÜTÖRTÖK KÖZÖS KÖZLEMÉNY a Vietnami Dolgozók Pártja és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya küldöttségének magyarországi látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának és a Magyar Népköztársaság Minisztertaná­csának meghívására 1975. október 3. és 8. között Le Duan elvtársnak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága első titkárának vezetésével hi­vatalos baráti látogatást tett a Magyar Népköz- társaságban a Vietnami Dolgozók Pártjának és a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormányának küldöttség^ A vietnami küldöttséget a Magyar Népköztársa­ságban mindenütt nagyon forró baráti fogadtatás­ban részesítették, ami ismét tanúsította a két szo­cialista ország, pártjaink, kormányaink és népeink közötti testvéri szolidaritást a béke és a szocializ­mus nemes ügyéért folytatott közös harcban. A vietnami küldöttség magyarországi tartózkodása Idején a két fél tárgyalásokat folytatott, amelyeken részt vettek magyar részről: Kádár János, a Ma­gyár Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának A barátság, az elvtársi meg­értés és egyetértés légkörében, a testvéri szolidaritás szelle­mében folytatott tárgyaláso­kon megvitatták a két ország, a két párt összefogása erősí­tésének, együttműködése fej­lesztésének kérdéseit. Véle­ményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom időszerű problémáiról. A tár­gyalásokon nézetazonosság nyilvánult meg a megvitatott kérdésekben. A magyar vezetők tájékoz­tatást adtak a Magyar Nép- köztársaság helyzetéről, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusának határoza­tairól és a párt programnyi­latkozatáról, a béke és a nem­zetközi enyhülés erősítéséhez való hozzájárulásukról. Ismer­tették a szocialista társada­lom építésében elért eddigi eredményeket, a bel- és külpo­litikai feladatokat. A vietnami tárgyaló küldött­ség nagyra értékelte a magyar népnek a Magyar Szocialista Munkáspárt kipróbált vezeté­sével elért nagy eredményeit a szocialista társadalom építé­sének minden területén. Kife­jezte az a meggyőződését, hogy I a'-Magyar. Népköztársaság az MSZMP XI. kongresszusának ( határozatai és a párt program- nyilatkozata alapján sikerrel halad előre a fejlett szocialis­ta társadalom felépítésének útján. Elismeréssel rámutatott: a Magyar Népköztársaság — a többi szocialista országgal együtt — nagy mértékben hoz­zájárul a szocializmus, a tár­sadalmi haladás, a demok­rácia, a nemzeti függetlenség, a béke ügyéért küzdő erők be­folyásának szüntelen növeke­déséhez. A vietnami fél tájékoztatást adott a vietnami nép nagy győzelméről az amerikai ag- resszorok ellen vívott honvé­dő harcban és az új forradal­mi szakasz feladatairól. A vietnami nép — a többi Indokínai országgal vállvetve, a testvéri Magyar Népköztár­saságnak, a többi szocialista országnak, a világ haladó an- tiimperiaiista erőinek nagy és értékes segítségét élvezve a Vietnami Dolgozók Pártja ve­zetésével, hosszú, áldozatos harcot vívott az amerikai im­perialista agrésszorok ellen, di­csőséges győzelmet aratott, s valóra váltotta Ho Si Minh elnök végakaratát. Most a vi­etnami nép, a kivívott győzel­met megszilárdítva, a népgaz­daság helyreállításán és fej­lesztésén, életszínvonalának emelésén, a békés, egységes független, demokratikus és szocialista Vietnam felépítésén munkálkodik. A magyar tárgyaló fél hang­súlyozta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Nép- köztársaság kormánya nagyra értékeli a hős vietnami nép történelmi és nemzetközi je­lentőségű győzelmét, s a Viet­nami Dolgozók Pártjának po­litikáját, a vietnami nép nagy győzelmének meghatározó té­nyezőjét. A vietnami nép győ­zelmét a szocializmust építő magyar nép sajátjának is te­kinti. E győzelem a szocialista világ az egész haladó emberiség diadala. A vietnami nép győ­zelme méltó hozzájárulás a vi­lág népeinek küzdelméhez az imperializmus, a gyarmatosí­tás és a neokolonializmus el­len, a békéért, a függetlensé­gért, a demokráciáért, és a szocializmusért.' A magyar vezetők hangsú­lyozták. hogy a Magyar Nép- köztársaság, internacionalista politikájának megfelelően, a jövőben is megad minden tő­le telhető segítséget a vietna­mi népnek az imperialista ag­resszió által ütött sebek be- gyógyitásához, a békés alkotó munka kibontakoztatásához, a szocializmus építéséhez. A vietnami küldöttség tol­mácsolta a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottsága, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság kormánya és az egész vietnami nép mély hálá­ját, őszinte köszönetét azért az értékes segítségért, amély- lyel a Magyar Szocialista Munkáspárt, a Magyar Nép- köztársaság kormánya és az egész magyar nép támogatta az amerikai agrésszorok ellen, a függetlenségért, a szabadsá­gért, a haza egyesítéséért ví­vott honvédő harcát, vala­mint a szocializmus építését. Nagyra értékelte a Magyar Népköztársaság hasznos rész­vételét a vietnami nemzetkö­zi ellenőrző és felügyelő bi­zottságban. A magyar tagozat, a Vietnamra vonatkozó pári­zsi egyezmény szelleméhez hűen, méltóképpen hozzájá­rult ahhoz, hogy a bizottság pontosan teljesítse az egyez­ményben meghatározott fel­adatát. Elz értékes hozzájáru­lást jelentett a vietnami nép igazságos harcához. A felek forrón üdvözlik a szocialista országoknak a szo­cializmus és a kommunizmus építésében elért nagyszerű eredményeit; a munkásmozga­lom, a dolgozó nép harcának szüntelen erősödését a tőkés- országokban a békéért és a demokráciáért, az el nem kö­telezett országok és a nemzeti felszabadító mozgalom ki­emelkedő sikereit az imperia­lizmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti függetlenségért és társadalmi haladásért vívott küzdelemben. A világ három forradalmi erejének nagy győzelmei alapvetően kedvező változásokat hoztak létre a vi­lág népei számára. A két fél megállapította, hogy az európai szocialista országok nagy eredményeket értek el a kontinens békéjé­nek és biztonságának megszi­lárdítása terén, aminek tanú- bizonysága az európai bizton­sági és együttműködési érte­kezlet sikeres megtartása. A két fél úgy véli, hogy a szo­cialista országok erejének ál­landó növelése minden terü­leten az európai béke és biz­tonság garantálásának megha­tározó tényezője. Forrón üdvözlik a laoszi és a kambodzsai nép nagy győ­zelmét, amely a vietnami nép győzelmével együtt új távlato­kat nyitott a délkelet-ázsiai térség népei számára a nem­zeti függetlenségért, a bé­kéért és a társadalmi haladá­sért folytatott harcban. A két fél teljes mértékben támogatja Délkelet-Ázsia né­peinek harcát a békéért, a függetlenségért, a pozitív sem­legességért; és azt a követelé­sét, hogy az Egyesült Államok maradéktalanul vonja ki csa­patait és számolja fel katonai bázisait ebben a térségben. A két fél teljes mértékben támgatja a Koreai Népi De­mokratikus Köztársaság ja­vaslatait Korea békés, demok­ratikus egyesítésére. A két tárgyaló fél síkra- szállt a közel-keleti válság oly módon történő átfogó politikai rendezése érdekében, hogy az biztosítsa valamennyi Izrael által megszállt arab terület kiürítését, a Palesztinái nép nemzeti jogainak helyreállítá­sát, a térség valamennyi or­szágának biztonságát. Szolidaritásról biztosította a fórra dalmi «vívmányainak vé­delméért, a demokrácia meg­őrzéséért küzdő portugál né­pet. A magyar és a vietnami nép követeli Luis Corvalán elv­társ és minden bebörtönzött chilei hazafi szabadon bocsá­tását Támogatják a spanyol nép küzdelmét demokratikus jo­gaiért További támogatásukról biz­tosítják a nemzetközi mun­kásosztály forradalmi oszta­gainak harcát a monopoltőke ellen, valamint Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek harcát az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolo­nializmus ellen. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Vietnami Dolgo­zók Pártja a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus elvei alapján folytatja erőfeszítéseit annak érdekében, hogy tevékenyen hozzájáruljanak a szocialista országok, a nemzetközi kom­munista és munkásmozgalom egységének, valamennyi anti- Imperialista erő összefogásá­nak megszilárdításához a nemzetközi békéért, a nem­zeti függetlenségért, a demok­ráciáért és a társadalmi hala­dásért folytatott harcban. El­tökélt szándékuk; minden le­hetőt megtesznek annak érde­kében, hogy tovább növeked­jenek a szocializmus erői és más antiimperialista erők, amelyek — meggyőződésük szerint — a nemzetközi hely­zetben bekövetkezett pozitív változások visszafordíthatat­Leonyid Brezsnyev üzenete o szovjet—amerikai kereskedelmi és gazdasági tanács ülésének résztvevőihez Washingtonban megtartot­ták a szovjet—amerikai keres­kedelmi és gazdasági tanács igazgatói ülését. Az ülésen megvitatták a szovjet—ameri­kai kereskedelem fejlődését és perspektíváit, kölcsönös finan­szírozásának kérdéseit, a két ország közötti gazdasági együttműködés kiszélesítésé­nek lehetőségeit. Az ülésen felolvasták Leo­nyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárá­nak üzenetét. „Mi úgy vél­jük, hogy az amerikai—szov­jet kereskedelmi és gazdasági tanács tevékenyen végzi hasz­nos munkáját, amely a kap­csolatok megjavítására, _ a fennálló nehézségek elhárítá­sára s arra irányul, hogy ke­reskedelmi-gazdasági együtt­működésünk olyan fejlődést érjen el, amely megfelel a két ország gazdasági potenciáljá­nak” — szól az üzenet. „Áldásos, de — ahogy a ta­pasztalatok mutatják — nem könnyű munka ez, nagy és ki­tartó erőfeszítéseket követel. Hisszük, hogy végső fokon si­ker koronázza majd ezt a munkát. Meggyőződésünk, hogy a nemzetközi feszültség folyta­tódó enyhülése kapcsán, amelynek tanúbizonysága volt a nemrégiben megtartott európai biztonsági és együtt­működési értekezlet, az érte­kezleten részt vett országok kereskedelmi és gazdasági kapcsolatainak fejlesztéséhez új lehetőségek nyílnak.” MOSZKVA Az NDK párt- és állami küldöttsége Volga vidéki körútra indult Szerdán reggel elutazott Moszkvából az NDK párt- és állami delegációja, mely Erich Haneckernek, az NSZEP Köz­ponti Bizottsága első titkárá­nak vezetésével két napot töl­tött a szovjet fővárosban. Moszkva vnukovói kormány­repülőterén az NDK küldött­ségének búcsúztatására meg­jelent Leonyid Brezsnyev, Nyi- kolaj Podgomij és Aiekszej Koszigin, valamint az SZKP Politikai Bizottságának több más tagja. A repülőtér felé tartó vendégeket a Lenin su­gárúton a moszkvaiak tízezrei búcsúztatták. A repülőtéren felsorakozott a moszkvai hely­őrség három haderőnemből álló diszegysége. A moszkvai televízió -helyszíni -közvetítés­ben számolt be a delegáció el­utazásáról. Az NDK párt- és állami küldöttségének szovjetunióbei) látogatása még nem fejeződött be. Erich Honecker és a delegá­ció tagjai Moszkvából több­napos Volga vidéki körútra in­dultak, melynek első állomása Lenin szülővárosa — Ulja- novszk. A német vendégek el­látogatnak ezenkívül Volgo­grádba, Kazanyba és Naberezs- nije Csélnibe is, ahol Európa legnagyobb tehergépkocsigyá­ra, a „KAMAZ” épül. Elindultak a küldöttségek Berlinbe Szerdán Moszkvából Berlin­be utazott az SZKP küldött­sége, amely részt vesz az európai kommunista és mun­káspártok konferenciájának előkészítésével foglalkozó munkacsoport ülésén. A kül­döttség vezetője Borisz Pono- marjov, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára. Gyenes Andrásnak, a Köz­ponti Bizottság titkárának ve­zetésével szerdán Berlinbe utazott az MSZMP küldöttsé­ge, amely részt vesz az euró­pai kommunista és munkás­pártok konferenciájának elő­készítésével foglalkozó mun­kacsoport ülésén. A békeprogram végrehajtásának eredményei Andrej Gromiko elemzése a Kommunyisztban A Kommunyiszt, az SZKP Központi Bizottságának elméleti és politikai folyóirata legfrissebb számában közreadta Andrsj Gromikónak, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Szovjetunió külügyminiszterének elemzését a XXIV. pártkong­resszuson elfogadott békeprogram végrehajtásának eredményei­ről. A terjedelmes tanulmány keretében a külügyminiszter a szovjet párt és kormány álláspontját is kifejti a nemzetközi politika időszerű kérdéseiről« A kulcsfontosságú nemzetközi problémákról szólva Gromi­ko nagy teret szentel a közel-keleti konfliktusnak, amelynek megoldására a Szovjetunió állhatatos erőfeszítéseket tesz. A térségben változatlanul fennálló háborús veszélyt a szovjet külügyminiszter véleménye szerint az arab földek folytatódó megszállása Izrael által és Tel Aviv szűnni nem akaró pro­vokációs tevékenysége idézi elő. „Konjunkturális számítás­ból” eredő lépéseknek, az arab országoknak juttatott „ala­mizsnának” nevezi Gromiko a „lépésről lépésre” való ren­dezésire irányuló próbálkozásokat, amelyek valójában csak a figyelmet terelik el a közel-keleti probléma teljes komple­xumának megoldásáról. A Szovjetunió — írja — nem illu­zórikus, hanem valóságos és mindent átfogó rendezésre tö­rekszik, amely biztosítaná az igazságos és tartós béke meg­teremtését ebben a térségben.. A szovjet—amerikai kapcsolatok helyzetéről szólva Gro­mdko megállapítja: „A felek kölcsönös erőfeszítéseinek ered­ményeként egészében véve változatlanul fennmaradt a szov­jet—amerikai viszonyban kialakult elvi irányvonal. A fel­adat most az, hogy ezt a viszonyt új fejlődési fokra emeljük — megvalósítsuk a gyakorlatban azokat a megállapodásokat, amelyek Leonyid Brezsnyev és Gerald Ford vlagyivosztoki találkozója során jöttek létre.” A két ország viszonya ugyan­akkor nem mentes a bonyolító tényezőktől — folytatja a szovjet külügyminiszter és emlékeztet arra, hogy a Szovjet­unió erélyesen elutasította az Egyesült Államok bizonyos köreinek kísérletét a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok diszkriminációs alapon való folytatására. Bonyolítják a két ország viszonyát az Egyesült Államok egyes külpolitikai cselekedetei is. Gromiko ezzel összefüggés­ben kifejezi reményét, hogy az Egyesült Államok illetékesei végül is a realizmus irányába mutató meggyőző érvként fog­ják értékelni az indokínai népek felszabadító mozgalmának sikerét és lemondanak egyes múltbeli illúzióikról. Kedvezően fejlődnek a Szovjetunió kapcsolatai gyakorla­tilag valamennyi nyugat-európai országgal — állapítja meg a továbbiakban a külügyminiszter és első helyen említi a magas szintű szovjet—francia tárgyalások, köztük a francia elnök küszöbönálló látogatásának jelentőségét. A szovjet—nyugatnémet kapcsolatok alakulása __ írja — megfelel az 1970-ben létrejött szovjet—nyugatnémet szer­ződésnek és a felek más megállapodásainak. Ugyanakkor a Szovjetunió afelett sem huny szemet, hogy az NSZK-bam változatlan befolyással rendelkeznek azok az erők, amelyek­nek körében még jelen vannak a revansista hangulatok, a szocializmussal és a Szovjetunióval szövetséges NDK-val szembeni ellenségesseg érzelmei. Wilson brit miniszterelnök moszkvai látogatását követően — hagoztatja Gromiko — újabb lehetőségek nyíltak a politikai-gazdasági és egyéb kapcsolatok javítására Nagy-Britanniával is. Kedvezően ala­kulnak a kapcsolatok Gromiko értékelése szerint Olaszor- szággal és Finnországgal, valamint más nyugat-európai or­szágokkal is. Az európai biztonsági értekezlet eredményeit méltatva a szovjet külügyminiszter leszögezte: elengedhetetlen szükség van újabb nagy erőfeszítésekre a helsinki eredmények megerősítésére, továbbfejlesztésére, más földrészeknek pedig Le kell vonniuk a tanulságokat belőlük. A Szovjetunió nagy figyelmet szentel a távol-keleti helyzetnek: „Kínához fűződő kapcsolatainkban — írja Gro- niíko — nem történt semmiféle pozitív változás: a maóista vezetés továbbra is olyan politikát folytat, amely mélysége­sen ellenséges a Szovjetunióval és más szocialista országok­kal szemben, amelyek elvi marxista—leninista álláspontot képviselnek. A Szovjetunió amellett van, hogy a szovjet- kínai kapcsolatok normális mederbe terelődjenek. Kínával éppen úgy, mint más országokkal kapcsolatban, a Szovjetunió szigorúan ragaszkodik az egyenjogúság, a szuverenitás tisz­teletben tartása, a területi épség, az egymás belügyeíbe való be nem avatkozás, az erőszak alkalmazásától való tartózko­dás elveihez. Készek vagyunk a barátság és együttműködés helyreállítására a kínai néppel, amely iránt a szovjet embe­rek mindig őszinte tiszteletet érezték és éreznek.” Az utóbbi időben szembetűnő — írja a külügyminiszter —, hogy Peking megpróbál egyes országokat bevonni szov­jetellenes politikájába, ami leginkább a kínai—japán vi­szonyban figyelhető meg. Gromiko kifejezi reményét, hogy a kínai vezetésnek nem engedik meg, hogy saját tervedhez igazítsa más országok politikáját. Részletesen foglalkozik Gromiko a leszerelés időszerű kérdéseivel is. A Kommunyisztban megjelent tanulmányában Gromiko végezetül megállapítja, hogy a szovjet külpolitika napról napra történő irányitását a párt lenini törzse — a központi bizottság és annak Leonyid Brezsnyev vezette politikai bi­zottsága valósítja meg. i lanná tételének legfontosabb biztosítékát jelentik. A két fél megelégedéssel ál­lapította meg, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Vietnami Dolgozók Pártja, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság és a Magyar Népköz- társaság közötti testvéri ba­rátság és harci szolidaritás mind jobban erősödik és fejlő­dik. Magyarország és Vietnam között teljes bizalÄm, kölcsö­nös támogatás, szoros együtt­működés, egymás iránti tisz­telet és kölcsönös megértés van. Magyarország és Viet­nam a marxizmus—leniniz- mus és a proletár internacio­nalizmus alapján nyugvó kap­csolata hosszú forradalmi harcban kiállta a próbát. A két fél elhatározta: an­nak érdedében, hogy még job­ban elősegítsék a két nép összefogását, erejének növelé­sét, további közös erőfeszíté­seket tesznek az együttműkö­dés, a kapcsolatok erősítésére és fejlesztésére a politika, a diplomácia, a gazdaság és a kultúra területén. A Vietnami Dolgozók Párt­ja és a Vietnami Demokra­tikus Köztársaság kormánya küldöttségének a Magyar Nép- köztársaságban tett hivatalos baráti látogatása, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsa képviselőivel folytatott tárgyalásai, s azok eredmé­nyei nagymértékben hozzá­járultak a két párt, a két or­szág és nép testvéri barátsá­gának és összefogásának to­vábbi megszilárdításához, sok­oldalú együttműködésük fej­lesztéséhez; előmozdították a szocialista országok összefogá­sának, a nemzetközi kommu­nista mozgalom egysegének erősítését, ä marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus alapján. A vietnami párt- és kormány­küldöttség őszinte köszönetét fejezte ki azért a forró és ün­nepélyes fogadtatásért, amely­ben a Magyar Szocialista Munkáspárt, a magyar kor­mány és a magyar nép a kül­döttséget magyarországi láto­gatása során részesítette. első titkára, a magyar tárgyaló küldöttség vezetője, Huszár István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Rácz Pál külügyminiszter-helyettes, az MSZMP KB tagja, dr. Dóró György, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, Tordai Jenő külkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Némety Béla, a Magyar Népköztár­saság hanoi nagykövete; vietnami részről: Le Duan, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bizottságának első titkára, a vietnami tárgyaló küldöttség vezető­je, Le Thanh Nghi, a VDP KB Politikai Bizottságá- ' nak tagja, a VDK kormányának elnökhelyettese, Nguyen Co Thach külügyminiszter-helyettes, Nguyen Van Kha, a VDP KB gazdasági bizottságának helyettes vezetője, Le Khac, az állami tervbizottság elnökhelyettese, Nguyen Van Dao külkereskedelmi miniszterhelyettes, Nguyen Manh Cam, a Vietnami Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom