Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-08 / 236. szám

1975. OKTÓBER 8., SZERDA xMdav Heti jogi tanácsok ' A szabad szombatok­nak a szabadságba való beszámításáról. Olvasóink leveleiből látjuk, hogy még mindig nem szűn-> tek meg a viták a szabad szombatoknak a szabadság- napokba való beszámítását il­letően. Egyesek nem értik, hogy a szabad szombatok miatt a szabadságból levonás­nak van helye. Nem a válla­latok önkényes intézkedéséről van tehát szó, hanem a Mun­ka Törvénykönyv helyes értel­mezéséről. A hét minden nap­ja — kivéve a heti pihenőna­pot, a fizetett munkaszüneti napokat, ünnepnapokat — munkanap. A szabad szom­bat pedig szabadnap. A ren­delkezés tehát azt jelenti, hogy a munkaidő-beosztásból adódó szabadnapokat — a 44 órás vállalatoknál a kétheten­kénti szabad szombatot — be kell számítani a szabadságba. Például, ha olyan vállalat dol­gozója megy valamelyik hó­nap 16-ától 2 hetes szabadság­ra, ahol a hónap második és negyedik szombatja szabad, akkor 12 munkanapos sza­badságába a hónap végére eső szabad szon>bat is beleesik. Általában a problémát az ókozza, ha a dolgozó részle­tekben veszi ki szabadságát. Sokan úgy csinálják, hogy a szabad szombat előtti 1—2 na­pot kiveszik, Számítva arra, hogy beleesik a szabad szom­bat, ami szerintük nem szá­mít be a szabadságba. Ez csak részben igaz. Ilyenkor kétség­telen úgy tűnik, ez a dolgozó jobban jár, mint az, aki sza­badságát egyben veszi ki. Aki részletekben veszi ki szabad­ságát, úgy hogy azokba egy szabad szombat sem esik bele, nem járhat jobban, mint az a dolgozó, aki a szabadságát egyben veszi ki. Ezért minden 11 napi — részletben kivett szabadsághoz szabad szombat címén még 1 napot I hozzáad­nak. Tehát, ha a dolgozó rész­letekben TI napot vett ki, a kimutatásban ehhez hozzá kell írni egy 12. napot is. Olyan vállalatnál, ahol he­tenként van szabad szombat, 5 nap után kell 1 napot hozzá­számítani a kivett szabadság­hoz. Mit kell tudni az éj­szakai pótlékról? Az építőiparban és a nehéz­iparban dolgozók közül leg­utóbb többen felkeresték ta­nácsadónkat az éjszakai pót­lék kérdésében. Az építőipari dolgozók azt is kérdezték, jár-e idénypótlék a fizetett szabadságra. Kezdjük mind­járt ez utóbbinál. Az idénymunkarend alkal­mazása esetén a szabadság- idő^ járó térítés kiszámításá­nál — a szabadság kiadásá­nak időpontjában alkalmazott munkaidőkerettől függetlenül —7 az éves szinten alapul vett átlagos heti munkaidőkeret (pl. 44 óra) egy munkanapra jutó átlagát kell egy szabad­ságnapra jutó munkaidőként számításba venni. Az ilyen számításnál tehát a kifizetett idénypótlékot is figyelembe veszi a vállalat. A Munka Törvénykönyve éjszakai pótlék fizetésére vo­natkozó szabályai a nehézipari és az építőipari dolgozókra is vonatkoznak. Az éjszakai pót­lék mértéke 10 százalék, azon­ban a kollektív szerződés — különösen huzamosabb mun­ka esetén — ennél magasabb értéket is megállapíthat. Áta­lányban is meg lehet hatá­rozni az éjszakai pótlékot. A nehézipari miniszter rendele­tileg írta elő, hogy a kollek­tív szerződésben meghatáro­zott mértékű, huzamosabb időn át végzett éjszakai mun­ka esetében a.pótlék mértéke 20 százaléknál nem lehet ke­vesebb. Az építőiparban az éjszakai pótlék összege általában szin­tén 20 százalék, de a kollektív szerződés határozza meg, hogy mi minősül különösen huzgr mosabb ideig tartó munkának. Éjszakai pótlék az őrszolgála­tot .teljesítők (telepőr, kapuőr, stb.) részére nem fizethető. Az éjszakai pótlék az este 22 órá­tól reggel 6 óráig foglalkozta­tott dolgozóknak jár. A 22 óra előtti munka tehát nem mi­nősül még éjszakai munká­nak, úgyszintén, ha reggel 6 órakor, vagy azt követően kezd a dolgozó. Kötelező-e a felmon­dási idő letöltése? A Munka Törvénykönyve rendelkezései értelmében, a felmondási idő 15. naptól 6 hónapig terjedhet. Ezen belül a felmondási idő mértékét a kollektív szerződés határozza meg. Ha a kollektív szerződés vagy a felek megállapodása hosszabb időt nem állapít meg, a 15 napos felmondási idő a dolgozó által munkavi­szonyban töltött 10 év után ,4, 20 év után 5, 30 év után 6 hétre emelkedik, .r Ezenkívül hosszabb' a feJmon,dási ideje, a vezető állású dolgozóknak il­letve azoknak, akiknek jelen­tős a közvetlen befolyásuk a vállalati eredmény alakulásá­ra. Ez utóbbiak körét szintén a kollektív szerződésben kell meghatározni. Többszőr tapasztaltuk, hogy a dolgozó sérelmezi a felmon­dási idő mértékét akkor, ami­kor nyomban el akar menni kedvezőbb munkahelyre. Nyil­ván a dolgozó érdeke mellett a vállalati érdeket is figye­lembe kell venni. Ha a válla­lat nem kap nyomban arra a munkahelyre megfelelő mun­kaerőt. érthető, hogy ragasz­kodik a felmondási idő ledol­gozásához. Egyébként mód van arra is, hogy a vállalat és a dolgozó közös megegyezéssel eltekintsen a felmondási idő letöltésétől. Erre akkor kerül­het sor, ha a munkaviszony megszüntetése mindkét félnek közös érdeke. Követelni ezt azonban nem lehet. Ha a vállalat nem tekint el a felmondási idő letöltésétől, és a dolgozó a felmondási időt nem tölti le, munkakönyvébe kilépett bejegyzés kerül. Ez bizonyos hátrányokat jelent, mégpedig olyan esetekben, amikor a munkaviszonyban töltött idő előnyt jelent — pótszabadság, jubileumi juta­lom esetében. A kilépés előtt munkában töltött időt 3 évig nem lehet figyelembe venni, tehát az említettek szempont­jából újabb elhelyezkedés ese­tén, új dolgozónak számít mindenki, akinek a kilépett bejegyzés van a munkaköny­vében. ■ Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szer­kesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingyenes jogi ta­nácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. V1H., Blaha Lujza tér 3.) földszinti ta­nácsadó termében. Az országos coíszséfjnevalési konferencia második napján Médszertmi fórum Szentendrén Hazánkban elsőként került sor módszertani fórumra, a szentendrei egészségnevelési konferencia második napján. A megyei művelődési központ és könyvtár nagytermének színpadára egymás után lép­tek föl s mutatták be újszerű felfogásban módszereiket a megyei munkaközösségek. A lelkiismeretes hozzáállást mu­tatja, hogy az egészségnevelési szakemberek tekintete foko­zott gonddal és törődéssel irá­nyul a legkisebbekre, akiknek szokásait már két-harom éves korban is igyekeznek befolyá­solni, ehhez felhasználják a legkülönbözőbb játékos mód­szereket; a Szolnok megyei egészségnevelési csoport mun­kaközössége a helyes egész­ségügyi szokások kialakításai mutatta be — bábozással. A Hajdú-Bihar megyeiek egész­ségügyi vetélkedője arra töre­kedett, hogy minél jobban megszerettessék a gyerekekkel a tejet és a tejterméket. Az egészségnevelés módszerei kö­zé ma már nemcsak a szóbeli formák — vetélkedők, ki mit tud?, szellemi totó — tartoz­nak, hanem a technika eszkö­zei is, így például a diakép és a film, amelyeknek széles kö­rű alkalmazásáról, új lehető­ségeiről számolt be Baranya megye munkaközössége. Fiikészítés a családi éleire Varga Pálné ceglédi egész­ségnevelési előadó az irodalmi műsorral kombinált fórumu­kat ismertette — amelynek az ifjúság családi életre való fel­készítése a célja. Ez a műsor elsősorban az érzelmek tisztá­zását, humanizálását, teljessé tételét szolgálja, hiszen a szó művészei rendkívül sokat és ismeretlen rétegeket mutattak föl az emberi lélekből az idők folyamán. Petőfi, Ady, József Attila, Weöres Sándor vagy a jrpmgnok klasszikus .költője,' Nyugdíjügyekben Válaszol az illetékes szervezték a 0—14 éves ko­rúak évi kétszeri ellenőrzését és kezelését, s így várhatóan i javul már a közeljövőben is a j gödöllői gyerekek foga. Állandó kiállítás De a gyerekfogászat csak egyik fontos területük, emel­lett kötelességükön felül fog­lalkoznak a terhes anyák, a cukorbetegek és a vérzékeny­ségben szenvedők fogaival. S nem feledkeznek meg a haté­kony ismeretterjesztésről sem. A felnőtt fogászati rendelő folyosóján állandó jogászati kiállítást hoztak létre, ahol karikatúrák váltakoznak tu­dományos ismereteket közlő tablókkal, s miután a folyo­són évente több mint 30 ezer ember halad át, valószínűnek tűnik, hogy legalább minden második ember, tehát több mint 15 ezer, megnézi és rög­zíti magában a látottakat. Ezt a feltevést legutóbbi közvéle­ménykutatásuk is alátámasz­totta. Ma az elvi irányító és az operatív munka szerepéről szóló előadással és vitával folytatódik a tanácskozás. A. J. Gépek, berendezések a kereskedelemben Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásárral egy időben, an­nak szerves részeként, az idén első ízben megrendezik a ke­reskedelemtechnikai és ven­déglátóipari gépek szakkiál­lítását, amely a következő években Hoventa néven ke­rül a nemzetközi vásárok kö­zé. A korszerű kereskedelmet, a kiszolgálás gyorsítását szol­gáló, a kereskedelmi dolgo­zók munkáját könnyítő gé­pek, berendezések nagysza­bású bemutatóját a Belke­reskedelmi Minisztérium irá­nyításával rendezik meg a BNV „D”-pavilonjában. A mintegy 3500 négyzetméter­nyi területen 32 hazai és kül­földi vállalat gyártmányait mutatják be. Milyen rendelkezéseket tar­talmaz a társadalombiztosítási törvény áz üzemi balesetekkel kapcsolatosan? Nemcsak a : munkaviszony­ban álló dolgozóik, 'termelő­szövetkezeti tagok és ipari szövetkezeti tagok kaphatnak üzemi baleset esetén táppénzt, baleseti járadékot, rokkantsági nyugdíjat, és haláilos üzemi baleset után hozzátartozói el­látásit, hanem a bedolgozók, a kisiparosok, a magánkereske­dők, a munkaviszonyban nem álló előadóművészek, művé­szeti oktatók, a mezőgazdasági szövetkezeti tagot segítő csa­ládtagjai, a munkásőrség nem hivatásos állományú tagjai, az önkéntes rendőrök és tűzoltók, az időleges munkakötelezetit- séget teljesítők, a cséplőgépnél dolgozók, a gyakorlati képzés során balesetet szenvedő ipari tanulók, a munkaterápiás gyógykezeltek és a'letartózta­tottak is. A társadalmi munka külö­nös megbecsülését jelenti a H Tsz nap rendeletéiből Áz egészségügyi és szociá­lis gondoskodás területén dol­gozók munka melletti szak­képzéséről az egészségügyi mi­niszter 11/1975. (IX. 17.) Eü. M. rendeletét a Tanácsok Köz­lönye 41. száma is tartalmaz­za. A hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseinek módosítását is megismerhetik ugyanott az érdekeltek. Az ifjúsági takarékbetét fel­tételeiről, valamint a fiatal házasoknak nyújtandó további kedvezményekről kiadott 33/1975. (IX. 27.) PM. számú rendeletet a Magyar Közlöny 65. száma tartalmazza. A mezőgazdasági termé­nyek, állatok és állati termé­kek felvásárlási árának sza­bályozásáról a Tanácsok Köz­lönye 42. számában megjelent a 18/1975. (IX. 20.) MÉM— ÁH. rendelkezés. A Magyar Népköztársaság 1974. évi költségvetésének végrehajtásáról az 1970. évi III. tv. rendelkezik, amely a Magyar Közlöny 66. számában jelent meg. Az 1975 76. tanévre szólóan megjelent az országos szakmai tanulmányi versenyekkel kap­csolatos hivatalos közlemény, amelyet az érdekeltek a Mű­velődésügyi Közlöny október l. napján kiadott számából ismerhetnek meg. Az egészségügyi szakiskolák óratervéről, szakmai tanter­véről és rendtartásáról az egészségügyi miniszter utasí­tását az Egészségügyi Közlöny 18. száma tartalmazza. törvénynek az a rendelkezése, hogy a köz érdekében ilyfen munkát végző — függetlenül attól, hogy a balesetet elszen­vedő munkaviszonyban áillt-e, vagy sem — szintén baleseti ellátásra jogosult. Az üzemi baleset ’következ­tében elhalálozottak özvegyei életkorúiéra, egészségi állapo­tukra és az árvák szánjára való tekintet nélkül állandó özvegyi nyugdíjra jogosultak. A sérelmesnek tartott nynsr- díjhatározat ellen mikor és hol lehet felszólalni? A nyugellátással, ■ baleseti nyugdíjjal és az ezek alapján járó családi pótlékkal kapcso­latban a Társadalombiztosítási Igazgatóság és Kirendeltség ál­tal hozott határozat, vagy an­nak egyes rendelkezése ellen — ha azt bármely vonatkozá­sában jogszabályellenesnek vagy a valóságtól eltérőinek tartja az igénylő — felszólal­hat a lakóhelye szerint illeté­kes társadalombiztosítási bi­zottságnál. A felszólalást a határozat kézbesítését követő 15 napon belül kell az elsőfokú határo­zatot hozó társadalombiztosí­tási igazgatóságnál vagy ki- rendeltségnél beadni, illetve jegyzőkönyvbe mondani. A társadalombiztosítási bi­zottság a sérelmes határozatot „minden vonatkozásában felül­vizsgálja — tehát nemcsak a kifogásolt részét — és azt az igénylő javára és kárára is megváltoztathatja, amennyi­ben a felülvizsgálat során megállapítja, hogy az igazga­tóság, vagy a kirendeltség té­vesen állapította meg a nyug­díj összegét. Végleges-e a társadalombiz­tosítási bizottság nyugdíjügyek­ben hozott határozata, és mi­lyen ügyekben, kérdésekben lehet a bíróság döntését kérni? A társadalombiztosítási bi­zottság másodfokú határozata ellen a kézbesítést követő 30 napon belül fordulhat az ér­dekelt keresettel a határoza­tot hozó bizottság székhelye szerint illetékes járásbíróság­hoz, az alábbi kérdésekkel: — jogosult-e nyugellátásira, baleseti nyugdíjra? — üzemi baleset történt-e? — helyesen állapították-e meg a szolgálati időt? Nem lehet keresettel for­dulni a bírósághoz a követ­kező kérdésekkel: — a rokkantság és a foglal­kozási betegség fennáll-e, és milyen mértékű? — a munkaképesség-csökke­nése, illetve a halál összefüg­gésben áll-e a balesettel? — az öregségi, munkaképte­lenségi, özvegyi járadék­igénnyel kapcsolatosan; — milyen átlagkereset alap­ján jár nyugellátás, baleseti ellátás? — a házastársi pótlékkal és a továbbdolgozásra ösztönző nyugdíjpótlékkal kapcsolat­ban. A kereset beadható az ille­tékes bíróságnál és annál a szervnél is, amelyik az első­fokú határozatot hozta. Bövi- debb áz eljárás, ha a kerese­tet az utóbbihoz — a társa­dalombiztosítási igazgatóság­hoz vagy kirendeltséghez — adják be, mert ilyen esetek ben az igazgatóság a kereset bírósághoz való továbbítása­kor csatolja a nála levő ösz- szes iratokat és egyben meg­teszi észrevételeit is. Tehát ez utóbbi esetben nincs szükség arra, hogy a bíróság külön kérje az iratok megküldését vagy az észrevételek megtéte­lét. A járásbíróság ítélete ellen a kézbesítést követő 15 napon belül fellebbezhet az igénylő (és a nyugdíjmegállapító szerv is) a megyei bírósághoz. A megyei bíróság ítélete ellen nincs további jogorvos­lati lehetőség. Ezt követően csak a perújítás, és a törvé­nyességi panasz jöhet szóba. Nagy Károlyiul dr„ a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazga­tóság igazgatója. lozi­1 mozi­I psor ■* rnűsor • •• •• • • •••«• • OKTÓBER 9-TÖL OKTÓBER 13-ig álom őserdőben CEGLÉD, Szabadság 9—12: Gyilkosság péntek este 13—15: Monsieur Verdoux CEGLÉD. Kamara 9—12: Kutyahűség 13—15: Várakozók GÖDÖLLŐ 9—10: Ruszlán és Ludmilla I—II. 11—12: Egy királyi 13—15: Sivatagban, I—II. SZENTENDRE 9—12: Ereszd el a szakállamat! 13—15: Csendesek a hajnalok I—II. ABONY 9: Üj haza 10—12: Szerelmem, Moszkva 13—15: Gyémánt lady BUDAÖRS 9—12: Volt egyszer egy vadnyugat I—II. 13—15: Egy királyi álom DABAS 10— 11: Szikrázó lányok 12: Mese Szaltán cárról 13—15: A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni DUNAHARASZTI 9—10: Magánbeszélgetés 11— 12: Nincs visszatérés 13—14: A fej nélküli lovas DUNAKESZJ, Vörös Csillag 9—12: Kopjások 13—14: Vérdíj Kovpak fejére 15: Éjszaka* •16 éven felülieknek ÉRD 9: Nem zörög a haraszt* 12—13: Az áruló balegyenes 14—15: Tecumseh FÓT 9—10: Hőszakadás U—14: A négy muskétás újabb kalandjai GYAL 9—11: Tibbs és a szervezet 12— 13: A repülőszázad KISTARCSA 9—10: Nincs visszatérés 11—12: Ne sírj tele szájjal 13— 14: Szerelmem, Moszkva NAGYKATA 9—12: Puha ágyak, kemény csaták* 13—15: Piedone, a zsaru PILISVORÜSVAR 10— 12: Végzetes aranyrögök 13—15: Sutjeska POMÁZ 9—10: Katonazene 11— 12: Mr. Süket trükkjei 13—14: Első előadáson: Az örök fiatalság birodalma 13—14: Madárijesztő* RÁCKEVE 9—10: Robinson Crusoe 11—12: Magánbeszélgetés 13—14: Nincs visszatérés SZIGETSZENTMIKLÓS 9—12: Sivatagban, őserdőben i—n. 13—14: Magánbeszélgetés Eminescu — akiknek művei- 1 | bői válogattak — ma Is biz- ! tos vezető az érzelmek ösvé- | | nyein. Két év óta mutatják be . Cegléden különböző ifjúsági I klubokban, iskolákban ezt aj műsort, amely mindig rugal­masan alkalmazkodik-igazo- dik a hallgatók, a résztvevők kor-, műveltség- és nembeli összetételéhez. Az irodalmat tolmácsolok mellé rendszere­sen meghívnak e fórumokra jogászt, közgazdászt, gyermek- orvost, orvost, akik mind a családot, a nemzeti közösség legkisebb, de nagyon fontos alapegységét elemzik, mind­egyikük a maga szakmája, hi­vatása szemszögéből. így a fiatalok, akik önként, saját el­határozásukból vesznek részt e kötetlen beszélgetéseken, több és biztos ismerethez jut­nak, mint elődeik, s ők bizo­nyára elkerülik mindazokat a buktatókat, amelyeket a szü­leiknek nem sikerült. Egyedüli az országban A gödöllői dr. Makra Csaba főorvos és dr. Pető Erika gyermektogorvos az intenzív gyermekfogászati váróhelyi­ség működtetéséről tájékoztat­ta a résztvevőket, amelyet ők alakítottak ki, s ilyenformán [ egyedülálló az országban. A várakozási időt, amit nem le- I hét teljesen megszüntetni, használták ki oly módon, hogy I a gyerekeknek — miután a fogászat egy épületben van az iskolával — mielőtt kezelésre mennének, diavetítővel bemu­tatják a fogászati munkát, e munka folyamatát, eszközeit, gépeit, amelyek rendkívül korszerűek és fájdalommente­sen dolgoznak, S nemcsak a fogászati tudnivalókat ismer­tetik itt, hanem általános egészségnevelésről, testápolás­ról, helyes étkezési szokások­ról szóló információkat is. Hogy mennyire fontos a fogá­szati ísme'réféK Terjesztésé, azt" egy legutóbbi fölmérésük is mutatja: kétezer gyereket vizsgáltak meg, közülük 1600- nak már szuvas metszőfoga van, 50 százalékuk krónikus ínysorvadásban szenved. Itt okvetlenül cselekedni kell. S a gödöllőiek ezt csinálják, meg-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom