Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-08 / 236. szám
1975. OKTOBER 8., SZERDA Budapest, Miskolc-Tapolca KGST-bizotísági ülések Napirenden a szénbányászat és a gépipar A Nehézipari Minisztériumban kedden megkezdte munkáját a KGST szénbányászati állandó bizottságának 46. ülése, amelyen részt vesz Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Magyarország, Mongólia, az NDK, Románia és a Szovjetunió küldöttsége, valamint a KGST-titkáreág és vendégként az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága Titkárságának képviselője. A négynapos ülésszakot dr. Szekér Gyula miniszterelnök- helyettes, Magyarország állandó KGST-képviselője nyitotta meg. A tanácskozáson többek között megtárgyalják a KGST- tagországok hosszú távú szén- bányászati fejlesztési elgondolásait, a tudományos-műszaki együttműködés lehetőségeit. Ugyancsak tegnap Miskolc- Tapolcán megkezdődött a KGST gépipari állandó bizottságának 63. ülésszaka. Az ötnapos megbeszélésen részt vesz Bulgária, Magyarország, az NDK, Kuba, Lengyelország, Románia, a Szovjetunió, Csehszlovákia és Jugoszlávia delegációja. A plenáris ülést J. Simo- novszky, a csehszlovák delegáció vezetője, a csehszlovák általános gépgyártási miniszter első helyettese nyitotta meg. Ezután Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter köszöntötte a magyar kormány nevében a bizottságot. Az állandó bizottság ezen az ülésszakon mintegy 30 különböző témával foglalkozók, A tanácskozás résztvevői több miskolci nagyüzemet is felkeresnek. Megalakult a nemzetiségi oktatási bizottság Kedden az Oktatási Minisztériumban megtartotta alakuló ülését a nemzetiségi oktatási bizottság. A bizottság feladata a nemzetiségi oktatásügy helyzetének figyelemmel kísérése; javaslatok kidolgozása a nemzetiségi oktatásügy fejlesztésére, az általános oktatáspolitikai feladatok sajátos alkalmazására. A bizottság elnöke: dr. Gosztonyi János oktatási minisztériumi államtitkár; titkára: Stark Ferenc. Részt vesznek a bizottság munkájában a Kulturális Minisztérium, valamint az Oktatási Minisztérium. illetékes főosztályainak, továbbá az Országos Pedagógiai Intézetnek a képviselői. A bizottság tanácskozásaira meghívják a nemzetiségi szövetségeket is. A keddi alakuló ülésen megtárgyalták a bizottság ügyrendjét, az 1975—1976. évi munkatervét, Almiermesztés — iparszerűen Tanácskozás a dánszentmiklósi Micsurin Tsz-ben Az országos hírű dánszentmiklósi Micsurin. Tsz látta vendégül tegnap a gyümölcs- termesztés szakembereit. Hazánk minden tájáról érkeztek a közös gazdaságok kertészei arra a tanácskozásra, amelyet — az almatermesztésről — a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa és a Magyar Agrártudományi Egyesület rendezett. A vitaindító előadást Pekó József, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium osztályvezetője mondotta, összegezve az almatermesztás tapasztalatait, rávilágítva gazdasági hátterére, s kitekintést adva a határainkon túli kutatói, termesztői eredményekre. Egyebek .között szóit arról,, hogy ma fnég csupán a gazdá<- ságok 40 százalékában megfelelő az ültetvények koncentrációja, és csak egyötödében található valóban korszerű, egybefüggő telepítés, sok még az elaprózott ültetvény. Persze, a gyümölcsösök célszerű nagyságát kiszámítani nem könnyű feladat, hiszen ezt nemcsak az egy-egy fajtának megfelelő ideális termőtáj kínálta lehetőség határolja be, hanem számításba kell venni, hogy lesz-e elegendő munkáskéz, időben tudják-e majd leszedni a termést. A legjobb feltételekkel ' . Utalt arra az osztályvezető, hogy időközben megszűnt az a földtörvény, amely a szántóföldi művelésre kevésbé alkalmas területekre szorította a gyümölcsösöket, ma már min-, denki előtt nyilvánvaló, hogy a költséges, anyagi és eszköz- igényes gyümölcstermeléshez a legjobb feltételeket kell megteremteni, hogy megtérüljön a befektetett munka, jöve- delmezőek legyenek gyümölcsöseink. Ahol ma gyümölcsfákat ültetnek, ott húsz évre kívánatos előretekinteni, alaposan meg kell választani a fajtát, az ültetési módot, s mint említettük, a várható munkaerő- helyzetet, mert ahol majdan géppel takarítják be a termést, ott más alanyba oltott más fajtákkal s másként kell telepíteni. Sövényalak, karcsú orsó Az előadásban ezek után a gyümölcstermesztési rendszerekről esett szó. A kertészethez értők előtt ismeretes, hogy olyan fokú gépesítés sohasem lesz a gyümölcster« üsztésben, mint amilyen áris jellemzi a szántóföldi növénytermesztést. Az iparszerű termesztés legalapvetőbb feltételei azonban máris több gazdaság rendelkezésére állnak. A gyümölcstermesztésben egyelőre három ilyen rendszergazda létezik, két állami gazdaság — a mátészalkai és a hosszúhegyi —, illetve az e szakmai fórumnak otthont nyújtó dánszentmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet. Szakmai megbeszélés és tapasztalatcsere a dánszentmiklósi Micsurin Tsz gyümölcsösében, az almasövények között. Gárdos Katalin felvétele A vendéglátók terveiről Főző József tsz-elnök tartott tájékoztatót, kitérve arra, hogy Dánszentmiklóson a harmincas évek óta nagy hagyománya van az almatermesztésnek. A Micsurin Tsz megerősödésének is a korábban takarékszövetkezeti tulajdonban álló 120 hektáros almaültetvény volt az alapja. Az ezer dolgozót foglalkoztató kétezer hektáros közös gazdaság „vezérnövénye” ma is az alma. Kétszáz hektáron termesztik a legújabb fajtákat, a starking, a jonatán és a golden bőven termő változatait, ültetvényeik nagy része intenzív sövényalakban, illetve a még többet ígérő, úgynevezett karcsú orsónak nevelt gyümölcsös. A termesztési módszerekkel, tapasztalatokkal, mint képünkön is látható — kint a helyszínen ismerkedtek a szakemberek. Ötszáz—ezer hektáron Főző József, a gazdaság almatermesztési rendszeréről I szólva megemlítette, hogy a I technológia kidolgozásában | nagy segítséget kaptak a Ker- ! tészeti Kutató Intézettől. A j rendszer által összefogott gazdaságokat a szaktanácsadáson, a növényvédelem és a szaporítóanyag-termesztés megszervezésén kívül a gépek beszerzésével is segítik. Tervezik, hogy rázógépeket vásárolnak, amelyekkel a kajszit, a cseresznyét, meggyet és a szilvát veszteség nélkül betakaríthatják. A termést — ha erre igény van — a Micsurin Tsz saját konzervüzemében feldolgozza. A távlatok: több gazdaság összefogásával 500— 1000 hektáros gyümölcsösöket telepíteni. A. Z. Tudják, mit c A hogy más, közhely igazságának, a takarékosság nem mint a gazdálkodásban az ésszerűség folyamatos érvényesítése, szavakban nincs ellenzője. Csakhogy a gyakorlat mutatta kép korántsem ennyire egyértelmű, sőt, ellentmondásos. Akadnak ugyanis, akik félreértik a takarékosság feladatát — amit nyomatékosan kiemelt a párt Központi Bizottsága 1974. december 5-i ülése —, úgy hiszik, illik elérni valamit, bármi áron, s akkor „teljesítették” azt, amit a társadalom elvár tőlük. Széles körben Ezért kell örülni a jó példáknak, azoknak az eseteknek, amelyekből kiviláglik: értő fülekre talált a felszólítás, ügyes kezekbe került a végrehajtás. A közelmúltban a megyei párt-végrehajtóbizottság előtt két közös gazdaság adott számot takarékos- sági törekvéseiről, s az abo- nyi Ságvári Endre, valamint a hernádi Március 15. Termelő- szövetkezet gyorsmérlegéről az olvasható le, hogy mind Abonyban, mind Hernádon a közgondolkodás részévé tették az ésszerűség elvét. Széles körben, szinte az egész tagsággal folyt az eszmecsere, s rengeteg javaslat, ötlet hangzott el, így került sor például arra, hpgy a hernádi szövetkezet vasszerkezeti üzemében a darabolás során keletkező hulladékot hasznosítják. Van azonban a széles körnek egy másik jelentése is, mégpedig az, hogy a veszteségforrásokat a gazdálkodás valamennyi részterepén szemügyre vették, s fölismerték: csak a részek közötti összhanggal érhető el tényleges és tartós siker. Kinek a forintja ? Keressünk kapaszkodót, s mi más lenne az, mint a forint?. A Ságvári Endre Termelőszövetkezetben az idei takarékossági intézkedési terv 694 ezer forint zsebben maradását tűzte ki célul — s az év első felében ebből 582 ezer forintot már teljesítettek —, a hernádiaké pedig 11,9 millió forintban jelölte meg a megtakarítások összegét. Itt hat hónap alatt 8,8 millió forint áll már a cselekvők nemes igyekezetét jelölő számlán, azaz mindkét gazdaságban mód van az eredeti számításoknál is nagyobb eredményre. Kinek a forintjait őrzik, számolgatják ennyire? Illenék a kérdésre azt felelni, hogy mindannyiunkét, s bár ne vitassuk el e közösségek tudatosságának magas fokát, előbbiekkel nem mondanánk igazat. Elsősorban a saját forintjaikat becsülik a takarékossággal — s éppen ez világít rá a takarékosságban való, mindenütt meglelhető érdekeltségre —, hiszen az, hogy Abonyban 561 ezer forint értékű növényvédő szert takarítottak meg, hogy Hernádon a járműveknél és erőgépeknél Bolgár testvérmegyénk küldöttsége Cegléden és Alberíirsáii Bulgáriai testvérmegyénb öttagú delegációja, amely Mincso Pankovnak, a Szófia megyei Tanács elnökének vezetésével a Pest megyei Tanács vendégeként a megyében tartózkodik, tegnap Ceglédre és Albertirsára látogatott. Délelőtt Kürti András, a Ceglédi Városi Tanács elnöke fogadta hivatalában a delegációt, s a kíséretükben érkező dr. Csi- csay Ivánt, a Pest megyei Tanács elnökhelyettesét. A küldöttség tájékoztatót hallhatott a város múltjáról, jelenéiül, a IV. ötéves tervben elért eredményeiről, a fejlesztési termekről. Ezután felkeresték a városi-járási kórházat, ahol dr. Szabadfalvi András igazgatónak és munkatársainak kalauzolásával megtekintették a gyermekosztályt, a sebészeti műtőt, a modern kórház klubját és a nővérszállásit. A delegáció útja délután az albertirsai Dimitrov Termelő- szövetkezetbe vezetett. Az albertirsai látogatáson részt vett Lakatos Tibor megyei tanácselnökhelyettes és Babinszki Károly, a ceglédi járási hivatal elnöke is. A termelőszövetkezet gazdálkodásáról Farkas Pál elnök számolt be, majd bemutatta a vendégeknek a dohánysziárítót, a sertéstelepet és a szőlőfeldolgozót. Szófia mégye küldöttsége ma Gödöllőre látogat. A. Z. az egységnyi teljesítményre számított üzemanyag-felhasználás 2,3 százalékkal csökkent, haszon a népgazdaságnak, de haszon a szövetkezet tagságának is; hiszen hatással van a fajlagos költségek alakulására. Mindenki társ Aligha adhatott volna a két gazdaság ilyen kedvező képet hat hónap munkájáról, ha nem sikerül mindenkit társnak megnyerni, s ha ebben nem a kommunisták járnak elöl. A takarékosság ugyanis nem nélkülözheti a munkahelyek egyetlen dolgozóját sem, mért hiába gondolnak ki bármi jót a vezetők, ha megbukik az értetlenségen, a dacon, a közömbösségen a végrehajtás. Pedig kényes ügyekhez is hozzányúltak mindkét helyen! Az üzemanyag-fogyasztáshoz, az erőgépek teljes terhelésének hiányához, az üresjáratok csökkentéséhez, a technológiai fegyelem szigorításához. Kár lenne tagadni: akadnak szép számmal, akiket a takarékosság tisztességesebb munkára kényszerített, azaz, akik korábban nem látták el maradéktalanul a dolgukat. Csakhogy ma nem marad szó nélkül, ha valaki „hazaugrik” a gépével, ha a baromfi- feldolgozóban fölös mennyiségben használja valamelyik munkacsoport a csomagolóanyagot ... azaz, ma nagyobb a közösség számonkérő ereje, szerepe, mint volt korábban. S ez sem kicsiség, ez is nyeresége a takarékosság előtérbe kerülésének. ' A következetesség kamatai Jó érzékkel tapintották ki Abonyban is, Hernádon is, hogy nemcsak a dologi javakkal lehet s kell ésszerűbben gazdálkodni, hanem a. miinl<ar érövei, a sokat' emlegetett élőmunkával úgyszintén szükséges megtenni ezt. Ezt szolgálja-Abonyban a heti kétszeri eligazítás rendszeressé tétele, a tagok beosztásának átfogóbb megszervezése, Hernádon meg például az, hogy a növénytermesztés gépeinél kialakították a fődarabcserés javítás feltételeit. Ott, ahol szorosabbak a keretek — ellentétben a hamisan okoskodókkal —, a munkakedv is nagyobb, mert világosabb az éppen soron lévő munka célja, értelme és értéke. Ha valahol lehet pazarolni, ott előbb- utóbb a tisztességes ember is pocsékolni kezd. Ahol azonban becsülete van minden fil- lérnyi munkának, holminak, ott, a felelőtlen is rákényszerül ennek tiszteletére, mert nem marad számára más választás. Ilyesfajta kamatai is vannak annak a következetességnek, amelyet a két szövetkezet politikai, gazdasági vezetése tanúsít a párt Központi Bizottsága 1974. decemberi határozatának végrehajtásában, s azon belül a takarékosság szemléletének elmélyítésében. Egyszerűbb után bonyolult Természetes, hogy a gazdálkodásnak akadnak egyszerűen feltárható tartalékai — mint amilyen például az adagolók beállítása a járműveken és az erőgépeken, a szárítókban az égőfejek szükség szerinti váltása stb. —, de ezek viszonylag hamar kimerülnek. Felelősségről, hosszú távú szemléletről ad bizonyságot, hogy a Ságvári Endre Termelőszövetkezetben is, a Március 15. Termelőszövetkezetben is a takarékosság egyszerűbb formái mellett máris hozzányúltak a bonyolultabbakhoz. így például Hernádon fokozatosan növekszik az élelmiszer-feldolgozás hulladékainak hasznosítása húsliszt formájában, s megkezdték a kísérleteket az értéktelenebb baromfirészekből töltelékáru előállítására. Ezek és a hasonló tények ugyanakkor arra is figyelmeztetnek, hogy még a jó, évek óta kiemelkedő eredményekkel gazdálkodó termelőszövetkezetekben sem — félreértés ne essék: az állami ipar üzemeiben sem — ment minden a rendjén, s mi van akkor a közepesekben, a gyengékben?! Szemléleti tényezők > Az abonyi, a hernádi vezetőknek, irányító testületeknek fel kellett ismerniük: rengeteg a tennivaló a tudatformálásban, s korántsem csak a sokat emlegetett egyszerű tagok között! Az ágazati vezetésben éppúgy, mint a kisebb egységek irányítóinál távolról sem beszélhetünk arról, hogy mindennapi gyakorlat a legész- szerűbb keresése, a minél kisebb ráfordítással elért legnagyobb eredmény. Szemlélet alakításán, gondolkodás befolyásolásán múlik, hogy nem kell központi útmutatásra várni ahhoz; ahol szükségtelen, ott ne alkalmazzák a teljes terület gyomirtását, hanem csak a sorpermetezést. Vagy a másik tsz példája: nem okvetlenül fontos importpapírt használni a baromfi kiszállításánál. Hat hónap alatt 1,1 millió forint értékű import papírcso- magoló-anyagot helyettesítettek műanyaggal. Csakhogy ehhez nem elég az elnök, a párt- .ÄStSTWigt, vezetőségének figyel- ~mé. S éz sem mellékes tanulság. Jó alapokon Példás önkritikával néztek mindezzel szembe a két szövetkezet vezetői, s maguk hangoztatták: a takarékosságot a gazdálkodás folyamatosan alkalmazott elemévé teszik, mégpedig minden szinten! S ezen a hangsúly. Mert hiszen nemcsak az éves vállalások teljesítése érdekében sok még a teendő, hanem távolabbra tekintve szintén. Maradva még az idei esztendőnél: Abonyban is, Hernádon is vannak olyan területek, ahol nem sikerült az év első felében elérni a tervezett megtakarítást, illetve annak időarányos részét. S ezek jelzőként kell hogy szolgáljanak, bár persze magyarázat — sok részletét nézve elfogadható magyarázat — akad. Működik ez a jelzőrendszer? Igen! A két szövetkezet eredményeiben az az útmutató, a követhető, hogy szilárd alapokat teremtettek a takarékosság elvének hosszú távú érvényesítéséhez, s tették ezt úgy, hogy folyamatokban gondolkodnak, tudják, megállni egyetlen területen sem lehet. Jogos tehát az elismerés, amit a párt-végrehajtóbizottság ülésén törekvéseikért kaptak. Ugyanígy jogos a várakozás, hogy más gazdaságoknak, más termelői közösségeknek példát adva, teljesítik mindazt, amit elhatároztak. Mészáros Ottó Vendégek és vendéglátóik az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezet modern szőlőieldolgozó üzemében. Gárdos Katalin felvétele Befejeződött a művészeti szakszervezetek VIII. kongresszusa Kedden a vasasszékházban befejezte munkáját a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének VIII. kongresszusa. A tanácskozáson — amelyen részt vett dr. Orbán László kulturális miniszter —, a beszámoló feletti vitában felszólalt dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár is. Vass Imrének, a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkárának zárszava után megválasztották a szakmai < nökségek tagjait, a magyjj szakszervezetek közelf XXIII. kongresszusának küldötteit, továbbá a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének központi vezetőségét. A központi vezetőség első ülésén a Művészeti Szakszervezetek Szövetsége főtitkárává ismét Vass Imrét, titkárává Kárpáti Sándort és Rákosy Pétert választották. y
