Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-05 / 234. szám

1975. OKTÓBER 5., VASÁRNAP Hétfő: Portugáliában katonák foglalták el a rádió- és tévé­adókat — Blackpoolban meg­nyílt a brit Munkáspárt kong­resszusa — Giscard d’Estaing fogadta az amerikai hadügymi­nisztert. Kedd: Hirohito japán császár az Egyesült Államokba érke­zett — Befejezte budapesti tár­gyalásait az indiai államelnök — A Biztonsági Tanácsban amerikai vétó akadályozta meg a két Vietnam felvételét az ENSZ-be. Szerda: Costa Gomes portu­gál államfő Varsóból Moszkvá­ba érkezett — Francóista ün­nepség Madridban a fasiszta lázadás 39. évfordulóján, anti­fasiszták megöltek három rend­őrt. Csütörtök: Nemzetközi akció­nap Európa országaiban a spa­nyol nép szabadságáért — Meghalt börtönében az egyik halálra ítélt spanyol hazafj — Belfastban ismét áldozatokat szedett a protestáns angolok terrorja. Péntek: Szovjet—portugál csúcstalálkozó — Le Duan ve­zetésével vietnami párt- és kormányküldöttség érkezett Budapestre — Púja Frigyes felszólalt az ENSZ-közgyűlés általános vitájában. Szombat: Nem hivatalos láto­gatásáról az Egyesült Allamók- ból hazautazott Schmidt nyu­gatnémet kancellár — Véget ért az osztrák választási kampány. Hét nap krónikája A világ spanyol „színvallása” Franco és Pinochet - Küzdelem a portugál tömegtájékoztatási eszközökért - Gomes útra kélt - Vetélytárs-szövetséges Washingtonban - Vietnam nemzetközi tekintélye Francát tömegek éltették fezen a héten — persze, csak Madridiban, az Oriente téren, amikor ott szerdán a fasiszta katonai lázadás 39. évforduló­ját ünnepelték. Nyilván azok­ból verbuválódtok az ünnep­ség részvevői, akik a rezsim haszonélvezői, akik a fasiszta rendszer kompromittáltjai, de ki lehetett vezényelni megfé­lemlített vagy megtévesztett embereket is. A félelem oka nyilvánvaló: aki ma Francóra vagy rendszerére csak egy rossz szót szól, börtönbünte­tésnek, kínvallatásnak teszi ki magát. S a megtévesztés? A madridi propagandagépezet el­hallgatja, hogy a világméretű tiltakozás, Spanyolország dip­lomáciai, gazdasági, társadalmi bojkottja a fasiszta hóhérok terrorja miatt bontakozott ki; —• nem, a spanyol rádió, tévé és a sajtó egybehangzóan azt állítja, amit például az Orien­te téren rendezett gyűlésen is mondtak a hivatalos szónokok: „Sötét.erők, Spanyolország ha­gyományos ellenségei” szerve­zik” ezt „a spanyolellenes kampányt”, amellyel szemben „nemzeti egységet kell ková­csolni a Caudillo mögött.. Fasiszta „nemzeti egységről” ma már szó sem lehet Spa­nyolországban: a politikai meg­figyelők nemcsak az illegalitás­ban szervezkedő baloldali pár­tok, vagy éppen a baszk és katalán szeparatista mozgal­mak tevékenységére utalnak, hanem a francóista hadsereg­ben Jelentkező erjedést is nyo­mon követik. A Süddeutsche Zeitung madridi tudósítója sze­rint tízezer spanyol tisztből már minden tizedik annak a titkos szervezetnek a tagja, amely elutasítja a fasizmust és Spanyolországban demokra­tikus rendszert akar megte­remteni. Persze, Francóék utóvédhar­ca abból a szempontból „hasz­nos”, hogy a nemzetközi po­rondon nyílt színvallásra kész­tet mindenkit. Az is világos állásfoglalás, hogy Washing­tonban — hallgatnak. A spa­nyol—amerikai tárgyalások az Egyesült Államok légierejének és haditengerészetének spa­nyolországi támaszpontjairól valóságos hírzárlat jegyében folytak tovább. Franco egyér­telmű támogatást — Pinochet tábornoktól kap csupán. A chilei véreskezű diktátor sie­tett együttérzéséről biztosíta­ni a Caudillót Embert barát­járól ... Egyébként szinte az egész világ elítéli a madridi terrort. Leningrádtól Bécsiben és Bu­dapesten át Lisszabonig és Mexikóig mindenütt felhang- , zott a tiltakozás. A spanyol kormány nemzetközileg telje­sen elszigetelődött. Ami Lisszabont illeti, az a portugál nép, amely másfél éve még maga is fasiszta el­nyomás alatt sínylődött, na­gyon is á'térzd, mit jelent a francóista terror. Ezért volt különösen heves a lisszaboni, portói tömegek reagálása a Madridiból érkező hírekre: szétverték, felégették a spa­nyol diplomáciai képviseletek épületeit... Igaz, hogy éppen ezek az események szolgáltat­tak ürügyet arra, hogy kato­nák szálljak meg a rádió- és tévéállomások szerkesztőségeit, azokat, amelyekben baloldali újságírók dolgoztak. Portugá­liában a politikai küzdelem most láthatóan a tömegtájé­koztatási eszközök birtoklá­sáért, irányítási lehetőségiéért folyik. Portugália nemzetközi kap­csolataiban roppant jelentősé­gű volt az a látogatás, amelyet Costa Games államfő Varsó­ban, majd Moszkvában tett. Az a tény, hogy a portugál tá­bornok-elnök a válság hevé­nek csökkentése után nyom­ban útrakelt, hogy a korábbi meghívásnak eleget tegyen, mutatta: mekkora jelentősé­get tulajdonítanak Lisszabon­ban a Szovjetunióval való jó kapcsolatoknak. Leonyid Brezsnyev is fogadta Moszkvá­ban a portugál vendéget, aki elmondhatta, a jelenlegi por­tugál vezetés mit tesz a forra­dalom vívmányainak megőrzé­sére, az SZKP főtitkára pedig kifejezésre juttathatta a szov­jet emberek szolidaritását azokkal az erőkkel, amelyek egy szabad és demokratikus Portugáliáért küzdenek a ha­zai és a nemzetközi reakció ellen. Hosszúlejáratú gazdasá­gi együttműködési megállapo­dás és tudományos-műszaki egyezmény aláírására is sor került Costa Gomes moszkvai látogatásának végén. Meg egy érdekes államfői lá­togatás kezdődött a héten: Hi­rohito japán császár — 30 év­vel a hirosimai atombomba­támadás és 34 esztendővel a Pearl Harbour kikötő elleni orv­támadás után — az Egyesült Államokba utazott. A 74 éves uralkodó, akit valaha még is­tenként tiszteltek alattvalói, most már földi jellegű feladat­tal ment a vetélytárs és szö­vetséges Amerikába, meg kell teremtenie az amerikai—japán imperialista munkamegosztás új bázisát. A „Vietnam utáni helyzetben” az USA-nak szük­sége van az ázsiai nagyhata­lom együttműködést készségé­re: számos országban japán A Franco-terror, a spanyol hazafiak kivégzése és a vérbiráskodás ellen forró hangulatú nagygyűlésre került sor Rómában. Az együttműködés elmélyítése szellemében, baráti légkörben foly­tak a Kremlben a szovjet—portugál államfői tárgyalások. A képen (balról jobbra): Costa Gomes portugál köztársasági elnök, Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke és Andrej Gromiko külügyminiszter. I zászló alatt veti meg lábát az amerikai nagytőke, a Japánok próbálják visszaszorítani a „kommunista befolyást”. A két Vietnam felvételét az ENSZ-be a hét elején ismét csak vétójának alkalmazásává 1 tudta átmenetileg megakadá­lyozni az Egyesült Államok. Már másodszor került szembe a Biztonsági Tanácson belül a tagországokkal, már másod­szor maradt magára az ameri­kai diplomácia. Viszont Vietnam a nemzet- köri küzdőtéren egyre tekin­télyesebbé válik. Az anitiim- perialista függetlenségi hábo­rú sikeres megvívása után most a békés építőmunka kö­vetkezik és e munka nemzet­közi feltételeinek megteremté­se. Le Duannak, a Vietnami Dolgozók Pártja Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével párt- és kormánykül­döttség érkezett a hét végén Magyarországra. Megtisztelte­tés számunkra, hogy az euró­pai szocialista országok közül elsőnek a Magyar Népköztár­saságba látogattak el. A bé­kegazdálkodásra való áttérés körülményei között is számít­hatnak a szocialista országok, köztük Magyarország sokolda­lú gazdasági, műszaki-tudomá­nyos támogatására, ezt jelezte a vietnami párt- és kormány- küldöttség forró fogadtatása, ez a magyar vezetőkkel foly­tatott első baráti eszmecsere. Pálfy József Újabb közös űrprogram készül A Szojuz—Apollo kozmonautáinak sajtóértekezlete I Szombaton délben, a moszkvai egyetem aulájában találkoztak ismét a szovjet és a nemzetközi sajtó képviselőivel a Szojuz— Apollo program szovjet és amerikai űrhajós résztvevői, miután Stafford, Brand és Slayton a szovjet űrhajósok kíséretében két­hetes körutat tett a Szovjetunióban. Stafford tábornok közölte hogy a szovjet és az amerikai űrkutatási szakemberek jelen­leg újabb közös programok kidolgozásán fáradoznak, me­lyek felölelik a Hold és a bolygók tanulmányozását, az űrorvostudomány problémáit. Leonov közölte: megerősítést nyert az a feltételezés, hogy a nevezett androgin univerzális kapcsolószerkezet a jövőben is alkalmazható a nemzetközi kozmikus segélynyújtás fel­adatainak elvégzésére. Kérdésekre válaszolva Staf­ford ismertette az amerikai űr­hajózás legközelebbi nagysza­bású programját, a Shuttle- programot. Ennek keretében olyan ürhajótípust szerkeszte­nek, amely a jelenlegiekkel el­lentétben többször használható lesz, s ingajáratban közleked­het majd a Föld és a világűr között. A sajtóértekezleten bejelen­tették, hogy a szovjet .űrhajó­sok — Alekszej Leonov és Va- lerij Kubászov családtagjaik társaságában október 12-én az Egyesült Államokba utaznak, hogy viszonozzák az asztro­nauták látogatását. A sínai titkos dokumentumok Az amerikai szenátus kül­ügyi bizottsága pénteken — Kissinger külügyminiszter ko­rábbi ellenvetéseit figyelmen kívül hagyva — nyilvánosság­ra hozta azt a négy, a sínai megállapodáshoz csatolt, ere­detileg titkos dokumentumot, amelyek az Egyesült Államok közel-keleti kötelezettségválla­lásait tartalmazzák. A nyilvánosságra hozott do­kumentumok az alábbiakat tartalmazzák: Az Izrael és az Egyesült Álla­mok kormánya közti megállapít- dásról szóló memorandum szerint Washington katonai támogatást helyez kilátásba Tel Aviv számá­ra, megfelelő segélyt ígér, ha Iz­raelben olajliiáiiy lépne fel és biz­tosítja a két kormány közti kon­zultációkat arra az esetre, ha Iz­raelt „egy nagyhatalom” részéről veszély fenyegetné. Az Egyesült Államok kormánya egyetért Iz­raellel abban, hogy az Egyiptom­mal kötendő következő megállapo­dásnak már végleges békeegyez­ménynek kell lennie, s osztja Iz­rael véleményét abban is, hogy a jelenlegi politikai körülmények között a Jordániával folytatandó tárgyalásoknak az általános béke­rendezésre kell irányulniuk. A második, a genfi békeértekez­lettel foglalkozó memorandumban az Egyesült Államok ígéretet tesz arra, hogy mindaddig nem ismeri el a Palesztinái Felszabadítás! Szervezetet és nem tárgyal vele, amíg az el nem ismeri Izraelnek az állami létre való jogát. A harmadik dokumentum az Egyesült Államok kötelezettségvál­lalását tartalmazza arra, hogy Iz­raelt korszerű fegyverekkel látja el és hogy fontolóra veszi az iz­raeli haderő ellátását „Pershing- típusú”, hagyományos robbanófej­jel ellátott „föld-föld” rakéták­kal is. A negyedik dokumentumban az Egyesült Államok biztosítékot nyújt Egyiptomnak gazdasági tá­mogatásra, kilátásba helyezi, hogy az Egyesült Államok „komoly erő­feszítést” tesz egy izraeli—-szírjai csapatszétválasztási megállapodás létrehozására és technikai segítsé­get ígér az egyiptomi előrejelző rendszer kiépítéséhez. Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter Kairóban be­jelentette, hogy a sínai megál­lapodást ellenőrző egyiptomi műszaki személyzet és az ENSZ békefenntartó erői ma megkezdik az abu rudeiszi olaj mezők átvételét. Ezzel Kezdetét veszi a megállapodás gyakorlati megvalósítása, noha Izrael, a mely. v az amerikai kongresszus jóváhagyására vár. mindeddig nem írta alá a dokumentumot. Hét végi jelentések A tűzszünet után libanoni tan­kok új állást vesznek fel Bejrut egyik homokzsákokkal elbarikádo- xott utcáján. A SANTIAGÓI fellebbviteli bíróság elutasította Luis Cor- valán ügyvédjének azt a kéré­sét, hogy a Chilei Kommunista Párt főtitkárát helyezzék hala­déktalanul szabadlábra. Az ügyvéd a kérelmet a választott szenátor mentelmi jogával és Corvalán rossz egészségi álla­potával indokolta. A SPANYOLORSZÁGI San Sebastian közelében fekvő Pa­sa jes kikötőjében pénteken ka­tonák szállták meg a Merca- nian Seas nevű. 800 ton­nás dán hajót, megakadályoz­va küszöbönálló kifutását a a nyílt tengerre. Az akció fel­tehetőleg megtorlás akar len­ni a nyugat-európai kikötői rakodómunkásoknak arra a döntésére, hogy nem rakják ki a spanyol hajók rakományát tiltakozásul a spanyol ellenál­lók kivégzése miatt. GASTON THORN, az ENSZ- közgyűlés elnöke, pénteken az általános vitát félbeszakítva, s'irgős felhívást intézett a tag­államok kormányaihoz, hogy vegyék elejét a Palesztinái me­nekültek számára nyújtott ENSZ-támogatás csökkentésé­nek, sőt további hozzájárulá­sokat sürgetett. Közölte: sür­gősen 13,2 millió dollárra van szükség ahhoz, hogy biztosít­sák az 1,6 millió palesztínai menekült ENSZ-segélyezésé- nek jelenlegi szinten való tar- tÁsát. A LIBANONI FŐVÁROS­BAN fokozatosan normalizá,- lódik a helyzet. Az ellenséges­kedő csoportok, amelyek nem­rég elkeseredett harcokat pro­vokáltak Bej rútban, most tiszteletben tartják a fegyver­szüneti egyezményt.. A most kezdődő hét ese­ménynaptárából : HÉTFŐ. Róma: Tindemans belga miniszterelnök befejezi látogatását — Luxembourg: Az EGK" külügyminisztereinek ta­nácskozása az Ibériai-félsziget helyzetéről. KEDD. Berlin: Ünnepségek az NDK kikiáltásának évforduló­ján. SZERDA. London: Karaman- lisz görög miniszterelnök láto­gatása. CSÜTÖRTÖK. Varsó: Gen­scher nyugatnémet külügymi­niszter megérkezik (a lengyel— nyugatnémet megállapodás alá­írására) — Bécs: Haderőcsök­kentési értekezlet — plenáris ülés. Nyílt, eivi politikává! Kádár János: A fejlett szocialista társadalom építésének útján A Kossuth Könyvkiadó a napokban jelen­tette meg Kádár Jánosnak azokat a beszé­deit és nyilatkozatait, amelyek 1974. szep­tember 2. és 1975. június 12. között hangzot­tak el. E tíz hónap belpolitikai életünknek igen eleven és termékeny időszaka. Kiemel­kedő eseményei: a párt XI. kongresszusa, ha­zánk felszabadulásának és a fasizmus feletti győzelemnek 30. évfordulója, az országgyűlési választások. Ebben az időszakban sok olyan probléma, elvi kérdés merült fel, amelyekre a dolgozók választ vártak. A párt nevében, a kollektív munka nyomán Kádár János, a Központi Bizottság első titkára összegezte, fo­galmazta meg azokat az elvi tételeket, ame­lyek a marxizmus—leninizmus alapján vá­laszt adnak a kérdésekre és egyben megha­tározzák a további tennivalókat. A kongresz- szusi felkészülés során és a XI. kongresszu­son megfogalmazódtak azok az elvi tételek, amelyek megszabják munkánk további me­netét, irányát. A munka során újból és újból felmerült, hogy tulajdonképpen hol tartunk a szocializ­mus építésében. Felvetődött, hogy megfelel-e a mai követelményeknek a korábbi kongresz- szusokon megfogalmazott cél: a szocialista társadalom teljes felépítésének definíciója. Hiszen azóta sok minden változott és ma már tudjuk, hogy nem teljesen pontos a „szocia­lista társadalom teljes felépítése” kifejezés, mivel ez azt a látszatot kelti, mintha vala­milyen időpontban kimondhatnánk: most már teljesen felépült a szocialista társadalom. „Ügy tűnik azonban, hogy a társadalom fej­lődése nem ilyen mechanikusan megy végbe — mondotta Kádár elvtárs 1974. november 20-án a Központi Bizottság ülésén elhang­zott felszólalásában —, tehát nincs határvo­nal, nincs adott naptári nap, ahol és amikor azt mondhatjuk, hogy a szocialista társa­dalom fejlődésének menetében, például az elosztás területén, már aránylag korán jelent­keznek olyan elemek is, amelyek már a kom­munista társadalom elveit érvényesítik: van, amit nem teljesítmény, hanem szükséglet sze­rint osztunk el. Valószínű, hogy az ilyen ele­mek sokasodni fognak.” Kádár János ezután kifejtette, hogy a tár­latom nem „megállj!” — „indulj!” alapon ig változni, hanem organikusan, vagyis a mennyiségi változások minőségi változásokká alakulnak át, ezért javasolta, hogy a korábbi elvi megállapítást a kongresszus változtassa meg, légyen a cél a fejlett szocialista társa­dalom építése, mert ez jobban megfelel az adott gazdasági, társadalmi viszonyoknak, pontosabban tükrözi a valóságot és a célt, amelyet el akarunk érni. Mint tudjuk, a kongresszus által elfogadott programnyilat­kozatban már ez az elvi megállapítás szere­pel. Persze, ez alatt az időszak alatt más elvi kérdések is megvitatásra kerültek; ilyenek voltak például a termelési eszközök tulaj­donának problémája, az osztályok közeledé­sének, a termelésnek és az elosztásnak a kér­dése, a szocialista demokrácia, az államélet fejlesztésének problematikája. Mindezekkel foglalkozott Kádár János beszédeiben és fel­szólalásaiban. Különösen a XI. kongresszuson elmondott beszámolójában. 0 Melyek ezek a kérdések? Mindenekelőtt a társadalmi viszonyok fejlődése, az államélet és a szocialista demokrácia. Megállapítja: a társadalmi fejlődés tapasztalatai világosan, megmutatják, hogy egy rendszer demokra­tizmusát nem formális szervezeti keretei ha­tározzák meg, hanem alapvetően és minden­kor’az dönti el, kinek a kezében van a hata­lom, és hogy ez a hatalom milyen osztályok számára, milyen kérdésekben biztosít jo­got és tényleges lehetőséget a beleszólásra az állam, a társadalom ügyeibe. Ezután kifejti, hogy a mi szocialista demokráciánk, a de­mokrácia szó eredeti értelmében a nagy többség uralma, a nép uralma és a köz ér­dekeit szolgálja. Hozzáteszi, hogy a jelen­legi állapotokkal nem lehetünk megelégedet­tek, szükség van a szocialista demokrácia ápolására, erősítésére és továbbfejlesztésére, különösen az üzemi, munkahelyi demokrácia fejlesztésére. Hasonlóan elemzi a szocialista tulajdonvi­szonyok alakulását, hangsúlyozva, hogy „a Magyar Népköztársaságban a szocialista tu­lajdonnak, a szocialista termelési viszonyok­nak ma uralkodó helyzetük van”. Kifejti a Központi Bizottság azon véleményét, hogy társadalmunk továbbfejlődése most már nem a tulajdonviszonyok gyökeres megváltoztatá­sát, hanem mind az állami, mind a szövet­kezeti tulajdon erősítését és továbbfejleszté­sét igényli. „Jobban kell hasznosítanunk azo­kat a nagy tartalékokat, amelyek az uralko­dóvá vált szocialista tulajdonban és terme­lési viszonyokban rejlenek — mondotta, majd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom