Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

» / Fejlődésünk feltétele: az exportnövelés AZ ANYAGI termelésnek három ösztönzője, előrelendí- tője van: a fogyasztás, a, fel­halmozás-beruházás és az ex­port. Az elkövetkezendő terv­időszakban a fogyasztás és a felhalmozás — az előzetes szá­mítások szerint — nem kö­vetheti azonos ütemben a nem­zeti jövedelem gyarapodásá­nak mértékét, a termelés bő­vítése, növelése szempontjából szükségképpen növekszik az export szerepe. Arról van ugyanis szó, hogy a népgazda­sági egyensúly erősítése végett az V. ötéves terv időszakában a termelés növekményének várhatóan több mint a felét a külső piacokon kell értékesí­teni. Vetítsük ki ezt a követel­ményt az iparra, amely expor­tunk több mint négyötödét szolgáltatja. Az ipar termelé­sét 1976—1980 között évente mintegy 6 százalékkal szüksé­ges növelni. Amennyiben az ipar nem tudná az évi k-b. 6 százalékos termelásfejlesztés nagyobbik részét versenyképes és exportálható termékek for­májában előállítani, csupán a belső piac felvevőképességére építve, alig bővíthetné terme­lését. Az exportkövetelmények ed­digi népgazdasági terveinkben is középpontban álltak. Éppen ezért hangsúlyozzuk és kíván­juk érzékeltetni, hogy ezúttal sakkal többről van szó. 1971— 1975 között importunk értéke — és nem természetes mér­tékegységben számított meny- nyisége — várhatóan meg­kétszereződik. 1975. évi expőr- tunk devizaértéke 85—90 szá­zalékkal lesz magasabb az 1979. évinél. Közben, s ez köz­tudott, külkereskedelmünk cse­rearány-mutatója nagy mér­tékben — 1974-ig mintegy 10 százalékkal romlott. Ennek el­lensúlyozásához és a külgaz­dasági egyensúly fenntartásá­hoz ebben a tervidőszakban exportunkat legalább 120 szá­zalékkal kellett volna „növel­nünk”. A mérték is kifejezi s ezért az idézőjelek, most már nem elegendő bővíteni, nö­velni a kivitelt, ez már gaz­daság-, termelésfejlesztési fel­adat. AZ 1976. JANUÄR elsejétől érvényesülő közgazdasági sza­bályozó rendszer koncepcióját már ismerjük. Tudjuk, hogy milyen lesz az exportérdekelt­ség és ösztönzés, a kivitel és a külgazdasági egyensúly kri­tikus szektorában — a tőkés exportban — a termelők az átlagosnál nagyobb nyereséget érhetnek majd el. Az export- növelést emellett egyéb elő­nyök, kédvezmények is segí­tik, amelyek egyebek között a termelés, a forgóeszközhitele­zés problémáit enyhítik, old­ják meg. Számolhatunk a gaz­dasági kényszer hatásával is: amennyiben a belső vásárló­erőt a tervcélokkal összhang­ban szabályozzuk, várhatóan ez is a termelés export irá­nyába való átterelését ser­ken ti. Helyénvaló és szükséges az exportra orientálni, ösztö­nözni. Nem kevésbé fontos, hogy a termelésben! újabb és újabb exportkapacitásokat hoz­zunk létre, növeljük termelési­műszaki oldalról is a gazda­ság, az ipar export-teljesítőké­pességét. Ennek érdekében az új tervidőszakban olyan tekin­télyes összegű elkülönített hi­telkeret áll majd rendelkezés­re, amely némi vállalati hozzá­járulást is feltételezve, jelen­tős értékű és méretű fejlesz­tésre, beruházásra ad módot. A kedvezményes hitelekből csak exportkapacitást növelő — gyorsan megvalósítható és megtérülő, már a tervidőszak­ban tőkés exportot produkáló — vállalati fejlesztések végez­hetők. Az exportfejles7.tésre elkülönített hitelkeret több tíz­millióvá , forintos összege is érzékelteti, TÜLZÄS LENNE azt várni, hogy az exportfejlesztésre el­különített és felhasználható hitelkeret m,indent megold, en­nek eredményeképpen a ma­gyar népgazdaság exporttelje­sítménye máris eléri a szük­séges szintet. A legtöbb vál­lalatnál kizárólag saját erőre támaszkodva kell fejleszteni — mennyiségben, értékben és gazdaságosságban egyaránt — az exportot. Vállalati szinten is érvényesül majd, hogy nö­vekedés és fejlődés elsősorban az exporttermékek termelésé­nek korszerűsítésével és bő­vítésével érhető el. G. I. Összetartó, nagy családok kovacsolódtak Emberség, szeretet kell hozzá LEGJOBB AZ ÖRÖKBEFOGADÁS Fejős Ferencék Kazinczy ut­cai portáján huszonegy álla­mi gondozott gyerek nőtt fel. Különleges eset? Igen, az, bár nem egyedülálló, s nincs ben­ne semmi rendkívü". Az élet itt sem zajlott másként, mint más, becsülettel dolgozó, gyer­meket nevelő családban. A gyerekek jöttek, testben és lé­lekben gyarapodtak, elmentek. Betegségek, bajok és örömök érték egymást, de a nevelő­szülők nem válogattak: ez a mi gyerekünk, ez pedig a má­sé. Hogy a fészekaljból nem volt mindegyik egyformán kedves? Ez is természetes. De kapni mind egyformán ka­pott ... Az intézet nem pótolhatja A lakás tiszta, rendes. A nagyfiúk szobájában televízió, a falakon régi fényképek. A verandát virágok díszítik. Két fiú — az egyik édesgyerekük — a hátsó udvaron motort sze­rel. Két kisebb az anyuka kö­rül forgolódik. Elmondják az iskolában november 7. tiszte­letére tanult műsort, s a si­kerre való tekintettel még rá­adást is adnak. A jó nangu- latban megelevenednek az emlékek. De hogy miért vet­ték magukhoz Fejősék 1940- ben az első gyereket, pontosan nem tudjuk meg. Az viszont biztos: a véletlen szeszélye egy ma is összetartó nagy csa­Köszönetet mondunk mindazok­nak a rokonoknak, jő szomszé­doknak, munkatársaknak, akik szeretett édesanyánk, özv. Kapus Istvánná temetésén részt vettek, sírjára koszorút, virágot helyeztek. A gyászoló család. Hálás szívvel mondunk köszöne­tét mindazoknak az Ismerősöknek, rokonoknak. Jó szomszédoknak, akik édesanyánk, özv. Kiss Lászlóiul temetésén részt vettek valamint sírjára koszorút, virágot helyeztek. Gyászoló gyermekei. ládot kovácsolt. A családtala- nok családját. Nagykőrösön ma 82 kihelye­zett állami gondozott gyerek él, 56 családban, ötvennel ke­vesebb gyerek, mint 1972-ben, pedig az állami gondozásba vett gyerekek száma, legalább­is országosan nem csökkent. Kisebb tehát az érdeklődés, pedig a meleg családi légkört a legjobb intézet sem pótol­hatja. A kihelyezett gyerekek éle­téről Csete Gyulával, a gyer­mek- és ifjúságvédelmi bizott­ság elnökével beszélgetünk. Legérdekesebb a nevelőszülők életkor szerinti megoszlása: mindössze tizenöten 50 éven aluliak, s csupán huszonketten nem nyugdíjasok. A statiszti­kából úgy tűnik, mintha a kis jövedelmű, többé-kevésbé magukra maradt idősebb em­berek vállalnák ezt a nem könnyű megbízatást. Nem va­lószínű, hogy egy-két esettől eltekintve, a nevelőszülőket anyagi szempontok vezérelnék. Hagyomány lenne? A bizottság és a gyámügyi hatóság gondosan, nagy kö­rültekintéssel elemzi a kihe­lyezett gyermekek körülmé­nyeit, de kimutatásaik még­sem adnak választ arra, hogy ki miért vesz magához állami gondozott gyereket. A gyerek szempontjából végül is az a fontos-, hogy aki rászánta ma­gát, az tud-e megfelelő körül­ményekről gondoskodni. De vajon a bizottság által is el­lenőrzött szükséges feltételek esetén is, alkalmasak-e a 60— 70 éves, idős emberek az ap­róságok önálló nevelésére? Persze nemcsak a nevelőszü­lők elöregedése a probléma. Lényeges kérdés: vajon miért nincs köztük egy szellemi fog­lalkozású sem, s miért csak Nagy forgalom a szabóságban Kétgombos zakók, fodros tunikák A NIVÖ Ruházati Szövetke­zet konfekcióüzemein kívül férfi és női méretes szabóság­ban is nagy a forgalom. Érthe­tő, hiszen az üzletnek igen jó híre van. A Széchenyi téri műhelynek Tóth Sándor szabómester a ve­zetője, aki elmondotta, hogy ügyelve a minőségre, igyekez­nek lépést tartani a változó divattal. Ő maga most őszön is több fővárosi divatbemutatón vett részt, hogy megtudja: mit hoznak a következő hónapok. Megkérdeztük, hogy a nők, vagy a férfiak rendelnek-e több munkát. — Inkább a nők — hangzott a válasz —, bár férfi meg­rendelőnk is számos akad, így azután alig győzzük a munkát. Az őszi és téli divatról szólva ezt mondta a szabómester: — Minden évben végigné­zem. a pesti divatbemutatókat, látom, hogy minden esztendő­ben kreálnak valami újat a tervezők. A nőknél például új­ra divat a loknis kabát. Ked­veltek a bordó és kék színek. A kosztümök sportosak, s di­vatosak a nadrágkosztümök. A szoknyák általában térden alul érnek, de sokan hordanak hosszú maxiszoknyát is. Be­mutatták már a jövő tavaszra és nyárra szánt, a festőanya­gokból készült bő nadrágokat és blúzszerű, tarka, fodros tu­nikákat. Az őszi és téli férfidivat szé­les fazonú, egysoros, kétgom­bos zakókat hozott, trapézvo­nalú nadrággal. Divatosak a különféle bársonyok, s a kék, zöld és bordó színű szövetek. Újra divatba jött a mellény, mely azonban most a zakótól és a nadrágtól eltérő színű anyagból készül. (kopa) Szünetel a félfogadás A városi tanács értesíti a lakosságot, hogy november 1-én, szombaton, karbantartási munkák miatt a tanácsházan a félfogadás szünetel. MH y\ P E S TM E G-Y E I XIX. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM Jóhírű termékek Berendezések Szovjetunióba, Vietnamba 1975. OKTOBER 31., PÉNTEK A nagykőrösi Gépjavító- és Faipari Szövetkezet ebben az esztendőben is zömében ex­portra készíti termékeit, autó­szervize, híradástechnikai, mo­torkerékpár és háztartási kis­gépjavító részlege helyi szol­gáltatásokat végez. Idei fontosabb munkáikról Bálint Páltól, a szövetkezet műszaki vezetőjétől kértünk információt. — Jó kapcsolatot építettünk ki a magyar külkereskedelmi vállalatokkal, melyek szívesen közvetítik a kül­földi gyárakban is bevált, jóhírű konzervipari gé­peinket — A szövetkezet asztalos- ipari részlege jelenleg egy épülő ceglédi nagy középület belső berendezésén dolgozik. A jövő évi kapacitásunkat az eddig beérkezett megrendelé­sek majdnem teljesen lekötöt­ték, így 1976-ra már kivéte­les esetben tudunk újabb meg­rendeléseket elfogadni. Tájékoztatását azzal fejezte be a műszaki vezető, hogy munkatervük teljesítésében a különböző gyártási anyagok­ban fel-fellépő hiányok foly­tán az év elején lemaradás je­lentkezett, melyet azonban jobb munkaszervezéssel, és a hiányzó anyagok terv­szerűbb beszerzésével az év végéig igyekeznek pó­tolni. Kopa László Katonák szüreten — mondta a műszaki vezető. — Főleg a Szovjetunióba, a Német Demokratikus Köztár­saságba és Csehszlovákiába szállítják ezeket a berendezé­seket. — A CHEMIMAS külkeres­kedelmi vállalat az idén két nagy palettizáló berendezést j ■rendelt, a KOMPLEX vállalat- j naik pedig két lúgos-hámozó j gépet adtunk át, mindkettőt j szovjet exportra. Baromfi-fel- ] dolgozó vonalat készítettünk vietnami megrendelésre, s kisebb gépi felszereléseket küldtünk az NDK-ba és Cseh­szlovákiába. A Szovjetunió részére -ezenkívül 8 tonnás borsó- feldolgozó-vonalat, és cso­magoló gépsort gyártot­tunk. Műhelyeinkben a magyar kon­zervgyárak részére is számos élelmiszeripari berendezést ké­szítünk. /\ dá s Befejezéséhez közeledik a szüret az Arany János Terme­lőszövetkezetben. Az őszi munkák során sokat segítettek a gazdaságnak a néphadsereg katonái is. Képünkön: Vass Lász­ló, Dómján Sándor és Kmitt László szedi a szőlőt. Bálint Lajos felvétele SPORT Megyei úttörő-olimpia birkózásban kis hányaduk az ipari mun­kás? Az állami gondozottak nevelése hagyomány lenne, mint Fejős Ferencéknél, ahol már a nagymama is 31 gyere­ket nevelt. Nevelőszülőkre szükség van. S minden becsületes, szorgal­mas, családszerető ember al­kalmas e feladatra. Tulajdon­képpen mindegy, hogy hány éves, mi a foglalkozása. Ami­re szükség van: az emberség, szeretet. A legkedvezőbb megoldás az lenne, ha a nevelőszülők örök­be fogadnák az állami gondo­zott gyereket. Valószínűleg so­kan gondoltak már erre, de mégis kevesen vállalkoznak rá. Bonyolult dolog, : nemcsak adminisztratív, de emberi ol­daláról nézve is. Helyes C3ak a nevelőszülő, a gyerek és a gyámügyi hatóságok együttes döntése lehet. Az eddig tizen­hat gyermeket nevelt Bekő Lászlóné, akit már bemutat- túnk olvasóinknak, döntött. Szeretné örökbe fogadni a ná­la levő kislányt: fél év alatt sem sikerült azonban az ügy­ben dűlőre jutni. Pedig a dön­tésre szükség volna. Bekőné 65 éves, a kislány tíz. S e röpke tíz év alatt már három család­neve volt. Valószínűleg nem mindegy számára, hogy lesz-e negyedik is. Vár, igent vagy nemet. Bizonyosságot. Együtt a testvérek Az állami gondozott gyere­keket érő negatív hatások kö­zül az egyik • legrosszabb a testvérek szétválasztása. A gyámügyi hatóságok éppen ezért szorgalmazzák: ha egy család több gyereket is vállal, oda mindenképpen testvérek kerüljenek. Illés Sándoréknál, nagyon jó körülmények kö­zött, ezt sikerült megoldani. A náluk nevelt három fiúból ket­tő testvér. S amíg a gyerekek lelkendezve mesélik autós ki­rándulásaik élményeit, elhal­ványulnak a régi szomorúsá­gok. Illés Sándor családja olyan, mint másoké: munkás hétköznapokkal, apró örömök­kel, mindennapos békével. (A fotón Fejős Ferenc, Fe­jős Ferencné és három gyerek a huszonegyből. Balról jobb­ra: Katona Ottó, Kolompár János, Fábián József.) Szigetszentmiklóson rendez­ték, igen népes mezőnnyel a téli úttörő-olimpia megyei bir­kózó döntőjét. Nagykőrösről egy pajtás indult a szabadfo­gású viadalon. A 35 kg-esők súlycsoportjában (11 induló között) Tekes Tibor (Nk. Rá­kóczi ált. isk.) 3 győzelem és 2 vereség után a 3. helyen végzett és ezzel továbbjutott a területi országrészi döntőbe. A KONZERVGYÁRI LABDARÚGÓK SIKERE Két sportágban Vácott ren­dezte az SZMT a szakmák legjobbjaival a megyei sport- versenyek döntőit. Kispályás labdarúgásban 15 csapat vetélkedett. A 2x10 perces játékidőik alatt igen gyorsan kellett játszaniuk a résztvevőiknek. Az Nk. Kon- j zervgyár csapata összesen 6 | mérkőzést játszott, s jó kollek­tív munkával az első helyen végzett. Több neves ellenfél is volt: a Csepel Autó, a Ceg­lédi VSE volt játékosai és még mások is. Kézilabdában 5 férficsapat kömérkőzéses rendszerben vetélkedett, 2x10 perces talál­kozókon. Az Nk. Városgazdál­kodási Vállalat csapata több­nyire ügyesen játszott, de bal- szerencsés volt, mert három­szor egy-, egyszer kétgólos ve­reséget szenvedett és ezzel csak az ötödik lett. Tököl megyebajnokságban szereplő együttese is az ellenfelek kö­zött volt. HONVÉDELMI BEMUTATÓ Cegléden megyei sport- és honvédelmi bemutatót rendez­tek, amelynek keretében a Pest megyei MHSZ-klubok egyórás műsorral szerepeltek. Ifj. Székelyhídi József (MHSZ Nk. Kinizsi MK) műrepülő modellezőbemutatója sikert aratott TORNÁSZ BALSZERENCSE Kétnapos volt Békéscsabán a területi egyesületi női II— III. osztályú egyéni tornász- bajnokság. Az Nk. Toldi DSK- sok szereplése elmaradt, mert bár Szolnokig eljutottak, a gépkocsi meghibásodása miatt nem tudták tovább folytatni ! útjukat, s viszafordultak. EMLÉK TÚRA Szentendre-Lajosforrásnál került sor a hagyományos őszi Ságvári-emléktúrára és ünnep­ségre. A négyezer résztvevő között nagykőrösiek is voltak: 224-es ipari szakmunkásképző­sök és gimnazisták, összesen húszán. PÉNTEKI MŰSOR Sakk KlOSZ-szókház, 18 órától: IV. osztályra minősítő egyéni verseny. 2. játéknap. S. Z. Mit látunk ma a moziban? A túsz. Kalandos, színes, szinkronizált szovjet film. Kí­sérőműsor: És lettünk az új rend katonái... Előadások kezdete: 5 és 7 órakor. KISKÖRZETI MOZI A LENCSÉSI ISKOLÁBAN Magánbeszélgetés. Színes amerikai film. Előadás kezde­te: fél 7-kor. Farkas Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom