Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-31 / 256. szám

MONOMlrta A .PEST .MEGYEI HÍRLAP K 0 L « N K I A D A S A XVII. ÉVFOLYAM, 256. SZÁM 1975. OKTOBER 31., PÉNTEK Huszonöt éves a tanácsrendszer és a polgári védelem Jubileumi ünnepség a járási hivatalban Kitüntetéseket, jutalmukat adtak át Létrejöttének 25. jubileumát ünnepli a tanácsrendszer és a polgári védelem. Ez alkalom­ból tegnap délután ünnepséget tartottak a járási hivatal nagy­termében, amelyen részt vett Guba Pál, az MSZMP monori járási bizottságának első titká­ra, dr. Kerfkes Györgyi, a já­rásbíróság elnöke, dr. Lévai Sándor járási vezetőügyész, Varga Je,nő, a KISZ monori já­rási bizottságának titkára, Be- nyó János, a járási rendőrka­pitányság vezetője és Lelkes Béla, a Pest megyei tanács tag- j ja. Gál Sándor, a járási hivatal pártalapszervezetének titkára üdvözölte a megjelent tanácsi és hivatali dolgozókat, majd dr. Bencsik Mihály, a monori járási hivatal elnöke mondott ünnepi beszédet. Emlékeztetett a negyedszázad jelentősebb vál­tozásaira a tanácsi rendszer­ben. Elismeréssel szólt arról a 16 tanácsi dolgozóról, akik a monori járásban a taná­csok megalakulása óta helytállnak. A polgári védelem jubileu­ma kapcsán elmondottá, hogy a járás üzemei, intézményei méltóképpen járultak hozzá az évforduló megünnepléséhez. Az országban az elsők között alakult úttörő polgári védelmi raj a vecsési 1. számú és a mo­nori Kossuth-iskolában. A ta­nácsi rendszer és a polgári vé­delem jubiléumát a monori járás községeiben 'méltóképpen ünnepelték meg. Gál Sándor beszédének el­hangzása után kitüntetések, el­ismerések átadására került sor. A Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa a tanácsi appa­rátusban eltöltött 25. évi mun­kájáért a jubileumi emlékérem kitüntetésben részesítette Sima Istvánt, a járási hivatal osz­tályvezetőjét, Illés Istvánt, a járási hivatal pénzügyi osztá­lyának főelőadóját, Csuka Ró- bertnét, a hivatal munkaügyi csoportjának vezetőjét és a pénzügyi osztály három dolgo­zóját, Prekop Károlynét, Kaján Józsefnét és Lehoczky József nyugdíjast. A Pest megyei Tanács elnö­ke kiváló dolgozó kitüntetés­ben részesítette Földváry Györgyöt, a pilisi nagyközségi tanács vb-titkárát és Bakos Lászlónét, a járási hivatal igaz­gatási osztályának dolgozóját. A polgári védelemben kifej­tett eredményes tevékenysé­géért oklevelet és tárgyjutal­mat kapott Földváry György és Lehoczky Lászióné, a nyár­egyházi tanács alkalmazottja. Ugyancsak eredményes polgári | védelmi munkájáért oklevelet, emlékplakettot és pénzjutal­mat vett át: Hunyadi Lászl&né, Spengler Györgyné, Pásti Im­re, Kovács Pál, Erdélyi Lajos, Sima István, Kaltenekker Má­tyás, Frauko János, dr. Pápes Tibor, Gajdos Józsefné, Áreldt György, Bognár József és Sol­ti Sándorné. A kitüntetések átadása után Guba Pál mondott köszö­netét a tanácsi dolgozók­nak, s további jó munkát kivánt nekik. A kitüntetetteknek a járási hivatal elnöke fogadást adott. G. J. Biztos: hely a raktáradban Időben érett a kukorica Kedvezően alakult a nedvességtartalom A gabonatröszt vállalatai fo­lyamatosan fogadják a földek­ről szervezetten, menetrend szerint érkező kukoricaszállít- mányokat. Az átvett kukorica túlnyomó többségére már ko­rábban szerződéses megállapo­dás jött létre az ipar és a ter­melők között, de ezekben a napokban is újabb, további szerződéskötésekre kerül sor. A megállapodások létrejöttekor az átvételi időpontban is meg­állapodtak a partnerek, s így az előirányzott mennyiségen túl érkező szállítmányoknak biztos helyük van a raktárak­ban, illetve az ideiglenes tá­rolóhelyeken. A tapasztalatok szerint az átvétel során az idén lénye­gesen kevesebb a minőségi reklamáció, ami részben azzal magyarázható, hogy a termés mindenhol időben, egészsége­sen érett be, és a nedvesség- tartalom is kedvezően alakult. Kismotorvezetői tanfolyam Kismotorvezetői tanfolyam kezdődik a monori művelődé­si házban. Részvevőül jelent­kezni személyesen, a művelő­dési házban, vagy a 178-as te­lefonon, lehet. MŰSOR MOZIK Monor: Ereszd el a szakál­lamat! Pilis: Mese Szál tán cárról. Vecsés: Kopjások. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18 órától: az ifjú­sági klub foglalkozása. Gyom­ron, 18-tól: a fotó- és motoros klub összejövetele. Monoron, 8-tól 16-ig: pályaválasztási Tájfutás Monorí-erdei Bujdos István győzelme a Gyógyszer Kupán Az ország legjobb tájfutói adtak randevút egymásnak Tahi térségében: a Kőbányai Lombik Gyógyszer Kupáján több mint 400 versenyző in­dult. A Monori-erdei KSK ver­senyzői közül kimagasló tel­jesítményt nyújtott Bujdos István, aki az F 13/c kategó­riában, az 55 tagú mezőnyben, ragyogó versenyzéssel, az első helyen végzett, csaknem há­rom perccel előzve meg a má­sodik helyezettet. A fiatal monori-erdei ver­senyző teljesítményét nagy el­ismeréssel fogadták a szak­emberek, hiszen szinte a tel-1 jes gárdát megelőzte, minden­kit, aki „számít valamennyit” a sportágban. Nyugdíjas kazánfűtőt azonnali belépéssel FELVESZÜNK GYOMRÖI RUHAIPARI SZÖVETKEZET Gyömrő, Steinmetz kapitány u. 69-71. Csak a legnagyobb elismerés hangján beszélhetünk Kálmán Mihályról is, aki a 4. helyen végzett. Az ötödikes Kálmán János a 10. lett. Három monori-erdei a leg­jobb tíz között! Bizony, ez még a legvérmesebb remé­nyeket is felülmúlta. Érdeklődéssel vártuk a me­gyei bajnok, Füri István ver­senyzését az F15/C kategó­riában. Ötvenen indultak, és Füri, remek versenyzéssel, a negyedik lett. Várható, hogy még tovább fejlődik, hiszen igen kevés verseny van a há­ta mögött. A lányok szereplését már nem kísérte ekkora siker, bár a lányok is jó teljesítményt nyújtottak. Radnits a 12., Tim- kó a 15., Jansik M. a 18. he­lyen végzett az 50 tagú me­zőnyben. Hogy teljesítményük mit ér? Mindhárman több mint 30 perccel előzték meg a megyei úttörő-olimpia győz­tesét, több mint egy órával a második helyezettet. Kár, hogy nem két héttel korábban, a megyei döntőn! Bújdos győzelmével, Kálmán M. és Füri negyedik helyével 13 pontot szerzett a monori- erdei gárda, a legjobbak kö­zött végezve az év egyik leg­jelentősebb versenyén, méltó fináléként idei kitűnő szerep­lésének. Sz. A. kiállítás, 15-től, a Vetőmag­termeltető Vállalatnál: a szo­cialista brigádok vetélkedőjé­nek községi elődöntője. Péte­riben, 17-től 19-ig az ifjúsági irodalmi színpad, 19-től 22-ig a színjátszó csoport próbája. Ami már megvalósult Ünnepi tanácsülés Sülysápon A további feladatok Ünnepi tanácsülést tartot­tak a sülysáp! művelődést ház nagytermében, melyen meg­jelent Bata János országgyű­lési képviselő és Horsik Jó­zsef, a járási hivatal elnökhe­lyettese is. Szabó János tanácselnök az elmúlt 25 esztendő munkájá­ról, feladatairól szólt. Közös erővel sok mindent megvaló­sítottak Sülysápon is, új is­kolát építettek, kialakítottak egy harmadik orvosi körzetet, megnyitották az öregek nap­közi otthonát, most nagyob- bitjálc az óvodát. Tennivalók azonban maradtak még bő­ven, nem sikerült a község rendezési tervét elkészíteni, nem épült meg több helyen a csatom ahál ózat. Beszámolója végén a ta­nácselnök megköszönte a ta­nácstagok önzetlen munkáját, s kérte további közreműködé­süket. A beszámoló elhangzása után Hónaik József, a járási hivatal elnökhelyettese kitün­tetéseket és okleveleket nyúj­tott át Benkó József tanács­elnök-helyettesnek, Heiter Jó­zsef adóügyi csoportvezető­nek, valamint Szántai István, idős Németh István és dr. Wallner György tanácstagok­nak. K. L. Segítik tanulásukat Csévharaszti esti iskolások Csévharaszton tizenkét év­vel ezelőtt szervezték meg a dolgozók esti iskoláját. Ke- reskényi Ferenc iskolaigaz­gató nyolc esztendeje fog­lalkozik a felnőtt tanulókkal. — Jó érzés tapasztalnom — mondja —, hogy egyre többen igénylik a tanulást. Persze, köszönhető ez az üzemeknek is, amelyek ked­vezményekben részesítik ta­nulni kívánó dolgozóikat. A Monori Állami Gazdaság párt­ós gazdasági vezetősége pél­dául külön számba vette, elő­készítette őket az idei tanév kezdete előtt, s azóta is törő­dik azokkal, akik jelentkez­tek. Nem is maradt ki senki az iskolából, melybe ötven­kilencen járnak munka után. A napokban tartott záróvizs­gákon sikerrel túl is jutot­tak. Szorgalmuk, igyekezetük a biztosíték arra, hogy évvé­gén sem lesz baj velük. (v.) Kooperációs partnerként A Monorvidéki ÁFÉSZ egyik terméke a gázmérő, melyet a Mechanikai Ktsz tervezésében, mint kooperációs partner­vállalat készít, vecsési, 1181. számú lakatosüzemében. Képün­kön: Nyigrényi László és Pongrácz Béla a gázmérő nyílás­záróit hegeszti össze. Ifj. Fekete József felvétele. Az üllői határban Böngészők ? A könnyű szekér széles gu­mikereke szabdalja a dűlőút sarát, amikor azonban a tsz sárgarápatáblája mellé ér, a barna arcú legény húziza, rán­gatja a gyeplőt, s a ló „ért is a szóból”, a répasorok mellé áll. A kukoricásba húzódó me­zőőr, amikor az első zsák megtelik, kilép, megálljt pa­rancsol. A zsák ottmarad, s az ijedt legény megcsapkodja a lovat, eliszkoi a felelősségre vonás elől. Alig pár nap múlva Gud- mann Sándor, az üllői Új Ta­vasz Tsz mezőőre már a Hosz- szúberek dűlőben találkozik a szekérrel, bátrabb is az is­merős legény, másodmagával van ugyanis. A zsákot köve­teli. A csendes természetű me­zőőr a mezei lopások tör­vényszabta súlyos következ­ményeit emlegeti. A szép sza­vak azonban süket fülekre találnak. Amikor aztán előkerül a hosszú pengéjű kés, a csendes meggyőzés helyett a mezőőr, hogy testi épségét védje, riasztó lövést ad le. Porzik a föld a hadonászó, hangos le­gény lába mellett. Persze, megint fut társa is. elinal. Vele — Eléggé elszaporodtak az üllői határban a mezei lopá­sok — jegyzi meg Fazekas Já- nos, aki szintén mezőőr, a kör­zeti megbízott irodájában, Hidasi Pál rendőr zászlós se­gítségét kérve. — A Zs. csa­lád egyik tagja is késsel fe­nyegetett, amikor a teli zsá­kot leparancsoltam a válláról. “És sorolja név szerint a határt dézsmálókat, akiket rövid időn belül a szabálysér­tési bizottság von majd fe­lelősségre. ★ A körzeti megbízott irodájá­ban határozott intézkedés született, közös erővel hama­rosan a határban is rendet teremtenek. (k. s.) ÁTKÖLTÖZÖTT. A napok­ban új helyiségbe költözött a monori takarékszövetkezet: a Kossuth Lajos utca 72. szám alatt (a látszerészüzlet mellett) fogadja ezentúl az ügyükkel hozzá fordulókat. Ma is erőben, egészségben Negyvenöt éve MAGLÖD, VAK BOTY- TYÁN UTCA 2. Takaros, szépen berendezett családi ház. A régi falusi otthonok hangulatát semmi nem idézi, csak néhány falra akasztott, bekeretezett fénykép. — Ez az esküvői fotográ­fiánk, negyvenöt évvel ezelőtt, 1930. október 21-én készült. Akkor kötöttünk házasságot. Én éppen a huszadik, az uram a huszonharmadik évet töltöt­te akkor — emlékszik Gohér Jánosné. — Hol. hogyan kezdődött ismeretségük? — Fiatal lányok, egy közeli fonóházba jártunk varrni, fonni. Egy-egy ünnep alkal­mából fonóbálokat is rendez­tünk a házban, persze, legény­emberek részvételével. Ott ve­tett rám szemet a párom, kez­dett udvarolgatni. A férj, Gohér János hamis­kásan az asszonyra néz: — Nagyon hosszú udvarlás volt az. Három évig csak a Zsuzsáék kiskapujáig merész­kedtem, mígnem bátorságot véve, egy este mégis csak be­nyitottam a házba. Űjabb há­romévi udvarlás után mentek el szüleim lánykérőbe. — Nagy lakodalom volt? A feleség válaszol: front, bombáztak, amikor 1944-ben született a kislá­nyom ... Pincékben bújkálva, rettegve éltünk... A férjem katona volt. Mindenünket el­hurcolták a németek. Gyere­kekkel a karjaimban sírtam, sírtam... © Az esküvői kép — Nagy lagzi, sok vendég­gel. Az irsai fúvószenekar fújta a talpalávalót. — Az esküvői fényképek szerint csodálatosan szép volt az akkori maglódi népviselet. — Bizony, szép volt — bó­lintanak mind a ketten, szinte egyszerre. A lakodalmi vígságot szür­ke, dolgos hétköznapok, évek követték. — Nem voltunk a legszegé­nyebbek. Földünk volt, két lovunk, két tehenünk, disznók, apró jószág. Pestre jártam ... Lassan gyarapodtunk. — És piacoltam — folytatja az asszony. — Éjjel-nappal, látástól-vakulásig dolgoztunk. Házépítésre spóroltunk. 1936- ban született az első gyerme­künk, három évvel később a második... Múltak az évek. Aztán ki­tört a második világháború. — Községünkön vonult át a A házaspár lányuk, idősebb fiuk, menyük, no és rajongá­sig szeretett unokáik társasá­gában él. Jó megértésben, sze- retetben. Mint házaséletük negyvenöt évében mindig. Ma is dolgoznak. Mint mondják, kicsit talán többet is, mint szükség lenne rá. — Délelőtt répát, zöldséget szedtünk a kertben, hátra van még a jószág etetése, ellátá­sa... Diétáznom kellene. Saj­nos, nem tartom meg, amit az orvos mond, pedig olyan jó lenne az egészséget megőriz­ve, élvezni a mostani életet. — Hogyan, mivel töltik ke­vés szabad idejüket? — kér­deznénk, de az asszony kérde­zetten ül mondja: — Szeretjük a tévét, rádiót. Különösen a kabarét, operet­tet, a szép muzsikát kedvel­jük. Férjére néz, nevet: — Cigányzene volt ma is a rádióban, hát kivittük a So­kolt a kertbe, úgy dolgoztunk. A 68 éves Gohér János a helyi pávakör jó hangú, pró­bákról, szereplésekről soha nem hiányzó tagja: — Szeretek énekelni, tán­colni. Mindig is szerettem. Különben is, a régi népszoká­sok, lakodalmak felelevenítése kicsit az ifjúságunkat, fiatal kori életünket idézi fel. Jandó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom