Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-03 / 232. szám

A PEST MEG IVE íjíír.i-AP KI V.vis>íi*r-fcv2 •:?* V? v• -< ­ULONKIADASA II. ÉVFOLYAM, 232. SZÄM 1975. OKTÓBER 3., PÉNTEK Szocialista brigádok Takarékos ötleteiből szövetkezetek A gödöllői járás területén tizenhárom mezőgazdasági ter­melőszövetkezet és egy szak- szövetkezet gazdálkodik. Az MSZMP KB 1974. december 5-i határozata szellemében ez év elején elkészítették a gaz­daságok egész évre szóló taka­rékossági tervüket: 1975-be,n a tizennégy szövetkezet mintegy 30 millió 333 ezer forint meg­takarítását irányozta elő. A gödöllői járási pártbizottság július 30-án az összesítő je­lentések alapján értékelte a szövetkezetek e téren elért eredményeit. Talajvédelmi térkép Mint a párt-végrehajtóbi­zottság megállapította, a gaz­daságok takarékossági tervü­ket időarányosan teljesítették: a jelzett időpontig csaknem 15 millió forint megtakarítást sikerült elérniük. Műtrágyából például 119 tonna volt a meg­takarítás, míg benzin-, gáz- és fűtőolajból 411 tonna. A mű­trágya és növényvédő szerek korszerű tárolására, felhasz­nálására több termelőszövet­kezet konkrét intézkedést tett. Szakszerű tárolót épített a valkói, a túrái és a kerepesi termelőszövetkezet. A növény­védő szerek és a műtrágyák felhasználásának mértékét csökkenti, hogy a szövetkeze­tek többsége használja terüle­tének talajvédelmi térképét. A párt-végrehajtóbizottság egy közelmúltban megtartott ülésén megállapította, hogy a gazdaságok törekednek a tech­nológiai lánc betartására, a talajerő-visszapótlással és a korszerű növényvédelemmel mind nagyobb liozamolcat ér- , nek el. A gazdaságok az első félév­ben felülvizsgálták az erőgé­pek, szállítóeszközök műszaki állapotát, rendszeresen ellen­őrizték az üzemanyagfogyasz­tást, s határozott intézkedé­seket tettek a karbantartási munkák szigorítására. Olcsóbb fö'dgázzal Az Észak-Pest megyei Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége és a kerepesi ter­melőszövetkezet főállásban energetikust foglalkoztat. A szövetség közreműködésével jelenleg három gazdaság, a dányi, a valkói és a túrái ter­vezi a gázprogramba való be­kapcsolódást, melynek segítsé­gével ötezer tonna gázolajat lehetne megtakarítani, illetve helyettesíteni az olcsóbb föld­gázzal. Amennyiben sikerül a fővezetékre való becsatlakoz- tatás, a jövőben a járás több körzete juthatna gázenergiá­hoz. Ésszerű takarékosság - ta­pasztalható a mezőgazdasági termékek tárolásánál és fel­dolgozásánál . is. A Szilasmenti Termelőszövetkezetben példá­ul a szárító és lepárló üzemek­nél új, nagy teljesítményű, ne­hezebb fűtőolajat fogyasztó kazánokat állítottak be, s a korszerű technológiát szolgál­ja a meleg levegő visszaveze­tése és a gőzvezetékcsövek szigetelése is. Ezek az intézke­dések jelentős megtakarítást hoztak. A három legjobb A járási párt-végrehajtóbi­zottság megállapította, hogy vidékünk mezőgazdasági ter­melőszövetkezetei közül a tú­rái, a valkói és a kerepesi tsz tett a legtöbbet, mind a taka­rékossági intézkedési tervek kidolgozásában, mind azok végrehajtásában. A siker ré­szint annak is tulajdonítható, hogy e három gazdaság veze­tősége, az ágazatvezetők és a szocialista brigádok vélemé­nyének alapján készítette el a terveket, továbbá minden fel­adatnak megbízott felelőse volt. A korszerű technológiák al­kalmazásának nem csak a ho­zamok növelésében van szere­pe, hanem az eszközök gazda­ságos, célszerű kihasználásá­ban is. E kettős cél megvaló­sításához képzett szakembe­rekre van szükség. Járásunk szövetkezetei e tekintetben szerencsés helyzetben vannak, ugyanis a különböző mezőgaz­dasági jellegű kutatási témák­kal foglalkozó intézmények közvetlen szomszédok. Lehető­séget hordoz magában a Kis­állattenyésztő Kutató Intézet, Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet és a Gödöllői Agrár- tudományi Egyetem közelsége. Ez utóbbinak köszönhető, hogy gazdaságaink többségében képzett szakemberek tevé­kenykednek. Sajnos, a szövet­kezeteink e szellemi erőkre nem támaszkodnak eléggé. Vannak persze jó példák is. A dányi Magvető Termelő- szövetkezet rendszeres kapcso­latot tart fönn a Mezőgazda­EBTESITES A SAZ-FELHASZNÁIÖENM A Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat Szolnoki üzemegysége ezúton is tájékoztatja önöket, hogy a Gödöllő, Szabadság u. 31. szám alatti pébégáz-hibabejelentő helyiségét megszünteti. A továbbiakban az előforduló hibákat a helyi pébégáz-cseretelepeken (Gödöllő, Blaháné u. 164. szám alatt és a vásártéren) kell bejelenteni. A szolgáltatással kapcsolatos egyéb észrevételeket írásban, személyesen az alábbi címen lehet benyújtani: Szolnoki üzemegység TIGAZ Pest megyei Kirendeltsége Budapest V., Alpári Gyula u. 4. Levélben a következő címre kérjük elküldeni: Szolnoki üzemegység TIGAZ Pest megyei Kirendeltsége Budapest VI., Majakovszkij u. 96/a. Bejelentések telefonon: 383-579, 383-534. Reméljük, hogy a megváltozott körülmények a későbbiekben nem okoznak gondot önöknek, és szolgáltatásainkkal továbbra is rendelkezésükre állhatunk. TISZÁNTÚLI GÁZSZOLGÁLTATÓ ÉS SZERELŐ VALLALAT SZOLNOKI ÜZEMEGYSÉGE sági Gépkísérleti Intézettel; gépjavítási, fejlesztési terve­zés és szervezés tekintetében. A Szilasmenti Termelőszövet­kezet szintén az MGI segítsé­gét használja föl, különösen a gépi ügyvitel szervezésében. A valkói Egyesült Zöldmező Ter­melőszövetkezet szoros kap­csolatban áll az Agrártudomá­nyi Egyetemmel, 1974-től en­nek tanszövetkezete. A Gödöl­lői Tangazdaság járásunkban szinte minden szövetkezettel kapcsolatban áll, többek kö­zött rendszeresen vállalja a repülőgépes növényvédelmet. Pillanatnyilag több állandó, konkrét együttműködésről nem beszélhetünk, a gazdasá­gok többsége csak egy-egy ta­nulmány elkészítésére kéri fel esetenként az említett intéz­ményeket. Hasznos lenne a technológia fejlesztése, s ezzel párhuzamosan a takarékosság fokozása érdekében az együtt­működést, a közös munkát, mindennapos gyakorlattá ten­ni. Ö. E. Eredmények és gondok a Fésűs fonóban Ä géppark kétharmada kicserélődött Értékes, a gondokat és az eredményeket egyaránt ismer- tető beszámolót terjesztett a járási párt-végrehajtóbizottság elé dr. Takács Éva, a Hazai Fésűsfanó és Szövőgyár kis- tarcsai üzemének igazgatónője. Az október 2-i ülésen a je­lentés fölött élénk vita alakult ki, s falamennyi vb-tag hoz­zászólásából kitűnt: szeretné­nek tanácsokkal, elképzelések­kel segíteni a kistarcsai gyár gondjaiban. Mint a napirendet összefoglaló zárszavában Kis Emil, ,a pártbizottság első tit­kára elmondotta, a végrehajtó bizottság ez alkalommal elő­ször tárgyalja az MSZMP KB 1974. december 5-i határoza­tának ipari üzemeknél történő végrehajtását. E határozat megvalósítása azért is fontos, mert nem csupán kampány- feladatokat jelent a gazdálko­dó egységeknél, hanem meg­határozza a jövőt, a további évek munkáját is. Felhívásról — röpgyűlésen Kis Emil hangsúlyozta, hogy a kistarcsai ak 1975 első nap­jaitól kezdve a határozat szellemében tevékenykedtek, s formailag, tartalmilag is érté­kes intézkedési tervet állí­tottak össze. Nem várták meg, míg „központi eligazítást” kap­nak: már tavaly december 12-én összevont taggyűlésen tárgyalták meg a Központi Bi­zottság határozatából adódó feladatokat. A végrehajtó bizottsági ta­gok, dr. Takács Éva igazgató­nő és Fabók János párttitkár jelentése alapján tájékozódtak a gyárban folyó politikai-gaz­dasági munkáról. A pártveze­tőség a múlt évben, decem­ber 23-án felhívással fordult a gyár dolgozóihoz, gazdasági­műszaki vezetéséhez. Kezde­Titkárí tanfolyam Ráckevén Nem létező sérültek A Vöröskereszt városi el­nöksége titkári továbbképző tanfolyamot szervez október 21-e és 24-e között Ráckevén. A harminc városi résztvevő fele új titkár, s ez meghatá­rozza magát az oktatási ter­vet is. A négy nap alatt szer­vezési feladatokkal, s a terü­leti munka legfontosabb tud­nivalóival ismerkednek meg a hallgatók. Az elnökség tervei között szerepel a lakótelepi szerve­zetek létrehozása, s ehhez is az új titkároktól várnak el­sősorban segítséget. Kroneraff Lászlóné, a Vö­röskereszt városi titkára el­mondotta azt is, hogy szor­gos munkával telnek az árammmérőgyár egészségügyi polgári védelmi szakaszának hétköznapjai. Mint ismere­tes, a szakasz első helyen végzett a múlt hét csütörtö­kén megtartott polgári védel­mi megyei döntőn, s így ott lesz Szolnokon az országos bajnokságon, október első napjaiban. A szakasz a Ganz Árammé­rőgyár üzemi orvosainak se­gítségével készül fel az új erőpróbára. Az elméleti elő­adások mellett gyakorlati fel­adatokat is. kapnak. Elkép­zelt balesetek sérültjeit kell kezelniük. Mcnctíáncban a Csata Ezen az őszön ismét gyara­podott az isaszegi Csata-tánc­együttes kitüntetéseinek, elis­meréseinek száma. Részt vet­tek a IV. észak-magyarorszá­gi gyöngyösi táncfesztiválon. A versenyen a menettánc ka­tegóriában első díjat szereztek meg. Siilvmedés a (urai Rákócziban A Galgamenti Rákóczi Ter­melőszövetkezet betakarítási munkájában kétszáz túrái út­törő segédkezett. A gyermekek a csak kézzel szüretelhető szil­vát szedték, így a szövetkezet dolgozói eközben más, fontos munkákat végezhettek. A csapatvezetőség a szilva­szüretben legeredményeseb­ben dolgozó rajt futball-lab­dával és tollaslabda-felszere­léssel jutalmazta. A versenyt a nyolcadik D osztály tanu­lói nyerték, akik a szeptember 26-i, pénteki csapatparlamen­ten át is vették a megérdemelt jutalmat. Az úttörőcsapat a munkáért járó összeget a nyári táborozásra és játékok vásár­lására fordítja. Anyakönyvi hírek Született: Szabó Sándor és Kasza Katalin: Erzsébet, Pau- lovics Ferenc és Éger Klára: Csaba, Tóth Imre és Szántó Piroska: Szilvia, Mrkva Mi­hály és Kovács Erzsébet: Edit, Hranka István és Szokolai Mária: Imre, Őszi Ferenc és Krekó Ibolya: György, Balázs Ferenc és Fazekas Terézia: Ferenc, Takács Károly és Óir- gász Mária: Judit, Nagy Mik­lós és Oláh Ilona: Tamás, Nagy József és Dudás Lidia: Ilona Éva, Bársony Béla és Furtek Margit Erzsébet: Mar­git, Vidák János és Pap Bor­bála: János Csaba, Landor Jó­zsef és Kuti Anna: Zsuzsan­na, Bérezés Pál és Balogh Zsuzsanna: Ildikó, Jászi Ti­bor és Rácz Mária: Andrea. Elhunyt: Baráth László, Ba­logh István, Bacsák Ede, Be- reczki Imre. Névadót tartott: Reményi Pál József és Nagy Katalin Anna: Kornélia Katalin, Li- wa László és Cseke Erzsé­bet: László Attila. Házasságot kötött: Grün- wald Pál László és Kakacska Márta Terézia, Samu László és Soós Mária, Deák Ferenc éS Juvanzic Éva, Pocsai Jó­zsef és Juhász Mária, Majo­ros Mihály és Szovátai Éva, Rácz Sándor és Pavljás Ve­ronika Mária, Vattai Miklós és Seres Zsuzsanna Veronika. ményezte egy ésszerű takaré­kossági mozgalom elindítását, felhívta a figyelmet a munka- fegyelem és a technológiai rend fokozására, a szervezett­ség javítására. Valamennyi üzem r öpgyűlésen tárgyalta meg a felhívást. Az üzemek és a brigádok csaknem 5 mil­lió forint értékű takarékos- sági vállalást tettek. A gaz­dálkodási terv teljesítésén túl elhatározták a termelékenység tízszázalékos emelését és a termékek minőségének javítá­sát. A Kistarcsán készült in­tézkedési tervet — összehan­golt irányítás és tervezés kö­vetkeztében — párhuzamosan állították össze a gyár gazda­sági tervével. A kisebb-na- gyobb közösségek, társcsopor­tok részére összehívott tanács, kozásokon, értekezleteken — mint például a februári mun­kásnagygyűlésen — rendszere­sen tájékoztatták a gyárveze­tők a dolgozókat az eredmé­nyekről, a tervekről, s ugyan­akkor ezeken a találkozókon mondták el a fizikai dolgozók és a műszaki vezetők a Köz­ponti Bizottság határozatának helyi végrehajtásával kapcso­latos javaslataikat. Ezer óra — eddig A szocialista munkaverseny- mozgalom nagy lendítője volt az elhatározások végrehajtá­sának. A dolgozók tenniaka- rását mutatja például az, hogy ez idáig több nfint ezer óra társadalmi munkát végeztek. Dr. Takács Éva beszámoló­ja foglalkozott a gazdasági fel­adatokkal is. Elmondotta, hogy negyedik ötéves tervben meg kellett valósítaniuk a 140 mil­lió forint értékű beruházást: ezt határidőre teljesítették. A rekonstrukció következtében a gyári géppark csaknem két­harmad része kicserélődött. Termelési tervük az idén 1400 tonna fonal gyártását írja elő. Ez huszonöt százalékkal ma­gasabb a tavalyi tényleges eredménynél. Az operatív tervhez képest az első félév­ben mintegy három tonna volt a túlteljesítés. Az első hat hónap alatt 238 millió fo­rint értékű fonalat adtak el; 33 tonnával hevesebbet szál­lítottak a megrendelőknek. En­nek egyik oka az alapanyag késése volt. Szó esett a termelési struk­túra, a gyártmányösszetétel alakulásáról is. Elvben az év­ben a gyárban a kötőfonal mellett jelentős mennyiségben szövőfonalat is előállítanak. Az áttérés nehézségeket okoz, mert bár gazdaságosan gyárt­ható, munkaigényesebb, így több jó képzettségű szakmun­kást kíván. Sajnos, ezen a te­rületen küszködik a gyár a legnagyobb nehézségekkel. A gépek kihasználtsági foka egy-egy üzemrészben hetven- hetvenöt százalékos. Ezzel kapcsolatban az igazgatónő el­mondta, hogy például a fo­noda évi termelési kapacitása ezerhétszáz tonna, de a tény­leges termelés ma nem halad­ja meg az 1400—1500 tonnát. Áttérés magyar gyapjúra Járásunk gazdálkodó egysé­gei közül már igen sok he­lyen panaszkodnak a Főváro­si Takarító Vállalatra. Ter­melőszövetkezetekben és ipa­ri üzemekben egyaránt nagy­mértékben csökkenti a mun­kaerőt e vállalat elszívó ha­tása, toborzása. Dr. Takács Éva is elmondotta, hogy a közelmúltban 20—25 kiváló fo­nónő állt be takarítónak. Ez­zel a konkurrenciával a kis­tarcsai gyár sem tud verseny­re kelni. Az elvándorlás kö­vetkeztében délután és éjsza­ka egyre több gép áll. A bénszínvonal sajnos ala­csony a gyárban, bár az utóbbi időben volt emelés. A gyár igyekszik segíteni munkaerőgondjain, pályavá­lasztási tanácsadással. Felkere­sik az általános iskolákat, a szakközépiskolákat, a szak­munkásképző intézetet. Van­nak ugyan már régebbi szak­munkás-bizonyítvánnyal je­lentkezők is, de igen magas a bérigény. A gyár pedig ra­gaszkodik az országos szak­mai bértáblázat előírásaihoz, a félév során a munkásállo­mánynak csaknem tizennyolc százaléka kicserélődött; ez be­tanítási nehézségekkel, fegye­lemromlással is jár. A kistarcsai gyár 1975 első félévében egymillió 800 ezer forintot takarított meg. Je­lentős eredményt értek el az import alap- és segédanyagok, az energia takarékosabb fel- használásával, csak a készlet- gazdálkodást nem sikerült úgy megszervezni, hogy meg­takarítást eredményezzen. A normatúllépés következtében 613 ezer forinttal csökkent a megtakarított összeg. Nehézséget okoz az import­anyagokkal való takarékosko­dás. Ugyanis ez idáig főként ausztrál gyapjúval dolgoztak, s nehéz az átállás a magyar gyapjú bevezetésére. Ezzel ugyan már kísérleteztek, de rendszeres és folyamatos fel- használásukhoz meg kell te­remteni az előfeltételeket. Tervből valóság A kistarcsai gyáregység munkájáról, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága december 5-i határozatának végrehajtásáról szóló beszámolóval a végrehaj­tó bizottság tagjai egyetértet­tek. Mint Frankó János, a párt- bizottság titkára megállapítot­ta, járásunkban a kistarcsai gyár intézkedési terve volt a legátgondoltabb. S mint a be­számoló bizonyítja, a végrehaj­tásban is jelentős eredménye­ket értek el. Örszigethy Erzsébet Ki volt Vilma ? Kölcsey Ferenc Pécelen Még az irodalmat ismerők közül is kevesen tudják, hogy a magyar költészet nagy alak­ja, nemzeti himnuszunk szer­zője, Kölcsey Ferenc gyakran járt vidékünkön: legjobb ba­rátjának, Szemere Pálnak pé- celi házában. Itt többször is megfordult. Kirándulásainak egyik emléke az 1814. június 25-én írt vers, amit a Vilma emlékkönyvében címmel isme­rünk. „Minden virágát életemnek, / Melyet még sorsom nyújto­gat, / Vidám vagy gyászló szín alatt, / Örömimnek vagy ke­servemnek, / Barátság s Sze­relem / Ti néktek szentelem / Minden virágát életemnek / Ví­gan fűzöm hajam körül; / Az ég borong és felderül, / S ta­vasszal új rózsák teremnek, / Barátság, s Szerelem! / Míg ti laktok velem. / Minden virá­gát életemnek / Hervasztja sí­rom egykoron, / S túl földi ké­nyen s bánaton / Ott szent nyugalmát enyhelyemnek ! Barátság s Szerelem; / Kar­jaitokban lelem” A vers címe kapcsán felme­rül a kérdés: ki volt Vilma, akihez Kölcsey írta költemé­nyét? Képlaki Vilma a címzett, akinek voltaképpen ez írói ál­neve. Eredetileg Szemere Krisztinának nevezték és Sze­mere Pálnak, a péceli irodal­márnak volt a felesége. Lasz- tócon született 1792-ben. Sze­mere Pállal 1814-ben kötött házasságot. Biztatására verse­ket és gyermekeknek szóló meséket írt, amelyek megje­lentek a korabeli irodalmi la­pokban: az Aurora és az Urá­nia című almanachokban, a Szépliteraturai Ajándékban, az Aspasiában, valamint a férje és Kölcsey Ferenc által indí­tott Muzarionban. Fiatalon, 1828. március 26-án halt meg Pesten Verseit és néhány pró­zai munkáját Szvorényi József adta ki 1890-ben, a Szemere Pál munkái című mű első kö­tetében. • Kölcsey Ferenc számára pé­celi barátainak családi boldog­sága, meghitt vendégszeretete nagy élményt, örömet jelen­tett. Ezen érzései csendülnek ki az idézett vers soraiból. Asztalos I.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom