Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-30 / 255. szám
MUZEUM! EIONAP Címerek históriája Böőr László előadását tartja. Mellette Biczó András és Novák László. Bozsik József felvétele A napokban tartották az idei év múzeumi és műemléki hónap utolsó előadását az Arany János Múzeumban. Böör László, a Pest megyei levéltár nagykőrösi osztályának vezetője beszélt a nagykőrösi címerről a múzeumi baráti kör tagjainak, és az érdeklődőknek. Bevezetőjében szólt a heraldika, a címertan tudományáról. Elmondta, hogy Európában a címerek különösen a középkorban divatoztak. Magyarországon az Árpádházi-királyok idején terjedtek el. , Körösi címer először feltételezhetően a XVI. században készült, amikor a szomszédos Kecskeméten is, de mai formájában a XVIII. században jelent meg először. Okleveles adatok néni szólnak róla, hogy Nagykőrös kapott volna címert, hiszen nem volt szabadalmas város, földesúri hatalom alá tartozott egészen a XIX. század elejéig. A címer képében kőrisfa uralja a mezőt. Bállá Gergely szerint a körösiek Árpád fejedelemtől kapták kőrisfás címerüket. Ez azonban nem bizonyítható állítás. A kőrisfa először a XVI. század második felében jelent meg a város pecsétjében, a címerben viszont csak a XVIII. századtól található. Feltételezhető, hogy a címer kapcsolatban áll Bállá Gergely, Nagykőrös mezőváros nótáriusának címerével: hasított pajzsának egyik mezejében egyszarvú, a másikban kőrisfa látható. A régi kőrisfás címert egészen 1975-iig használták, amikor a városi tanács új címert készíttetett: az osztott pajzs jobb oldalán, piros mezőben ragyogó nap látható, mely a város haladó hagyományait, iskolaváros múltját jelképezi, a bal oldalon pedig zöld mezőben fogaskerék, s abban meggy látható, jelképezve a fejlett gyáripart, s a tekintélyes múltú mezőgazdasági kultúrát. A piros mező alsó részben azonban továbbra is megmaradt Nagykőrös régi jelképe: a kőrisfa. Az előadás után, Biczó Ambrusnak, slz. Arany János Múzeum baráti köre elnökhelyettesének szavaival zárult az idei múzeumi és műemléki hónap nagykőrösi rendezvénysorozata. N. L. T mmoRö y\ PESTAlE G-Y E 1 HÍRLAP KIÜLÖM KI ADASA XIX. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1975. OKTOBER 30., CSÜTÖRTÖK Az Arany János Tsz-ben Jövedelmező állattartás Havonta több mint száz borjú A nagykőrösi Arany János Termelőszövetkezetnek 1300 hektár legelőterülete van, több száz hektár területen termeszt lucernát és silóta- karmányt. Érthető hát. hogy számottevő a gazdaságban a szarvasmarha- és a juhtenyésztés. A termelőszövetkezet bokro- si központi szarvasmarhatelepéről messzire ellátszanak a jószágok téli takarmányozására begyűjtött hatalmas lucernakazlak. A tsz más részein sok szénát kaszáltak, több száz vagon silótakarmányt készítettek, és nagy mennyiségű répaszeletet vettek a cukorgyártól. Ottjártunkkor Baka Sándor telepvezető vezetett végig bennünket a gazdaságban. — Termelőszövetkezetünk a múlt esztendőkben a szabad- tartásos, húshasznosítású szarvasmarha-tenyésztésre tért át — mondotta. Ez a program, a hasonló adottságú nagyüzemi gazdaságokban kifizetődőnek bizonyult, s az országban már 1.30 gazdaságban alkalmazzák. — A szabadtartásos szarvasmarhatenyésztés központját a volt Rákóczi Tsz bokrosi istállóinál kívánjuk kiépíteni. Azokat azonban e programnak megfelelően át kell alakítanunk. E munkát saját építőbrigádunk végzi 6 és fél milliós költséggel. A munkálatok Pataki István technikus irányításával rövidesen befejeződnek. Lényeges újítás: a telelőre betelepített tehenek *az istállók mellett kiépített beton kifutókra bármikor kimehetnek, és tetszés szerint fogyaszthatják az odakészített friss silótakarmányt. —• A tehenek most még legelnek, villanypásztorok ügyelnek rájuk, minthogy a legelő gyengébb, takarmánypótlást kapnak. Ha az idő hidegre fordul, behajtjuk őket a bokrosi istállókba. Januártól márciusig ott folytatjuk le az elletéseket. Havonta több mint száz borjúra számítunk. — Az istállókat a legkorszerűbben rendeztük be. Van állatorvosi szoba, szülőhelyiség, betegistálló és borjúóvoda. Ide anyjukkal együtt a kisborjúk a kerítésen át be tudnak bújni, s finom abrakot ehetnek. Féléves korukban az üszőborjúk a borjúnevelőbe, a bikák a hizlaldába kerülnek. Akkorra már 200—210 kilósak lesznek, a bikák 16 hónapos korukra pedig elérik az 520 kilót. — Jelenleg hány szarvas- marhája van a tsz-nek? — A központi telepen és a kisebb istállókban összesen 411 tehén. 151 növendék üsző, 176 borjú és 91 hízó marha. Az istállóbeli munkát igyekszünk gépesíteni, s javítani a dolgozók szociális ellátását. Most például ebédlő, mosdó, s fekete-fehér öltöző készül. — Hogyan alakul a juhtenyésztés? — Eredményesen. Csaknem 2500 juhunk van, közülük 1605 anya, jerke 447, bárány pedig 439. Az any^k már ellenek, s még ebben az évben 1500 tejes bárányt adunk át exportra — mondta a telepvezető. K. L. Kiállítás — előadás Természetvédelem a Szovjetunióban Megnyitó: hétfőn este Érdekes kiállítás nyílik november 3-án, hétfőn a szomszéd város, Cegléd, Dózsa Györgyről elnevezett ifjúsági klubjában: a Szovjet Kultúra Házának anyagából Természetvédelem a Szovjetunióban címmel rendeznek bemutatót. A - megnyitóra este 7 órakor kerül sor, utána a Szovjet Kultúra Házának egyik munkatársa tart a kiállítás témájával kapcsolatos előadást. Mestervizsga-tanfolyam A KIOSZ nagykőrösi szervezete kellő számú jelentkező esetén novemberben mester- vizsgára előkészítő tanfolyamot indít. Ezen összesen 42 órát tartanak a jogi. adóügyi, könyvelési és kalkulációs ismeretek köréből. A tanfolyamra a kőműves és ács iparosok kivételével, legalább 3 évi gyakorlattal rendelkező szakmunkás kisiparosok jelentkezhetnek, a KlOSZ-irodán. Vállalati dolgozók jelentkezését is elfogadják. SPORT Kosárlabdái győzelmek Mis mondanak ü rendesetek? Építkezés — szabályszerűen Országszerte nem kis gondot jelentenek az engedély nélküli vagy az engedélyezettől eltérő módon megvalósított építkezések. Egy 1972- ben született kormányhatározat, valamint az építésügyi és városfejlesztési miniszternek a következő esztendőben kiadott rendelete éppen ezt kívánta egyértelműen szabályozni. Ezek alapján az 1973. március 1-ét megelőző 10 évben* az engedély nélkül és az engedélyezettől eltérő módon emelt építmények fennmaradása rende- , ződött. A tavalyi utóellenőr- | zések s a napi gyakorlat azonban bizonyítja: az_érvényben levő rendeletek ellenére sem csökken Nagykőrösön az engedély nélküli építkezések száma. Mihez kell engedély... Indokolt hát, tájékoztatásul, néhány fontos építési hatósági eljárás ismertetése. Az építési engedélyezési eljárással az építésügyi és városfejlesztési miniszter egy 1969-ben kiadott rendelete foglalkozik. Ennek alapján csak építési engedély- lyel történhet épületek építése, felújítása, helyreállítása, bővítése vagy lebontása. Lakáslétesítés céljából emeletráépítés, tetőtérbeépítés, toldaléképítés, nem lakás cél járó szolgáló helyiségek lakássá átalakítása, lakások műszaki megosztása szintén csak előzetes engedély alapján végezhető. Engedély szükséges az épületek homlokvonalán ajtók vagy ablakok kialakításához, megszüntetéséhez, átalakításához, a telek homlokvonalán kerítés emeléséhez, árnyékszék, szemét- gyűjtő, szennyvízderítő, valamint háztartási szükségletre vizet szolgáltató ásott kút létesítéséhez is. ...és mihez nem Nem kell viszont építési engedély, ha valaki az épületben osztó- vagy válaszfalat kíván emelni vagy lebontani, feltéve, ha ezzel az épület rendeltetését vagy használatának engedélyezett módját, illetőleg a lakások és a lakószobák számát nem változtatja meg. Nem kell építési engedély akkor sem, ha 150 légköbméternél kisebb térfogatú, nem lakás céljára szolgáló épületet kívánnak lebontani, ha ezzel a szomszédok jogos érdekét nem sértik. A családi házakkal kapcsolatos építési engedélyezési eljárás illetékmentes, melléképületek építése, bontása, bővítése viszont 50 forintos illeték- bélyeg csatolásával kérhető. Az építtetők az emberi tartózkodásra alkalmas épületeknél a munka befejezését követően 15 napon belül írásban használatba vételi engedélyt kötelesek kérni az elsőfokú építésügyi hatóságtól. Külterület, belterület Amennyiben az építési engedélyhez kötött építkezéseket engedély nélkül vagy attól eltérő módon végezték el, hogy a, használatba vételi engedélyben megjelölt rendelkezéstől tartósan eltérő célra használják, ilyenkor az elsőfokú építési hatóságtól fennmaradási engedélyt kell kérni. Ennek illetékdíja 500 forint, s a kérelemhez az , építési jogosultság kivételével az építési engedélyhez szükséges mellékleteket is csatolni kell. Ha az engedély nélkül emelt épület az országos épjítésügyi szabályzatnak, városrendezési terveknek nem felel meg, vagy veszélyezteti a vagyon- és köz- biztonságot, az építési hatóság az építmény lebontását vagy átalakítását rendelheti el. Azok az építtetőkre, kiknek fennmaradási engedélyt kell házaikra kérniük, építésrendészeti bírságot rónak ki. Ennek mértéke szabálytalanul végzett építési munka, valamint a rendeltetéstől tartósan eltérő célra használt építmény értékének a 10 százaléka. Külterületen, zárt kerti övezetben legfeljebb 12 négyzet- métert meg nem haladó alap- területű, ideiglenes tartózkodásra alkalmas gazdasági épület emelhető építési engedély alapján. A hobbytelek-tulaj- donosok figyelmébe: akik korábban hétvégiház-építési lehetőséggel vásárolták meg az állami tulajdonban levő külterületi földeket, a MÉM és az ÉVM újabb rendelete alapján. 1975. október 10-től csak szer- számoskamrára kérhetnek építési engedélyt. A tanyás területeken végezhető építési munkákról ugyancsak az ÉVM egyik idei rendelete szól. Eszerint a telek tulajdonosa, illetőleg gyermeke a tanyát felújíthatja, korszerűsítheti, a rendeltetésszerű használathoz szükséges melléképületeket létesíthet, továbbá a lakóépület alapterületét 25 négyzetméterrel bővítheti, ha ezáltal önálló, új lakás nem jön létre, és a lakóépület területe a jogszabályokban meghatározott mértéket nem haladja meg. Belterületen és külterületen az első vízadó réteget meg nem haladó, a háztartást ellátó (mosás, locsolás) létesítéséhez vízjogi engedélyt kell kérni a városi tanács műszaki osztályától. Ivóvíz vételére alkalmas kút fúrásához a Szolnoki Vízügyi Igazgatóságtól kell engedélyt kérni. Az állami beruházásban végzett közművesítés, valamint az út- és járdaépítés után az érintett telkek tulajdonosai egyszeri ütés közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. A köztisztasági szolgáltatásokról szintén egy idei ÉVM- rendelet szól. Ennek alapján 1976. január 1-től a lakossági szolgáltatásnak minősülő házi szennyvíztároló, -ülepítő, -derítő kiürítéséért a megrendelőknek díjat kell fizetniük. A szolgáltatást ellátó szerv a megrendelő kérésére, figyelemmel annak szociális helyzetére, részletfizetési kedvezményt vagy fizetési halasztást adhat, illetőleg a díjat elengedheti annak, aki rendszeres szociális segélyben vagy hadi gondozási járadékban részesül. | NB III FÉRFI: i Nk. Pedagógus—Bánki Donát I Főiskola (Bp.) 55:53 (24:27). Nk.: Ábrahám T. (4), Pap dr. (6), Mester (4), Zsákai (20), Spindelbauer (16); cseré: Hof- fer (3), Sz. Nagy (2), Danóczi, Reggel. A körösi férfiak mérkőzésére teremben került sor a fővárosban. Csapatunk az elején játszott elfogadhatóan, később játékban és kosárdobás- ban is gyengélkedett. Nagy volt azonban a küzdelem, s az utolsó perc végén született meg a Pedagógus SE győzelme. MEGYEI KÖZÉPISKOLÁS BAJNOKSÁG: Nk. Gimnázium—Ceglédi Mezőgazdasági Szakközépiskola 154:49 (74:18). A gimnázium labdajátéktermében született az elsöprő győzelem, Nagy Attila rekord ponttermésével. Kosárdobók: Nagy A. (75), Szűcs (25), Rutt- ner Z. (22), Becser (18), Kon- rád (6), Varga B. és Nagy M. (4—4). KÉT BIRKÓZÓNK AZ ÉLEN Az előre jelzettnél egy héttel később rendezték Sziget- szentmiklóson az országos serBúcsú a pályától Az elmúlt vasárnap különös gonddal készült az NB Il-es bajnoki mérkőzésre Kovács Ferenc. Az ,,öreg” — így szólítja mindenki a pályán a Kinizsi Sportkör kézilabdacsapatának 32 éves kapitányát — ekkor játszotta utolsó bajnoki mérkőzését. Több mint másfél évtizede kézilabdázók. Ö volt, aki Medve László testnevelő tanárral közösen 1959-ben meghonosította Nagykőrösön a kézilabdát. Azóta alig hiányzott a pályáról és szívvel-lé- lekkel küzdött a város színeiben. Nem volt könnyű az út a járási bajnokságtól az NB II-ig. Minden mérkőzés egyforma nehéz volt, de Kovács Ferenc mindig becsülettel készült és helytállt. Az elmúlt 16 év alatt alig volt vasárnap, amikor ne játszott volna a csapatban. Szeretettel nevelte és segítette a fiatalokat. Legutóbb szép játékkal búcsúzott a kapitány az aktív szerepléstől, s bár a Kinizsi Sportkörben senki sem szánta rá magát, hogy köszönetét mondjon, mi megtesszük: köszönjük a lelkes játékot. Fleischmann János Kovács Ferenc betörését csak szabálytalanul tudja szerelni az ellenfél, az egyik szarvasi játékos, a legutóbbi mérkőzésen. dűlő és úttörő birkózóversenyt. Az Nk. Kinizsi hat fiatalja közül ketten súlycsoport- győztesként térhettek haza: 45 kg-ban (két induló közül) Pá- kozdi Béla, 53 kg-ban (hárman voltak), Apró Balázs végzett az élen. SPORTISKOLÁS ATLÉTÁK VERSENYE A vidéki III. területhez tartozó 9 atlétikai sportiskola felmérő versenyét a Szegedi VSE pályáján rendezték. Az Nk. Pedagógus Sl-t 6—6 fiú és leány képviselte. Nagyon fiatalokból, 1961—63-as születé- sűekből álltak a körösi csapatok. A fiúk 1000 méteres síkés 80 méteres gátfutásban, valamint távolugrásban és súlylökésben; a lányok 600 méteres síkfutásban, 80 méter gáton, távolugrásban és súlylökésben vetélkedtek. A fiatal körösiek biztatóan szerepeltek. A kedvezőtlen időpontban sorra került verseny eredményeit a helyszínen nem értékelték. Az NPSI atlétái közül Palotai János 11,75 méteres súlylökése érdemel figyelmet. SAKK EMLÉKVERSENYT RENDEZNEK A helyi ÁFÉSZ, valamint a KIOSZ sakk-szakosztálya városunk felszabadulásának évfordulója és november 7 tiszteletére sakk emlékversenyt rendez. Kétfős csapatok indulhatnak a november 7—8-án (selejtezők) és a 16-án (döntők) sorra kerülő viadalon. Nevezni november 1-ig Gábor Csabánál, az ÁFÉSZ fel- vásárlási osztályánál (Mento- vich u. 10.), Pallagi Tibornál (MÉK, Rákóczi u. 39.), valamint november 7-én, fél 8 és 8 óra között a KlOSZ-szék- házban lehet. Az első helyezett csapat elnyeri az ÁFÉSZ vándorserlegét, a további helyezettek tárgyjutalomban és oklevélben részesülnek. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Labdarúgás TRAKIS-pálya, 16 óra: 21-es Volán—Tormás, kispályás TRAKIS Kupa-mérkőzés. Kecskemét: KTE—Nk. Kinizsi barátságos mérkőzés. S. Z. Mit látunk ma a moziban? Szerelmi álmok I—II. Színes, zenés magyar—szovjet film, Liszt Ferenc életéről. Előadás kezdete: 5 órakor. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Magánbeszélgetés. Színes amerikai film. Előadás kezdete: fél 7-kor. t i
