Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-29 / 254. szám

1975. OKTOBER 29., SZERDA ’xMámt Heti jogi tanácsok Kiköthető-e ingatlan adás-vételénél a vételár- hátralék biztosítására vagy egyéb okból az elidegenítés és terhelési tilalom? Egyik olvasónk anyjától Örökölt egy olyan telket, amelynek telekkönyvi adatai­ban házhelyjuittatás címén az elidegenítési és terhelési tila­lom be van jegyezve. Eladhat- ja-e ezt a telket? — kérdezi. Másik olvasónk a haszonél­vező javára a haszonélvezeti jog védelmében akarja kikötni a tilalmat, hogy özvegy édes­anyja nyugodt lakáskörülmé­nyeit, eltartását haláláig biz­tosítsa. Megteheti-e ezt? — írja olvasónk. Általában ingatlanforgalmi ügyekben sokan keresnek fel bennünket, és kérik taná­csunkat Az ügyek nem egyszerűek. Szeretnénk mégis a lehetőség határain belül némi útbaiga­zítással szolgálni olvasóink­nak. Nagyon régi, a felszabadulás utáni közvetlent időkre nyúl­nak vissza azok az esetek, amikor a házhelyjuttatásról rendelkező jogszabályok értei­mében a megváltási ár bizto­sítására elidegenítési és terhe­lési tilalmat jegyeztek be az ingatlanra. Mint ismert, orszá­gosan most folyik az ingatlan­nyilvántartások rendezése. Ténylegesen van még néhány említett telekkönyvi bejegyzés a juttatott házhelyeken, bár az ezt szabályozó rendelkezések már hatályukat vesztették. A megváltási ár biztosítása cél­jából előírt elidegenítési és terhelési tilalom mégsem ke­rült törlésre. Ha ilyen ingat­lan eladásáról van szó, akkor azt tanácsoljuk, hogy fordul­jon az eladó ahhoz a szerv­hez. akinek javára az elidege­nítési és terhelési tilalmat be­jegyezték és kérje hozzájáru­lását a törléshez. Ennek kap­csán felvetődik az, ha nem ilyen juttatott házhelyről van szó, hanem egyéb olyan eset­ről, amikor az elidegenítési és terhelési tilalom szintén be­jegyzést nyer a telefokönyvbe, hogyan lehet az ingatlant ak­kor eladni, vagyis, ha a be­jegyzett jogot egyszerű törlés­sel nem lehet rendezni. Kell-e államigazgatási határozat, vagy sem? Megítélésünk szerint ilyen­kor egy okiratot kell készíteni, amely tartalmazza a feleknek a tulajdonjog átruházására irányuló közös megegyezését és a jogosultnak nyilatkozatát, hogy hozzájárul a tulajdon­jognak a tilalom fenntartása mellett történő átruházásához. Nem szükséges tehát — véle­ményünk szerint — államigaz­gatási jogerős határozatot be­szerezni, mint ahogy ezt egyik olvasónknak tanácsolták. Jogi véleményünket arra alapítjuk, hogy a tilalom a tulajdonos- változással nem szűnik meg, tehát változatlanul fennáll. Es ha a másik fél hozzáiárul, hogy az új tulajdonost ter­helje ez a tilalom, felesleges jogi cselekmény lenne az ál­lamigazgatási szervek dönté­séi megszerezni. Másik olvasónk eladta az in­gatlant. Az adás-vételi szerző­désben az eladó a haszonélve­ző javára, a haszonélvezeti jog védelmében kikötötte az elidegenítési és terhelési tilal­mat. Az ingatlan fele részé­ben az eladó anyja bent la­kik. Érdeke tehát az eladónak, hogy az új vevő ne adja el az anyja feje fölül a házat, ne korlátozzák őt haszonélvezeti jogában, élhessen élete végéig nyugodtan, békességben. — Helyesen tették, mert nincs akadálya, hogy a tilalmat az adás-vételi szerződésben kikös­sék és azt a telekkönyvbe is bejegyezzék. Annak az olvasónknak pe­dig, aki a tartás biztosítása érdekében szeretné bejegyez­tetni az elidegenítési és terhe­lési tilalmat, annak is kedvező választ adhatunk. Ez utóbbi olvasónk édesanyja idős, bete­ges asszony. Leánya tulajdo­nában áll a házingatlan, bénít lakik a mama és ez utóbbi unokája, vagyis az ajándékozó gyermeke. Az ajándékozó gyermeke kapná meg az in­gatlant, amelyre az özvegy édesanyának egyébként ha­szonélvezeti joga van, de az ajándékozó úgy adja oda saját ' gyermekének, vagyis az öz- j vegy unokájának a házat, ha j az haláláig eltartja és gondos­kodik a nagymama illendő el­temettetéséről. Megteheti-e ezt? Igen. Lényegében tartási szerződés a megállapodás alapja, azért, hogy a nagyma­ma eltartása biztosítva legyen, j Az ajándékozó jogosult beje­gyeztetni a telekkönyvbe az elidegenítési és terhelési tilal­mat. Kinek és milyen mértek- i ben jár terhességi-gyer­mekágyi segély? Több fiatal házas olvasónk kérésének teszünk eleget, ami­kor kérdésükre válaszolunk. Terhességi-gyermekágyi se­gély annak jár, aki a szülést megelőző 2 éven belül 180 na­pon át biztosított volt (pl. munkaviszonnyal rendelke­zett) és a biztosítás tartama alatt vagy a biztosítás megszű­nését követő 42 napon belül szül Azt a szülő anyát is megil­leti a terhességi-gyermekágyi segély, aki a biztosítás (a munkaviszony) megszűnését követő 42 napon túl táppén­zes állományba kerül, és a Az utolsó motorkerékpárok j táppénz folyósítása alatt vagy I ennek megszűnését követő 21 I napon belül hozza világra gyermekét. Az a nő pedig, aki. ; a biztosításának (munkaviszo­nyának) megszűnése után 15 napon belül kórházba (szülő- otthonba) háziterhesként fel­vesznek, a segélyre ugyanúgy , jogosult, mintha az említett 42 napon belül szült volna. Terhességi-gyermekágyi se­gély címén a napi átlagkereset í teljes összege jár 20 hétig a szülő nőnek, ha az előbb em- I lített 2 éven belül legalább 270 napon át fennállott a biztosí- tás. Ha ennél kevesebb ideje j van, de legalább 180 nap mun- 1 I kaviszonyt, tagsági, stb. (bizto- ' i sítási) időt igazol, akkor a terhességi-gyermekágyi segély | a napi átlagkereset 65 száza - I léka. A kórházi (szülőotthoni) | ápolás idejére a terhességi- gyermekágyi segély 80 százalé- i ka illeti meg a szülő anyát. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, du. 5—7 óráig in­gyenes jogi tanácsadást tart ol­vasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VTTI., Blafia Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. TÁPPÉNZÜGYEKBEN Válaszol az illetékes Kinek jár táppénz? Táppénz annak a biztosí­tottnak jár, aki a biztosítás tartama alatt, vagy annak megszűnése után 2 napon be­lül keresőképtelenné válik. Azt is megilleti a táppénz, aki a biztosítás megszűnését kö­vető harmadik és tizenötö­dik nap között válik kereső- képtelenné, ha keresőkép­telenné válását megelőzően 180 napon át a biztosítás meg­szakítás nélkül fen rial lőtt. Táppénzre jogosult az is, aki a biztosítás megszűnése után baleseti táppénzben vagy ter- hességi-beteigágyi segélyben részesült és ennek megszűné­sét követő napon keresőkép­telen. Meddig jár a táppénz? A táppénz addig jár, amíg a biztosított keresőképtelen. Időtartama azonban legfel­jebb egy év, gümőkóros meg­betegedés esetén két év. Az egy évesnél fiatalabb gyer­mek szoptatása, illetőleg ápo­lása címén a gyermek egy­éves koráig, az egyévesnél idősebb, de háromévesnél fia­talabb gyermek ápolása cí­mén évenként és gyerme­kenként hatvan napon át, a háromévesnél idősebb, de hat­évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évi harminc, egyedülállónak pedig hatvan napon át A táppénzre jogosultság időtartama nem lehet hosz- szabb a keresőképtelenséget megelőző folyamatos bizto­sításban töltött időnél. Figye­lembe veszik továbbá az előz­ményeket, vagyis azt az időt, amelyet a biztosított a ke­resőképtelenségét megelőző ti­zenkét hónap alatt táppénzes állományban töltött, illetve gümőkóros megbetegedés ese­tén a megelőző huszonnégy hónap alatt gümőkór miatt táppénzes állományban töl­tött. Amennyiben a biztosított 1975. VII. 1-től VIII. 31-ig 62 napon át állott munkaviszony­ban és IX. 1-én megbetege­dett, 62 napig jogosult táp­pénzre. A biztosított 1975. I. l-től 31-ig 31 napon át táppénz­ben részesült, majd ismét megbetegedett 1975. IX. 11-én. Munkaviszonya több mint egy esztendeje fennáll, mégsem 365 napra iár részére a táp­pénz, mert az utóbbi meg­betegedését megelőző 1 éven belül 31 napra már kapott táppénzt, ezért ennyivel csök­kenteni kell a 365 napot. Te­hát csak 334 napra juttat­ható neki táppénz. A biztosított 1974. X. 10-tól 1975. II. 20-ig gümőkóros be­tegként táppénzt kapott.- 1975. VII. 10-től gümőkór miatt ismét keresőképtelen beteg. Munkaviszonya a jelenlegi munkahelyén több mint 2 éve megszakítson. Utóbbi meg­betegedését (1975. VII. 10.)4 követően legfeljebb 597 na­pon át jogosult táppénzre, ugyanis az 1974. X. 10-től 1975. II. 20-ig tartó kereső­képtelenség! idővel (134 nap) csökken az egyébként 2 évig (731 napig) tartó táppénzre jogosító idő. Mennyi a táppénz összege? A táppénz a napi átlagke­reset 75 százaléka, ha a biz­tosítás két év óta megszakí­tás nélkül fennáll és a kere­sőképtelenség a biztosítás alatt kezdődött. Egyéb ese­tekben a napi átlagkereset 65 százaléka. Nem számít meg­szakításnak az egyes munka­viszonyok közötti heti pi­henőnap és munkaszüneti nap, továbbá a rokkantsági nyugdíj vagy baleseti rok­kantsági nyugdíj folyósításá­nak az ideje, valamint a be­dolgozóként szerzett olyan idő, amely alatt a biztosítás nem állott fenn. Táppénzként a napi átlag- kereset 65 százaléka illeti meg azt a dolgozót, aki ma­gánmunkáltató alkalmazásá­ban áll, továbbá azt, aki biztosítása megszűnését kö­vetően vált keresőképtelen­né. 65 százalékot kap a ja­vító-nevelő munkára ítélt dolgozó is a javító-nevelő munka tartama alatt. A biztosított kórháza ápo­lásának idejére táppénzének a fele jár. Ha azonban eltar­tásra szoruló hozzátartozója van, akkor táppénzének 80 százalékát kapja. A kórházi ápolás utolsó napjára min­den esetben teljes táppénzt folyósítanak. Nagy Károlyné dr„ a Budapesti és Pest me­gyei Társadalombiztosítá­si Igazgatóság igazgatója. A Csepel Vas- és Fémművek Jármű- és Konfekcióipari Gépgyára most bocsátotta ki gyáregységéből az utolsó motorkerékpárt. Az 1948- ban megkezdett sorozatgyártás éta 1957-ig CS0 039 motort készítettek, ebből 389 ezret exportra. A motorkerékpár-gyártás megszüntetése után kerékpáralkatrészeket gyártanak majd, Illetve egy ideig motorkerék­pár-alkatrészeket is. A képen: az utolsó sorozatot szerelik. Pillanatfelvétel Időpont: reggel nyolc óra. Helyszín: a fóti művelődési háztól száz méterre levő vendéglátóipari üzemegy­ség, magyarul italbolt kör­nyéke. A Pestre vezető útról egy mikrobusz kanyarodik az italbolt elé, egy budapesti vállalat kocsija. Az utasok kikászálódnak a kis busz­ból, csupán két férfi marad a kocsin. Néhány perc múl­va az italboltból kijön az egyik utas és gúnyosan így szól a kocsiban ülőkhöz: — Na mi van, kiscserké­szek, stréberkedünk, stré- berkedünk? Menjetek csak be, nektek is kikértem már a féldeciket! Igyátok meg nyugodtan, ma még sol: meló vár ránk! / A két férfi beballag az italboltba. Néhány perc múlva ki­jönnek és beszállnak a ko­csiba. Munkába mennek. K. Gy. M. Tudatlanság, hanyagság, felelőtlenség Halál a sí Ez év augusztus 30-án — mint lapunkban is hírt adtunk róla — tragikus szerencsétlen­ség történt a Börzsöny hegy­ségben közlekedő Állami Erdei Vasút nagybörzsönyi állomá­sán. Egy megfutamodott vagon halálra gázolta a sínek között tartózkodó Szabó Imre 47 éves pályamunkás, nagybörzsönyi lakost. Az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagy­börzsönyi erdőkerületének el­sődleges tájékoztatása szerint, egy 10 éves fiú, Rákos Zsolt ..felelőtlerí játéka” idézte elő a balesetet. A Pest megyei Rendőr-fő­kapitányság szakértő bevoná­sával kezdte meg az ügy vizs­gálatát, s most, ennek befejez­tével, a munkavédelmi szabá­lyok megsértésének sorozatát rögzítette. Pergessük vissza az esemé­nyeket. A szerelvényen Lehoczki Jó­zsef mozdony, és vonatvézetői, valamint a későbbi áldozat, Szabó Imre fékezői minőség­ben teljesített szolgálatot. 12 óra 20 perckor indultak lefelé a Vízválasztótól. 1 percet áll­tak. Kisirtáspusztán. Itt Le- hoczki utasította Szabót, hogy a szóban forgó kocsit kapcsolja le a szerelvényről, majd fékezf. ze be és láncolja le. Szabó — akinek egyébként egyáltalán semmi oka nem lett volna nagy sietségre — csak látszat­munkát végzett. Pontatlanul, felületesen, kapkodva teljesí­tette az utasítást, s máris jel­zett: indulhatnak. Lehoczki Nagybörzsönyben üzemanyagot vett fel. Társa közben a sínek között várako­zott. A BUDAPESTI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT Járműveinek karbantartásához és javításához, a villamos pályatestek, felsővezetékek és egyéb létesítmények építéséhez, karbantartásához és javításához FELVESZ vasipari, faipari és építőipari szakmunkásokat és betanított munkásokat Felveszünk továbbá szakma nélküli férfi- és nődolgozókat, akiket betanítunk pályaépítési, javítási és karbantartási munkákra. Továbbá gép- és gyorsírókat, takarítónőket, portásokat, őröket, kapusokat. Munkásszállás. Minden dolgozónk és családtagja díjtalan utazási igazolványt kap a BKV menetrendszerű járataira. Felvétel és felvilágosítás: Budapest VII., Kertész u. 10. fszt. 36. (Telefon: 422-130/1489), és a vállalat valamennyi telephelyén. Eközben a kisirtáspusztai BKV-menedékháznál Rákos Zsolt tényleg játszott az ottha­gyott pályakocsival. A kis ko­csi azonban egyszer csak meg­mozdult, gurulni kezdett. A fiú megijedt, leugrott, a vagon pedig egyre sebesebben gyor­sulva, csattogva száguldott a síneken, lefelé a lejtőn. Ezzel kapcsolatban a szak­értő megállapította, hogy „egy erőteljesen befékezett pályako­csi fékjének kinyitása olyan nagy erőt igényel, hogy erre egy 10 éves gyerek nem képes". Ezenkívül nem történik meg a gázolás akkor sem, ha Lehocz­ki és Szabó, a javítóműhelyhez való beálláskor a váltót sza­bályszerűen átállítja. Mivel azonban ezt is elmulasztották, s a kereket oldott vagon oda- föntről megérkezett, rárohant a vágánypárra, amelyen Szabó Imre tartózkodott. S még mindig maradt egy eshetőség: ellépni, elugrani. Szabó Imre viszont — úgy tűnik —. se nem látott, se nem hallott. Ugyanis részeg volt. A börzsönyi kisvasút pálya­szakaszán tavaly december 6-án is történt egy súlyos bal­eset. Emberéletben szerencsére nem esett kár, de egy szerel­vény kisiklott. A mozdonyt ak­kor is Lehoczki vezette. Foglal­kozás körében gondatlanul el­követett veszélyeztetés bűntet­te miatt eljárás is indult elle­ne, valamint — az erdei vasút forgalomirányítói munkakörét betöltő erdész —, Gálik János ellen szintén. Az eljárást az 1975. évi 7. számú tvr. alapján szüntették meg: mindketten közkegyelemben részesültek. A baleset tanulságát levon­va egy, ez év március 20-i kel­tezésű utasításban Sági Ferenc műszaki vezető és Tóth Károly megbízott erdészetvezető fi­gyelmeztette Gálik Jánost, hogy a motormozdony vezeté­sét csak szakvizsgával rendel­kező dolgozóra bízhatja. Hogyan, hát eddig ki vezette a vonatot? Lehoczki József — aki december 6-án, majd most május 30-án, s ezenkívül még jó néhányszor vezette a moz­donyt — a padlóburkoló szak­mában szerzett képesítést. Semmiféle jármű vagy moz­dony vezetésére jogosító enge­déllyel nem rendelkezett. És a fékezői munkakörben alkalma­zott Szabó Imre sem volt kiké­pezve. Ebből következően nem ismerhette a „Jelzési és forgalmi utasításnak" az Álla­mi Erdei Vasutakra vonatkozó fejezetét, mely szerint „iszá­kosok a szolgálatban nem tür- lietők meg. Az ittasnak talált dolgozót le kell váltani. Az észrevett ittasságot elhallgatni nem szabad”. Sajnos, sem az életével ráfi­zető Szabó, sem az egész sze­relvényért felelősséggel tarto­zó Lehoczki József nem tudta, mi a feladata. Ha értik a dol­gukat, akkor a lekapcsolt pá­lyakocsit, a szabályzat értelmé­ben — kiemelik a vágányról, s legalább 2 méterre helyezik el attól. S mindenképpen biz­tosítják az akaratlan visszafu- tás ellen. Ezenkívül, ha még mondjuk a vonatkozó KRESZ- paragrafust is tudják — mely szerint járművet őrizetlenül hagyni csak akkor szabad, ha a vezető mindent megtett azért, hogy azt illetéktelen meg ne indíthassa —, már ki is véd­ték a baleset minden lehető­ségét. Ám tegyük föl, hogy e szabályokat és előírásokat ők ketten nem ismerik. De miért hunyt szemet, miért nem okult a tavalyi balesetből fölöttesük, Gálik János? Pes{ megyében különösen sok üzemi baleset történt az idén. Csupán október végéig több, mint tavaly szilveszterig. A börzsönyi szerencsétlenség valamennyinek is az egyik leg­kirívóbb példája. Lehoczki József és Gálik János ellen ismét megindult az eljárás. Ezúttal foglalkozás körében gondatlanul elkövetett halált okozó veszélyeztetés miatt. A Pest megyei Rendőr-főka­pitányság — az illetékes taná­csi szervek segítségét kérve — máris intézkedett a börzsönyi kisvasút teljes üzembiztonsá­gának megteremtése érdeké­ben. Pless Zsuzsa Tíz nap rendeletéiből A távírószabályzat módosí­tásáról a Magyar Közlöny 67. számában tették közzé a köz­lekedés- és postaügyi miniszter 11/1975. (X. 6.) KPM. számú rendeletét. Az élelmiszeripari, valamint az elsődleges faipari ágazatba tartozó beruházásokról megje­lent 20/1975. (X. 15.) MÉM. rendeletet a Magyar Közlöny 69. száma közli. A kis összegű állami köve­telések bírósági végrehajtásá­naík mellőzéséről a Tanácsok Közlönye 44. számából ismer­hetik meg az érdekeltek a 7/1975. (PK. 26.) PM—IM. számú rendeletét A szőlő, a must és a bor fel­vásárlása során érvényesíten­dő szempontokra, a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium irányelveket adott ki. (Megjelent a Mezőgazdasá­gi és Élelmezésügyi Értesítő 39. számában,) l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom