Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-28 / 253. szám

KITÜNTETÉSEK NEGYEDSZÁZADOS MUNKÁÉRT Ünnepi tanácsülés Aszódon István, Bogárát István, Bagyin Mihály, Ecker János és Cso- bán Pál tanácstagoknak, akik 1950 óta megszakítás nélkül töltik be ezt a funkciót. Ez után a nagyközségben végzett sok éves munkájuk elismeré­séül negyvennyolcán kapták meg az aszódi nagyközségi kö­zös tanács által alapított ero- lékplakettet. A Pest megyei Polgári Védelmi Parancsnok­ság kitüntető jelvényét négyen vehették át. Dr. Süpek Zoltán köszöntő­jében elismeréssel szólt az aszódi tanács munkájáról, majd átadta Gál Klára tanács- titkárnak negyedszázados ta­nácsi munkájának elismeré­séül a minisztertanácsi kitün­tető jelvényt. Az ünnepséget követően a tanácsülést Gál Géza tanács­elnökhelyettes előterjesztése alapján megtárgyalta az Aszód nagyközség területén élő nők gazdasági és szociális helyze­tét. Végül a Debrecenbe távo­zó, s nagy közmegbecsülésnek örvendő, dr. Bana Imre főor­vos helyett megválasztották az 1-es számú orvosi körzet élére dr. Kővári Lászlót. A. L Pontosan száz esztendővel ezelőtt rendezték meg Aszó­don az első Petőfi-ünnepséget, mely alkalommal a gimnázium falán emléktáblát helyeztek el a nagy költő aszódi diákosko- dásának emlékére. E jubileum tiszteletére szombaton sok if­júkommunista és úttörő rész­vételével ünnepséget rendez­tek a Petőfi múzeum előtti téren. Először Tóth Zsuzsanna ne­gyedikes gimnazista Petőfinek aszódi éveire emlékező, Első esküm című versét mondta el. Búzás Pál, a nagyközségi párt- bizottság titkára ünnepi beszé­dében méltatta a Petőfi-kul- tusz századik jubileumát, em­lékezett meg a költő aszódi éveiről. Az ünnepség végén az aszódi fiatalok megkoszorúz­ták Petőfi Sándor szobrát. Az ifjúsági házban délelőtt 10 órakor kezdődött a Petöfi- szavalóverseny, amelyet a köz­ségi KISZ-szervezet, a Petőfi művelődési ház, valamint a múzeum közösen rendezett. A kiírás értelmében a felnőtt és úttörő szavalóknak két verset kellett elmondani. A kötele­ző egy tetszés szerinti Petőfi- költemény, míg a szabadon vá-1 Taszítottál kapcsolatban nem yolt semmi megkötés. Az érdeklődő közönség zsú­folásig megtöltötte a termet. Hónig Antal, nagyközségi köz- művelődési főelőadó köszön­tötte a megjelenteket, s bemu­tatta a zsűri tagjait. A bíráló bizottság elnöke, Horváth La­jos költő, tagja: Logodi Kata­lin, a járási KISZ-bizottság titkára, Boér Magdolna, a já­rási KISZ-végrehajtóbizottág tagja és Vankó István járási módszertani előadó. A versenyzők színvonalas szereplése nagy sikert aratott, sűrűn felzúgott a vastaps. A jól szervezett, gyorsan pergő kétórás verseny után az érté­kes díjakat a következő ver­senyzők nyerték: úttörők kö­zül az első Zsolczai Erika tú­rái, a második Puskás Melin­da, az aszódi 2-es számú álta­lános iskola tanulója és a har­madik Maródi György, domo- nyi pajtás lett. Külön díjat kapott Kalina Éva, az aszódi 1-es számú általános iskola és Maródi Vilma, a hévízgyörki iskola tanulója. A felnőttek versenyében el­ső Both László, az IMI, má­sodik Berták Mária, az ikladi klubkönyvtár, harmadik he­lyezett Jónás József, szintén az IMI dolgozója lett. Külön- díjat kapott Pelyva Erzsébet, aszódi gimnazista. Asztalos István II. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM 1975. OKTOBER 28., KEDD Tízezer lakosnak készült Péceli fényavatás A meghívás még október 6-án Gödöllőn elhangzott a Török Ignác-szobornál rende­zett ünnepségen. Cser László, a péceli Ráday Pál Gimná­zium igazgatója kért meg ar­ra, hogy október 25-én feltét­lenül menjek el az elkészült pályavilágítás avatójára. A kívánságnak nem tudtam el­lenállni, hiszen nydic hónap múlva lesz negyven esztende­je, hogy együtt végeztünk ab­ban az iskolában, amelynek éppen ‘Cser László az igazga­tója. Az isaszegi dombok között a vonat gyorsan siklott Rákos­völgyében, és a már volt tég­lagyári réttől látná lehetett, hogy hol is ünnepel Pécel ezen az estén. Egy kis szigetnek lát­szott az Isaszegi úti iskola ud­vara. A fények vastag csóvák­ban törtek a magasba, és a különben sötét péceli utcán könnyen tájékozódott az em­ber. Csak társadalmi munkával A pályát az egyik oldalon magas lelátóval látták el, amely egyben támfal is, hi­szen így követelik ezt a talaj- viszonyok. Kis és nagy kapu nyitva állott, a lelátón pedig mintegy háromszázan biztatták a helyi mezőgazdasági szakkö­zépiskola és a gimnázium csa­patának játékosait, akik be­mutató mérkőzést vívtak. A könyvtár előtti térségen a Budapesti Vasas kézilabdásai melegítettek. Sokan eljöttek az eseményre ^nagyközség ve­zetői közül is, így Juhász Já­nos, a nagyközségi pántbizott­ság titkára, Tóth István ta­nácselnök, Erdős Sándor, a Hazafias Népfront helyi bi­zottságának elnöke, s ott volt Kovács István megyei tanács­tag is. p. Volt alkalmunk elbeszélget­ni a péceliekkel, s . így tudtuk meg, hogy a gimnázium tamá­Adományból gyarapodott a helytörténeti szoba Elkészültek az első krónikák A napokban ülést tartott a gödöllői krónikaíró-közös- ség. Az összejövetel célja az volt, hogy bemutassák az idei első pályamunkákat. Dékán Antal, a közművelő­dési bizottság elnöke beveze­tőjében szólt a közművelődés és a krónikaírás kapcsolatá­ról. A közművelődési határo­zat azt kívánja, hogy a dol­gozók éljenek a legkönnyeb­ben elérhető művelődési al­kalmakkal is, amilyen pél­dául éppen a krónikaírás. Jó alkalom ez arra, hogy aki kedvet érez az alkotó munká­hoz, avagy szeretné erre ki­képezni magát, gyakorolhatja A Laboratóriumi Törzsállattenyésztő Intézet feivéfeBre keres VILLANYSZERELŐ ÉS LAKATOS SZAKMUNKÁSOKAT Jelentkezés a műszaki vezetőnél, Gödöllő, Táncsics Mihály út. tehetségét. A krónika készül­het naplószerűen, fotókkal, nyomtatványokkal, hiszen ezek is értékes adatokat szol­gáltathatnak egy-egy üzem, intézmény vagy vállalat életé­ről. A közösség az ilyen mun­kákat is várja. Ennek ellené­re az a fő cél, hogy a krónika mindinkább irodalmibbá vál­jon, érdekes és értékes adato­kat szolgáltasson. Aki közvet­lenül nem vesz részt a mun­kában, minden bizonnyal az is érdeklődni fog iránta. Az igazi eredmény, ha a munka hozzáférhetővé válik, vagyis olvasható. A gödöllői városi tanács idei, január 2-i végrehajtó bi­zottsági ülésén határozatot hozott a legjobb krónika ki­adásáról, de a közművelődési bizottság is adhat majd re­mélhetőleg jutalmakat — kö­rülbelül ezer forintnyi össze­get — s az üzemek, intézmé­nyek maguk is honorálhatják a jónak ítélt munkákat. Mundruczó Jánosné tanító­nő bemutatta a gödöllői Petőfi Sándor általános iskola ké­szülő, nagy albumba írt kró­nikáját, majd Lázár Júlia ta­nárnő ismertette a gödöllői Török Ignác gimnázium által készített gödöllői krónika cí­mű művet, amely települé­sünk életét, fényképek és új­ságcikkek segítségével mutat­ja be, s ugyancsak bemutatta a gimnázium sportegyletének, Sándor Iván tornatanár által szerkesztett fényképes ered­ményközlő naplóját. Az emlí­tettek már elkészültek, így ezeket be is nyújtották a pá­lyázatra. A krónikák benyúj­tásának határideje egyébként december elseje. Dr. Hegyi József, a Ganz Árammérőgyár dolgozója és rajta kívül még több intéz­mény képviselője a készülő krónikák anyagáról, a szer­kesztés, megírás problémáiról beszélt, kérdezett. A krónika- író-közösség ezúton szólítja fel mindazokat, akiknek a témá­hoz kapcsolódó gondja, baja, megbeszélni valója van, ke­resse a kapcsolatot a helytör­téneti szoba és a krónikaíró­közösség felelősével, Heltai Miklós tanárral. (Ügyelet a helytörténeti szobában, a moziiskola épületében szerdán 10—12, és péntek délután 5—7 óra között.) Az ülés végén Stáhli Judit pedagógus bejelentette, hogy a Múzeumi Hónap alkalmából nagyapjától, néhai Körösi Ist­vántól származó kovácsfelsze­relési tárgyakat adományoz a helytörténeti szobának. Az adományozott tárgyak jól ki­egészítik majd a már meglévő kádár és tímár szerszámkész­leteket. No^, ez is jó példája a krónikaírás és a helytörté­neti szoba között kialakult szoros kapcsolatnak. Közmű­velődési feladat az ilyen lehe­tőségek felismerése és haszno­sítása. rai és tanulói kezdeményezé­sére tizenegyezer társadalmi munkaóra fekszik a sportpá­lyában. A szülői munkaközös­ség, az Egyesült Gyógyszer­es Vegyészeti Gyár Bláthy Ot­tó és Pável Popovics szocia­lista villanyszerelő brigádja, a Termelőszövetkezeti Szövetke­zeti Vállalat egy-egy szocialis­ta brigádja Gáli Imre, illetve Sáry Pál brigádvezetőik irá­nyításéval, továbbá a sport­egyesület közreműködésével teljes mértékben társadalmi munkából korszerű világítás­sal látták el a szép sportpá­lyát. Sportcsarnok — még dossziéban A hosszú oszlopokon nyolc darab, egyenként ezerwattos higanygőzreflektor adja a fényt. így a pályát alkalmassá tették esti edzésekre, mérkő­zések megtartására. Az új lé­tesítmény értéke meghaladja az egymillió forintot. És ami nagyszerű, Cser László azt mondta: noha a gimnázium udvarán van a pálya, nem a kétszáz gimnáziumi hallgató­nak készült, hanem a tízezer lakosnak, az egész nagyközség­nek. Nagyszerű bizonyítóka ez annak, hogy az iskolák, a kü­lönböző szervezetek és a la­kók kölcsönös jó kapcsolata egyik fontos eleme az előbb­re lépésnek. Említettük, hogy a kivitele­zés társadalmi megmozdulás eredménye volt, az anyagok megvásárlására az iskola öt­venezer, a tanács százezer, a Pest megyei Tanács nyolcvan- ezer, a megyei sporthivatal húszezer forintot adott, a vi­lágításhoz a megyei tanács még külön hatvanmégyezer fo­rinttal járult hozzá. A pályaépítők és a világí­tás megteremtői közül többen kaptak ízléses emléklapot: Tóth Zsigmond, az Aszfaltút­építő Vállalat mérnöke, Megy- gyes Tivadar, a nagyközségi tanács költségvetési üzemének vezetője, Gáli Imre, az Egye­sült Gyógyszer- és Vegyészeti Gyár szocialista brigádvezető­je, Juhász Miklós, a helyi ké­zilabdacsapat játékosa, Sári Pál, a Mezőgazdasági Szövet­kezeti Vállalat Ráday szocia­lista brigádjának vezetője. Ök és még sokan mások járultok hozzá munkájukkal, irányítá­sukkal, hogy Pécel gazdagabb legyen egy létesítménnyel. Az igazgatói szoba benépe­sült, idejött Kovács István me­gyei tanácstag, Kovács Tibor, a járási és városi sportfel­ügyelőség vezetője is. Gser László egy iratcsomót vett elő, a leendő sportcsarnok ter­veit. Egyébként a terveket maga az iskolaigazgató készí­tette, mint ahogy az eddigi munkálatok építésvezetője is ő volt. Sok mindenről beszéltünk, Tóth István tanácselnök el­mondotta, hogy Pécel község fejlesztésére az idén 12 millió forintot használnak fel. A gázprogramra hárommilliót, a lakásépítésre 4,6 millió forin­tot költenek. Épül a Kossuth Lajos, a Wesselényi, valamint a Völgy utca. Mérkőzés a lámpák alatt A baráti beszélgetés után megnéztük az izgalmas és színvonalas kézilabda-mérkő­zést. Nappali fényben élvez­tük a játékot, a Budapesti Vasas és a Péceli Spartacus találkozóját, amelyet végül is a fővárosiak 36:20 arányban megnyertek. A pécelíek nem játszottak alárendelt szerepet az KB X-es gárdával szemben, sőt szünet után különösen jól játszottak. A mérkőzést kö­vetően hangulatos baráti va­csorára gyűltünk össze. A vaJ csorát egyébként Egyed Mik­lós, a péceliek szakosztályve­zetője állította össze. A pá­lyán a fények kialudtak, de a gimnázium aulájából még sokáig kiszűrődtek a fények. Csiba József Napirenden az IMI és a külkereskedelem Az MSZMP gödöllői járási végrehajtó bizottsága október 30-án, csütörtökön délelőtt ülést tart. Első napirendi pont­ként elhangzik dr. Sárossi Jó­zsef és Szábó Gyula tájékoz­tatója, az ikladi Ipari Műszer­gyár külkereskedelmének ala­kulásáról, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága július 2-i határozatának végrehajtásáról. Ezt követően Nyíri Tibor, a pártbizottság munkatársa, _ a pártoktatás 1971/75-re szóló tervének megvalósításáról ad tájékoztatást, valamint javas­latot tesz az 1975/80. évek pártoktatási tervére. KRESZ-oktafás A járási és városi Közleke­désbiztonsági Tanács felhívja azoknak a vállalatoknak, ter­melőszövetkezeteknek és kul- túrházaknak a figyelmét, ame­lyek tanfolyamot kívánnak szervezni az új KRESZ okta­tására — jelentkezzenek a já­rási és városi rendőr-főkapi­tányság közlekedési csoportjá­nál. Itt kapnak részletes fel­világosítást minden kérdésük­re. A csoport címe: Gödöllő, Szabadság út 23. Félfogadás: hétköznaponként 8 és 10 óra között. A Pécel—Isaszeg ÁFÉSZ szakszervezeti bizottságának felhívását olvasva, sokan jól­eső érzéssel vették tudomásul, hogy a szakszervezet a szö­vetkezet vezetőségével egyet­értésben „Hogyan mondjuk magyarul?” címmel felhívást adott közre. A szövetkezet több száz dol­gozójához és a szocialista bri­gádokhoz eljuttatott levél több idegen kifejezés helyes magyar meghatározásával kap­csolatban tett fel kérdéseket. Nem is ok nélkül. Gyakran tapasztaltuk ugyanis, hogy a kereskedelmi dolgozók eseten­ként az idegen szavak szótá­rát lapozgatták, vagy éppen­séggel a tapasztaltabb munka­társakat kérdezgették: vajon egyes idegen nyelvű kifejezé­sek mit is jelentenek magya­rul? Mert például magától érte­tődőnek tartja mindenki azt, hogy az ABC-áruház valami nagyobb üzlet, bolt és csak kevesen tudják, hogy a rövi­dítés az „alapvető bolti cik­kek áruháza" . szókapcsolatot takarja. Rengeteg olyan szak­mai eszköz fordul meg nap mint nap az eladók és az ÁFÉSZ többi dolgozójának kezén, amelyeknek eddig csak idegen nevét ismerték. Az iiyen és ehhez hasonló ma­gyartalan kifejezések helyes í és pontos meghatározására hívta fel a figyelmet a szak- szervezeti bizottság. Mégpedig nem is akárhogy, hiszen a pályázat nyertesei között ju­talmakat sorsolnak ki. A felhívás arra is jó volt, hogy a szocialista brigádok tagjait egy kicsit „összehozza” s beszéljenek szakmájukról, munkahelyükről. A brigádokkal együtt kí­váncsian várjuk a sorsolás eredményét. Reméljük, a kö­vetendő példát máshol is meg­honosítják. K. I. Névgyűjtés, összefogással Magyarul: víz Dán, Dani és Da alakban fordul elő Dány neve 1272-ben a nápolyi Szent Margit-legen- dában. E legenda magyar vál­tozatában valamivel később szerepel a Dan, a XIV. század közepén a Dani névváltozat el­terjedt. 1454—1481 között Wy- dannak, azaz Üjdánynak írták. A jász eredetet bizonyítják a fend adatok. Ez az óiráni, pontosabban alán nép a hon­foglalókkal jött a Kárpát-me­dencébe. A Dán szó jászul egyszerűen vizet jelent. Ebből következtettem arra, hogy Dány járásunk egyetlen jász eredetű községe. A XV. századi adatok szerint a Perényiek birtoklásakor egyidejűleg két ikertelepülés létezett. Az ősi Dan a nomád jászok nyári szálláshelye, a Dán- sárokban lehetett. A jász név­eredet mellett szól a népföld- fajzi körülhatároltság is. Süly­sáp több külsőségének neve: Kisoszlár, Nagyoszlár, vala­mint a közeli Mende helység­név is jász, jaszkun eredetű. Üjdány a ma Faluhelynek ne­vezett határrész volt. (Erre a Gödöllő és Vidéke 1974. de­cember 21-i számában is rá­mutattam.) A Dánsárokban előkerült lelet annyiban módosítja ál­láspontomat, hogy az ősi Dány helyét a lelőhely környékére kell tenni. Jakabszállás nem azonosítható az ősi Dánnyal, csupán a templomuknak kel­lett közösnek lenni. A lelet avar kori volta mutathat réte­ges településre: az avarok után települtek a jászok, de azt is bizonyíthatja, hogy az avarok­kal érkezett a Kárpát-meden­cébe nemcsak a magyarok, hanem a jászok első hulláma is. A népvándorlás korában ez eléggé általános jelenség volt: valamely alán nép kis csoport­ja alkotta a törzsfők kísértjét. A mai Dány a török hódolt­ság idején alakult ki. Mind­két település népe biztosabb menedéket keresett a Szilas- patak, vagy másképpen Ma­lomárok mellett, és talán Ja- kabszálláson. Eddigi gyűjté­sem során több száz földrajzi nevet jegyeztem le járásunk területén magyarul, szlová­kul és svábul. A földrajzi ne­vek voltaképpen terepviszo­nyok, tárgyak, állat- és nö­vényvilág, birtokosok megne­vezései, amelyek az embernek tájékozódásul szolgáltak. Segít­hetnek a tudományos kutatás­ban, de a honismeretben és az iskolai oktatásban is. A fentiek miatt szorgalmaz­nunk kellene a földrajzi ne­vek mind teljesebb összegyűj­tését, a személynevekkel, csa­lád-, kereszt-, bece- és ragad­ványnevekkel együtt. Ehhez a nagy munkához társadalmi összefogásra van szükség. A személynevek összegyűjtése el­igazíthat a népesség alakulá­sának kérdésében, megmutat­hatja a gazdasági, és a telepü­lésen belül levő mozgások irá­nyait. Dobák József A Laboratóriumi Törzsáilattenyésztő Intézet (Gödöllő, Táncsics Mihály út, a Humánnal szemben) KERES TAKARÍTÓNŐKET, PORTÁST ÉS UDVAPí MUNKÁST (az udvari munkás lehet nyugdíjas is). FIATALOK A MUZEUM ELŐTT Verselő verseny jubileumra Nyelvőrök a pult mögött A tanácsok megalakulásának huszonötödik évfordulója al­kalmából ünnepi tanácsülésre került sor Aszódon. A Fegyve­res Erők Klubjának nagyter­mében a nagyközségi közös ta­nács tagjain kívül jelen voltak az egykori tanácstagok, vala­mint mindazok, akik sokat munkálkodtak az elmúlt évti­zedekben Aszód, Iklad és Do- mony építéséért, szocialista fejlődéséért. Az elnökségben foglalt he­lyet Tóth Miklós, az MSZMP Gödöllői járási Bizottságának munkatársa, dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke, Mi­hály István, járási-városi rendőrkapitány, valamint a helyi politikai társadalmi és gazdasági szervek képviselője. Kiss Károly tanácselnök be­vezetője után Zádor László, a Hazafias Népfront nagyközségi ! bizottságának elnöke mondott i köszöntőt. Beszédében azt a I nagyszerű munkát méltatta, amelyet a dolgozó nép által választott tanácsok végeztek, a lakosság érdekében, az elmúlt huszonöt év alatt. A beszédet követően Kiss Károly átadta a Magyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsának kitüntető jelvényét Szlovák Pál, Zupúó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom