Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-26 / 252. szám

Ünnepi tanácsülés Valkón Napirenden az áruellátás A valkói nagyközségi közös tanács október 27-én, hétfőn délelőtt kilenc órakor ünnepi tanácsülést tart a vácszentlász- lói művelődési ház nagytermé­ben. Első napirendi pontként tír. Csighy Tiborné, tanácsel­nök jelentést tesz a lejárt ha­táridejű tanácshatározatok végrehajtásáról. Az ünnepi tanácsülés máso­dik napirendjeként a tanácsta­gok megemlékeznek a tanácsok megalakulásának huszonötödik évfordulójáról. A tanácselnök ünnepi köszöntője után a jó munkát végzett tanácstagok­nak és tanácsi dolgozóknak kitüntetéseket, emléklapokat adnak át. Munkamegbeszéléssé alakul át a tanácsülés a negyedik na­pirendi pont megkezdésekor. Ekkor ugyaniá a lakosság áru­ellátásáról és a szolgáltatással kapcsolatos igények kielégíté­séről ad tájékoztatást a Galga- vidéke ÁFÉSZ igazgatóságának elnöke. Megyei ankét a húsprogramról Előadás — előadóknak A Pest megyei pártbizottság határozata értelmében a me­gye agrár-ismeretterjesztésé­nek központja a gödöllői járás. E határozat szellemében már több rendezvényre került sor, legutóbb például a nagy sike­rű mezőgazdasági szabadegye­temen. A TIT Pest megyei szerve­zete mezőgazdasági és élelme­zésügyi szakosztálya, valamint a Magyar Agrártudományi Egyesület Pest megyei szerve­zete október 23-án, csütörtökön délelőtt előadói ankétot rende­zett, amelyen a húsprogram megvalósulásának helyzetéről és a továbbiakkal kapcsolatos feladatokról volt szó. A vitaindítót dr. Magyari András, az Agrártudományi Egyetem tanszékvezető egye­temi tanára tartotta. A többi között ágazatonként ismertette a hústermelés jelenlegi hely­zetét. Külön kitért a piaci vá­laszték bővítésének szükséges­ségére, mely fontos tényezője az egészséges, sokoldalú táp­lálkozásnak. Elmondotta, hogy népgazda­ságunkban a hústermelés, ezen belül az állattenyésztés milyen helyet foglal el, beszélt a húsexportból származó bevéte­lek nagyságáról. Ágazatonként elemezte, hogy egyes állatok tenyésztése mennyire gazdasá­gos. Hangsúlyozta a korszerű állattenyésztés fontosságát, de nem utolsósorban foglalkozott a szakemberek képzésének, to­vábbképzésének formáival. Az előadó külföldi tapaszta­latairól is beszámolt, részlete­sen beszélt az Egyesült Álla­mok és Franciaország húster­melésének körülményeiről. Az előadói ankét tanulságait és az elmondottakat a TIT- szakosztály elnöke, Baskay- Tóth Bertalan foglalta össze. A járási hivatal nagytermé­ben megrendezett ankéton a megye számos termelőszövet­kezetének, mezőgazdasági üze­mének, szakemberei vettek részt. Á járásból például a tú­rái, a galgamácsai, a mogyo­ródi, a kerepest, az ikladi, a dányi termelőszövetkezetből, de a megye más járásaiból, Kosáról, Dánszentmiklósról, Dömsödről, Szigetbecsröl, Érd­ről, Zsámbékról, Nagykőrös­ről, Ceglédről, Dunaharasztiról is jöttek érdeklődők. Tsz-elnö- kök főállattenyésztők, körzeti állatorvosok hallgatták meg dr. Magyari András előadását. A járási hivatal képviseletében jelen volt dr. Süpek Zoltán el­nök és Jósvai Lajos elnökhe­lyettes. —őr— Félszáz szövőgyári vezetőnek Életszínvonalról, munkahelyi légkörről A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyáregységé­ben, e hónap közepén, mintegy ötven vezetőbeosztású dolgozó részére vezetőképző akadémia indult. A mintegy nyolc előadásból álló sorozat előadói a Szak- szervezeti Elméleti Kutató In­tézet munkatársai. A havon­ként megrendezésre kerülő programokon a többi között szó esik a vezetők gazdasági fel­adatairól, a munkahelyen érvé­nyesülő anyagi érdekeltségről, a munkahelyi légkörről, élet­színvonal-politikánkról. Az ‘októbertől májusig tartó akadémia keretén belül leül- és gazdaságpolitikai kérdések is napirendre kerülnek. Csillagjóslásról Gödöllőn Vörös óriások, fehér törpék A gödöllői Petőfi Művelődé­si Házban ebben a hónapban gyakorlati bemutatókkal ösz- szekötött csillagászati előadás- sorozat indult. Első alkalom­mal az érdeklődők távcsövön keresztül ismerkedhettek meg az égitestekkel. A programo­kat kéthetenként, szerdán tartják. A második előadás cí­me: Vörös óriások, fehér tör­pék volt, s a hallgatóság ez alkalommal arról hallhatott, hogyan születnek és szűnnek meg a csillagok. A továbbiak­ban az előadásokon az üstökö­sökről, meteorokról, a Napról, az űrhajózásról, a távcsőépí- tésről lesz szó, sőt az egyik szerdán még a csillagjóslásról is hangzik majd el történeti áttekintés. * A PEST MEGYEI HÍRLA •P különkiadása 1 II. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1975. OKTÓBER 26., VASÁRNAP Orvosonként 2560 Műszerek, rendelők, iefiegek A főváros közelségének kö­szönhető elsősorban, hogy a gödöllői járásban nem marad sokáig üresen körzeti orvosi állás. Mint azt dr. Weidl Jó­zsef járási-városi főorvos el­mondotta, járásunkban jónak mondható az egészségügyi el­látottság. Ezt számokkal is bi­zonyította. A járásban negy­ven körzetben látják el a be­tegeket, egy orvosra 2560 la­kos jut. Az ideális persze az lenne, ha a kívánalmaknak megfelelően, az egy orvosra jutó lakosok száma nem ha­ladná meg a 2400-at. A megye viszonyait tekintve mégis jó­nak mondható ez a szám, ugyanis a megyei átlag 2600— 2650 körül van. Új körzetek 1975 után Csak néhány községben több az egy orvosra jutó lakosszám. Régóta kellene már változtat­ni az erdőkertest helyzeten, amelyet a főorvos is jól ismer (egy ideig mint körzeti orvos működött itt). Erdőkertes igen nagy kiterjedésű település, mint dr. Weidl József megje­gyezte, „Érd kettőnek” is le­Címerében pelikán (2.) Vendégváró város témánk; továbbra is az idegenforgalom, a turizmus. Tegnapi elekünkben szót ej­tettünk a gödöllői közlekedési múzeum tervéről, a helytörté­neti szobáról, kulturális ren­dezvényeinkről, s megállapí­tottuk, hogy csakis sajátos ízű, egyéni programokkal, mond­hatnánk, különlegességekkel lehet a város „versenyképes”, sok vendéget vonzó. Gödöllő arról ismert, hogy az agrár­ismeretterjesztés központja. Erre gondolva határoztak úgy 1989-ben, hogy városunkban agrárfilmfesztiválokat ren­deznek, hiszen ilyen sem ha­zánkban, sem határainkon túl nincs. Sajnos, az elképzelés nem vált valóra, de úgy érzem, a terv „felmelegítése” még ezek után sem lenne haszon­talan, hiszen intézményeink révén egyre inkább a mező- gazdasági kutatás központjává válik Gödöllő. Ha megrendez­nék a filmfesztiválokat, nem­csak országos hírre tennénk szert. ( AZ EGYKORI szőnyegszö­vő-iskola ugyancsak gödöllői jellegzetesség volt — nem is beszélve a művésztelepről —, talán nem ártana feleleveníte­ni e hagyományokat; netán magát az iskolát újra létre­hozni. Ezeket az ötleteket nem én találtam ki, megvalósítá­sukról mar esztendőkkel ez­előtt is sok szó esett. A mű­vésztelep felélesztésének gon­dolata pedig most foglalkoz­tatja a város vezetőit. Annyi bizonyos: jó úton jár a város, ha különösen a ha­gyományokra támaszkodva jel­legzetességeket alakít ki, sa­játos ízű programok kidolgo­zására törekszik. A városi ta­nács művelődésügyi osztálya tájékoztató jelentést készített az V. ötéves tervre szóló köz- művelődési feladatokról. Eb­ben olvasható a következő: „Kétévenként kerül sor a Gö­döllői Tavasz rendezvénysoro­zatára. Tovább keressük azt a sajátos jelleget, mely ezt a sorozatot gödöllőivé teszi, megkülönbözteti az ország töb­bi, hasonló jellegű rendezvé­nyeitől.” CSÁBÍTHATNÁNAK a strandok is, de nem csábítanak, mert csak egyetlenegy van, arról is jobb, ha hallgatunk. A tapasztalatok szerint a turis­ták; a kirándulók sokat adnak a gyomrukra, s bizony, meg­ér nekik egy hosszabb utat is egy-egy specialitás, egy jó ebéd. Ezzel nem akarom azt mondani, hogy ezentúl szolgál­janak fel az éttermekben Grassalkovich tányérost, vagy Besnyői sültet, mert nem ez az első lépés. Nem mondom, nagyszerű brassóit adnak a Vadász étteremben, s nem csa­lódik'az éhes vendég az Utas­ellátóban készült pirított, avagy rántott májban sem, A Laboratóriumi Törzsállattenyészto Intézet fefoé&eire keres VILLANYSZERELŐ ÉS LAKATOS SZAKMUNKASOKAT Jelentkezés o műszaki vezetőnél, Gödöllő, Táncsics Mihály út A Laboratóriumi Törzsállattenyészto Intézet (Gödöllő, Táncsics Mihály út, a Humánnal szemben) KERES TAKARÍTÓNŐKET, PORTÁST ÉS UDVARI MUNKÁST (az udvari munkás lehet nyugdíjas is). ha van türelme kivárni, míg asztalára teszik. Hogy az egyébként impozáns Gödöllő Étteremtől mennyire viszolyog- nak — legalábbis a helybeliek — az közismert. Nem mondha­tó el ugyanez az étterem há­tuljában berendezett kocsmá­ról, amely — szerintem pirul­va — a bisztró nevet viseli. De nézzük meg ezeket az ét­termeket — akinek úgy tet­szik, a mosdót is —, és ismer­jük el, jobb, ha ezt csak mi látjuk. IDÉZET a most megjelent Gödöllő című könyvből: „...a vendéglátóipar fejlesztése nemcsak helyi, hanem idegen- forgalmi szempontokból nézve is rendkívül fontos. Helyes, hogy az alacsony színvonalú italboltokat máris bezárták — hiszen egyre tóob idegen uta­zik át városunkon —, de he ■ lyettük kulturált, a mai igé­nyeknek megfelelő bisztrókat kellene nyitni.” Az idézett be­kezdés végén ez olvasható: „Szálloda is kellene. A Fel- szabadulás téri munkásszálló­ra a város elővásárlási jogot kötött ki, így már van szállo­dánk, csupán a vendégeket nem helyezhetjük még oda. Camping létesítésére a város- rendezési terv két helyet is kijelölt: Blahán, a strand mel­lett és a Szabadság úti Cse­metekert helyén.” Az elmúlt évek során vá­rosunk több nagy politikai ren­dezvénynek, konferenciának, sportrendezvénynek is otthont adott. A résztvevőket legtöbb­ször csak nagy nehézségek árán tudták elhelyezni. Sok választás persze nem volt, a vendéglátó mindig az egyete­mi városrész volt, pontosab­ban valamelyik kollégium. SZÁLLODÁRA van hát szükség, ez egyik alapvető fel­tétele az idegenforgalomnak, annak, hogy városunkat — hi­szen nagyon is méltó rá — minél többen megismerjék. Amíg nincs szálloda, a legvon­zóbb rendezvényre sem ’'ár- hatunk annyi vendéget, amennyi valójában érdeklődik a program iránt. Már csak a rend kedvéért idézek megint egy újságcikk­ből. (Pest megyei Hírlap, 1966. június 8.) „A várossá nyilvá­nítás idején többször is el­hangzott különböző nyilatko­zatokban, hogy Gödöllőnek nagy szerepet szánnak az ide­genforgalomban . .. Egy szép kert lehet a város Budapest szomszédságában, s ki az, aki nem szívesen időzik kertben. Bárhonnan is érkezzen a tu­rista, hol lehetne jobb helye, mint éppen Gödöllőn.” Ez az újságcikk megállapítja: világ- jelenség, hogy már ritkán épí­tenek szállodákat a főváros zajos belvárosi utcáin, terein, hanem inkább távol a cent­rumtól, a zöldben, éppen olyan környezetben, mint amilyen Gödöllő. AZ IDEGENFORGALOM megszilárdulásának az a leg­biztosabb jele, ha megjelen­nek a feliratos hamutartók — természetesen színes ábrával, árusítják a város egyik jelleg­zetes épületével díszített kis- kanalat, dugóhúzót, kulcstar­tót, vagy pénztárcát... Sze­rencsére ilyenek nálunk nin­csenek, s talán az sem baj, ha nem is lesznek. De nem le­het kapni szép gödöllői ké­pes levelezőlapokat sem, mint ahogy térkép sincs mindig, bár meglehet, hogy jelenleg nincs is rá oly nagy szükség. Min­denesetre ezek is bizonyítják, hogy városunk nem fellegvára a turizmusnak, az idegenfor­galomnak. A tervek arról tanúskodnak, hogy Gödöllő tíz-tizenöt esz­tendő múlva összehasonlítha­tatlanul szebb környezet lesz, mint amilyen ma. Hogy az ál­mokból mi válik valóra, ezt nem tudom. A városfejlesztési tervpályázatra beérkezett munkák nagyszerű elképzelé­seket tartalmaznak. Akad pél­dául olyan, amely a csodála­tos látványt nyújtó városköz­pont mellett tavakat alakít ki a Rákospatakból, s a gyönyö­rű zöldövezetben vendéglő várja a pihenő városlakókat, az idegeneket. , AZ ALAKULÓ VÁROSKÉ­PET nézve bizonyára nem ítélhető túlzott optimizmusnak az a pályamű, amelyben a ter­vező az építendő autóbusz­pályaudvaron külön részt ala­kított ki az idegenforgalmi autóbuszok parkírozására. Fehér Béla hetne nevezni. A népszámlálás szerint 3100 lakosa van, de az ideiglenesen is itt-tartózkodó- kat is számbavéve legalább négy és félezer ember lakik itt. A kertesen beépült falu­ban sok az idős, beteg és na­gyok a távolságok. Ezért a kör­zeti orvosnak igen sok a mun­kája. A község falugyűlésein és a tanácsüléseken gyakran elhangzik: még egy körzeti or­vos kell. Az új állás létesíté­sét a lakosszám ugyan nem indokolja, de a tényleges hely­zet miatt az ötödik ötéves terv­ben teljesül a lakosok kívánsá­ga. Persze, ehhez még lakás es rendelő is kell: a végleges időpont még nem ismeretes, de 1980-ig mindenképpen lesz két körzeti orvosa a községnek. Szintén komoly gond Mo­gyoród lakosságának ellátása. Az előírások szerint itt sem lehetne két körzet, de a tele­pülés szétszórtsága miatt az ötödik ötéves tervben itt is új orvosra van remény. A járásban a közelmúltban történt községegyesüléseknek is volt hatása a körzeti orvosi rendszerre. A galgamácsai or­vos jelenleg rendelőórákat tart a két társközségben, Vácegre- sen és Váckisújfalun. Az ötö­dik ötéves tervben a megnyug­tató betegellátás érdekében még egy körzeti orvosi állást létesítenek. Éjszakai ügyelet Kistarcsán A közös tanácsú Valkó, Vác- szentlászló és Zsámbok köz­ségekben egy-egy orvos rendel. Az egyesülés következtében megoldották a közös hétvégi ügyeletet. Az ügyeletrendszer­be a nyári hónapokban a két dányi orvos is bekapcsolódik. Bag és Hévízgyörk községek­ben központi rendelőt alakíta­nak ki. Az utóbbi évek legnagyobb szervezési eredménye volt a kistarcsai központi rendelőben bevezetett állandó éjszakai ügyelet. Kistarcsán reggel nyolctól este nyolcig váltott műszakú rendelés folyik, s minden éjszaka öt orvos fel- , váltva foglalkozik az éjszaka, j bejelentésekkel. A kistarcsai [ rendelőintézetben ügyeletet lát­nak el a kistarcsai orvosok, a I kerepesi, a nagytarcsai körze- j ti orvos. Az ügyeletbe sajnos ! ez idáig nem kapcsolódott be | Szilasliget körzeti orvosa. I A járás orvosi rendelői kor­szerűek, jól felszereltek. Ter­mészetesen van még tennivaló. Még most is mostoha körül­mények között, kis helyiségbei. rendel a kerepesi orvos, dt már pár hét múlva átköltöz­het a régi tanácsház épületé­ben kialakított új helyiségek­be. Általában kétévenkén. megyei, minisztériumi támoga tásból az igényeknek megfele lően bővíthető a berendezés, í felszerelés. Hogy egy-egy köz ség ilyen alkalmakkor mit ren­del és mit vásárolhat meg, ez természetesen függ a körzet, orvos kívánságaitól, szakma, igényeitől. Vannak olyan községek, mint például Aszód, Kartal és Isa- szeg, ahol EKG-berendezés is van. Nem ritkák a mikrosz­kópok, a kisebb sebészeti esz­közök, s a különböző speciális műszerek. A berendezés fo­lyamatos pótlására a községi tanácsok, az egészségügyi já-. rási gazdasági hivatalnak — mely funkciót az aszódi fen delőintézet látja el — évente öt-ötezer forintot átutalnak. Motorkerékpár védőnőknek Különösen nagy lehetőségek vannak a védőnői szolgálat segítésére. Mint dr. Weidl Jó­zsef elmondotta, arra is van lehetőség, hogy írógépet, sőt motort is vásároljanak az anya- és csecsemővédelmet el­látó dolgozóknak. A járásban hetven orvos foglalkozik betegekkel: körzeti, fogorvosi, gyermekorvosi ren­deléseken. Nagyon kicsi a cse­rélődés, az • orvosok hetven százaléka több mint tíz éve dolgozik falvainkban. Örszigethy Erzsébet SPORT -f- SPORT + SPORT + SPORT AZ ÁFÉSZ az élre tört Elkésett vesztesek A kispályás labdarúgó-baj­nokság 8. fordulójában is akadt bőven érdekes, feljegyzésre ér­demes eset. Az ÁFÉSZ csapata legyőzte á listavezető Erdőgaz­daság együttesét, a KIOSZ pe­dig késve érkezett a találkozó színhelyére. A játékvezető fél órát várt, majd — a játék megkezdésének eredeti idő­pontja után — 31 perccel ké­sőbb a két csapat mégis össze­csapott. Ám a találkozón hiá­ba győzött a KIOSZ, a késés miatt két pont (3:0-ás gól­aránnyal) a Szabadság tériek tarsolyába vándorolt. A Ve­gyesipari Szövetkezet csapata győztesen fejezte be a találko­zót és két értékes pontot szer­zett. 1. AfESZ 8 6 1 1 38-12 13 2. Erdő- és Vad gazdaság 8 6 1 1 3€-17 13 3. Szabadság tér 8 6 — 2 17-11 12 4. KIOSZ 8 5 1 2 27-14 11 5. ITTGI 8 3 4' 1 17-18 10 6. Pedagógus 8 4 1 3 31-20 9 7. Gépgyár 8. Vegyesipari 8 3 Ö 3 11-11 8 Szöv. 8 3 1 4 20-32 7 9. K.KJVIV 8 2 1 5 18-29 5 10. Építőip. Szöv. 8 i 1 6 17-31 3 11. Városgazd. 8 1 1 6 13-31 3 12. KATKJ 8 — 2 6 11-30 2 Eredmények az I. osztály­ban: Építőipari Szövetkezet—Pe­dagógus 5:3. Erdő- és Vadgaz­daság—ÁFÉSZ 3:5, KIOSZ— Szabadság tér 0:3, Városgaz­dálkodási Vállalat—KÄTK 3:3, Gépgyár—MGI 1:1, Ve gyesipari Szövetkezet—KKM\ 4:2. A II. osztály mérkőzései­nek eredményei': Gépkísérleti—ATE Gépész 2:3, Ganz—ATE I. 1:3, Alsé park—IV. kér. FC. 1:6, HTÜ- Vízmű 2:6, TV. Mikro—ATE 3:3, IV. kér. FC.—Ganz 6:1. A tabella 1. IV. kér. FC 8 6 11 44-12 1.’ 2. ATE I. 8 6 1 1 37-12 1 3. Gépkísérleti 8 4 2 2 32-1« i 4. HTU 7 4 1 2 32-14 5. Tv Mikro 7 3 2 2 41-27 6. ATE Gépész 8 4 — 4 22-50 7. Vízmű 6 3 — 3 20-23 8. Ganz 6 2 13 14-20 9. GOFÉM 7 1—6 14-36 10. TÜZÉP 6 1—5 8-35 11. Alsópark 5 — — 5 4-29 ­A városban rendkívül na: népszerűségre szert tett kisp lyás labdarúgás eredményeibe tartozik, hogy a hét közepén tanárok és az orvosok csapat mérkőzött egymással. Az ősz szeszokott játékot mutató taná­rok csapata — a tanulóifjúság hangos biztatása mellett — 11:2 arányban győzött a mér­kőzésen A találkozó visszavá­gója a közeli impokban vár­ható. Csiba József i

Next

/
Oldalképek
Tartalom