Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-22 / 248. szám
1975. OKTÓBER 22., SZERDA kMíop Háti jogi tanácsok Mit kell tudni a gyermektartásdíjnak az állam által való megelőlegezéséről? Az utóbbi időben számtalan kérdés érkezett olvasóinktól, hegy miképpen juthat a szülő a tartásdíjhoz, ha az arra kötelezett nem fizet. Leírtuk többször, hogy a gyermektartásdíj megállapítását biróságtól kell kérni. Volt olyan panaszosunk, aki bízva volt házastársa ígéretében, bírósági eljárás mellőzésével állapodott meg a tartásdíjban. Ezt az ígéretét a kötelezett nem tartotta be, emiatt később kellett azután bírósághoz fordulnia. Legjobb ezeket a kérdéseket a válóperrel egyidejűleg, de mindenesetre bírói úton megállapíttatni. Különösképpen nagy jelentőségű ez most. a 12/1974. (V. 14.) Mt. számú [rendelet alapján, amikor indo- i költ esetben a bíróság a tar- f tásdíjat százalékosan is megállapíthatja. A tartásdíj százalékos megállapítása esetében a munkáltató a bérköltség terhére kifizetett valamennyi rendszeres díjazásból a bíróság határozatában megjelöli összeget minden hónapban levonja, és a jogosult részére kiutalja. A levonás alapja az említett díjazásoknak a munkabért terhelő adó, és a nyugdíj járulék levonása után fennmaradó összeg. Ha az adqyal és a nyugdíjjárulékkal csökkent díjazás alapján kiszámított százalékos tartásdíj összege az alapösszegnél magasabb (alapösszeg a bérköltség terhére kifizetett minden rendszeres díjazásnak a bíróság által meghatározott százaléka), a munkáltató ideiglenesen a többletet is köteles kifizetni, ha viszont alacsonyabb, akkor az alapösszeget utalja ki. Ha a kifizetett díjazás olyan összegű, hogy még az alapösszeg levonása sem lehetséges, akkor a munkáltató a le nem vont részt hátralékként nyilvántartja, és amint erre lehetősége nyílik, levonja. Sz. L.-né Vácról nemrég azt panaszolta, hogy a bíróság hiába állapította meg a tartásdíjat, a volt férj munkáltatója elmaradt 1 hónapi tartásdíj levonásával. Leveléből azt is megállapítottuk, hogy az ezt követő hónapokban sem kapta meg a tartásdíjat. Két vállalat címét is megadta nekünk. A Turista Ellátó Vállalat azt közölte levelünkre, hogy a kötelezett férj tőlük kilépett. Az utóbbi hónapokra vonatkozóan összeg szerint is megjelölte, hogy mennyit utaltak ki tartásdíj címén az anyának. Ügy láttuk ebből a kimutatásból, hogy ez a vállalat helyesen járt el. Ezután a másik megadott címet kerestük meg, onnan azt a választ kaptuk, hogy mindössze 1 napot dolgozott náluk Sz. L. Ezekből az adatokból arra lehet következtetni, hogy az apa vagy alkalmi munkából él, vagy pedig más egyéb okokból munkát nem tud, illetve nem akar vállalni. Ilyen esetekben merül fel azután annak lehetősége, hogy a jogosult kérelmére a bíróság elrendeli a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósítását. Mit keli tenni ilyenkor annak a szülőnek, aki a gyermeket neveli, gondozza, és nem kapja meg a tartásdíjat? A bírósághoz fordul. A bíróság a bejelentés alapján a lejárt tartásdíj erejéig végrehajtási lapot állít ki. Hogy ez kiállítható legyen, szükséges a tartási perek bírósági számát közölni. Meg kell jelölni, hogy milyen hónapokra és mennyi összeget nem kapott kézhez a jogosult. A bíróság a végrehajtót utasítja, hogy állapítsa meg, miért nem utalták ki a jogosultnak a tartásdíjat. A végrehajtónak is körültekintő munkát kell végeznie, mert lényegében meg kell állapítania, hogy a tartásdíj miért behajthatatlan. Ennek alapján dönt azután a bíróság a tartásdíjnak az állam által való ideiglenes folyósításáról. Másik olvasónk azt írja, hogy a gyermekek a nagyszülőnél vannak. A szülők bírói döntés alapján fizették a tartásdíjat, majd minden különösebb indok nélkül beszüntették. Az apa letartóztatásba került bűncselekmény elkövetése miatt, az anya pedig alkalmi munkából él. Tartózkodási helyük nem ismeretlen, a szülőknek ingó vagyonuk, nagyobb készpénzük is van a takarékban. Ez a nagymama azt kérdezi: hogyan juthat a pénzéhez, a tartásdíjhoz, fordulhat-e az államhoz megelőlegezés céljából? Mielőtt ez utóbbi kérésre megadnánk a választ, arról tájékoztatjuk az ilyen ügyben érdekelt szülőket, hogy a gyermektartásdíj állam által való előlegezéséről csak a szükséges bizonyítékok beszerzése, és az ügy körülményeinek mérlegelése után lehet megalapozottan dönteni. Ha a kötelezett előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztés büntetését tölti, és nincs keresete, akkor a gyermektartásdíj behajthatatlan, jelen esetben az apánál,. akinek nincs rabkeresete sem. Ha rabkeresete volna, a letiltást abból kell elrendelni, és a gyermektartásdíj esetleg csak részben behajthatatlan. Utóbbi olvasónk leveléből megállapítható, hogy a gyermeket gondozó nagyszülők jó anyagi körülmények között vannak, ezenkívül a tartásdíjat nem fizető anyának is van keresete. Igaz, hogy az alkalmi munkából várható kereset letiltása is nehézségekbe ütközik, de a gyermektartásdíj állam által való ideiglenes folyósításának a behajthatatlanságon túl az is feltétele, hogy a gyermeket gondozó szülő sem legyen képes a gyermek részére tartást nyújtani. Ebben az esetben nemcsak a kereseti, jövedelmi viszonyokat kell figyelembe venni — a levélből kitűnően a nagyszülők keresete 4000 Ft —, hanem figyelemmel kell lenni arra is, hogy a gyermekek az állam, illetve a társadalombiztosítás részéről milyen kedvezményeket élveznek. A nagymama levelében erről nem írt, de szinte természetesnek vesszük, hogy a két gyermek után ő veszi kézhez a 600 forint családi pótlékot. Ha nem így lenne, sürgősen járjanak el a kifizetőhelyen, mert a családi pótlék annak jár, akinek háztartásában van a gyermek. Ezenkívül a gyermekek napközis óvodában vannak, ellátásukért csökkentett térítést fizetnek. Mindezekből úgy látjuk, hogy a jogszabályi előírásnak az a feltétele, hogy a gondozó szülő nem képes a gyermek részére tartást biztosítani, nincs igazolva, ezért véleményünk szerint az állam által való megelőlegezés nem kérhető. Dr. M. J. NYUGDÍJÜGYEKBEN Válaszol az illetékes Mitől függ a nyugdíj összegé? rokkantsági A rokkantsági nyugdíj ösz- szege a megrokkanás időpontjában betöltött'' életkortól, a szolgálati idő tartamától, a havi átlagkeresettől és a rokkantság fokától függ. A rokkantakat a rokkantság foka szerint a következő három csoportba soroljuk: az 1. csoportba az tartozik, akj teljesen munkaképtelen, de mások gondozására szorul. A II. csoportba az tartozik, aki teljesen munkaképtelen, de mások gondozására nem szorul. A III. rokkantsági csoportba az kerül, aki munkaképességét legalább 67 százalékban elveszítette, de nem teljesen munkaképtelen. A rokkantsági nyugdíj ősz- szege a felsorolt rokkantsági csoportok sorrendjében nem lehet kevesebb a havi átlag- kereset negyvenhárom, harmincnyolc, illetve harminchárom százalékánál. A rokkantsági nyugdíj a II. csoportban a havi átlagkereset öt százalékával, az I. csoportban pedig 10 százalékával több mint a III. csoportban. A rokkantság fokát (a munkaképesség-csökkenés mértékét) az Országos Orvosszakértő Intézet orvosi bizottságai véleményezik. Ha a rokkantsági állapot nem végleges, a nyugdíjast utóbb ismételten felülvizsgálják. Kaphat-e rokkantsági nyugdíjat az, aki 22. életévének betöltése előtt megrokkant és a szükséges szolgálati időt nem tudta megszerezni? A rokkantsági nyugdíjra az jogosult, aki a megrokkanás időpontjában betöltött életkor szerint szükséges szolgálati időt ledolgozta. Ha a megrokkanás 22 éves életkor előtt következett be, a szükséges szolgálati idő legalább 2 év. Ellátatlan marad-e a táppénz megszűnése után az a 22 éves kora előtt megrokkant és alkalmi vagy rendszeres munkára nem képes fiatal, aki a szükséges 2 évet nem tudta megszerezni. Például, ha a középiskolai tanulmányok után a fiatalember munkaviszonyba lépett, majd rövidesen beteg- állományba került, a táppénz megszűnésétől rokkanttá nyilvánították, s mindössze 1 év és 10» nap szolgálati időt szerezhetett. Az 1975. július 1. napjától érvényes új társadalombiztosítási törvény 2 évi szolgálati idő hiányában is rokkantsági nyugdíjat biztosít az említett életkor előtt már megrokkant dolgozónak, ha az iskolai tanulmányai megszűnését követő 180 napon belül szolgálati időt szerzett. Az említett esetben tehát a fiatalember rokkantsági nyugdíjra jogosult, mert 180 napon belül lépett munkaviszonyba. Jár-e baleseti ellátás annak a kisiparosnak vagy kiskereskedőnek, aki a telephelyén vagy üzletében végzett munkája közben megsérült? A régi kisipari nyugdíbiz- tosítási rendelkezések nem tették lehetővé, hogy a kisiparosok, illetve a kiskereskedők baleseti ellátásban részesüljenek. Ezzel szemben az 1975. július 1-től érvényes új társa, dalombiztosítási jogszabályok, ha üzemi baleset éri őket, részükre is ellátást biztosítanak. Eszerint üzemi balesetnek minősül az a baleset, amely a telephelyén, munkahelyén vég zett ipari tevékenysége során vagy anyag, gép, szerszám, illetve az elkészített vagy javított termék szállítása közben éri a kisiparost. A lakásáról a munká- vagy telephelyre, il letve onnan hazamenet a kisiparost érő baleset is üzemi nek számít. A magánkereskedőt ért baleset üzeminek minősül, ha a telephelyén (üzlethelyiségében, elárusítóhelyén) végzett kereskedői tevékenysége során, árubeszerzés és szállítás közben, illetve a lakás, a telephely és az árubeszerzési hely közötti közlekedés során következik be. Amennyiben tehát a kisiparos vagy a kiskereskedő munkájával összefüggően olyan sérülést szenved, amely üzemi balesetnek számít, baleseti ellátásra (baleseti táppénzre és nyugellátásra) válik jogosulttá. Nagy Károlyné dr., a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Tanács igazgatója Hatásosabb árvízvédelem Kedden délután 2 órakor megnyílt Szolnokon a műszaki-gazdasági és tervezésfejlesztési témákkal foglalkozó 4 napos országos vízügyi tanácskozás. A mintegy kétszáz vezető szakember részvételével lezajló tanácskozáson 26 előadás alapján tartják meg az árvízvédelem és folyamszabályozás korszerűsítésével, a vízellátás és a csatornázás fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. A vita után a szakemberek tanulmányutat tesznek a Középti- szavidéki Vízügyi Igazgatóság területén és megtekintik többek között a magyar—szovjet együttműködéssel épült tisza- földvár—mezőhéki öntözőfürtöt és a szolnoki Tisza-szakasz kísérleti partburkolatát. Szocialista országok kutatói a bölcsődei nevelésről Az európai szocialista országok tudományos kutatóinak az egészséges csecsemő és kisgyermek bölcsődei nevelésével foglalkozó munkaközössége kezdte meg tanácskozását kedden a DlVSZ-székházban. Hazánk először ad otthont e fontos szimpozionnak, amelyet dr. öry Imre, az Egészségügyi Minisztérium főosztályvezetője nyitott meg, s amely — világhírű kutatók előadásainak tükrében — számba veszi a kisgyermekek töretlen testi, lelki és szellemi fejlődését célzó vizsgálódások , legfrissebb tapasztalatait. Az egész világon gond a dolgozó nők kisgyermekeinek felügyelete. Az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételekről és más fontos kérdésekről tartanak előadást a háromnapos tanácskozáson, Beszámoló hangzik el továbbá a kisgyermek gondozásában követendő orvosi, lélektani és pedagógiai elvekről, valamint a gyermekintézmények dolgozóinak képzéséről is. A számunkra is hasznos tanácskozáson megvitatják a hazánk és egyes országok, illetve a magyar és külföldi intézmények közötti közös kutatási témák eredményeit is. A szülők és pedagógusok összefogása segít Figyelmeztet a sződi tragédia Sződ község mintegy 25 kilométerre fekszik a főváros centrumától. A takaros családi házak fölé az Ady Endre utcáiban egyemeletes iskola emelkedik. Tiszta lépcsőház, szép folyosók, gondosan díszített — mozgalmas úttörő- és iskolaéletről tanúskodó — falak. A VIII. osztály egyik padja üres. Előző nap temették el osztálytársukat, Volentics Gyula 13 éves tanulót. Technokol- Rapid ragasztópárát szívott. Megfulladt. Tóth György, az iskola igazgatója azt a Pest megyei Hírlapot tartja kezében, melyben hírt adtunk a szomorú eseményről. — Sajnos bekövetkezett, amitől már több mint egy éve óvjuk a tanulóifjúságot. Any- nyira óvjuk, hogy külön vigyázunk: innen az iskolából sem ragasztó, sem másfajta vegyszer nem kerülhet ki. A gyakorlati foglalkozásokat is kisebb, 15-ös csoportokban tartjuk meg, hogy a tanárnak mindenkin rajta lehessen a szeme. Volt okunk az óvatosságra ... — Tavaly a tanulószobában felügyeltem — veszi át a szót Kosdi János tornatanár. — Váratlanul ütötte meg a fülemet a szó: „szívjunk ...” — Ide a cigarettával — csíptem el a fiút, aki mondta. — Tanár úr, nálam nincs cigaretta. — Hát akkor mit szívtok? A gyerek lehorgasztotta a fejét, beharapta ajkát, mint aki rettentő nagy titkot kénytelen elárulni: — Ragasztót — nyögte. — Míg nem mutatták meg a bádogdobozokban és tubusokban behozott anyagot, valójában nem értettem mi is történt. A magyarázat után azonban siettem mindent jelenteni az igazgatónak. Tóth György igazgató is tájékozódott, s attól amit megtudott, mint sokat tapasztalt pedagógus is elszömyedt. A futballpálya mögötti bokorban diákjai nylonzacskóból inhálálták a ragasztót, melynek oldóanyag-gőzei alkalmasak arra, hogy részegséghez hasonló bódulatot okozzanak. Mint megtudta, ezt a gyártmányt egy ideig a helyi vegyeskereskedésben árulták, aztán, hogy kifogyott, és nem kaptak többé a diákok, mentek a cipészhez. Neki még maradt. Vettek tőle, s ő eladta. mivel sejtelme sem volt arról, mire kérik a gyerekek. — Elképzelhető, mit éreztem — mondja az igazgató. — Éppen nálunk történik ilyesmi, pedig olyan jó helyzetben vagyunk, hogy csupán egy, délelőtti műszakban tanítunk, s napközis tanulószobából sem szűkölködünk. — Ha van is gondunk, ez abból adódik — szól közbe Bíró Károly igazgatóhelyettes —, hogy jónéhány gyerek nem hoz tízórait. Csak pénzt adnak rá a szülők. S akinek más üzlet nem esik útjába, általában a kocsmába megy kifliért. S mit lát? Féldeciző, már korán reggel kapatos felnőtteket. — Mindez eggyel több ok arra, hogy szorgalmazzuk a gyerekek napközis-tanulószobás foglalkoztatását, mondja az igazgató. Majdnem minden szülő dolgozik — a napköziben pedig felügyelet alatt lehetnek a gyerekek, nem kell az utcára kergetni őket, hiszen az nem nekik való hely. — A történtek után összehívtam a szülői értekezletet, s ha emlékezetem nem csal, még a tanácsülésen is megemlítettem, mit észleltünk. Meglátogattuk a családokat. Kértük tavasszal segítségüket. S abban a nyugodt és biztos tudatban zártuk a tanévet, hogy végképp pontot tettünk a dolog végére. Ez év elején meglepett minket, hogy nem minden szülő kérte a felkínált kedvezményt, a napköziotthonos, tanulószobás foglalkozást, Néhányon csak az ebédet igényelték. A Volentics-tragédia után derült ki, hogy tizenegy tanuló még mindig hódolt a ragasztó szívásának. Most a döbbenet abbahagyatta velük. Pless Zsuzsa Tíz nap rendeletéiből A hajózásról szóló, 1973. évi 6. sz. törvényerejű rendelet végrehajtása tárgyában kiadott 5/1974. (V. 21.) KPM. számú rendelet módosításáról a Magyar Közlöny 65. számában jelent meg a 10/1975. KFM. számú rendelet. A tanácsi vállalatok személyzeti munkájáról kiadott 2/1975. (Kip. É. 19.) Kip. M.— KGM—NIM. számú együttes utasítás a Kohó- és Gépipari Közlöny 37. számában jelent meg. A halászati alap kezeléséről és bevételeinek felhasználásáról a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter 14/1975. MÉM. számú utasítását a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 36. számából ismerhetik meg az érdekeltek. A lakásügyi jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos egyes kérdésekről a Fővárosi Közlöny 8—9. számában olvashatunk fontos határozatokat. A- üzemi demokrácia fejlesztéséről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 38. számából ismerhetik meg az érdekeltek a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter utasí- tását A MÉM — MEDOSZ — EFEDOSZ — ÉDOSZ ajánlását az üzemi demokrácia fejlesztésével kapcsolatos feladatok végrehajtásához ugyanitt találjuk. A tanácsi értékesítésű lakások késedelmes kijelölésével kapcsolatos egyes kérdésekről kiadott SZÖVOSZ-tájékozta- tót a Tanácsok Közlönye 42. száma tartalmazza. OKTÓBER 23-TÖL OKTOBER 29-IG CEGLÉD, Szabadság 23—26: A hosszú búcsú 27—28: A „Szaturnusz” nem válaszol I—n. 29—30: A „Szaturnusz'* csapdájában I—II. CEGLÉD, Kamara 23—26: Díjak és kitüntetések 27—29: A lovakat „ lelövik, ugye? GÖDÖLLŐ 23—26: Szerelmi bűntény 27—29: Szerelmem, Moszkva! SZENTENDRE 23— 26: NYOMORULTAK I—IL 27—29: Kenyér és cigaretta ABONY 23: Várakozók 24— 26: Monsieur Verdoux 27—28: Pajzs és kard I—IL 29: Kard és kereszt BUDAÖRS 23— 26: özönvíz I. 27—29: Nem adom a lányom DABAS 24— 26: Autó 27—29: Ludwig I—II.» DUNAHARASZTI 23—26: Ostromállapot 27—28: Kopjások DUNAKESZI, Vörös Csillag 23—26: Ereszd el a szakállamat! 27—29: Suttogások és sikolyok** • Csak 16 éven felülieknek! ** Csak 18 éven felülieknek! ÉRD 23: Magánbeszélgetés 26— 28: Piedone a zsaru 29—30: Halló, Itt Iván cár! FŐT 23: Periszkóp a fjordok között 24—26: Egy királyi álom 27— 28: Nagyezsda GYAL 23: Nagyezsda 24—25: Puha ágyak, kemény csaták* 26— 27: Nagyvárosi fények KISTARCSA 23—26: Egy kis előkelőség S}7—28: Szórakozott NAGYKATA 23— 26: Enyém, tied, kié? 27— 29: Ha boldog akarsz lenni PIUSVÖROSVAR 24— 26: A négy muskétás újabb kalandjai 27—29: Csendesek a hajnalok I—IL POMAZ 23—24: Szórakozott 25— 26: Nem adom a lányom 27—28: özönvíz L RÁCKEVE 23—24: Kopjások 25—26: Szórakozott 27—28: Ostromállapot SZJGETSZENTMIKLÓS 23—24: Nem adom a lányom! 25—26: Kopjások 27—28: Hószakadás t
