Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1075. OKTÓBER 22., SZERDA

A bizalmi a bizalomról

Beszélgetés a Csepel Autógyárban

Az élet számtalan területén adódnak olyan helyzetek, amikor minden külső feltétel — emberek, pénz, technika, szakértelem — adott a sikerhez, s mégis kártyavárként omlik össze az egész tervezett munka. Kockáztassuk meg azt a föltevést, hogy a sikerhez csali egy valami hiányzott: a bizalom. S az, amit ez a szó magában foglal: összhangot, azonos ütemet, egymás feltétlen tiszteletét, a 'kölcsönös megbecsülést.

Erről beszélgetünk Tari Antal szakszervezeti bizalmival, a Csepel Autógyár 3-as üzemfenntartó gyáregységének lakatosával, a Szinkron szocialista brigád vezetőjével. 1949 óta dolgozik e gyárban, 1947- től szakszervezeti aktivista, 1961-től bizalmi.

Tartást ad

Meg sem lepődött, amikor elmondtam jövetelem célját, s máris a téma kellős közepében találtuk magunkat:

— Enélkül lehetetlen emberi kapcsolatokat létesíteni — mondta — s tovább építve e gondolatot, így folytatta: ha nem kapcsolódnak össze érzelmileg és akaratilag az emberek — egyszerűen képtelenség dolgozni. Példának a brigád- vállalást említem: mindenkinek testére szabjuk a feladatokat, de ha valami közbejön, akkor bármelyik brigádtag természetesnek tartja, hogy ellássa a másik munkaikörét, s úgy, hogy abban semmi hiba ne legyen. Szét kell osztani igazságosan a feladatokat, nem szabad mindent egy kézben tartani, mert ha mindent én akarok elvégezni, akkor hol van a többiek egyéni akarata, szaktudása, leleménye, s mindaz, ami tartást ad az embernek; a szakmai önállóság, ami nemcsak a munka minőségét adja meg, hanem erősíti az ember öntudatát is.

— Persze a bizalmat meg is kell tartani, mert ha nem, akkor soha többé nem számítanak rám brigádtársaim. S azt, aki egyszer is félrevezette dolgozóit: nem tisztelik, nem becsülik, s nem is dolgoznak jól vele. Előbb-utóbb ottr hagyják, s keresnék más munkahelyet, mert az ember nem élhet olyan közösségben, ahol nem bíznak képességeiben, nem kap szaktudásához méltó feladatot; ekkor legszebb tulajdonságai sorvadnak el: a vállalkozókedve, önbecsülése s a társakért érzett felelőssége. A bizalom felnőtté tesz, érzi

_____________ )_____________

ma

gát valaminek az ember: tartást ad, s a munkában olyan magabiztosságot, hogy önmagából ki tudja hozni a maximumot, sőt majdcsak a lehetetlent is. S az az ember, akiben bíznak: az fegyelmezett. Az ilyen ember tiszteli, becsüli a másikban is — az embert, a társat, azt, akivel közösséget vállalt, akivel együtt keresi a kenyerét, s akivel, ha a szükség úgy hozza — meg is osztja.

Együtt formálódva

A bizalom együtt formálódik a közös tettekkel. Az idő, a kapcsolat folyamán megbővült tapasztalat, egymás jobb megismerése, mind-mind tápláléka a bizalomnak. Ritka az, bár előfordul, hogy első látásra bizalmat érzünk valaki iránt, de ezt a későbbi tetteknek alá kell támasztani.

Mi inkább a formálódását vesszük szemügyre. Az az üzemrész, ahol Tari Antal dolgozik, egyrészt üzemfenntartó, másrészt javítómunkával foglalkozik, tehát bővelkednek az érdekesebbnél érdekesebb feladatokban, ahol ész, értelem, kitartás s az emberi lelemény méltó terepre talál.

E rövid közbeiktatott elmélkedés után újra Tari Antalé a szó:

— Munka közben lehet legjobban megtudni, kire számíthatunk: a munkával együtt formálódik, s szépen összecsiszolódik emberség és bizalom. Egy-égy bonyolult rajz s fogas kérdés fölé hajolva kinyílnak az emberek — szó és ötlet egymás nyomába lép, s a megoldás közös gondolkodással hamarabb felszínre kerül. De említhetek gyakorlati példát is, amikor féltő óvatossággal nyúl a villanyszerelő keze a hibás műszerhez, mellette ott van a társa, aki vigyáz, tettrekészen figyel, hogy ha valami baj történik, azonnal segítsen. Ezekből a pillanatokból erős hetek, hónapok, évek, évtizedek állnak össze, s így formálódik a bizalom.

Őszinte szavakat

— A legfontosabb az őszinteség. Meg kell mondani a legkellemetlenebb igazságokat is, soha nem szabad semmit eltitkolni a brigádtársak előtt. Gyakran mondogatofn: csak addig maradok a brigád élén, míg bíznak bennem. De nincs is olyan téma, hogy • rendes avagy rendkívüli brigádgyűlés elé ne vigyük: ott ^ztán körbejárjuk, megbeszéljük elejét- végét, s aztán ahhoz tartjuk magunkat. Miután megegyeztünk, nincs pardon! Ki mit vállalt, azt teljesítenie kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy egymáson ne segítenénk.

— De így van ez fordítva is. A vak, a túlzásba vitt bizalom — rossz vért szül. Aki méltatlan rá, az visszaél vele, ezért ebben is — mint mindenben — jobb a mértéktartós: a bizalmat is úgy kell adni, hogy aki kapja — erősödjön, ne pedig gyengüljön tőle.

Rendet szabva

— Vegyük csak újra szemügyre a brigádot — mondja befejezésül —, már maga az, hogy megalakult s kiket fogadott magába — a bizalom jele. Mert, aki belépett, az rendet szab magára, s nem is akármilyent, hanem a közösség rendjét. S ő, e közösség részeként teljes önállóságot élvez, olyat, mint a többi. Egy csep- pel sem többet, sem kevesebbet. Tehát egyenrangú mindenkivel, s ez a lényeg: az egyenrangú emberek közössége, akik jóban-rossz- ban kitartanak egymás mellett, akik számára nem nyűg, hanem természetes a közös teher, s nyomában a közös siker — a felszabadult öröm.

Acs Jenő

Jubileumi ülések

A tanácstagok és tanácsi dolgozók is részesei eredményeinknek

városban, amely a megye egyik jelentős ipari településévé fejlődött. Jellemző a fejlődésre — mondotta a továbbiakban —, hogy amíg 1950-ben mindössze hatszáz lakásban éltek itt az emberek, addig csak a negyedik ötéves terv időszakában ezerkétszáz lakás épül meg, s ebből ezerszázat már át is vettek tulajdonosaik. És sorolhatnám még hosszan a fejlődés adatait, amelyek egyúttal a tanácstagok, a tanácsi dolgozók jó munkáját is bizonyítják.

Az ünnepi beszéd elhangzása után elsőként Horváth

György, a városi pártbizottság titkára, majd Vass Ferenc, a Hazafias Népfront városi bizottságának titkára, végül pedig dr. Bartha Miklós köszöntötte a, jubileumi tanácsülés résztvevőit s tolmácsolta a városi pártbizottság, illetve a népfront, valamint a megyei tanács jókívánságait. Ezután Ferenczi Illés nyújtotta át a 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt Simányi Józsefnénak, a városi tanács vb ügyfélszolgálati iroda vezetőjének és Es- kulits Ferencnek, a városi tanács vb titkársági' osztály- vezetőjének.

P. P.

Ráckeve

Tegnap délelőtt ünnepi ülésen emlékezett meg Ráckeve nagyközség közös tanácsa a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepélyes tanácsülésen részt vett Török Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tagja, a Pestvidéki Gépgyár munkása.

Huszár István tanácstag, az ülés elnöke köszöntötte a

Mind magasabbra *

így él a Kandó Kálmán brigád

Vezetékek futnak a falban, s bennük fut hangtalanul az áram, az éltető, a működtető, a teremtő áram. Nélküle meg- állnának a remek tervezésű gépek, s kihalnának .az üzemek, gyárak, munkahelyek és otthonok, sötétbe borulna az ország. A civilizáció e csodálatos találmánya — a villany — oly természetes, hogy szinte észre sem vesszük. Használjuk, dolgozunk vele és mellette, de több semmi! Holott egy-egy áramszünet időnként ráébreszt bennünket — a villany nélkülözhetetlenségére. S akik megszüntetik a hibát, a villanyszerelők, úgy tűnnek föl, mint holmi titoktudók, pedig csak szakemberek! S rájuk, az élet minden területén nagy szükség van. Főleg az üzemekben. Nagy felelősség nyomja a vállukat, óriási értékek vannak kezük alatt.

Közös erővel

A BVM szentendrei gyárának egyik kiváló brigádja, a Kandó Kálmán, villanyszerelőket és műszerészeket tömörít soraiba. Kilencszeres szocialista brigád, s háromszor

TEFB

A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT

értesíti t. ügyfeleit, hogy

6. SZ. ÜZEMEGYSÉGE

a Budapest XIII., Mohács u.

24—26. sz. alól

ÚJ TELEPHELYRE KÖLTÖZÖTT

Üzemegységünk új címe: Budapest XV., Bogáncs utca 1-3.

Levélcíme: 1151 Budapest, Pf. 70.

Távolsági és esetenkénti nemzetközi fuvarozási ügyekben telephelyünkön, vagy a 680—950-es a 680-952-es és a 680-954-es telefonszámokon, továbbá a 0225261 hívószámú telexen állunk t. megbízóink rendelkezésére.

nyerte el az aranykoszorús brigádjelvényt.

Tizennégy tagja van a kis közösségnek, s vállalásaikban vezérfonálként húzódik a gyár gazdasági munkájának a segítése. Jóval munkaköri kötelességükön felül. Fő vállallá- saik az állásidő csökkentésére, az üzemvitel zavartalanságára irányulnak, de az ő tisztük a karbantartás és a gépek felújítása is. Energiamegtakarítási tervüket 80—100 ezer forintban szabták meg ők maguk, s félévkor már 45 ezer forintnál tartottak. Az Elektromos Művek visszatérít gyáraknak és üzemeknek, ha okosan és jól gazdálkodnak az árammal, s a brigád szívügyének tekinti, hogy minél jobb legyen az áramfelhasználás. Az ő munkájuknak is jelentős része van abban, hogy a gyár az idén már 49 ezer forint jutalmat kapott az Elektromos Művektől.

Szakmai tudásúkat, emberségüket nemcsak a gyárban, a gyári közösségen belül kamatoztatják. illetve állítják szolgálatba, hanem a gyáron kívül is. Két brigádtag építkezik, s őket segítik műszak után: minden szakmunkát és segédmunkát elvégeznek.Ezenkívül két családi ház villanyszerelését végezték el társadalmi munkában, de dolgoztak a gyári sportpályán, a szentendrei művelődési házon: fejenként ötven társadalmi munkaórát vállaltak. Terveik között szerepel, hogy jövőre megszerzik a nagyvállalat kiváló brigádja címet.

Ezért meg kell dolgozni. Nemcsak a gyáron belül, hanem azon kívül is. Az eddig elért cím is kötelezi őket, hogy példát mutassanak mind a munkában, mind a tanulásban, mind magatartásukban. A brigád 11 tagjának van társadalmi tisztsége: ki a pártban. ki a KISZ-ben, ki a szak- szervezetben és másutt tevékenykedik. Nem feledkeznek meg a továbbképzésről sem: részt vesznek a gyári oktatási tanfolyamokon és az állami oktatásban. A brigád legeredményesebb sportolója egy NB Il-es tájékozódási futó, de rajta kívül még sakkozó, asztaliteniszező is van közöttük; no meg — labdarúgó, Persze, nem világszínvonalon űzik e sportot, csak a maguk szórakozására.

A zöld gyepen

Megtudták, hogy a Papírgyárban is dolgozik egy azonos nevű brigád. Fölkeresték

őket, s meghívták, látogassanak el ide a szomszédba, s nézzék meg a papírgyártók: milyen a betongyár, hogyan élnek, hogyan dolgoznak az itteniek. .4 látogatást viszonozták; s így ma nagyon jó a kapcsolat a két brigád között. Kispályás focimérkőzést vívott a két brigád, s itt valóban nem a győzelem, hanem a részvétel volt a fontos. S aztán fehérasztal mellett jót beszélgettek, kicserélték tapasztalataikat, s megállapodtak, ezután reiidszeresen találkoznak, hiszen több ember többet lát és érzékel a világból, a környezetből, tanulhatnak tehát egymástól! Erre egyre bővebb lehetőség van. A szentendrei művelődési házban ugyanis megalakult a szocialista brigádok klubja, s itt a város környéke kiváló brigádjai és vezetői találkozhatnak.

Egy nap a hegyekben

Az idén egy napot töltenek családjukkal együtt a környező hegyekben. Gyalog fölsétálnak a Lajos-forráshoz, ott ebédelnek, és a nap hátralevő részét barangolással, játékkal töltik. Erőt gyűjtve azokra a feladatokra, amelyeket meg kell oldaniuk, mert el is várják tőlük, s na meg vállalkoztak is rá!,

A. J.

megjelenteket, majd Pfendert Mihályné, a nagyközségi tanács elnöke mondott ' ünnepi beszédet. Méltatta a 25 éves tanácsi munka jelentőségét, majd Ráckeve fejlődéséről számolt be. Többek között elmondotta, hogy 1969-ben, az Elnöki Tanács határozata Ráckevét Szigetbecse községgel együtt közös tanácsi községgé nyilvánította, majd ott ezt követően a Pest megyei Tanács Ráckevét nagyközségi rangra emelte. A nagyközséggé nyilvánítás lehetőséget adott a rendelkezésre álló anyagi eszközök és szellemi erők koncentrálására, a nagyobb hatáskör és önállóság megteremtésére. Bővült a tanács szerveinek jogköre, lehetőség nyílt a lakosság ellátását szolgáló létesítmények, beruházások megvalósítására.

Az eredmények a tanácstagok önzetlen közéleti tevékenységét is dicsérik.

Az ünnepi megemlékezés befejeztével a tanácsülés második napirendi pontként dr. Papp Gáspár ügyvezető körzeti orvos előterjesztésében megtárgyalta a község egészségügyi és szociális ellátottságának helyzetét, az ellátás személyi és tárgyi felételeit A beszámoló megállapította, hogy a körzeti orvosok fel- készültségének színvonala megfelelő, a munkafegyelem jó. A tavasszal meginduló idegenforgalom és üdülés azonban a nyári időszakban gondot okoz, mert a napi rendelések száma 20—25 százalékkal megemelkedik. Az is problémát jelent, hogy kevés a szociális otthoni és betegotthon! hely, az idős rászorultak sokszor hónapokig, évekig várnak az elhelyezésre.

A tanácsülés határozatot hozott a korszerűtlen orvosi rendelők zsúfoltságának megszüntetésére, egy új gyermek- gyógyász szakorvos alkalmazására, valamint az öregek napközi otthonának létesítésére.

K. Gy. M.

ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ

építő- és szerelőipari szakmunkásoka segédmunkásokat,

kőműves, lakatos, villanyszerelő, asztales, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, burkoló, ács. tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket.

Jelentkezni lehet a

„Prosperitás'' Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45.

Százhalomba tta

Tegnap délelőtt tartotta ju- | bileumi ülését Százhalombatta város tanácsa. Az eseményen megjelent Magyar Sándor, a város országgyűlési képviselője és dr. Bartha Miklós, a Pest megyei Tanács szervezési és jogi osztályának vezetője is.

A Himnusz elhangzása után a helyi Ságvári Endre úttörőcsapat küldöttsége köszöntötte a tanácsülés résztvevőit, majd Rácz János, a Villon irodalmi színpad tagja szavalta el Váci Mihály: Azokhoz tartozom című költeményét.

Ferenczi Illés, a városi tanács elnökhelyettese ünnepi beszédében a tanácsok munkájának negyedszázados történetét méltatva arról az áldozatos városépítő munkáról szólt, amely a tanácstagok tevékenységét jellemezte ez idő alatt.

— Itt, ezen a helyen, — hangsúlyozta az elnökhelyettes — negyedszázada még csupán egy ezerhétszáz lelkes kisközség állt. Most tizenhá- romezerötszáz ember él az új