Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

1075. OKTÓBER 22., SZERDA A bizalmi a bizalomról Beszélgetés a Csepel Autógyárban Az élet számtalan területén adódnak olyan helyzetek, ami­kor minden külső feltétel — emberek, pénz, technika, szak­értelem — adott a sikerhez, s mégis kártyavárként omlik össze az egész tervezett mun­ka. Kockáztassuk meg azt a föltevést, hogy a sikerhez csali egy valami hiányzott: a biza­lom. S az, amit ez a szó ma­gában foglal: összhangot, azo­nos ütemet, egymás feltétlen tiszteletét, a 'kölcsönös megbe­csülést. Erről beszélgetünk Tari An­tal szakszervezeti bizalmival, a Csepel Autógyár 3-as üzem­fenntartó gyáregységének la­katosával, a Szinkron szocia­lista brigád vezetőjével. 1949 óta dolgozik e gyárban, 1947- től szakszervezeti aktivista, 1961-től bizalmi. Tartást ad Meg sem lepődött, amikor elmondtam jövetelem célját, s máris a téma kellős közepé­ben találtuk magunkat: — Enélkül lehetetlen embe­ri kapcsolatokat létesíteni — mondta — s tovább építve e gondolatot, így folytatta: ha nem kapcsolódnak össze érzel­mileg és akaratilag az embe­rek — egyszerűen képtelenség dolgozni. Példának a brigád- vállalást említem: mindenki­nek testére szabjuk a felada­tokat, de ha valami közbejön, akkor bármelyik brigádtag természetesnek tartja, hogy el­lássa a másik munkaikörét, s úgy, hogy abban semmi hiba ne legyen. Szét kell osztani igaz­ságosan a feladatokat, nem szabad mindent egy kézben tartani, mert ha mindent én akarok elvégezni, akkor hol van a többiek egyéni akarata, szaktudása, leleménye, s mind­az, ami tartást ad az ember­nek; a szakmai önállóság, ami nemcsak a munka minőségét adja meg, hanem erősíti az ember öntudatát is. — Persze a bizalmat meg is kell tartani, mert ha nem, akkor soha többé nem számí­tanak rám brigádtársaim. S azt, aki egyszer is félrevezette dolgozóit: nem tisztelik, nem becsülik, s nem is dolgoznak jól vele. Előbb-utóbb ottr hagyják, s keresnék más mun­kahelyet, mert az ember nem élhet olyan közösségben, ahol nem bíznak képességeiben, nem kap szaktudásához méltó feladatot; ekkor legszebb tu­lajdonságai sorvadnak el: a vállalkozókedve, önbecsülése s a társakért érzett felelőssége. A bizalom felnőtté tesz, érzi _____________ )_____________ ma gát valaminek az ember: tartást ad, s a munkában olyan magabiztosságot, hogy önmagából ki tudja hozni a maximumot, sőt majdcsak a lehetetlent is. S az az ember, akiben bíznak: az fegyelme­zett. Az ilyen ember tiszteli, becsüli a másikban is — az embert, a társat, azt, akivel közösséget vállalt, akivel együtt keresi a kenyerét, s akivel, ha a szükség úgy hozza — meg is osztja. Együtt formálódva A bizalom együtt formáló­dik a közös tettekkel. Az idő, a kapcsolat folyamán megbő­vült tapasztalat, egymás jobb megismerése, mind-mind táp­láléka a bizalomnak. Ritka az, bár előfordul, hogy első látás­ra bizalmat érzünk valaki iránt, de ezt a későbbi tettek­nek alá kell támasztani. Mi inkább a formálódását vesszük szemügyre. Az az üzemrész, ahol Tari Antal dolgozik, egyrészt üzemfenn­tartó, másrészt javítómunká­val foglalkozik, tehát bővel­kednek az érdekesebbnél érde­kesebb feladatokban, ahol ész, értelem, kitartás s az emberi lelemény méltó terepre talál. E rövid közbeiktatott elmél­kedés után újra Tari Antalé a szó: — Munka közben lehet leg­jobban megtudni, kire számít­hatunk: a munkával együtt formálódik, s szépen összecsi­szolódik emberség és bizalom. Egy-égy bonyolult rajz s fo­gas kérdés fölé hajolva ki­nyílnak az emberek — szó és ötlet egymás nyomába lép, s a megoldás közös gondolkodás­sal hamarabb felszínre kerül. De említhetek gyakorlati pél­dát is, amikor féltő óvatos­sággal nyúl a villanyszerelő keze a hibás műszerhez, mel­lette ott van a társa, aki vi­gyáz, tettrekészen figyel, hogy ha valami baj történik, azon­nal segítsen. Ezekből a pilla­natokból erős hetek, hónapok, évek, évtizedek állnak össze, s így formálódik a bizalom. Őszinte szavakat — A legfontosabb az őszin­teség. Meg kell mondani a leg­kellemetlenebb igazságokat is, soha nem szabad semmit el­titkolni a brigádtársak előtt. Gyakran mondogatofn: csak addig maradok a brigád élén, míg bíznak bennem. De nincs is olyan téma, hogy • rendes avagy rendkívüli brigádgyűlés elé ne vigyük: ott ^ztán kör­bejárjuk, megbeszéljük elejét- végét, s aztán ahhoz tartjuk magunkat. Miután megegyez­tünk, nincs pardon! Ki mit vállalt, azt teljesítenie kell. Persze ez nem azt jelenti, hogy egymáson ne segítenénk. — De így van ez fordítva is. A vak, a túlzásba vitt biza­lom — rossz vért szül. Aki méltatlan rá, az visszaél vele, ezért ebben is — mint min­denben — jobb a mértéktar­tós: a bizalmat is úgy kell adni, hogy aki kapja — erő­södjön, ne pedig gyengüljön tőle. Rendet szabva — Vegyük csak újra szem­ügyre a brigádot — mondja befejezésül —, már maga az, hogy megalakult s kiket foga­dott magába — a bizalom jele. Mert, aki belépett, az rendet szab magára, s nem is akár­milyent, hanem a közösség rendjét. S ő, e közösség része­ként teljes önállóságot élvez, olyat, mint a többi. Egy csep- pel sem többet, sem keveseb­bet. Tehát egyenrangú min­denkivel, s ez a lényeg: az egyenrangú emberek kö­zössége, akik jóban-rossz- ban kitartanak egymás mel­lett, akik számára nem nyűg, hanem természetes a közös teher, s nyomában a közös si­ker — a felszabadult öröm. Acs Jenő Jubileumi ülések A tanácstagok és tanácsi dolgozók is részesei eredményeinknek városban, amely a megye egyik jelentős ipari telepü­lésévé fejlődött. Jellemző a fejlődésre — mondotta a to­vábbiakban —, hogy amíg 1950-ben mindössze hatszáz lakásban éltek itt az emberek, addig csak a negyedik ötéves terv időszakában ezerkétszáz lakás épül meg, s ebből ezer­százat már át is vettek tulaj­donosaik. És sorolhatnám még hosszan a fejlődés adatait, amelyek egyúttal a tanácsta­gok, a tanácsi dolgozók jó munkáját is bizonyítják. Az ünnepi beszéd elhang­zása után elsőként Horváth György, a városi pártbizott­ság titkára, majd Vass Fe­renc, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának titkára, vé­gül pedig dr. Bartha Miklós köszöntötte a, jubileumi ta­nácsülés résztvevőit s tolmá­csolta a városi pártbizottság, illetve a népfront, valamint a megyei tanács jókívánságait. Ezután Ferenczi Illés nyúj­totta át a 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt Simányi Józsefnénak, a vá­rosi tanács vb ügyfélszolgá­lati iroda vezetőjének és Es- kulits Ferencnek, a városi tanács vb titkársági' osztály- vezetőjének. P. P. Ráckeve Tegnap délelőtt ünnepi ülé­sen emlékezett meg Ráckeve nagyközség közös tanácsa a tanácsok megalakulásának 25. évfordulójáról. Az ünnepé­lyes tanácsülésen részt vett Török Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának tag­ja, a Pestvidéki Gépgyár mun­kása. Huszár István tanácstag, az ülés elnöke köszöntötte a Mind magasabbra * így él a Kandó Kálmán brigád Vezetékek futnak a falban, s bennük fut hangtalanul az áram, az éltető, a működtető, a teremtő áram. Nélküle meg- állnának a remek tervezésű gépek, s kihalnának .az üze­mek, gyárak, munkahelyek és otthonok, sötétbe borulna az ország. A civilizáció e csodála­tos találmánya — a villany — oly természetes, hogy szin­te észre sem vesszük. Hasz­náljuk, dolgozunk vele és mel­lette, de több semmi! Holott egy-egy áramszünet időnként ráébreszt bennünket — a vil­lany nélkülözhetetlenségére. S akik megszüntetik a hibát, a villanyszerelők, úgy tűnnek föl, mint holmi titoktudók, pe­dig csak szakemberek! S rá­juk, az élet minden területén nagy szükség van. Főleg az üzemekben. Nagy felelősség nyomja a vállukat, óriási ér­tékek vannak kezük alatt. Közös erővel A BVM szentendrei gyárá­nak egyik kiváló brigádja, a Kandó Kálmán, villanyszere­lőket és műszerészeket tömö­rít soraiba. Kilencszeres szo­cialista brigád, s háromszor TEFB A VOLÁN 1. SZ. VÁLLALAT értesíti t. ügyfeleit, hogy 6. SZ. ÜZEMEGYSÉGE a Budapest XIII., Mohács u. 24—26. sz. alól ÚJ TELEPHELYRE KÖLTÖZÖTT Üzemegységünk új címe: Budapest XV., Bogáncs utca 1-3. Levélcíme: 1151 Budapest, Pf. 70. Távolsági és esetenkénti nemzetközi fuvarozási ügyekben telephelyünkön, vagy a 680—950-es a 680-952-es és a 680-954-es telefonszámokon, továbbá a 0225261 hívószámú telexen állunk t. megbízóink rendelkezésére. nyerte el az aranykoszorús brigádjelvényt. Tizennégy tagja van a kis közösségnek, s vállalásaikban vezérfonálként húzódik a gyár gazdasági munkájának a segí­tése. Jóval munkaköri köte­lességükön felül. Fő vállallá- saik az állásidő csökkentésére, az üzemvitel zavartalanságára irányulnak, de az ő tisztük a karbantartás és a gépek fel­újítása is. Energiamegtakarí­tási tervüket 80—100 ezer fo­rintban szabták meg ők ma­guk, s félévkor már 45 ezer forintnál tartottak. Az Elekt­romos Művek visszatérít gyá­raknak és üzemeknek, ha oko­san és jól gazdálkodnak az árammal, s a brigád szívügyé­nek tekinti, hogy minél jobb legyen az áramfelhasználás. Az ő munkájuknak is jelentős része van abban, hogy a gyár az idén már 49 ezer forint ju­talmat kapott az Elektromos Művektől. Szakmai tudásúkat, ember­ségüket nemcsak a gyárban, a gyári közösségen belül ka­matoztatják. illetve állítják szolgálatba, hanem a gyáron kívül is. Két brigádtag építke­zik, s őket segítik műszak után: minden szakmunkát és segédmunkát elvégeznek.­Ezenkívül két családi ház vil­lanyszerelését végezték el tár­sadalmi munkában, de dol­goztak a gyári sportpályán, a szentendrei művelődési házon: fejenként ötven társadalmi munkaórát vállaltak. Terveik között szerepel, hogy jövőre megszerzik a nagyvállalat ki­váló brigádja címet. Ezért meg kell dolgozni. Nemcsak a gyáron belül, ha­nem azon kívül is. Az eddig elért cím is kötelezi őket, hogy példát mutassanak mind a munkában, mind a tanulás­ban, mind magatartásukban. A brigád 11 tagjának van tár­sadalmi tisztsége: ki a párt­ban. ki a KISZ-ben, ki a szak- szervezetben és másutt tevé­kenykedik. Nem feledkeznek meg a továbbképzésről sem: részt vesznek a gyári oktatási tanfolyamokon és az állami oktatásban. A brigád legered­ményesebb sportolója egy NB Il-es tájékozódási futó, de raj­ta kívül még sakkozó, asztali­teniszező is van közöttük; no meg — labdarúgó, Persze, nem világszínvonalon űzik e spor­tot, csak a maguk szórakozá­sára. A zöld gyepen Megtudták, hogy a Papír­gyárban is dolgozik egy azo­nos nevű brigád. Fölkeresték őket, s meghívták, látogassa­nak el ide a szomszédba, s nézzék meg a papírgyártók: milyen a betongyár, hogyan élnek, hogyan dolgoznak az itteniek. .4 látogatást viszo­nozták; s így ma nagyon jó a kapcsolat a két brigád között. Kispályás focimérkőzést vívott a két brigád, s itt valóban nem a győzelem, hanem a részvé­tel volt a fontos. S aztán fe­hérasztal mellett jót beszélget­tek, kicserélték tapasztalatai­kat, s megállapodtak, ezután reiidszeresen találkoznak, hi­szen több ember többet lát és érzékel a világból, a környe­zetből, tanulhatnak tehát egy­mástól! Erre egyre bővebb le­hetőség van. A szentendrei művelődési házban ugyanis megalakult a szocialista brigá­dok klubja, s itt a város kör­nyéke kiváló brigádjai és ve­zetői találkozhatnak. Egy nap a hegyekben Az idén egy napot töltenek családjukkal együtt a környe­ző hegyekben. Gyalog fölsétál­nak a Lajos-forráshoz, ott ebédelnek, és a nap hátralevő részét barangolással, játékkal töltik. Erőt gyűjtve azokra a feladatokra, amelyeket meg kell oldaniuk, mert el is vár­ják tőlük, s na meg vállalkoz­tak is rá!, A. J. megjelenteket, majd Pfendert Mihályné, a nagyközségi ta­nács elnöke mondott ' ünnepi beszédet. Méltatta a 25 éves tanácsi munka jelentőségét, majd Ráckeve fejlődéséről számolt be. Többek között el­mondotta, hogy 1969-ben, az Elnöki Tanács határozata Ráckevét Szigetbecse község­gel együtt közös tanácsi köz­séggé nyilvánította, majd ott ezt követően a Pest megyei Tanács Ráckevét nagyköz­ségi rangra emelte. A nagy­községgé nyilvánítás lehető­séget adott a rendelkezésre álló anyagi eszközök és szel­lemi erők koncentrálására, a nagyobb hatáskör és önálló­ság megteremtésére. Bővült a tanács szerveinek jogköre, le­hetőség nyílt a lakosság ellá­tását szolgáló létesítmények, beruházások megvalósítására. Az eredmények a tanácsta­gok önzetlen közéleti tevé­kenységét is dicsérik. Az ünnepi megemlékezés befejeztével a tanácsülés má­sodik napirendi pontként dr. Papp Gáspár ügyvezető kör­zeti orvos előterjesztésében megtárgyalta a község egész­ségügyi és szociális ellátottsá­gának helyzetét, az ellátás személyi és tárgyi felételeit A beszámoló megállapította, hogy a körzeti orvosok fel- készültségének színvonala megfelelő, a munkafegyelem jó. A tavasszal meginduló idegenforgalom és üdülés azonban a nyári időszakban gondot okoz, mert a napi rendelések száma 20—25 szá­zalékkal megemelkedik. Az is problémát jelent, hogy ke­vés a szociális otthoni és be­tegotthon! hely, az idős rá­szorultak sokszor hónapokig, évekig várnak az elhelyezés­re. A tanácsülés határozatot hozott a korszerűtlen orvosi rendelők zsúfoltságának meg­szüntetésére, egy új gyermek- gyógyász szakorvos alkalma­zására, valamint az öregek napközi otthonának létesíté­sére. K. Gy. M. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ építő- és szerelőipari szakmunkásoka segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, asztales, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, burkoló, ács. tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat és lányokat), kubikosokat, rakodókat, nyugdíjas takarítónőket. Jelentkezni lehet a „Prosperitás'' Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán: Budapest IX., Viola u. 45. Százhalomba tta Tegnap délelőtt tartotta ju- | bileumi ülését Százhalom­batta város tanácsa. Az ese­ményen megjelent Magyar Sándor, a város országgyűlési képviselője és dr. Bartha Mik­lós, a Pest megyei Tanács szer­vezési és jogi osztályának ve­zetője is. A Himnusz elhangzása után a helyi Ságvári Endre út­törőcsapat küldöttsége köszön­tötte a tanácsülés résztvevőit, majd Rácz János, a Villon irodalmi színpad tagja sza­valta el Váci Mihály: Azok­hoz tartozom című költemé­nyét. Ferenczi Illés, a városi ta­nács elnökhelyettese ünnepi beszédében a tanácsok mun­kájának negyedszázados tör­ténetét méltatva arról az ál­dozatos városépítő munkáról szólt, amely a tanácstagok tevékenységét jellemezte ez idő alatt. — Itt, ezen a helyen, — hangsúlyozta az elnökhelyet­tes — negyedszázada még csu­pán egy ezerhétszáz lelkes kisközség állt. Most tizenhá- romezerötszáz ember él az új

Next

/
Oldalképek
Tartalom