Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-22 / 248. szám

X/ÜHan 1975. OKTOBER 22., SZERDA Miniszterelnökünk Moszkvában Kedd este a Nagy Kreml palota Katalin-termében a Szov­jetunió Minis-ztertanácsa estebédet adott Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságénak tagja, hazánk miniszterelnöke tiszteletére. Az estebéden jelen voltak A. N. Koszigin, a Szov­jetunió Minisztertanácsának elnöke, A. A. Gromiko külügy­miniszter. D. Sz. Poljanszkij mezőgazdasági miniszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagjai, M. Sz. Szolomencev, az OSZSZSZK miniszterelnöke, P. N. Gyemicsev kulturális mi­niszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának póttagja. Ott voltak M. A. Leszecsko, N. K. Bajbakov. X. V. Arhipov, Z. N. Nurijev, V. N. Novikov, 1. T. Novikov, L. Sz. Szmirnov és V. E. Dimsic, a szovjet minisztertanács elnökhelyettesei. Je­len volt a szovjet kormány több más tagja és számos más hivatalos személyiség. Ott volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Lázár György mellett, áld az asz­talnál Alekszej Kosziginnal szemben foglalt helyet, ott voltak az estebéden a magyar miniszterelnök kíséretének tagjai, va­lamint hazánk szovjetunióbeli nagykövetségének vezető kép­viselői. Az estebéden Alekszej ICoszigin és Lázár György be­stédet mondott. Az estebédet meleg, baráti légkör jellemezte. Alekszej Koszigin: Egyesítenek közös terveink a lövőre A vacsoráin Koszigin minisz­terelnök beszédet mondott: Kedves Lázár elvtárs, elv­társak! Ma első alkalommal van módunk üdvözölni önt Moszk­vában, Lázár elvtárs, a Ma­gyar Népköztársaság kor- mányfőjeként Tolmácsolva önnek az SZKP Központi Bi­zottsága és a szovjet kormány üdvözletét, szeretném meg­jegyezni, hogy pártunk köz­ponti bizottsága és a Szovjet­unió Minisztertanácsa igen nagy figyelmet fordít a szocia­lista Magyarországhoz fűződő kapcsolatai fejlesztésének kér­déseire. Mint Leonyid Iljics Brezsnyev mondotta egyik be­szédében: „A szovjet emberek, pártunk nagyra bécsülik har­cos, kipróbált, szövetségünket a magyar kommunistákkal, a magyar néppel. Mi igaz bará­tainknak tekintjük önöket, akikkel egyesítenek bennünket a közösen megtett út, mai nagy feladataink és közös ter­veink a jövőre.” Meggyőződé­sünk, hogy az ön látogatása az az eszmecsere, amelyet a két­oldalú kapcsolatok és a nem­zetközi viszonyok egész sor kérdéséről folytattunk újabb hozzájárulás lesz a szovjet és a magyar nép megbonthatat­lan barátságának további szi­lárdításához. Jelentős események küszöbén ön olyan időszakban érke­zett hozzánk, amikor jelentős események történnek Magyar- ország és a Szovjetunió életé­ben. Az 1975-ös évnek, az öt­éves terv befejező évének vé­ge felé járunk. Magyarorszá­gon és a Szovjetunióban egy­aránt nagy sikerek jellemzik ezt az esztendőt Országaink gazdasága akárcsak a szocia­lista közösség többi országai­nak gazdasága, gyors és egyenletes ütemben fejlődik. Ezzel létrejönnek a feltételek további előrehaladásunkhoz a szocialista és a kommunista építés útján. A szovjet dolgozók számára a küszöbönálló ötéves időszak a kommunista társadalom épí­tésének újabb fontos szakasza. Nálunk országszerte napról napra növekednek az új sza­kasz feladatainak kijelölésére hivatott XXV. pártkongresszus méltó köszöntésére indított szocialista versenymozgalom méretei. A testvéri Magyaror­szág dolgozói számára a követ­kező ötéves tervidőszak a nagyszabású alkotó munka idő­szaka, az MSZMP XI. kong­resszusán mégjelölt alapvető feladat, a fejlett szocialista tár­sadalom építésének időszaka. Népeink testvéri együttműkö­dése hozzájárul majd céljaink mielőbbi eléréséhez. A küszö­bönálló ötéves tervidőszak népgazdasági terveink koordi­nálásában elért eredményeink azt mutatják hogy a Szovjet­unió és a Magyar Népköztár­saság gazdasági kapcsolatai tovább fejlődnek. Csaknem másfélszeresére bővül kereske­delmi forgalmunk lényegesen szélesedik a termelési koope­ráció. Szeretném biztosítani magyar barátainkat: pártunk irányvonalával teljes össz­hangban arra fogunk töreked­ni hogy a szovjet—magyar együttműködést még hatéko­nyabbá tegyük, hogy az együtt­működés még inkább a leg­fontosabb ágazatok fejleszté­sét, a legidőszerűbb feladatok megoldását szolgálja. Összehangolt politikai akciók — Európáért A Szovjetunió és Magyar- ország együttműködésének, valamennyi szocialista ország együttműködésének elsőrendű fontosságú területe a nemzet­közi politika szférája, ahol még nem kevés erőfeszítésre van szükség az európai biz­tonsági és együttműködési ér­tekezlet történelmi jelentősé­gű eredményeinek megszilár­dítására. A szocialista orszá­gok kezdeményezték annak a programnak a kidolgozását, amely konstruktív intézkedé­seket tűzött ki az európai biz­tonság megbízható rendszeré­nek létrehozására, összehan­golt politikai akcióink, melyele e program megvalósítását szolgálják, kedvező hatást gyakorolnak az államközi kap­csolatokra, az egész európai helyzetre, a nemzetközi hely­zet egészére. Pártunk központi bizottsága, a szovjet kormány nagyra- becsüli a Magyar Népköztár­saság eredményeit a szocialis­ta építésben, melyet Magyar­ország dolgozói az MSZMP vezetésével folytattak. Örömmel töltenek el ben­nünket a testvéri magyar nép sikerei, a szocialista Magyar- ország nemzetközi tekintélyé­nek szüntelen növekedése. Lázár György: Nagy feladatok előtt állunk tunk vezetésével — a maxis- ta—leninista politikai irány­vonalat követve — kivívtuk a munkásosztály, a dolgozó nép hatalmát, megteremtet­tük a szocialista Magyaror­szágot. A párt és a nép ösz- szeforrott, dolgozó népünk hatalma szilárd. Az összefogás ereje A Magyar Szocialista Mun­káspárt ez év tavaszán megtar­tott XI. kongresszusa, mérle­gelve a megtett utat, megerősí­tette a gyakorlatban kipróbált politikát, és meghatározta a szocialista építés feladatait. A közvetlenül előttünk álló leg­fontosabb feladat most az, hogy sikeresen befejezzük negyedik ötéves tervünket, és megfelelő alapot teremtsünk az elkövet­kező ötödik ötéves tervhez. A tényekre alapozva megállapít­hatjuk, hogy a X. kongresszus határozatában megjelölt irányt követve, noha nem várt ne­hézségekkel is meg kell küz- denünk, elérjük a negyedik öt­éves tervben magunk elé tűzött legfontosabb célokat, bizakod­va nézünk a jövőbe. Biztosak vagyunk benne, hogy népünk szorgalmas mun­kájával belső tartalékaink tervszerűbb kihasználásával, a szocialista országok nemzetkö­zi együttműködésben rejlő ha­talmas lehetőségekre támasz­kodva, a jövőben is sikerrel megoldjuk a szocialista építés feladatait, biztosítani tudjuk népünk életszínvonalának szo­lid, megalapozott emelését, mind közelebb jutunk célunk­hoz, a fejlett szocialista társa- . dalom felépítéséhez. Mun­kánkhoz erőt és biztatást ad, | hogy mint eddig, a jövőben is számíthatunk a Szovjetunió és a testvéri szocialista országok támogatására, a közös összefo­gás semmivel sem pótolható erejére. Külpolitikai kérdésekről szól­va miniszterelnökünk hangsú­lyozta : Pártunk és kormányunk fon­tos feladatának tekinti, hogy olyan — az internacionalizmus szellemétől áthatott külpoliti­kát folytasson, ami megfelel az emberiség érdekelnek, és ked­vező feltételeket biztosít a szo­cialista építömunka számára. A jövőben is következetesen síkraszállunk és küzdeni fo­gunk azért, hogy a társadalmi haladás, a nemzeti független­ség, a béke hadállásai tovább szilárduljanak az egész világon. Kedves elvtársak! Hazánk is, mint a Szovjet­unió és a többi testvéri szo­cialista ország, nagy feladatok E feladatok megoldását hat­hatósan segíti, szilárdan meg­alapozza készülő ötéves ter­vünk sokoldalú és eredményes egyeztetése, feladataink össze­hangolása. Teljes nézetazonosság A mi mostani látogatásunk­nak is az a célja, hogy tapasz­talatainkat kicserélve megbe­széljük, egyeztessük együtt­működésünk továbbfejleszté­sének feladatait, soron levő teendőit. Meggyőződésünk, hogy a Szovjetunióval való sokoldalú és egyre fejlődő együttműködésünk, amely ed­dig is gyümölcsöző eredménye­ket hozott, teljes mértékben megfelel népünk érdekének, és egyben fontos hozzájárulás a szocialista közösség erőinek gyarapításához is. Ez a szellem hatotta át és a teljes nézetazo­nosság jellemezte azokat a megbeszéléseket, amelyeket a mai napon Alekszej Nyikola- jevics Koszigin elvtárssal foly­tattunk. E megbeszélés ismét bebizo­nyította, hogy terveink meg­valósításában számíthatunk a Szovjetunió Kommunista Pártja és a Szovjetunió kor­mányának megértő támogatá­sára, segítőkész együttműkö­désére. A nők berlini világkongresszusán A fegyverkezési hajsza ellen Viták kilenc munkabizottságban A nők berlini világkong­resszusa második napján a küldöttek kilenc munkabizott­ságban folytatják tanácskozá­sukat. A bizottságok elnöke- — akiket hétfőn választott meg a plenáris ülés — kidol­gozták a viták fő irányvona­lait, amelyeket testületeikben a következő három nap során megvitatnak. Valentyina Nyikolajeva- Tyereskova, a világ első női űrhajósa, a szovjet nöbizottság elnöke, a kongresszuson részt vevő szovjet delegáció veze­tője felhívással fordult a nőkhöz, hogy a leg tevéke­ny ebben vegyenek részt a Béke-világtanácsnak a fegy­verkezési hajsza megszünteté­sét sürgető stockholmi kiált­vány támogatására indított kampányában. A 8. számú bizottságban kedden magyar részről felszó­lalt Németi Irén, a Nők Lap­jának főszerkesztője. A nemzetközi sajtóközpont­ban tartott kedd délutáni saj­tókonferencián, amelynek el­nökségében Erdei lAszlóné is helyet foglalt, elsősorban a nők egyenjogúságáról volt szó. Ezen Angela Davis, a világ­szerte ismert amerikai béke­harcos hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államokban a nők, de különösen a színesbőrű nők egyáltalán nincsenek egyenjogú helyzetben. ’ Az amerikai nőknek sok olyan egyesülete, szervezete van képviselve a mostani berlini kongresszuson, amely nem kommunista, de a női egyen­jogúságért határozottan síkra- száll. S ez a találkozó — hangsúlyozta Angela Davis — valóban megérdemli a világ- kongresszus nevet, A világkongresszus kilenc bizottságában kedden összesen több, mint száz nő és férfi szólalt fel. Testvérmegyénk — Szófia Fekete napfény Szófia megyébe — mely testvéri kapcsolatot épít Pest megyével — tartozik Pernik városa. A bolgár bányászok ezen óvárosa, a Sztruma folyó két partján épült ki, az ország délnyugati részén. A város még a rómaiak idejéből származik. Erődít­mény és adminisztrációs központ sok évszázadon át. Pernik igen sok ellen­séges támadásnak szolgált célpontul. Egymás után jöttek bizáncok és pe- csenegek, kardzsalik és törökök, hogy romboljanak és uralkodjanak, de végeredményben, hogy legyőzöt- ten eltűnjenek. Az első lépés 1878-ban — Bulgária török elnyo­más alóli felszabadulásának első nap­jaiban — az orosz főhadnagyot, A. Moszkovot, aki ideiglenes polgármes­tere volt a felszabadított Szófiának, nagy gondok kínozták: a város la­kossága fázott. Semmilyen fűtőanyag sem volt. Egy bolgár építész hívja fel figyelmét a fekete kőrétegekre, Per­nik környékén. A vizsgálatok egyér­telműen kőszenet mutattak. Pár év múltán Pernik város szénmedencéje már üzemelt, és 1892-ben megalakult a „Pernik” nevezetű állami bánya. Áz első évben alig 900 tonna sze­net adott a bánya. A földhöz és nap­fényhez szokott falusiak hosszú ideig nem tudtak megbarátkozni az új munkával. De a bánya lassanként mégis csak kibővült, és az egész or­szág szénellátójává vált. Körülötte új települések létesültek, amelyek egyesülve váltak 1929-ben Pernik vá­rossá. A volt kis, mezőgazdasággal foglalkozó település a nagyipar útjá­ra lépett... A bányász szolidaritás A bánya fejlődésével párhuzamos a bányászproletariátus élete. Közel két évtizeden át a perniki bányászok éles osztályharcot folytattak Georgi Dimitrovnak, a bolgár nép, a bolgár munkásosztály legkiemelkedőbb fiá­nak közvetlen vezetésével. Bányász­sztrájkok remegtették meg a várost nemegyszer... 1911-ben a bányász­elbocsátások miatt több mint 1000 bányász, élükön Georgi Dimitrovval, felvonulást tartott Szófiáig.' Első íz­ben visszhangozták Szófia terei per­niki bányászok határozott lépteit. El­ső alkalommal érzi erejének hatal­mát a bányászproletár. A burzsoá na­pilapok az első alkalommal ismerik be aggodalommal: „Pernik a kom­munisták bástyájává vált...” Ezen a bástyán nevelkedtek olyan bátor harcosok, mint: Temelko Nen- kov, Alexander Milenbv és sokan mások. Ezek neveit viselik az új, szocialista Pernik utcái. A bányák pedig már korszerűsítettek, moder­nek, gépesítettek. A bányászok egy­hangúan „Georgi Dimitrovról” ne­vezték el a bányaóriást. Gyárak és lakások Lényegében Pernik azonban ma nemcsak bányászváros. .Több mint húsz évvel ezelőtt itt épült fel az el­ső kohászati üzem — a „Lenin”. Több más üzem is született: gép­gyártó üzem, a „Sztruma”, áram­egyenlítő üzem... Az áram-villa­mossági üzem „Bolgár vasút-vagon üzem” néven dolgozik. Nem messze Perniktől található a „Republika” ne­vezetű villamossági hőerőmű, a „Studena” vízi erőmű vizei csillog­nak nem messze... A város harmo­nikusan fejlődő iparvárossá alakul, ahol a következő iparágak dominál­nak: szénbányászat, villamoserő-ter- melés, kohászat és gépgyártás. Pernik lakosainak nagy. része a föld alatt, a bányákban tölti idejét. Talán éppen ezért annyira érezhető és figyelemre méltó a szépség és vi­lágosság felé való törekvésük. A per- nikiek szép, tágas, világos, napfényes hajlékokat építenek, széles utcákat és nagy, tágas tereket. A szűk kis üzle­tek, házacskák már csak mint emlék szerepelnek az idősebbek emlékeze­tében. Szép, modern pártházat, kul­túrpalotát, szakszervezeti házat, bá­nyászmúzeumot építettek. Mint egy óriási fehér madár, ragyog a „Tol- buchin” út lakótelepe, gyönyörűszép emeletes épületeivel. Napsütéses, vi­lágos lakásaival hívja fel figyelmün­ket a „Mógilicsi” lakótelep — zöld terekkel és kertekkel övezve... Kicsit vegyes érzéssel tettem fel a kérdést Sztojno Szimeonovnak, a megyei tanács titkárának. — Mégis, melyik városuk nagyobb kincse, gazdagsága — a „fekete arany” vagy az acél, a víz, vagy a villanyerő? — Az emberek — mosolygott rám. — A mi munkaszerető perniki la­kosaink. Emlékszem. 1971-ben Pernik város élenjárói a termelőmunkában kezde­ményezték a termelés emelésére vo­natkozó munkaversenyt. Kezdemé­nyezésük széles körű visszhangra ta­lált országszerte. Más nemes kezde­ményezésükről is tudok: a bányászok vegyenek részt önkéntes munkával gyermekotthonok, bölcsődék, napközi otthonok felépítésében. — Lehet, Rogy ön nem tudja — folytatta Sztojno Szimeomov —, de a mi városunkban három Dimitrov díjas, a szocialista munka 15 hőse a „Georgi Dimitrov” kitüntetés 59 viselője és 60 „érdemes” bányász él Mélyen a föld alatt, az új keresé­sénél ragyogott fel Alexander Ran- gelov csillaga — az első szocialista munka hősének Bulgáriában, és Ev- genij Sztefanové — a szocialista mun­ka kétszeres hősének... Pernik csillagai nemcsak az égen ragyognak, hanem a föld alatt is. Perniki útjelzők Ez a szárnyaló kifejezés egy hideg téli nap született. Egy ismeretlel fiatal bányász mondotta, miközbe: utat adott a perniki szenet szállít« teherautóknak, amelyek azt az or­szág különféle irányába szállították Búcsúzásomnál ezt eszébe juttat­tam a megyei tanács titkárának. — Nemcsak Bulgária felé.... — mosolygott rám újból. — Pernik a: egész világ felé száguld ... Bányá­szaink híresek Vorosilovgrádban is kohászaink Dnyepropetrovszkban, sől Magyarországon is ismernek bennün­ket ... A város központja. Nem alszik el sohasem a város. Késő éjszaka hallatszik a nehéz gőz- kalapács súlyos lüktető ritmusa, em­beri lépések üteme, valahol új mun­kanap indul... A várost műemlék őrzi. Egy bá­nyász, lámpással kezében. Pernik —• immár örök szimbólum. Szófia — Press k « Lázár György, a Magyar Népköztársaság Miniszterta­nácsának elnöke, a szovjet kormány estebédjén többek között a következőiket mon- ! dotta: Kedves elvtársak! Élve a lehetőséggel, öröm­mel teszek eleget annak a megbízatásomnak, hogy a Szovjetunió Kommunista Párt­jának, Legfelsőbb Tanácsának, a Szovjetunió Minisztertaná­csának, az egész szovjet nép­nek átadjam a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon- j ti Bizottsága, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, egész dolgozó népünk forró, testvéri üd­vözletét. Népünk számontartja, ál­landó figyelemmel kíséri és őszinte szívből üdvözli azo­kat a hatalmas eredménye­ket, amelyeket a Szovjetunió népei a kommunizmus építé­sében, a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXIV. kong­resszusa határozatainak meg­valósításában elérnek. A Szovjetunió társadalmi, gaz­dasági építőm unkájának si­kerei a kommunizmus építé­sének nagy eredményei bizta­tást és támaszt jelentenek ko­runk valamennyi haladó erői számára. A magyan nép képviselői, kül­döttei, mindig, amikor arra al­kalom nyílik, nagy várako­zással és örömmel látogatnak el a testvéri Szovjetunióba. Még inkább így van ez ebben az esztendőben, amikor fel­szabadulásunk 30. évforduló­ját ünnepeljük. A továbbiakban Lázár György a felszabadulás óta 1 tett nagy útról beszélt. Pár­

Next

/
Oldalképek
Tartalom