Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

I Kitüntetés tanácsi munkáért Mint arról lapunk vasárnapi számában már részletesen beszámoltunk, szombaton délelőtt ünnepi tanácsülés színhelye volt a járási hivatal nagyterme. Képünkön Benedek János, a városi tanács elnöke Falai Bélának, a yárosi tanács dolgozó­jának nyújtotta át a Minisztertanács által alapított S3 éves tanácsi munkáért kitüntetést. Barcza Zsolt felvétele ÜNNEPI ULES TURAN A hnszosítiiiíi évkráslá legyében Szombaton ünnepi díszbe öltözött Túrán a nagyközségi pártbizottság előadóterme. Az ünnepi tanácsülés, amelyet a tanácsok megalakulásának huszonötödik évfordulója tisz­teletére hívtak össze, Visy Györgynek, a nagyközségi ta­nács végrehajtó bizottsága titkárának köszöntő szavaival kezdődött. Ünnepi beszédében Takács Gyula, a nagyközségi tanács elnöke a felszabadulás utáni első feladatok egyikéről: a demokratikus népképviseleti tanácsrendszer kiépítéséről beszélt. „Az 1950-ben meg­alkotott törvény — mondotta — nemcsak az ország gazda­sági fejlődéséhez nyújtott új és biztos alapot, hanem a társadalmihoz is.” Takács Gyula beszédében ezután kitért a Magyar Szo­cialista Munkáspárt megala­kulása utáni évekre, amikor már a Hazafias Népfront ál­tal megszervezett jelölőgyű­léseken élhettek állampolgári jogaikkal a városok és a fal­vak lakói. A tanácsok mai leendőit példázva, beszélt 'azok feladatairól, s az elisme­rés hangján szólt azokról a tanácstagokról, akiknek áldo­zatos munkája nyomán pon­tosabban, s a korábbinál gyor­sabban oldódnak meg a lakó­körzet gondjai. A tanácstagok egyre lényegretörőbben végzik munkájukat, mert a beszámo­lók során a legégetőbb gon­dok kerülnek elsősorban az illetékesek elé. A tanácselnök beszámolóját követően a Minisztertanács Elnöke által adományozott „25 éves tanácsi munkáért” kitüntetéseket ‘ nyújtott át azoknak a túrái lakosoknak, akik immár negyedszázada munkálkodnak erőt, fáradsá­got nem kímélve a közösség ügyeinek intézéséért. A jelen­levők nagy tapsa közepette vette át a kitüntetést Katona Józsefné, Király Mihály, Mé­cs« István, Pásztor József, Takács Gyula, Visy József és Visy György. A tanácsülés második napi­rendi pontjaként Skotnyár Ferencné, a Galga völgyi Re­gionális Víz- és Csatornamű­társulat elnöke adott tájékoz­tatót az ivóvízhálózat építé­sének helyzetéről. Elmondta, hogy a munka 1974-ben kez­dődött, és jelenleg is folyik. Még ebben az évben befejel ződik a Vasút-újtelep teljes elosztó hálózatának, valamint a Ságváry, Tabán, Köztársa­ság, Toldy, Magdolna, Bartók és Sport utcák ivóvízhálóza­tának építése. .Novemberben a Galábos úti vezetek felhez- Hálásával megtartják a víz­hálózat első próbáját is, s az építési terv szarint az idei év végéig IS ezer 845 folyóméter csövet fektetnek le. Beszámolójában Skotnyár Ferencné elmondta, hogy a víztársulat vásártéri víztor­nyának építése azért késik, mert a kivitelező vállalat nem talál alvállalkozót az alapok elkészítésére. A gondok elle­nére biztatóak az eredmények —, s mint mondotta, a társulat némi csúszással ugyan, de tartani fogja a tervekben elő­írt határidőket. A két napirendi pontról megnyitott vitában felszólalt Pásztor József, Turján József és Mogyorósi István. Mind­hárman tanácstagok, s mind­hárman az elmúlt negyedszáf- zad eredményeivel, s a követ­kező esztendők feladataival foglalkoztak. Jósvai Lajos, a járási hiva­tal elnökhelyettese, a járási pártbizottság nevében köszön­tötte a jubileumi tanácsülés részvevőit és eredményes munkát kívánt a testületnek. Szarvas László A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA II. ÉVFOLYAM, 247. SZÁM 1975. OKTOBER 21., KEDD Egyesülés ufón tíz hónappal Célegyenesben a járás gazdaságai Az MSZMP gödöllői járási végrehajtó bizottsága legutób­bi ülésén megtárgyalta a já­rás nemrégiben egyesült ter­melőszövetkezeteinek gazda­sági tevékenységét. A szövet­kezet helyzetéről Frankó Já­nos, a pártbizottság titkára tájékoztatta a végrehajtó bi­zottság tagjait. Kedvező eredményekről számolhatott be, mert az 1975. január el­sejével egyesült szövetkeze­tek területünk legjobb gaz­daságai közé tartoznak. Kellő kivételével Január elsején két egyesülés és kát beolvadás történt. A dányi Magvető Termelőszö­vetkezetnek — beolvadással — része lett a korábban a nagy- kátai járáshoz tartozó kokat szövetkezet. (Szanálás miatt volt szükség beolvasztására.) A péceli szövetkezet a XVII. kerületi Rákosvölgye Ter­melőszövetkezetbe olvadt. (A budapesti termelőszövetkeze­tek, mint már korábban hí­rül adtuk, 1975. július elsejé­től Pest megyei felügyelet alá tartoznak, így ez a szövetke­zet a gödöllői járási hivatal illetékes osztályához.) Szinte ebben az időben egyesült a kerepesi Szilas- menti és a gödöllői Petőfi termelőszövetkezet is, hasonló­képpen a túrái és galgahévízí gazdaság. Mint Frankó. Já­nos beszámolójában elmon­dotta, a veresegyházi és csö­möri ! szövetkezet kivételé­vel járásunk valamennyi gazdasága a közelmúltban egyesült szövetkezet lett. A korábbi egyesülésekkor sok hasznos tapasztalatot szerez­tek a járás vezetői, kialakult az egyesülések legcélraveze­tőbb gyakorlata, melyet figye­lembe vettek már az egyesü­lések előkészítésekor. Rz élenjárók között Az 1975. január elsején egyesült és beolvadt gazda­ságok elé egy fontos célt tűz­tek ki a járás vezetői: a ko­rábban elért gazdasági szin­rr Ősz a határban tét yiináen körülmények kő- I zött tartani kell. Frankó János ágazatonként értékelte az egyesült szövet­kezetek eredményeit. Elmon­dotta, hogy a növénytermesz­tésben nem tapasztalható lé­nyeges változás, mindössze az állapítható meg, hogy bizo­nyos termények mennyisé­ge csökkent, ezért kisebb lett az árbevétel is. Különösen a zöldborsóból termesztettek, il­letve adtak el a tervezettnél kevesebbet, ugyanis a beta­karítás időszakában kártevő pusztította a földek termé­sét. Az esős nyár lassította más termányféleségek betakarítá­sát is, sőt egyes növények esetében átlagtermés-csökke­nés is bekövetkezett. A nö­vénytermesztésről szólva ál­talában elmondható, hogy a szövetkezetek nem küzdöttek értélcesítési, pénzügyi nehéz­ségekkel. A bevétel megha­ladta ugyan a tervezettet, de ezt ellensúlyozta a költségnö­vekedés. A szövetkezetek gazdasági egyesülésé folytán összevon­ták az állatállományokat is, Ez az oka annak, hogy ebben a gazdasági évben kevesebb állatot számláltak össze a gazdaságok: selejtezték az ál­lományukat. Dányban a ko­rábbiakban külterjes volt a sertéstartás, éppen ezért szük­ségszerű volt a sertéstelep föl­számolása. A jó gazdálkodás­nak köszönhető, hogy — ne­hézségek ellenére — nem csökken az állattartási ága­zat árbevétele. Az alaptevékenységen kívüli ágazatokban több gazdaságta- j lan terméket szüntetett meg a kákái, a gödöllői és a pé­celi szövetkezet. Frankó János a jelenlegi helyzetet mérlegelve elmon­dotta, hogy az 1973. január­jában egyesült szövetkezetek gazdasági, pénzügyi helyzete szilárd. Tekintve a járás többi Szövetkezeteinek ered­ményét, az élenjárók közé tartoznak. Mindemellett a szövetkezeti bruttó jövede­lem nem felel meg a tervnek. A szövetkezet költségnöve­kedésének is több tényezője volt. Emelkedett a vetőmag, a műtrágya, az alkatrészek ára, s a felhasználás is na­gyobb volt a tervezettnél. A felhasznált munkabér is meg­haladta a kívánatos szintet, ugyanis az egyesülések után a „jobban fizető” szövetkeze­tek bérezési szokásait ho­nosították meg. Rz új leiedet Frankó János- a végrehajtó tíizottsági ülésen elmondotta, hogy a tapasztalatot szerint valamennyi szövetkezet meg­találta a leghatékonyabb ve­zetési módszert, sikerült . el­lensúlyozniuk az egyesülés előtt jellemző vezetési-szer­vezési hiányosságokat. Ha a szövetkezetele — saját körül­ményeikhez képest — nem is értek el kiemelkedő gazda­sági eredményeket, a kitűzött célt megvalósították: a koráb­bi évek gazdálkodási szintje nem csökkent. Mint a párt­bizottsági ülésen elhangzott, az 1975. január elsejével egye­sült szövetkezetekben most az a cél, hogy a szilárd szerve­zeti keretek megteremtése után bővítsék a termelést. Ö. E. Esküvő a művelődési otthonbau Mogyoród határában az Arany János mezőgazdasági termelőszövetkezet traktorosa, Juhász György az őszi búzát veti. Barcza Zsolt felvétele Nemrégiben még munkave­zetőként járta a szadai mű­velődési otthon helyiségeit Kisfáludi Béla KISZ-titkár, ugyanis ő irányította az átala­kítási munkálatokat. A község KISZ-esei több mint ezer óra társadalmi munkát végeztek itt. Az elmúlt szombaton, októ­ber 18-án, nagy esemény színi­helye volt a szadai művelődési ház, amelyen a KISZ-titkár nem szervező, hanem az egyik főszereplő volt. Az alapszervezet ugyanis ezen a napon szervezte, ren­dezte meg a titkár esküvőjét. Az ifjú párt és a vendégeket egyenruhás úttörők sorfala fo­gadta. A köszöntő műsorban zeneművek és költemények hangzottak el. Drenyovszki Zita úttörő he­gedűn Bartók és Csajkovsz­kij dalait játszotta, Szító Imre egyetemista hármon iumon Mendelsohn és Bach egy-egy művét mutatta be. Az irodalmi színpad is színre lépett, Stucz Zoltánná tanárnő vezetésével. A színpad tagjai Juhász Gyula, Csokonai Vitéz Mihály, Tóth Árpád, József Attila és Radnóti Miklós verseit szavalták, majd József Attila Rejtelmek kezde­tű költeményét énekelték el. Logodi Katalin, a járási KISZ-bizottság titkára is kö­szöntötte az ifjú házasokat, át­adva a KISZ-bizottság ajándé­kát. Az ifjú párt természetesen a helyi KISZ-szervezet szintén megajándékozta. A szadai mű­velődési otthonban tartott KISZ-esküvő nemcsak a meny­asszonynak és a vőlegénynek, hanem minden vendégnek maradandó élményt nyújtott. Szitó Mária Szada Ráckevére utaznák Fórumok és konzultációk Ma, október 21-én — ked­den este — háromnapos tanfo­lyam kezdődik Ráckevén, a Finomkerámia Ipari Művek oktatóhazában többek közt gödöllői vöröskeresztes titká­rok számára. A tanfolyam ide­je alatt a résztvevők előadá­sokat hallgatnak a Vöröske­reszt történetéről és tömeg­szervezetté válásának körül­ményeiről, majd az egészséges életmódra nevelés és az egész­ségügyi felvilágosító munka legidőszerűbb feladatairól. Szakértő előadók számolnak be a titkároknak a családvé­delmi munka jelentőségéről, az idős korúak társadalmi gondozásáról. Gyakorlati mun­kájukhoz néhány jótanácsot is kaphatnak a városi vöröske­resztes szervezet titkárai. így például megismerkedhetnek az aktivisták munkájának meg­szervezését segítő vezetői módszerekkel, s a hatékony egészségügyi propaganda új eszközeivel. A konzultációkkal és fóru­mokkal tarkított háromnapos tanfolyam péntek délutánig tart. A mintegy negyven részt­vevő a Magyar Vöröskereszt gödöllői városi vezetősége és a ráckevei járás képviseleté­ben érkezik Ráckevére. Vérrokonok — színházi járattal Az erdökertesi klubkönyv­tár rendszeresen szervez autó- buszjáratokat a fővárosba, színházlátogatásra. Egy-egy alkalomra a klubkönyvtár biz­tosítja a színházjegyeket is. A legközelebbi színházi kirándu­lásra október 24-én, pénteken kerül sor. Az autóbusz Erdőkertesről a Pesti színházba megy, Ör­kény István Vérrokonok című darabját tekintik meg. A színházi busz délután fél hat­kor indul a klubkönyvtár elölt Galgamácsai esték A héten két rendezvénynek is otthont ad a galgamácsai művelődési ház. Hétfőn este a Hazafias Népfront szervezésé­ben Házasság — család — gyermeknevelés címmel Ku­kéig István, az iskola igaz­gatója tartott előadást a köz­ségben. Október 25-én, szom­baton este pedig a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat előadássorozata keretében A szocialista erkölcs címmel hallhatnak előadást az érdek­lődők. A szombati TIT-est előadója Tóth András, a köz­ségi tanács vb-titkára lesz. Szüreti mulatság Ikladon Az ikladi klubkönyvtár a te­rületi KISZ-szervezettel közö­sen rendezte meg az immár ha­gyományos szüreti felvonulást és mulatságot. A menetben a falu fiataljai, ikladi népviselet­ben vonultak megelevenítve a szüreti menyecskéket és az ár­gus szemmel vigyázó csőszlá­nyokat, akik nemcsak a szüret rendjére ügyelnek, de a put­tonyos legények csínytevései ellen is fellépnek. Az össze­gyűlt ünneplő serlegnek a biró és a bírónő adott engedélyt a felvonuláshoz; vidám énekszó­tól hangzott a főutca, a mene­tet az ugrató lovasok vezették. Őket követte a bíróházaspár, majd a menyecskék és csőszlá­nyok pompásan feldíszített ko­csija. Nagy sikert arattak a rozzant szekéren mókázó kormosok, akik lépten nyomon borsot tör­tek a felvonuló és a nézősereg orra alá. A hangos énekszótól, derűs mókáktól zengett az ikladi fő­utca ezen a vasárnapon. A fel­vonulást követően kezdődött az igazi szüreti mulatság, melyen a talpalávalót a klubkönyvtár fúvószenekara szolgáltatta. A bálozók vidáman járták a csárdást, a polkát, a körtáncot, az idősebbek sem maradtak ki az ikíadi multságból. így, idő­sek, fiatalok együttes körtánc­cal, s nótaszóval zárták a falu egyik leghangulatosabb mun­kaidényét. Rosenberger Józsefné Iklad

Next

/
Oldalképek
Tartalom