Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

A PEST MEGY.EI HÍRLAP KÜLÖ NK|ÁDÁ$ A ; A VÁCI JÁRÁS ÉS VÁC VÁROS RESzIrÉ XIX. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1975. OKTÖBEíl 21., KEDD Huszonöt év - a fejlődés útján Köszönet és elismerés a jó munkáért Tegnap délelőtt ünnepi ülésen emlékezett meg Vác Város Tanácsa az első Ta­nácsválasztás 25. évfordulójá­ról. A díszteremben ott vol­tak a tanács tagjai, a vállala­tok, intézmények és lakóbi­zottságok képviselői, az elnöki emelvényen helyet foglalt dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács általános elnökhelyet­tese, Papp József, az MSZMP Váci Városi Bizottságának el­ső titkára és Pelczéder Tibor, a városi népfrontbizottság tit­kára is. A Himnusz elhangzása után, dr. Korona Árpád, kz ünnepi tanácsülés elnöke köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyoz­ta, hogy ez a nap a város teljes lakosságának ünnepe, s az eddigi eredmények erőt adnak a további felada­tok végrehajtásához. Dr. Lukács Ferenc, a városi tanács elnöke mondta az ün­nepi beszédet. , Visszapillan­tott a negyedszázaddal ezelőt­ti időre, amikor az újjáépí­téssel párhuzamosan, sor ke­rülhetett a közigazgatás át­alakítására is. Miután a hata­lom kérdése eldőlt, a párt hozzálátott a népi demokrá­cia céljainak megfelelő állam* ■ szervezet megtervezéséhez és megvalósításához. 1949-ben kidolgozták a ta­nácsokra vonatkozó terveze­tet, majd az országgyűlés — kétnapos bemutató vita után — megalkotta az első tanács- törvényt. Most, 25 év után, az élet bebizonyította, hogy a tanácsok nem bürokratikus, hanem politikai jellegű szer­vezetek, amelyek helyileg va­lósítják meg a népi demokrá­cia programját, s működési területükön teljesítik a végre­hajtó hatalom feladatait, meg­teremtik az ország és a helyi érdekek összhangját. — Az elmúlt 25 év a leg­intenzívebb fejlődést jelentet­te a 900 esztendős. város éle­tében — mondotta dr. Lukács Ferenc, — A város lakóinak száma negyedszázad alatt 21 319-ről 33 518-ra nőtt. Az ipari jellegűvé vált város tavaly hétmilliárd forint értékű termelési ér­téket adott a népgazda­ságnak. Két új városnegyeddel gazdagodott a város területe, négy iskola és egy kollégium épült ez alatt az idő alatt A Szőnyi Tibor Kórház a vá­ros és a járás egészségügyi komplexuma lett. — E negyedszázados jubile­um alkalmából a tanácsnak és tagjainak őszintén kívá­nom, hogy a jövőben is si­kerrel munkálkodjanak a vá­ros felvirágoztatásáért, a la­kosság boldogulásáért, népünk céljainak megvalósításáért. A tanácselnök beszéde után A 25 éves tanácsi munkáért kitüntető jelvényt és a vele­járó oklevelet Ágh Bíró Béla, Váci képek, I. A XVI. századból Az antikváriumok és a ma­gángyűjtemények féltve őrzött kincsei a korabeli városképről készült eredeti metszetek és rajzok. A feketepiacon és a gyűjtők között némelyik ára ezrekre rúg. Miért is szeretjük a korabe­li városképeket? A gyűjtők szenvedélyére ne is keressük a magyarázatot, de e rajzok után a lokálpatrióták is kutatnak, hiszen a szeretett város törté­nelmének egy-egy pillanatát örökítik meg. A váci múzeum és a helyi magángyűjtemények szintén őriznek néhány ilyen rajzot. Igaz, kortól függően, a mai városnevet Vada, Wait- zen, Weitzen, Weizen néven emlegetik. Játéknak sem rossz sorba raknunk a korabeli képeket, aztán elcsodálkozunk, mennyit változott a világ. Játékunkhoz Stefaits István, várostörténeti írásait, Rózsavölgyi Károly reprodukcióit és a váci Vak Bottyán Múzeum képanyagá­nak egy részét használjuk föl. ★ A mohácsi csata után va­gyunk, a törökök akadálytala­nul vonulnak végig az orszá­gon, Vác városát is feldúlják. Szerencsére, a vár és a benne búvók épségben maradnak, a város megújulhat. János Zsigmond hadai meg­őrzik a várost I. Ferdinand né­met csapataitól is, de tulajdon­képpen ezzel a törököknek nyitnak utat, akik 1544-ben véglegesen be is vonulnak a városba. A század vége csendesebb, akkor látványosabb fejlődés­nek indul a város. Ebből az időből valók török építészeti emlékeink, a föld alatti vízve­zeték. a három török imaház, a dzsámik helye, a fürdők nyo­mai. A nyugalmasabb időszaknak a 15 éves háború vetett véget. Akkor tanulta meg igazán Eu­rópa, Vác városának nevét, melyet egy 1594-es nürnbergi újság címlapján is olvashatott, az egyik váci ütközetről szóló híradásban. Több metszet és rajz is meg­örökítette abban az időben a várost. Közülük ez alkalom­mal egy 1597-belit mutatunk be: a váci csatáról készült, szemléletesen ábrázolja a török és a magyar hadak állását, a város mai ismerői jól kiigazod­hatnak rajta. Legközelebb az egy század­dal későbbi városképekkel is­merkedünk meg. cs. a. (Folytatjuk) Kiszel János, Pomozi Miklós és Urbán Gyula vette át, aki kezdettől tagja a városi ta­nácsnak, valamint a tanács- apparátusból Juhász Árpád főelőadó. Moyzes József fő­előadó, Moyzes I^ajosné fő­előadó, Pajor András gépko­csivezető és Pucher Gyula csoportvezető. Dr. Gyuris Ká­roly titkársági osztályvezető kiváló dolgozó kitüntetést kapott. Papp Rezső TANÁCSTAGI RESZÄMOIX5 Holnap, október 22-én, dél­után 6 órától - tartja beszá­molóját: Baramyovics Isitvánné, az 59-es választókörzet tanács­tagja a Bácskai úti iskolában. FOGADÖÖRA Dr. Korona Árpád tanácstag október 22-én, holnap délután 2 órától, a Tejipari Vállalat pártirodájám fogadóórát tart. Végső búcsú Pás Páltól A vác-alsóvárosi temetőben, nagy részvéttel helyezték vég­ső pihenőhelyére Pál Pált, a munkásmozgalom régi haco- sát. Malomszer élőként Dél-Szlo- vákia számos helységében dolgozott, s mint szervezett munkás, fél évszázada szak- szervezeti tag volt, lelkes nép­nevelőként agitált a kommu­nista párt céljaiért. A felsza­badulás után Vácra került, s újításaival, szervezőkészségé­vel segítette az államosított malomipart. A területi II. számú párt- alapszervezet veteránja távo­zott az élők sorából. Hét végi krónika Ünnepség a kirendeltségen Tudósítás moziról, nótaestrél, táncdélutánról Hosszú nevű intézményünk, a SZOT Társadalombiztosítási Főigazgatóság Budapesti és Pest megyei Igazgatóságának váci kirendeltsége jubileumi ünnepséget rendezett a hét vé­gén: 25 évvel ezelőtt kerüli szakszervezeti irányítás alá a társadalombiztosítás. Az ün­nepségen ott volt Bognár Miklós, a megyei igazgató­ság, Petro József, a Szak- szervezetek Pest megyei Ta­nácsa, dr. Pottornyay Gyula, a váci rendelőintézet mun­katársa és Pucher Gyula, a területi pártalapszervezet ve­zetőségi tagja is. Az emeleti díszteremben köszöntötte Cselo Vencel a megjelent vendégeket és a Széchenyi utcai intézmény, dolgozóit. A kirendeltség ve­zetője felidézte a negyed­század jelentősebb társada­lombiztosítással kapcsolatos intézkedéseit. A váci kiren­deltség megfelelő székházat kapott, s e székház lehetővé teszi a kulturált ügyvitelt, a megfelelő ügyfélfogadást. A jubileum alkalmából tárgyjutalmat és díszokleve­let kaptak azok, akik 25 éve dolgoznak a társadalombiz­tosításban: Cselo Vencel ki­rendeltségvezető, Légrádi András kirendeítségvezető-he- lyettes, Siliga Ferencné cso­portvezető, Szenográdi József csoportvezető és Vajta Já­nos né előadó. Nagy taps közben köszön­tötték a két törzsgárdatagot, Siliga Ferencnét, aki a jel­vény arany fokozatát és Vass Lászlónét, aki a jelvény bronz fokozatát kapta meg. ★ Hol szórakoztak a váciak? Erre a kérdésre kerestük a vá­laszt a hét két utolsó nap­ján. A Madách mozi a Szerelmi bűntény című olasz krimi­filmet vetítette. Úgy látszik, a közönség ilyen irányú ér- deklődéisét kielégíti a tele­vízió, mert az első vetítési napon az 520 ülőhelyes te­remben, két előadásra, mind­össze 323 jegyet vásároltak. A pénztárosnő elmondta, hogy a kalandos történetek ina is telt házat vonzanak, de a bűnügyekre kevesebben, kíváncsiak. A szombat éjsza­kai vetítések néha nagyon látogatottak, de a most vetí­tett, A tojás című színes fran­cia filmmel gyér bevételre tettek szert. A Fehér Galamb Étterem ősszel és télen, havonként egy­szer, műsoros estet rendez, vendégművészekkel. Most ma- gyarnótaestttel kedveskedett az érdeklődőknek. A kezde­ményezés sikerére jellemző, hogy 3100 forint értékű belé­pőjegyet adtak el, s , jelentős volt az asztali ételfogyasz­tás is. A fiatalok számára szom­baton lemezlovas estet ren­deztek, a Bartók Béla utcai ifjúsági klubban, s vasárnap délután öttől este kilenc óráig a Panoráma együttes játszott a Lenin úti művelő­dési központ tánctermében. A Váci Városgazdálkodási Vállalat 44 dolgozója, társas­gépkocsin, dunántúli túrán vett részt, Galambos Ferenc vezetésével. Megtekintették Veszprém, Balatonfüred, Szé­kesfehérvár és Nagyvázsony nevezetességeit. P. R. Tervezgető eszperantisták Könyv, bál, turistaszolgálat Váci és esztergomi eszperantisták a zebegényi Szőnyi Múzeumban. A váci Madách Imre Mű­velődési Központ Dunakanyar eszperantócsoportjának veze­tője Zala Katalin. Vele be­szélgettünk a klub életéről. — Legfontosabb feladataink közé tartozik a környék esz- perantistáinak összefogása, a nyelvi színvonal emelése. Igen jó közösséget alkot a cso­port, amely a közös rendez­vényeken, > kirándulásokon, egymás segítésében kovácso- lódott ilyenné. Nagyon elége­dettek vagyunk a művelő­dési központ támogatásával, hiszen tágas klubhelyiségünk van lemezjátszóval, rádióval, diavetítővel, kényelmes bú­torokkal. Járnak az eszpe­rantó nyelvű lapok, mint a Hungária Vivo (Magyar Élet), L iteratura Foiro (Irodalmi \vásár). — Jövőre háromnapos nem­zetközi találkozót tervezünk a verőcemarosi táborba, 400 eszperantista részvételével. Könyvet szeretnénk kiadni a Dunakanyarról. E munkában számítunk az esztergomi ta­nítóképző csoportjára és a to- kodaltáról klubra is. E vál­lalkozásunknak mecénása a budapesti területi bizottság lesz. Az idegenforgalmi ne­vezetességek magyar nyelvű ismertetőihez eszperantó is­mertetőt is készítünk. November 22-én eszperantó­bált rendezünk a művelődési központban. (A közreműködő Folarys-zenekar eszperantó dalokat is játszik majd.) Megszerveztük turistaszol­gálatunkat, amelynek célja az eszperantista turisták segíté­se. Szorosabbra fűzzük kap­csolatunkat a budapesti bo­gárgyűjtők eszperantó csoport­jával. Minél több embert sze­retnénk megnyerni a mozga­lomnak, melynek célja, hogy minden ember egy nyelven beszéljen, hogy megszűnjön az emberek közötti — nem­csak nyelvi — meg nem ér­tés és békesség legyen. Szöveg és kép: Grósz Disznóloros vacsora Nagymaroson, a Maros vendéglőben október 25-én, este 19 órától. Kedves vendégeit szeretettel várja a PEST MEGYEI VENDÉGLÁTÓ VÁLLALAT Négyezren olvasnak £ városban Beszélgetés Weisz Gábor igazgatóval A városi-járási könyvtár Vác egyik kulturális központ­ja. Ez jórészt az intézmény vezetőinek köszönhető, akik mindent megtesznek azért, hogy meghódítsák az iroda­lomnak a város lakóit. E cél érdekében indították el há­rom évvel ezelőtt Könyvtári beszélgetések című mozgal­mukat. Ennek a kezdeménye­zésnek célja, hogy megismer­tesse az olvasót a szerzővel, a kiadóval és annak tevékeny­ségével a napi- és hetilapok szerkesztőivel való találkozá­suk alkalmával. Kellemes csalódás — Hogyan értékeli három év elteltével a mozgalmat? — kérdeztük Weisz Gábortól, a könyvtár igazgatójától. — Eleinte nagy volt bennem a szorongás. Kételkedtem ab­ban, hogy megfelelő vissz­hangra talál ez a kezdeménye­zés, de kellemesen csalódtam. Tagjaink közül sokan vettek részt egy-egy beszélgetésen. Az idén a legsikeresebbnek az Élet ésJ Tudomány szerkesztői­vel való találkozásunkat tar­tom. — Hány olvasója van könyvtáruknak és kik alkot­ják a tagságot? — Könyvtárunknak 1974. december 31-én 3824 olvasója volt. Figyelembe véve az eltelt időt és az évenkénti fejlődést, számuk ma már meghaladja a négyezret. Az olvasók egyhar- mad része tizennégy éven alu­li. Ők a gyermekkönyvtár tag­jai. A 14 évesnél idősebbek között többségben vannak a tizen, és huszonévesek. A kö­zépkorosztály képviselői ennél lényegesen kevesebben van­nak. Nyugdíjas olvasóink szá­ma viszonylag csekély. Például 60 éven felüli tágunk a múlt évi statisztika szerint 255 volt csupán. — Ez meglepő, mert más könyvtárakban az idős olva­sók száma lényegesen na­gyobb. — Meglepő, de mégis biztató adat, ha néhány évre vissza­menőleg megnézzük a statisz­tikákat. A fejlődés ezen a té­ren is kimutatható, ami szin­tén a mi munkánkat igazolja. A gyárakban is — Milyen a fizikai és a szel­lemi dolgozók aránya? — Azonos számban képvi­seltetik magukat olvasóink kö­rében, 1974-ben 524 szellemi és 491 fizikai munkát végző ta­gunk volt. Mint az adatok is mutatják, a fizikai dolgozók száma olvasóink között vi­szonylag kevés. Ezt azzal lehet magyarázni, hogy járásunkban 39 szakszervezeti könyvtár működik, melyekben összesen 84 ezer 954 kötet könyv talál­ható. Tehát a munkások a gyá­ron, a vállalaton belül is hoz­zájuthatnak a könyvekhez. — Milyen műveket olvasnak leginkább és a magyar srók közül kiknek a művei a leg­keresettebbek? — Felméréseank erről hű képet adnak. A leggyakrabba.p olvasott kötetek a társadalom- tudományi, műszaki és az is­meretterjesztő könyvek. Ezt követik a szépirodalmi alkotá­sok. A sorrend megfelel cél- jaihknak. Könyvtárunk — mint módszertani központ — fő hivatásának tekinti az ol­vasás útján való ismeretszer- zesre nevelést. A magyar iro­dalom klasszikusai közül Mó­ricz és Mikszáth regényei a legkeresettebbek. Emellett egyre jobban keresik az olva­sók a felszabadulás utáni nem­zedék íróinak könyveit, a köl­tők közül Petőfi, Ady és Jó­zsef Attila verseit. Helyhiány — A könyvtár megfelelt} tá­mogatást kap. Értesülésünk szerint több mint 200 ezer fo­rintot. Mégis, mik azok a gon­dok, amelyek befolyásolják te­vékenységüket? — Ellátottságunk minden te­kintetben megfelelő és csak- ncm azonos az anyagi segítés a hasonló nagyságú városok könyvtárával. Van azért egy nagy gondunk, ami miatt jog­gal érezhetjük magunkat hát­rányosabb helyzetben: a hely­hiány. A könyvtár alapterüle­te 158 négyzetméter, ezért zsú­foltak a termeink. Azonos lé­vlekszémú városokban ilyen problémával nem küszködnek. Például Kiskunhalason ezer négyzetméter alapterületen he­lyezhetik el a könyveket. Dancsik József

Next

/
Oldalképek
Tartalom