Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-21 / 247. szám

( 1975. OKTOBER 21., KEDD misem W KJunav 5 Bébikelengye, falióra, diszpécsertelefon A Texelektro új termékeinek sorsa Szövetkezeti társulások, zárt termelési rendszerek A haladás krónikája < Továbbfejlesztik Egy kis község negyedszázada A Textil- és Elektromos Ipari Szövetkezet budaörsi központjában Kijátz Valér műszaki vezetőtől érdeklőd­tünk a címben is említett áruk sorsáról: — A texi bébinadrág soro­zatgyártását idén kezdtük el. E termékünk a hagyományos Ágnes műanyagkapcsos PVC- bébinadrág továbbfejlesztett változata: kívülről színes nylonkelmével vontuk be. A fehér, rózsaszín, halványkék és világos sárga na'drágocs- kák — bár fogyasztói áruk csalt 6 forinttal emelkedett — sokkal szebbek, tartósabbak a réginél — tájékoztat készsége­sen a szövetkezet szakem­bere. — Az idén mintegy 400 ezer darabot szándékoztunk gyár­tani, és 360 ezret máris leszállítot­tunk a kereskedelemnek. Év végéig több mint félmillió bébinadrágot készített el szö­vetkezetünk. A vásárlók meg­kedvelték a texit, talán ezzel magyarázható, hogy a keres­kedelem a következő évre 1 millió 176 ezret rendelt be­lőle. — Másik szériában előállí­tott újdonságunk az össze­hajtható termosztáska volt, mely praktikusabb és olcsób­ban szállítható a régi, merev hűtőtáskánál. Ebben az év­ben 25 ezret gyártottunk be­lőle, jövőre már 40 ezret ren­deltek. felülete 101 négyzetméter — idén szereltük fel a bukaresti Augusztus 23. Stadionban. — Mi készítjük a budapesti metró időjelző óráit, a két szerelvény köfti térközt mu­tató órákat és a diszpécser- telefonokat is. — Bőrdíszműüzemünk fő­leg honi és csehszlovák meg­rendelésre évente 200 ezer piperekészletet állít elő. Ezek is évente újdonságnak szá­mítanak, hiszen a divat is változik. — A népesedéspolitikai ha­tározat óta majdnem három­szorosára nőtt a babakelengye iránti kereslet. Főként hím­zett csecsemőingeket, pólya­huzatokat, babakocsipárnát ésx hímzetten flanell pólyahu­zatot és babahálózsákot gyárt a Texelektro. Ezekkel a ter­mékekkel látjuk el az ország nagykereskedelmi vállalatait. — Az idén megkötött 80 ezer pár divatos kesztyűt a Be­nelux államoknak, a hasonló mennyiségű gyerek- és bakfis- kardigánt, pulóvert a belke­reskedelemnek szállítjuk. — Terveink: a termékstruk­túránkat a következő eszten­dőben még nem kívánjuk bővíteni, kivéve az egyedi eredményjelző készülékeket. V. G. P. a jogi szabályozást A Magyar Jogász Szövetség szövetkezeti jogászszakosztá­lyának országos elnöksége hétfőn és kedden Békéscsabán tartja kibővített ülését. A vá­rosi tanács székházában le­zajlott megnyitón mintegy kétszáz szövetkezeti jogász vett részt. Dr. Szabó Sándor­nak, a Békés megyei tanács elnökhelyettesének üdvözlő szavai utón dr. Magyar Ár­pád, a szakosztály elnöke mondott megnyitót, majd dr. Szép György, az Igazságügyi Minisztérium törvényelőkészí­tő főosztályának helyettes ve­zetője tartott előadást, a szö­vetkezeti társulások jogi sza­bályozásának továbbfejleszté­séről. Hangoztatta, hogy e munka során mór a vertiká­lis és horizontális kapcsolatok tovább fejlődnek, kialakuló újabb formákat, ezek jogi és gazdasági feltételeit is tüzetes vizsgálat alá kell venni.( Az előadó a továbbiakban arról szólt, hogy felül kell vizsgálni és egységes irányba kell terelni az úgynevezett zárt termelési rendszereket is. Erre azért van szükség, mi­vel jogi vonatkozásban eddig még nem történt meg az átfo­gó értékelésük. A falu él, mozog. Külső ar­culata az időben folyton válto­zik. S amikor mozgalmas a korszak, a fejlődés üteme is meggyorsul. A sebesség azon­ban azoktól függ, akik a se­bességváltót és a kormányke­reket tartják kézben: a falu vezetőitől. Az első elnök és az első vb-titkár Szigetújfalu kis és nem túl­ságosan népes község Csepel- szigetén. Negyedszázada 1800 lakost számlált, ma sem él benne 2170 embernél több. Az volt 25 éve, aminek a neve mondja, falu. Ma pedig ... De persze, ami változás tör­tént, nem' ment varázsütésre. Sok töprengésbe és legalább annyi munkába került. S ha nincsenek a tanácsnak kezdet­től fogva a fejlesztést kitar­tóan irányító tagjai meg veze­tői, kétségkívül lassúbb lett volna a falu fejlődése. Tanácsa értett és ért hozzá, hogyan kell élni. Az első tanácselnök 1950. októberében Appel József lett, és addig töltötte be ezt a tiszt­séget, amíg a járási tanács el­nökhelyettesévé nem válasz­tották. Onnan ment nyugalom­ba, de ma is, 72 éves korában Másutt is érdemes lenne szóját termeszteni ’Az ÁRTEX exportpiacot is ta­lált: Libanon és Szaúd-Ará­bia lesznek fő vásárlói. A folyamatos termelést csak a hűtőfolyadékot gyártó sző-. vetkezettel együttműködve biztosíthatjuk. — Ugyancsak tőkés export­ra — főleg holland megren­delésre — régiesített fali in­gaórákat is gyártunk. Jelen­leg újabb piacot keresünk ats ÁRTEX révén. — Legfrissebb újdonságunk a sztereo-hangerősítő, melyet az ORION rendelt. Idén két- háromezret, jövőre negyed­évenként 5—6 ezret készítünk majd : —| Egyedi termékeink közül legfontosabbak az ered­ményjelző berendezések. A várnai stadionban most szereli és helyezi üzembe a szövetkezet a labdarugó-mér­kőzések eredményét mutató szerkezetet, melynek kezelőit is mi tanítjuk be. Az eddigi legnagyobb ilyen berendezést :— három emelet magas és a Digitális ébresztőórák Űj típusú, digitális szám­kijelzésű ébresztőóra nullszé­riájának gyártását kezdték meg a MOM dunaújvárosi óragyárában. A színes, hen­geralakú, korszerű órák jól illenek a modern bútorokhoz. Az új típusú ébresztőórákból még az idén 60 ezer darabot készít a dunaújvárosi üzem. Első próbálkozásra: országos rekord Meglehet, a ráckevei Arany­kalász Tsz tagjai közül sokan csak hűből, ha ismerték eddig a szóját. Éppen ezért az idei termelési terv tárgyalásakor némelyikük bizonyára csak a vezetőség tagjai iránti biza­lomból mondott igent, amikor szóba került a termesztése. Azért a szőj a vetés ötletét még a tsz képzett mezőgazdászai sem fogadták valamennyien osztatlan helyesléssel. Jól van, próbaképpen vessünk valami keveset, gondolták először, csakhogy kis darab földön, még kétes kimenetelű kísérle­tet sem kezdhet nagygazdaság. Így született azután a hatá­rozat, hogy mindjárt első íz­ben 134 hektár földbe kerül­jön a szójamag. Áprilisban be is vetették a területet, előbb azonban csatlakoztak a bábol- | nai szójatermesztési rendszer­hez. Az Aranykalász a bábolnai iparszerű kukoricatermesz- tási rendszernek már évek óta tagja, és a szója-, meg a kukoricarendszer között nem sok a különbség, ugyanazokkal a gépekkel ter­mesztik mind a kettőt. Min­denesetre a szójavetéshez még be kellett szerezni a megfelel lő, és csak erre a célra alkal­mas vetőgépet. Azután előírás szerint ápolták, nevelték a nö­vényt. A szokatlan munkát remé­nyek és kétségek között inga­dozva folytatták. Voltak na­pok, amikor már bánták, hogy belefogtak. Nem könnyű vala­mi újat kezdeni. A szója ■ egyébként a jól megművelt, I középkötött talajt szereti, amint a kukorica is. Olyanba vetették. Páradús légkört kedvel, amikor nem esett a nyá­ron, öntözték tehát. Es nagy izgalommal lesték hó­napokon át a növekedését. A pillangós virágú növény 60—80 centiméter magasságot ér el, szárán emeletesen he­lyezkednek el a levelek, alul hosszabb, feljebb rövidebb ágakon. A levélzet tövénél vannak a virágrügyek. Egy- egy levéltőnél két-három vi­rág nyílik, és aztán hosszú he­tek múlva megjelenik a ter­més, ugyanannyi hüvely. Min­den hüvelyben három-négy szem, a babhoz hasonló, de ki­sebb és gömbölydedebb mag. Húsz-huszonkét héttel a vetés után érik be a szója. Szeptember végén tehát megkezdték a betakarítást, kombájnnal. Akár a kukoricát, úgy szedte a gép a babot. A terméseredmény azután meg­lepetés volt még a szójater- mesztés^legbizakodóbb javas­lói és művelői számára is. Né­hány éve más, távoli gazdasá­gokban már termelnek szóját Magyarországon. Tavaly hek­táronkénti átlaga 14 mázsa Volt, idén persze az eredmény a már bőséges tapasztalatok­kal rendelkező gazdaságokban sokkal jobb lett. Dé a rácke­vei Aranykalász mindjárt az első esztendőben 20,8 mázsa átlaggal országos rekordot ért el. A tsz szójababtermését tel­jes egészében a Terményfor­galmi Vállalatnak adta át. Mázsánként 1100 forintot kapott érte. Nagyon is ki­fizetődött hát a kísérlet. Ügy számítják, hektáronként négy-ötezer forint tiszta jöve­delem marad utána. Jövőre az Aranykalász már 210 hektáron termel szóját. Sz. E. AZ ORSZÁGOS MEZŐGAZDASÁGI ÉS ÉLELMEZÉSIPARI KIÁLLÍTÁSON aranyérmet nyertek a hazai alapanyagból készült szénsavas üdítő italok egyik tevékeny tagja a tanács­nak. Az első vb-titkár, Feigl Béla pedig most is ugyanezt a hivatalt viseli. Róla el1 kell mondani, hogy annak idején egészen fiatalon választották meg és legelső munkahelye a községháza volt. 1948-tól fog­lalkozott ott a közellátással. Most így beszél az első tanács­ról: — Első teendőnk volt meg­állapítani, mi a legsürgősebb. Az utcák rendbehozása ha­laszthatatlan volt. Megkezdték hát sóderrel, sa­lakkal feltölteni az úttesteket és betonnal fedni a járdákat. Nem egyszerre persze. Az első 400 méter járda minden költ­ségét a tanács viselte. Ez volt a járdacsinálás reklámja. Az­után már minden utca lakói betonon akartak járni. Eleinte ott fektették le a tanács által kölcsönbe vett keverővei a helyszínen készült betonlapo­kat, amelyik utcában a legtöb­ben jelentkeztek társadalmi munkára. Jelentkeztek is egy­re többen. Minden évben va­lamelyik utca egyik oldalán kiépült a járda. Az utolsó mé­teren csak az idén készül el. Közben azonban három utcá­ban már mind a két oldalon járdán közlekednek az embe­rek. Amiért kellett és amiért nem Ugyancsak 1952-ben be­hálózta a villanydrót a község egész lakott területét. Három esztendővel korábban gyulladt ki Szigetújfalun az első vil­lanylámpa. Sokan örültek, hogy bevezethetik az áramot, legalább annyian viszont nemcsak a költségek miatt, hanem maradiságból is húzó­doztak tőle. A tanácstagok házról házra járva agitáltak, de még így is beletelt néhány esztendő, mire mindén házban villany világított. Azután ha­marosan csökkent a fény. Mind többen szereztek be mindenféle háztartási gépet, rádiót, televíziót. A falu 590 háza közül e pillanatban 483- ban működik televízió. Az egyetlen transzformátor már nem bírta kiszolgálni a meg­növekedett áramfogyasztást. Megépült még egy és az idén éppen most állítanak fel ismét négyet. 1964-ben készült el a törpe­vízmű, a vezeték behálózta az egész község minden utcáját. Erre akkor még nem volt pél­da sehol a járásban. Alig is van ház, ahol nincs fürdőszo­ba és meleg vizet szolgáltató villanybojler. Ahhoz, hogy a vízvezetéket bekössék a há­zakba, már nem kellett senkit sem agitálni, és hogy a veze­téképítés kevesebb pénzbe ke­rüljön, vállalta a társadalmi munkát minden épkézláb em­ber. Társadalmi munkában soha sincsen hiány Szigetújfalun. Nem volt bölcsőde? Lett. Dol­gozott érte az egész falu. Bő­víteni kellett az óvodát? Azon is. Az ósdi, kéttantermes fele­kezeti iskola helyett ma már nyolc tanteremben tanulhat­nak a gyerekek. Dolgoztak az emberek az orvosi, meg a fog­orvosi rendelő és minden más, a közösséget szolgáló építke­zésnél. Legfőképpen a három éve megnyílt művelődési ház épít­kezésére büszkék a szigetúj- falusiak. Háromszáz nézőt be­fogadó színházterem, kényel­mes öltözők, könyvtár és öt klubhelyiség van benne. A pincéjében pedig pingpong- asztalok. A lakosság és a fanács — A lakosság fáradhatatlan társadalmi munkája láttán a megyei tanács és a járási hi­vatal, de a Béke Tsz is sokszor siet községünk anyagi támo­gatására — közli Feigl Béla vb-titkár. Összesen másfél millió forintba került a műve­lődési ház, pedig hatmillió volt a költségelőirányzata. Ilyen sokkal csökkent a kész- pénzkiadás, ennyi volt a tár­sadalmi munka. Mondja is, szeretik az embe­rek a lakóhelyüket. Ritkán akad elköltöző a községből. — A tanács állandóan für­készi a lakosság igényeit — folytatja —, és amit csak le­het, meg is valósít. Nem di­csekvésképpen, de meg kell említenem, hogy nincs falu­gyűlés vagy tanácstagi be­számoló, ahol többen is ne beszélnének elismeréssel a ta­nács munkájáról. Szente Li- pót mostani elnökünk is lelke­sen és eredményesen dolgozik a község fejlesztésén. Öt éve elnök, de már közel húsz éve tanácstag. A lakosság minden bizonnyal elégedett községe kormány­zati szervével. Bizonyság erre, hogy a 27 tanácsag közül négy már ott volt a legelső tanács­ban, négy másikat pedig két évtizednél régebben válasz­tottak be először. Amióta tanács áll a község élén, a huszonöt év alatt 120 új ház épült, nagyon sok ré­git bővítettek, korszerűsítettek. Terjeszkedik a falu. Ez év de­rekán kezdjék el 69 újonnan kialakított házhely értékesíté­sét és már csak tíznek nincs gazdája. Egyelőre. A tanács az új telkek közművesítéséről gondoskodik, és már azt terve­zi, miként fejlesszék a követ­kező ötéves terv időszakában a községet. Szakoly Endre Feketekávé — mindenkinek Távol álljon tő­lem, hogy a kávé- ivás, a szenvedé­lyek e legártal- matlanabbja ellen indítsak hadjára­tot. Bár mindenki csak feketekávét inna! Az már ugyan régóta bosszankodásra. késztet, hogy munkaidő alatt, munka helyett sok esetben kis presz- szók alakulnak az irodákban, műhe­lyekben, de ez tneg olyan köz­ismert és látszó­lag változtathatat­lan jelenség, ami miatt csak úgy ál­talában szintén nem lenne érde­mes tollat fogni. Egyik riport- utam során azon­ban olyan dolgot tapasztaltam, amit máshol is jó vol­na bevezetni. A Dabasi Nyom­da vezetősége nagy teljesítmé­nyű kávéfőiö gé­pet vásárolt. Egy asszonyt is állítot­tak a gép mellé, akinek más dolga sincs, csak a ká­véfőzés. Az itt ké­szített feketekávé termoszba töltve jut el a különbö­ző munkahelyek­re, ahol a dolgo­zók az 1,60-ért előre megváltott blokk ellenében kaphatnak egy duplát. Fölmerülhet va­lakiben a kétely: és kifizetődik ez? Nos, a kávéfőzőnő szerint a 361 dol­gozó szinte min­dennap elfogyaszt 300 duplát. Mi­vel kisipari mód­szerekkel egyszer­re csak négy adag főzhető, és a be­töltés, melegítés, elosztás legalább tíz perc, könnyen kiszámítható, hogy a 300 adag lefű­zéséhez 750 perc­re, vagyis 12,5 órára lenne szük-\ ség. Tehát érde­mes külön sze­mélyt foglalkoz­tatni 8 órában, hi­szen, ha üzemen­ként, irodánként rendeznének be presszót, akkor másfélszer ennyi munkaidő vesz­ne kárba. S bár ezt ritkán veszik számításba, de a kis gépek összesen több energiát fo­gyasztanak, mint egy nagy. Az új módszer a dolgozóknak is kedvezőbb. Nem kell saját kávéfő­zőket, nemegy­szer illegálisan, üzembe állítaniuk, asztalsarkán, szé­ken s más alkalmi helyeken őrizniük főzés közben, ne­hogy fölboruljon. • S önköltségi áron naponta akár többször is fo­gyaszthatnak ká­vét. Szóval, minden­ki jól jár. Ezért hívom föl minden vállalat figyelmét a dabasi példára. L. T. )

Next

/
Oldalképek
Tartalom