Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-19 / 246. szám

Takarékos Hat lakás két szinten Intézkedések a bútorok garanciális javítására Az ipar és a kereskedelem illetékesei ismertették a búto­rok garanciális javítását sza­bályozó várható intézkedése­ket. Ezek megalapozására a könnyűipari és a belkereske­delmi miniszter együttes ren­delettel egységesen szabályoz­ta a még vitatott, illetve vitat­ható kérdéseket a kereskedel­mi forgalomban kapható vala­mennyi hazai és importbútor garanciális javításairól. Intézkednek egyebek mel­lett a javítóhálózat bővítésé­ről, kapacitásának fejleszté­séről is, amire egyébként a központi szolgálatfejlesztési alapból már eddig is 11 millió forintot fordítottak. Tanácsülés — ünnepséggel Demokratikus államigazgatás Gödöllő város tanácsa októ­ber 17-én, szombaton ünnepi tanácsülést tartott. Az ülés el­ső napirendjeként . megemlé­keztek a tanácsok megalaku­lásának negyedszázados év­fordulójáról. A járási hivatal nagyterme ez alkalommal ün­nepélyes külsővel fogadta a tanácstagokat, a' nemzetiszín és a piros drapériákat a város nemrégiben elfogadott címe­res zászlója díszítette. A tanácsülést dr. Barabás Andor tanácstag nyitotta meg, s a Himnusz elhangzása után köszöntötte a tanácsülés részt­vevőit, meghívott vendégeit. Szorgoskodó Városunkban három utca települt a hegyoldalba. A Knézits Károly út, az Antal- hegyi és a Damjanich utca. Az elsőhöz csatlakozik még néhány kisebb utcácska. A la­kókörzet a Knézits úti Kaff­ka-villától majdnem az Agya­gosig húzódik, s a két csatla- le>zó , utcával egyetlen lakó­körzetet alkot. Több mint het­ven család lakik itt, s bizony nincs könnyű dolguk, ha szép­pé akarják tenni házuktáját, mert például az idén is 150 köbméter sódert terítettek el. Nem vonták ki magukat a munkából a hét végi házak tulajdonosai sem, sőt a kör­nyékbeliek egymásra is gon­dolnak, hiszen három idős embert pártolnak már hosszú ideje. A Hegy utcai autóbusz­forduló végetáján a Knézits utcaiaknak régebben gondot okozott például a buszvégállo­más megközelítése. Ezért fel­járó lépcsőt kellett építeniük Sárközi Béláék háza előtt. Ok­tóber 6-án, vasárnap reggel vagy tizenihat ember gyűlt össze. Nehéz munkára vállal­koztak. Helyet bányásztak a lépcsőfokoknak és elegyenget­ték a földet. Aztán kezdődött a „lapozás” és a betonozás. Kik voltak a mozgalom úttörői? Jegyezzük meg nevüket: Gjlo­vai Kálmán, Boros Bajos, Dó­ra Lajos, Winkler Antal, Sár­közi Béla, Dóra László, Huszár Péter, Illés István és felesége, Szabó László, Winkler Antal- né, Winkler Magdolna és a többiek. Sárközi Béla, a GÖFÉM egyik szocialista brigádjának tagja darabolta méretre a korlátva­sakat, Koza István segített ne­ki, aki pedig akkor már köl­tözőfélben volt a hegyről. A lakókörzet a 27-es számot viseli, de a GÖFÉM segítségé­ben nagy része volt a 25-ös számú körzet tanácstagjának, Kormos Gyulának is. A vizet — lévén vízhiány — szállítani kellett, s ebben a posta kocsi, ja segített. Üj mozgalom van tehát kibontakozóban a kör­nyékben. A körzet fiatal ta­nácstagjának, Bálványost Kál- mánnénak csak a felajánlások összehangolása okoz néha fej­törést. A környékbeliek nem titkolt célja az, hogy a tiszta, rendes házakkal, s a társadal­mi munkával kiérdemeljék a szocialista lakókörzet címet. De addig is szeretnék megva­lósítani régi álmukat: egy szép megállót építeni az autóbusz­parkolóban. Dobák József Gödöllő Öt asszonyt pótol A Ganz Műszerművek gödöllői Árammérőgyárában két mérnök — Sárközi Zoltán és Kovács Sándor — munkája nyo­mán dolgozhat ez a berendezés. A DE-főtartó megmunkáló célgép egyfázisú fogyasztásmérők alkatrészeit készíti — auto­matikusan. A pneumatikus rendszerrel működő gép forgófejébe befogják a munkadarabot s a gyártási fázis végén a kész munkadarab jelenik meg. Gyorsaságára jellemző, hogy öt asszony munkáját képes helyettesíteni. Barcza Zsolt felvétele» Az elnökségben többek között helyet foglalt dr. Csalótzky György, a Pest megyei Tanács vb-titkára, Kis Emil, a járási pártbizottság, Plutzer Miklós, a városi pártbizottság első tit­kára, Árpási Zoltán, a KISZ Pest megyei bizottságának el­ső titkára, Gödöllő megyei ta­nácstagja, valamint Benedek János tanácselnök és Gányi Zoltán elnökhelyettes. Az ünnepi ülésen megjelent tanácstagok és vendégek ré­szére a Légszesz utcai iskola Török Ignác úttörőcsapata műsort adott. Fellépett a Fu­rulya zenekar, elhangzott egy szavalat, majd befejezésül a kisdobos kórus énekelt népda­lokat. Benedek János tanácselnök ünnepi beszédében hangsú­lyozta 1950. október 22-e je­lentőségét, amikoris a Magyar Dolgozók Pártja első kong­resszusa után megalakultak a népképviseletet biztosító taná­csok, azzal a céllal, hogy ál­lamigazgatásunk a továbbiak­ban demokratikus alapon mű­ködjön. — Nagy előrelépés volt a tanácsok életében — mondot­ta Benedek János — az 1971- ben megalkotott tanácstör­vény. Ennek köszönhető, hogy erősödött a nem tanácsi szer­vekkel való együttműködés. Ennek fontos gyakorlati ered­ménye óvodáink befogadóké­pességének növekedése, lakó­telepeink gyors épülése. — Ez az ünnepi megemlé­kezés — folytatta a tanácsel­nök — egyben a jövő megraj­zolása is. Bízvást mondhatjuk, hogy az eddigi eredményekre támaszkodva, fejlődik váro­sunk. Az V. ötéves terv sze­rint a korábbiaknál nagyobb ütemben gazdagodik lakóhe­lyünk. Benedek János befejezésül hangsúlyozta, hogy a taná­csokban a népképviseleti, ön- kormányzati funkciók erősíté­se segíti pártunk XI. kong­resszusa határozatainak meg­valósítását. — Köszöntőm a munkánk­ban áldozatkész segítőket, vá­rosunk régi tanácstagjait. Le­gyenek ők példaképeink a ta­nácsi munkában — mondotta, majd átadta a Minisztertanács által alapított, „25 éves taná­csi munkáért” kitüntetéseket dr. Barabás Andor, Dregonya Istvánné, Czeczulicz Istvánná, dr. Gyetvai József, Epres Já­nos és Csiba József tanácsta­goknak, valamint Lengyel Lajos és Pólai Béla tanácsi dolgozóknak. Ez alkalommal nyújtotta át a tanácselnök a kiváló dolgozó kitüntetést Déri Ottónénak, a városi tanács te­lefonközpontosának. Ezt követően dr. Csalótzky György köszöntötte a tanács­tagokat, s kifejezte reményét, hogy az V. ötéves tervidőszak alatt mind gyorsabb ütemben gazdagodik a város. A második napirend elő­adója Gányi Zoltán elnökhe­lyettes volt. Ekkor a tanács­ülés már munkamegbeszéléssé alakult át, ugyanis Gödöllő városközpontjának, közlekedé­sének távlatairól esett szó. Az elnökhelyettes ismertette a tervpályázat jelenlegi állását. Vita tárgyát képezte az 1975. évi fejlesztési terv 2-es számú módosítása. A tanácstagok többek között hivatottak voltak eldönteni; hová kerüljön a művelődési ház, a park és a városközpont között alul- vagy felüljáró épüljön. Egyéb kérdések el­döntésében is segítették a ta­nácstagokat a járási hivatal nagytermében kifüggesztett tervpályázat rajzai. Az ünnepi tanácsülés dr. Weidl József, az egészségügyi osztály vezetőjének a szociális otthon és az öregek napközi otthona létrehozásáról szóló előterjesztésével fejeződött be. Örszigeti székhely volt Város — a bronzkorból Tömegével kerültek felszín­re a kőszeghegyaljai Velem- szentviden folyamatban levő régészeti feltárás során egy ősi bronzkori város emlékei. A görög és délolasz települések­hez hasonlóan teraszosan egy­más fölé épített, rakott kőhá­zakból s a hegytetőn emelke­dő fellegvárból álló település az európai bronzkor hajdan is­mert székvárosa volt. A több éve tartó feltárás jóvoltából egyre jobban kitá­rulkozik a város szerkezete. Kivehető a kereskedő, a kéz­műves- és a lakónegyed, va­lamint az útrendszer. Az idei esztendőre tervezett ásatások rövidesen befejeződ­nek az őszi időjárás bekö­szöntésével. Jövőre és azután folytatódnak, hogy minél töb­bet megtudjon a tudomány az európai kultúra e bölcsőjéről. A tervek szerint szabadtéri múzeumként mutatják majd be az érdeklődőknek a hegy­oldalban feltáruló ősváros ma­radványait. Gyors ütemben folyik a pécell Gagarin téren tizenkét tanácsi lakás építése. Egy kétszintes épületben hat lakást alakítanak ki. A kivitelező a péceli nagyközségi tanács költ­ségvetési üzeme. Barcza Zsolt felvétele Igényesebb vezetést! A megváltozott körülmé­nyek szervezettebb, fe­gyelmezettebb munkát igényelnek mindenekelőtt a gazdasági életben, de a poli­tikai, a társadalmi, az állami élet valamennyi területén is. Ez megnöveli a vezetők fel­adatait, a velük szemben tá­masztott követelményeket. Na­gyon sok múlik most azon, képesek-e a különböző vezető tisztségek betöltői a körülmé­nyek megkövetelte színvona­lon irányítani a munkát. S nem kevésbé fontos, hogy igénylik-e ezt tőlük a párt- szervezetek, törekednek-e nö­velni bennük az igényességet, munkájuk értékelésekor szem előtt tartják-e a mai helyzet követelményeit. A pártszervezeteknek min­denekelőtt tisztázniuk kell, hogy milyen követelményeket támasszanak, milyen mércét alkalmazzanak, hogy munká­juk eredményes és hatékony legyen. Más szóval: miféle vezetői tulajdonságok létét igényeljék fokozottabban, az irányítási mód mely elemei mellett ‘Szálljanak Síkra erő­teljesebben, illetve milyen szemlélet és gyakorlat ellen küzdjenek még határozottab­ban? Ha módosultak a feltételek és a körülmények, az bizonyos fokig módosítja a vezetéssel, a vezetőkkel szemben támasz­tott igényeket is. Ezt azonban semmiképpen sem lehet úgy értelmezni, mintha valamiféle gyökeresen új követelmények­ről lenne szó. Az elbírálás, az értékelés alapja jelenleg sem más, mint ami megfogalmazó­dott a párt Központi Bizottsá­gának 1973 novemberi káder­politikai határozatában, a XI. kongresszus azt megelőző ál­lásfoglalásában. A jelenlegi helyzetben kü­lönösen fontos a káderpolitikai határozatnak az a megállapí­tása, hogy vezető munkakö­rökben olyan személyek dol­gozhatnak, akik értik és is­merik a párt, a kormány poli­tikáját, s az irányításuk alá tartozó területen gondoskod­nak annak megvalósulásáról. Hasonlóan fontos követel­mény, hogy döntéseik, intéz­Szekrény — röntgenhez Az isaszegt Lignifer Szövetkezet nemcsak kézműipari termékeket gyárt, hanem egyedi megrendelésre műszakilag igényes cikkeket is előállít. Az isaszegi telepen a lakatosmű­helyben készítik a röntgengép egyenirányító szekrényét. A képen látható munkadarabon Szálkái István lakatos dol­gozik. Barcza Zsolt felvétele kedéseik meghozatalánál a társadalmi érdekek, a politikai összefüggések legyenek szá­mukra elsődlegesek és meg­határozók. Talán nem túlzás azt mondani, a jelenlegi idő­szakban még a korábbinál is fontosabb politikai kérdéssé vált, hogy képes-e egy vezető a helyi döntésekben az össz­társadalmi, a népgazdasági érdekből kiindulni, képes-e el­határozásainak az egász társa­dalomra kiható következmé­nyeit számba venni, a helyi közösség érdekeit az egész or­szágéval összefüggésben vizs­gálni. A népgazdasági, össztár­sadalmi érdek elsődlegességé­nek elfogadása ma olyan pró­bakő, amelyen a pártszerveze­tek bármely vezető politikai alkalmasságát megbízhatóan mérhetik. A változott gazdasági felté­telek hatékonyabb központi irányítást igényelnek. Ez azonban nem csorbíthatja a vállalati, helyi önállóságot. A központi elhatározások fegyel­mezett végrehajtására van ugyan szükség, de a jó végre­hajtás a gazdasági, társadalmi, politikai életben önálló alkal­mazást, mérlegelést, gondol­kodást igényel. Nagyon rí idő­szerűek a XI. kongresszuson elhangzott szavak: „Minden vezetővel szemben követel­mény ..., hogy nagyfokú ön­állóság és bátor kezdeménye­zőkészség jellemezze a politi­ka helyi végrehajtásában”. A módosult gazdasági helyzet­ben is párosítani kell a fegyel­mezettséget a rugalmassággal. Spt, számos területen az utób­biból nem kevesebb, hanem éppenséggel több rugalmas­ságra van szükség, különösen a változó világpiaci feltételek­hez való gyors és rugalmas alkalmazkodásra. Az ilyen ve­zetési stílust a pártszerveze­teknek bátorítaniuk kell, ter­mészetesen szigorúan megkö­vetelve, hogy ez ne a törvé­nyes előírások „rugalmas” ki­játszásában vagy megkerülé­sében fejeződjék ki. Mint ahogy arra is ügyelniük kell, hogy az öntevékenység páro­suljon a felelősségvállalással. Ne egymásra mutogassanak a vezetők, ha a helyzet felelős döntést igényel, hanem első­sorban saját teendőiket ke­ressék és találják meg. Még nagyobb figyelmet ér­demelnek a kádermun,kában a vezetőkészség olyan — az 1973 novemberi párthatározatban is megjelölt — elemei, mint az áttekintő, elemző és általáno­sító készség, az új felismerésé­re és alkalmazására való haj­lam. A mai körülmények kö­zött a korábbinál még kevésbé lehet „rutinból” irányítani, a kitaposott utak követésére szorítkozni. Ha a pártszerveze­tek e követelményt min­denütt nagyobb erővel hang­súlyozták volna, alighanem előbbre tartanának például a gazdaságtalan termelés vissza­szorításában, a gyártmány­szerkezet korszerűsítésében. I gényesebben, színvonala­sabban vezetni — ez vég­eredményben egyet je­lent ma azzal, hogy még in­kább érvényesíteni a párt ká­derpolitikai állásfoglalásainak útmutatásait, az úgynevezétt „hármas követelményben” összegezett elvárásokat. Ez a feltétele annak, hogy az irá­nyítás mindenütt a helyzet megkövetelte szintre emelked­jék. Gyeues László szövőgyár A Hazai Fésűsfonó és Szövő­gyár kistarcsai gyáregysége pontról pontra végrehajtja a még tavaly decemberben ösz- szeállított takarékossági intéz­kedési tervet. A tervben töb­bek között szerepel a hulladé­kok mind nagyobb mértékű feldolgozása is. 1975-ben ez ideig mintegy 170 torma hulla­dék került felhasználásra: ter­mészetesen ez nem jelenti azt, hogy gyengül termékeik minő­sége. II. ÉVFOLYAM, 246. SZÄM 1975. OKTOBER 19., VASÁRNAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom