Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-19 / 246. szám
a nők világkongresszusa Elutazott a magyar küldöttség Október 20-án, hétfőn Berlinben kezdi meg tanácskozásait a nők világkongresszusa. Szombaton reggel utazott el Budapestről a magyar küldöttség. A nőtársadalom valamennyi rétegét képviselő delegációt Erdei Lászlómé, az MNOT elnöke vezeti. Velük utaztak el a világkongresszusra a közéletben betöltött szerepük alapján meghívott magyar vendégek: Raj fai Sarolta, az országgyűlés alelnöke és Duschek Lajosné, a SZOT titkára. Gyártásfejlesztés importanyág helyett A takarékosság első, de jelentős eredményei a Mechanikai Művekben A Mechanikai Művek az anyag- és energiatakarékosságról szóló párthatározat szellemében dolgozik. Az év elején kialakított vállalati takarékossági terv nyomán születő intézkedéseknek máris megmutatkozik az eredménye. Az idén összesen 10 millió forint megtakarítást terveztek. Az év első hét hónapjában ebből. már több mint 7 milliót teljesítettek. Legjelentősebb eredményt az anyaggazdálkodásban, érEmelet TT ol vannak már az Er- dei Ferenc által — a „Magyar város”-ban — oly’ tömör világossággal osztályozott mezővárosi parasztházak és sorházak!? Meghúzódnak még a városszélen, keskeny utcácskák csendjében, tudva tudván, hovatovább régi emlékké válnak. Ne vitassuk — de csak most! —, hogy a mai lakásépítés teremt-e szépséget, vagy csupán kényelmet kínál, de a tényt vegyük tudomásul: a községekben is sorra magasodnak az emeletes lakóházak, Cegléden meg a Széchenyi utcában ezekben a hetekben ölt végleges alakot, képet, az a szalagház, amelynek igencsak akad szemlélője a városbeliek közül. Lévén, hogy ez újdonság, a valamikori mezővárosban ilyet még nem láttak. E csodálnivalótól nem esik el a szomszédvár, Nagykőrös sem, mert ott csakugyan emelnek hasonló épületet — így a múzeummal szemközti részen, s ahogy a ceglédiben, ebben is 92 lakás lesz —, ám rögtön hozzátehetjük: igaz a szólás, pun- den csoda három napig tart Nézegették az ecseriek is a lakásszövetkezeti háromszintesre növekvő új otthonokat, a község egy darabjának emeletessé tételét. Ám ahogy másutt, úgy itt szintén gyorsan rájöttek: nincs ebben semmi érdekes, manapság ez az ésszerű, a gazdaságos, az olcsóbban közművesíthető, az állam által nagyobb kezvezmény- ben részesített építési forma. Az meg csak természetes, hogy ezekben a házakban ismeretlen az egyetlen lakószoba... Természetes? De hiszen Ecseren — nem eldugott településről van szó! — a lakásoknak majdnem a fele ma is egyszobás, tizenöt esztendővel ezelőtt pedig nyolcvan százalékuk még ilyen volt! "Dátran örvendhetünk a nagyobb kényelmet nyújtó, tágasabb, jobban felszerelt lakásoknak, s főként a községekben, hiszen a városokban az emelet azért már természetes. Csakhogy ez a természetesség kizárólag a tárgyi alakra, megjelenésre értendő, mert — s erről a tanácsi szakigazgatásnak gazdagok a tapasztalatai — ezeken az új lakótelepeken, házakban az emberi kapcsolatok korántsem „emeletesek”. Mire gondolunk ? Arra, hogy a megváltozott, korszerűbb körülmények nem hozzák magukkal automatikusan az életmód változását — amit például a szabálysértési eljárásokból világosan kiolvashatunk —, s a szalag- és sávházakban, az új lakótelepeken, a községek emeletes, telepszerű elhelyezésű lakóházaiban élők még nem tudták megteremteni a maguk mikroklímáját. Ezeknek az új településrészeknek, körzeteknek tanácstagjai sűrűn panaszkodnak: kicsinyes ügyekkel bajlódnak, miközben nem sikerül egyetlen épkézláb akciót sem szervezniük. Köznapi bosszúságok? Igen, s mennyi! Az összeszokott, egymást jól ismerő emberek kisebb közösségeiben ugyanis az íratlan szabályok tisztelete legalább annyira kötelező, mint az írottaké. Ám ezeken a most formálódó településdarabokon az egymást nem ismerő, s olykor megismerni sem akaró emberek közösségeiben ezernyi csip-csup ügy borzolja az idegeket. Olyasmi, hogy valaki megszokta, kilöttyenti a használt vizet a konyhaajtón, s ezt teszi most is, csak éppen a második emeletről...! Vannak, akik a szemetet egyszerűen a lépcsőházba szórják, úgy hallgatják a rádiót, a televíziót, mint a tágas kert övezte házban. Azután a gyerekek! Senki nem igazítja útba őket, mit lehet, s mit nem, s ezért a lépcsőházat is játszótérnek nézik, az ablakokat pedig csúzlik lőtte kövek céltáblájának. A parányi ügyeket, dol- gokat említettük szándékosan, annak érzékeltetéséül, hogy ilyesfajta gondokon egy érettebb kis közösség — amekkora egy lakóházé, szerényebb lakótelepé — gyorsan túljutna. Nyíltságával, erkölcsi szigorúságával, az együttélés szabályait felrúgok figyelmeztetésével. Az emeleteket benépesitők azonban dühöngenek és azon törik a fejüket, hogyan tudnák a másik kellemetlenkedését viszonozni... Jobb esetben a nagy- nehezen kötélnek álló tanácstag békebíróskodik — s mint egyikük mondta, „kivívja ezzel a közutálatot” —, megpróbál rendet tenni ott, ahol e rendet mindenki a saját szája íze szerint értelmezi, s követeli meg. S akkor még hol vannak a nagyobb zökkenők! A lakásszövetkezetek belső vitái, a költségek örökös újraelosztása és felemelése, a közös helyiségek ismétlő- cjő tönkretétele és rendbe hozatala — a levert lépcsőházi világítótestek, a betört ablakok, a sarkából kiforgatott kapuk javítása pénz, s nem is kevés — az épületeket körülvevő törmelékhegyek ... Mielőtt megriadna az olvasó, milyen apokaliptikus képet tárunk elé, írjuk le gyorsan: a beilleszkedés szinte elkerülhetetlen nehézségei ezek. Nem az a baj, hogy vannak — bár mennyiségük kisebb lehetne —, hanem az, milyen lassan tűnnek el. Mert nagyon araszoló léptekkel mozognak ezek a közösségek, s igaza van a nagykőrösi városi tanács egyik vezetőjének, amikor kijelenti: a tanács csak a tulajdonjogot törvényesíti, de közösségteremtésre nem képes. Azt a nagyon egyszerű igazságot kell kimondanunk, hogy az emeleteken lakóknak maguknak kell a saját életüket, szokásaikat, rendjüket, együttélési gyakorlatukat átalakítani. Hozzáigazítani a többiekhez, tisztelve írott és íratlan szabályokat, s még azt is, ami rendelkezésekbe, szokásjogba nem foglalható, de kiszakíthatatlan része a normális emberi magatartásnak. Az emeletek már állnak, de csak a panelek, blokkok jóvoltából. A tudat szintje sem maradhat a technika teremtette magasság alatt. Mészáros Ottó tek el. Az egész évre tervezett 4 millió forintból már július végéig több mint 3 milliót teljesítettek. Ennek alapja a gyártásfejlesztéssel megoldott importanyag-kiváltás, a sárga- és vörösréz-megtakarítás és a gondos anyagnorma-felülvizs- gálat volt. Az ésszerű energiagazdálkodással, a gáz, tüzelő- és fűtőolaj, valamint a villamos energia felhasználását csökkentették; hét hónap alatt több mint 2 milliós megtakarítást értekkel az egész évre tervezett 3 millióból. Az év végéig 3 millió forintos megtakarítást kell elérniük a közvetett költségekből is. Erre minden reményük meglehet, hiszen már július végén jóval a 2 millió fölött jártait. A takarékosság égjük igen fontos módja a munkaidő jobb kihasználása, a munka jobb megszervezése. A Mechanikai Művek ebben is jó eredményeket mondhat magáénak. Míg tavaly az év első hét hónapjában az állásidő 10,5 ezer óra volt a vállalatnál, addig az idei év azonos Időszakáiban már csak 4 ezer. A csökkentés több mint 60 százalékos. A Mechanikai Művek a takarékossági szempontok figyelembevételévei új szolgáltatást is bezevet, amellyel gyorsabbá, könnyebbé válik a régi, használt kályhák cseréje. Az új szolgáltatás a közüle- tek részére az egész országra, a lakosság részére pedig egyelőre Budapest és Pest megye területére terjed ki. Lényege, hogy csereigényt a gyárnál levélben kell bejelenteni, a Műveknél célfuvarokat szerveznek, elviszik a régi kályhákat, s egyúttal rögtön beszerelik a kívánt, s az igénylésben megjelölt típust. Az új akció várhatóan mintegy 30—40 ezer olaj kályha-tulajdonost érint. Közülük a legtöbben régi típusokat üzemeltetnek, használatuk rendkívül gazdaságtalan, hiszen egyes részegységek elkoptak, rozsdásodtak, s így olajfogyasztásuk lényegesen megnövekedett. A szolgáltatást várhatóan 1976- tól az egész országban igénybe vehetik majd a magánfogyasztók is. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM ARA 1 FOKI XT '11975/OKTÓBER 19., VASÁRNAP Önkéntes segítőkben nincs hiány Gyors betakarítás — lassú talajelőkészítés Az utóbbi néhány csapadékos nap ellenére kedvezett az időjárás az őszi határban szorgoskodóknak. A mezőgazdasági munkákat összehangoló megyei operatív bizottság értékeléssé szerint a betakarítást megfelelően szervezték a gazdaságok, sőt ha i aiz átvétel lehetővé tenné, még nagyobb ütemre is képesek lennének. Segítő kezekben sincs hiány; a megyei ügyeletén kétezemyi önkéntest tartanak számon; igénybevételüket azonban még nem kérték a gazdaságok. A 6900 hektáros burgonyatermőterület 97 százalékáról szedték fel eddig a gumókat, biztos helyre került a napraforgó kilenctized része, a cukorrépának több mint fele, s a kukorica területének 60 százalékán vonultak végiig a gépek. Vége felé tart a szüret, már csak kevés kövidinka, olaszrizling és hárslevelű érik a tőkéin. Kilencvenöt százaléknál tart a gyümölcs&zedés. Hogy a zöldségkertészek nyugalma indokait-e — a termés 35—40 százaléka még a földben van — azt végső soron az időjárás dönti el, mindenesetre megnyugtató, hogy a kisebb fagyokat jói álló gyökérzöldségen és téli káposztán kívül mást nemigen lelni a szabad ég alatt. Sajnos, korántsem Ilyen kedvező a megyei helyzetkép a szántás-vetésben. Az ősziek termőterületének 83, a tavasziaknak csak 18 százalékát szántották fel a közös gazdaságok. A 62 ezer hektáros búzaterület felén került földbe a mag, pedig a szakemberek szerint az optimális vetési idő október 20-ig tart. A jövő évi termés szempontjából tehát nem közömbös, mennyire gyorsítják e munka iaa* ■ MBS Az AI ági Állami Gazdaság egy 509 holdas kukoricatábláján a hét elején kezdték meg a betakarítást, majd a szárzúzóik követik. ütemét, ügyelve a jó termés másik alapvető feltételére, a magágy gondos előkészítésére. A beérkező jelentések szerint továbbra is a ráckevei járás és a nagykőrösi termelőszövetkezetek vannak elmaradva, de megyeszerte változó a kép. Az operatív bizottság ügyeletén több gazdaság bejelentette, hogy a munka gyorsítására szükségük lenne nagy teljesítményű ekés traktorokra, vetőgépre, továbbá szállító járművekre. A csötörő gépeket a böngészőik, Ezért az operatív bizottság kéri; azok a gazdaságok, amelyek végeztek a vetéssel és a talajelőkészítéssel, ajánlják fel segítségüket Ugyancsak fontos lenne a jobb együttműködés a kukoricatermesztő gazdaságok között a szárítókapacitás teljes kihasználásiára, mert a termény magas nedvességtartalma több helyütt fékezi az átvétel, s ezzel a betakarítás ütemét 11 K. Gy. A. Az alkoló kezdeményezés kibontakoztatáséra Fiatal értelmiségiek versengése Pest megyében A KISZ Központi Bizottsága, a Magyar Tudományos Egyesületek Szövetsége éjs a Szak- szervezetek Országos Tanácsa idén is meghirdette a fiatal műszakiak és közgazdászok vetélkedőit. E versenymozgalomnak már jelentős hagyományai vannak Pest megyében is. A vetélkedés kiváló lehetőséget ad a résztvevőknek, hogy megkönnyítsék bekapcsolódásukat a termelésbe, ötleteik, elképzeléseik megvalósítása pedig üzemük előrelépését, fejlődését szolgálja. A versenyfelhívás nagy visszhangra talált Pest megyében, szinte valamennyi jelentős nagyüzem fiataljai beneveztek. A Nagykőrösi Konzervgyár, a Gödöllői Humán Oltóanyagtermelő és Kutatóintézet, a Szentendrei Papírgyár, a DKV, a DCM, a Csepel Autógyár, a PEMÜ és még több — összesen 11 — nagyüzem fiataljai mérik ösz- sze erejüket. Október a helyi, üzemi és gyári, november vége pedig az ágazati vetélkedők hónapja. Tavasszal rendezik az országos versenyt. A fiatal műszakiak és közgazdászok vetélkedője tehát a közeli napokban kezdődött. Valamennyien bíznak a továbbjutásban. IGV, vasadi gyáregység Megkezdik az írógépgyártást Kooperáció a svájci Hermes-céggel Az Irodagépipari és Finommechanikai Vállalat — ismertebb nevén az IGV — vasadi üzemében új gépeket szerelnek az új csarnokban, a leendő présüzemben. Ebek az első fecskék, folyamatosan érkeznek majd a többiek is, hogy januárban aztán megindulhasson a termelés. Mit is fognak gyártani itt? — Egy svájci cég termékét: Hermes táskaírógépeket — mondja Grőb Ferenc művezető-helyettes. — Mégpedig a következőképpen: tíz éven át évi 60 ezer írógépet készítünk, majd kiszállítjuk a svájci Yvédőn városkába, ahol a Hermes cég működik, s onnan történik az értékesítés. — Mi lesz a jelenlegi termékükkel, a Ratus A—20 pénztárgépekkel? — Az IGV kecskeméti gyáregysége készíti tovább őket. Jó kis masinák ezek, nem véletlenül veszik szívesen külföldön is: az évente gyártott 14 500 darabnak 70 százalékát exportálja a vállalat, a többi a hazai ABC-áruházakba kerül. — Abból kiindulva, hogy á gyáregységnek eddig nem volt Henger nyomán aszfaltos út Penctől Hádig egészen a 6-os kilométerkőig új portalanított burkolatot kap az országút. A KPM Közúti Igazgatóságának váci útmes- tersége először bitumenréteget húz az útra, s ezt szórják be apró, zúzott kővel. A munka befejezés előtt álL présüzeme, arra következtetek, présmunkásokat sem foglalkoztattak. Hogyan lesz ezután? — A présüzemben 60 új munkásra lesz szükség, s mivel ez betanított munkakör, így nők is elláthatják. A környező községekből toborozzuk a munkaerőt, negyvenet már fel is vettünk. Egyébként a teljes dolgozógárdánkat át kell képeznünk, ami szakaszosan, az új gépek, berendezések üzembe helyezésével egyidejűleg történik. A gyáregységről tudni kell, hogy megszületését a vasadi Kossuth Szakszövetkezet" anyagi áldozatának is köszönheti: a szakszövetkezet építtette a gyártócsarnokokat, és ő fedezi az üzemelés rezsiköltségeit Most az új, 1609 négyzetméteres présüzem is ily módon került tető alá. < — Az első négy darab csehszlovák présgépet rövidesen követik a többiek, részint újak, részint használtak a Hermes cégtől — magyarázza Fodor Béla, a gyáregység pártalapszervezetének titkára. — Az év végéig összesen 75 millió forint értékű gyártóberendezést kapunk, a termék- váltás fokozatosan történik, a jövő év második felétől már kizárólag írógépet fogunk gyártani. Ny. É. Gárdos Katalin felvétele Dr. Biró József, külkereskedelmi miniszter tegnap Tokióba érkezett, a magyar-japán kereskedelmi és hajózási egj'ezmény aláírására. Hantos János, a Magyar Vöröskereszt főtitkára tegnap, mint a Magyar Vöröskereszt delegáció vezetője Genfbe utazott, a Vöröskereszt Társaságok Ligája 33. kormányzó- tanácsi ülésére. 1
