Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-02 / 231. szám
\ 1975. OKTOBER 2., CSÜTÖRTÖK 'xJlídan i~ >l E=í I I Elismerés a legjobbaknak A Budaörsi Nagyközségi Tanács a közelmúltban jubileumi emléklappal ajándékozta meg mindazokat, akik e terület politikai, társadalmi életében, a községfejlesztési célok végrehajtásában kiemelkedő munkát végeztek. A tetszetős emléklapot dr, Csakmag Györgyné nagyközségi tanácselnök elismerő szavak kíséretében adta át az arra érdemes lakosoknak, valamint a Budaörsön működő gazdasági egységek, intézmények vezetőinek. Politikai tevékenységükért huszonnyolcán vehették át a megtisztelő emléklapot. Közöttük találjuk Oszvald Ernőt, a nagyközségi pártbizottság titkárát, áld 1973 óta látja el nagy hivatásszeretettel megbízatását. Lutár Imre és Garami Tivadar is a jutalmazottak között található: a nagyközségi I-es és II-es pártalapszervezet titkárai is odaadással végzik tevékenységüket. Bodor Já- nosné, a pártbizottság köz- művelődési bizottságának vezetője munkakörét évek óta eredményesen látja el; Imre Sándor pedig, mint vezetőségi tag a „Budaörs tisztaságáért” mozgalomban működött közre eredményesen. Tanácstagi munkáért harmincegyen, társadalmi, tömegszervezeti, kulturális, valamint a sportéletben kifejtett tevékenységükért nyolc- vanan kapták meg a jubileumi emléklapot. Nehéz volna valamennyiüket felsorolni. De így is hadd említsük meg Bandur Elemér iskolaigazgatót, Farkas Jenőt, a tanácsapparátus régi tagját, valamint Horváth Gyuláné és Bottyán Istvánná nevét, akik a társadalmi és családi ünnepségek rendezésében 1950 óta eredményesen tevékenykednek. Említésre méltó, hogy a gimnázium KISZ-szervezetének, a Szilágyi Erzsébet és a Dózsa György úttörőcsapatnak, valamint a kisegítő iskolának a gyakorlati, közösségi munkáját is emléklappal jutalmazták. Lénárt József Budaörs ★ Jóleső érzéssel olvastuk budaörsi tudósítónk szerkesztőségünkbe küldött sorait. Már korábban c rovatban beszámoltunk arról, liogy a széles körű társadalmi összefogás eredményeként miként változik Budaörs arculata. S azok, akik élenjárnak ebben a munkában — tanácstagok, közintézmények vezetői, szocialista brigádok tagjai — szabad idejüket feláldozva szervezik a különböző társadalmi munkaakciókat a közös cél érdekében. Hiszen jól tudják: összefogással, egymást segítve sokkal könnyebben célt érhetnek. Mentsük meg értékeinket! A ceglédi turini százas kör — amely a Kossuth Múzeum keretén belül működik — a közelmúltban felhívással fordult tagjaihoz. Körlevélben kérték az érdekelteket arra, hogy az eddigieknél is hatékonyabban támogassák munkájukat: a Kossuth-kultusz ápolásán kívül fontos feladatnak tekintik a város történetével kapcsolatos emlékek felkutatását, megőrzését. Jól tudjuk, hogy a régi földszintes házakat Cegléden is lebontják, s helyükbe újat építenek. így sok helyen a feleslegesnek vélt „kacatokat” kidobják, s az értékes régészeti emlékek tönkremennek. Pedig megóvásuk valemeny- nyiünk közös érdeke. Ebben a törekvésünkben sokat tudnának segíteni a baráti kör tagjai. Példaként szolgálhat Hidvégi Lajos és Pataki Ferenc pedagógusok tevékenysége: a földmunkák során előkerülő régészeti leleteket átadták a múzeumnak. Farkas László pedig a ma már feleslegessé vált paraszti munkaeszközöket, használati tárgyakat bocsátotta a közösség rendelkezésére. Maczelka Tibor Cegléd Az ellenőrzés közös érdek Az utóbbi időben örömmel tapasztaltam: a közúti forgalomellenőrzést már egyre kevesebb gépjárművezető tekinti felesleges zaklatásnak. Jó né- hányukkal beszéltem már, s egyöntetű véleményként állapították meg: éppen a becsületes, szabályosan közlekedők érdeke kívánja meg az eddigieknél is nagyobb megértést. A közúti szabálysértőket pedig szigorúan meg kell büntetni. Jó lenne, ha minél gyakrabban tartanának ilyen jellegű ellenőrzéseket. Véleményem szerint csakis így javulhat a baleseti statisztika. Kelemen János Gödöllő Virágoskert a Fő úton Ügy hiszem, bőven akad még tennivalónk Tököl szépítése terén. Ez valamennyiünk közös érdeke. Tanácstagi körzetemben a minap lezajlott értékelés alapján ifjú Bednanics Mátyás, Fő út 35. szám alatti lakos portája nyerte el a Tiszta udvar, rendes ház címet. Ügy hiszem, e ház környékét, annak szép virágoskertjét mindnyájunknak érdemes megtekintenünk. Elsősorban mégis azoknak ajánlhatom, akik eddig keveset tettek környezetük barátságosabbá tételéért. * Bundies Péter Tököl Szerkesztői üzenetek M. J., Pilisvörösvár: Az Országos Találmány Hivatal kérésünkre kivizsgálta * az ügyet. Az eredményről Róth Róbert osztályvezető levélben tájékoztatta szerkesztőségünket. A jogszabályok értelmében ilyen jellegű szerződést csak a Külkereskedelmi Minisztérium által kiadott export-import engedély birtokában lehet kötni. Műszaki megoldások külföldi értékesítésével olyan külkereskedelmi vállalatot kell megbízni, amely licenciaértékesítési joggal rendelkezik. A tájékoztatás szerint e címek már az ön rendelkezésére állnak. M. Z.-né, Monorl-erdő: Teljes mértékben együttérzünk önnel. Az ügyet kivizsgáljuk, a panasz eredményéről részletesen beszámolunk Postabontás rovatunkban. I. M., Veresegyház: A panaszt megküldtük kivizsgálásra az illetékes hatóságnak. Annak eredményéről természetesen önt is tájékoztatjuk. Nem hittem volna... w Érdekes dolog: szerkesztőségi postánkban már eddig is több olyan levéllel találkoztunk, amelyet országhatárainkon túlról küldtek. Korábban, közöltük fiatal, magyar húsipari szakember érdekes beszámolóját; mongóliai tapasztalatairól írt részleteket De i: jpr-^ífTrrrT] említhetnénk a Német Szövetségi Köztársaságban zenélő fiatalembert — oda köti szerződése —, aki lapunkon keresztül mondott köszönetét egykori ceglédi pedagógusainak. Most pedig az Egyesült Államokból kaptunk levelet. A feladó: Paul Lucas Anderson — azaz Klinyecz Pál Lukács —, aki az Illinois állambeli Danville-bői keresett fel soraival bennünket. A következőket írta: „Tizenkilenc esztendővel ezelőtt sajnos hűtlenül, kalandvágyból elhagytam szülőhazámat, Magyarországot, s idegen állampolgárrá váltam. A közelmúltban itthon jártam, az egykor oly ismerős tájakon, s ez a viszontlátás nem múlt el bennem nyomtalanul, ta- gedjék hat meg, hogy beszámolják minderről Ünoanek. Keresztül-kasul beutaztam Magyarországot. Ürömmel tapasztaltam azt a nagyfokú fejlődést, amelyet szülőhazam az elmúlt két évtized alatt — távozásom óta — megtett. Uj ipari üzemek jöttek létre, a mezőgazdaságban pedig az egykori nadragszíjparcellákat felváltották a korszerű körülmények között gazdálkodó termelőszövetkezetek és állami gazdaságok. Meglepődve tapasztaltam azt is négyheti tartózkodásom alatt, milyen rohamosan megnövekedett a személygépkocsik száma, s az utak forgalma. De hadd mondjam el azt is, hogy véleményem szerint a közutakon tapasztalható fegyelem — járművezetőkre és gyalogosokra egyaránt vonatkozik ez a megállapítás — nem megfelelő. Talán szigorúbb ellenőrzésekkel javítani lehetne a helyzeten. Megnyugvással tapasztaltam azt is, hogy milyen fejlettek, értelmesek a mai magyar fiatalok. Mindig készséggel útbaigazítottak, udvariasan közölték, mit, merre találok. Sajnos az Egyesült Államokban ridegebbek egymáshoz az emberek. Magyarországon jól élnek. Eleiemben nincs hiány, hiszen magam is tapasztaltam, hogy a kenyér egy részét eldobják vagy az állatokkal etetik meg. Néha a rossz minőség is oka: Például Pest megye északi részén jártam; jó lenne, ha a szobi kenyérgyár egy kicsivel ízletesebb, finomabb kenyeret sütne. Nagy megnyugvással távoztam Magyarországról. Megvallom, egy kicsit fájt a szívem. Nem hittem volna két évtizeddel ezelőtt, hogy az ország ilyen nagyarányú fejlődésen megy keresztül. Az Egyesült Államokba visszatérve mindenkinek nyugodt lelkiismerettel ajánlom majd: ha jól akarják érezni magukat, töltsék szabadságukat magyar földön.’* Lakihegyi huzavona egy faház körűi Közös ígéret: október végén megnyílik az új élelmiszerbolt Az alábbi eset egyértelműen bizonyítja: nem lehet különbséget tenni kis és nagy „ügy” között, hiszen a kettő szorosan összefügg egymással. S mindezt miért mondjuk? Konkrét eset kapcsán: egy faház felállítása körüli huzavonát sokan még elintézhetnének egyszerű kézlegyintéssel. Ha viszont ugyanezen a íanázon múlik egy csaknem ezerfős település megfelelő élelmiszerellátása, nyomban másként fest a dolog. Ezer ember ügye Szigetszentmiklós 40-es számú körzetének tanácstagja, Temesfői László felkereste szerkesztőségünket, s a segítségünket kérte. Tudomásunkra hozta: körzetében, Lakihegyen — amely közigazgatásilag Szigetszentmiklóshoz tartozik — csaknem ezer ember ét, s egyetlen élelmiszerboltban, a •• Nyugat-Pest -megyei ÉLelmiszer-kiskereskt delmi Vállalat 203-as számú üzletében vásárolhatnak. De sajnos olyan állapotban található a bolt, hogy bármelyik pillarfat- ban összedőlhet. Az áldatlan helyzet megszüntetése érdekében kérte közbenjárásunkat. A helyszínen megbizonyosodhattunk áriról: Temesfői I ászló szavai a bolt állapotát illetően teljes mértékben megfelelnek a valóságnak. Az eladótérben alaposan megrepedt mennyezet fogadja a vásárlókat, s ha esik az eső, nyomban beázik a helyiség A rak- tárrészt szükségmegoldásként tavasszal aládúcolták, s itt — mivel a mennyezet néhány helyén már foltszerűen beszakadt — a nádíedél is látható. Ezért nem lehet különösebben csodálkozni Varga Lajosáé boltvezető szavain: — Ügy kell az embereket kiszolgálnunk, hogy közben félszemmel a mennyezetet nézzük. Szinte már félünk, mikor szakad ránk. Rendkívül nehéz ilyen körülmények között dolgoznunk. Pedig nem ritka az olyan hónap, amikor havonta 300 ezer forintot forgalmazunk. Közös megoldás Ezek után azt próbáltuk ki- kidem'teni, mit tesznek az illetékesek a helyzet javulása érd elvében. Megtudtuk: már korábban tettek megelőző lépéseket, ám a megnyugtató megoldásig még nem jutottak el. Mi is történt valójában? Amit feltétlenül tudni kell: az élelmiszerbolt a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának lakihegyi telepén található, s a , helyiség is az ő tulajdonuk. A Nyugat-Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzemelteti, és látja el. Hallgassuk meg az érdekeltek véleményéi Németh Vilmos, a Nyugat- Pest megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat üzem- gazdasági osztályának vezetője az alábbiakról tájékoztatott: — A bolt az egyik gazdasági épület sarkában áll. Az állaga' annyira tönkrement, hogy helyrehozni, renoválni már lehetetlen. Június elején felkerestük a Kertészeti Egyetem Tangazdaságának II-es számú halásztelki kerületét — idetartozik a lakihegyi rész is — s a vezetőkkel megállapodtunk abban: mi veszünk egy 6Ó0 négyzetméter alapterületű faházat a hozzávaló anyagokkal, ők pedig felállítják az építményt, s elvégzik a szükséges szakipari munkát is. A bolt berendezése természetesen a mi dolgunk lesz. Az egyezséget követően megvásároltuk a faházat — ez már legalább három hónappal ezelőtt megtörtént —, de a felállítás mind a mai napig várat magára. Fogalmunk sincs miért Jön az esős évszak. gyors cselekvésre van szükség, mert az épület életveszélyes, az emberek ellátásáról pedig gondoskodni kell. Már arra gondoltunk, hogy a Javszer faházfelállító részlegéhez fordulunk... Segítség? Szőke János, a Kertészeti Egyetem Tangazdasága Il-es számú halásztelki kerületének vezetője a következőket mondotta: — A legfontosabb, .amit tisztázni kell: mi önként felajánlottuk, hogy segítünk e probléma megoldásában, hiszen ez nem elsősorban a mi feladatunk. Ezer ember ellátásáról van szó; közülük tizenhárom lakihegyi család a mi gazdaságunkban dolgozik. Amikor megállapodtunk az élelmiszerkiskereskedelmi vállalattal a faház ügyében, joggal számítottunk arra: a lakihegyiek is szívükön viselik az új bolt megnyitásának sorsát, s társadalmi munkával segítségünkre lesznek az alap betonozásában, árkok ásásában. Anyagot, munkagépet egyaránt rendelkezésükre bocsátottunk, de az azóta eltelt időszakban minimális mennyiségű betont dolgoztak be. Ilyen gyenge munkaintenzitással nehéz eredményt elérni. Most már nem várunk tovább, saját dolgozóinkkal felállítjuk a íahá- zat... Közöltük Temesfői Lászlóval Szőke János észrevételeit. Nem értett egyet azokkal. — Azért nem tudtunk több munkát végezni. mért az anyag- és gépellátás nem volt folyamatos. Az emberek aktivitásában szerintem most sincs semmi hiba, csak kedvüket vesztették. Ezt egyébként a másik tanácstag, Kiss Lajos is bizonyíthatja. Naplót vezettem. amelynek tanúsága szerint július 13-án dolgoztunk utoljára a helyszínen. Minél előbb A vita folytatásának nincs értelme. Ami viszont tény: egyik fél sem tett kezdeményező lépéseket a másik felé. Amikor a helyszínen jártunk, örömmel tapasztaltuk: a gazdaság lakihegyi telepe karbantartó gépműhelyének dolgozói folytatták a korábban félbehagyott alap zsaluzását, illetve betonozását. Mészáros Lajos, a lakihegyi telep gépesítésvezetője, és Temesfői László pedig a helyszínen közösen megállapodtak: egymást segítve azon lesznek, hogy minél előbb felállítsák a faházat. A határidőről is szó esett. Mészáros Lajos erről így beszélt: — Nyugodtan kijelenthetem, xhogy e hét szombatján felállítjuk a’faházat. Persze, jó lenne. ha Temesfői Lászlóék — körzetüket mozgósítva —, segítenének a vízcsőárkok kiásásában. A villanyt mi szereljük be. Temesfői László sem késett a válasszal: — Ti szombatra felállítjátok a faházat, mi pedig az utcabeliekkel ugyanerre a napra kiássuk a vízlevezető árkokat. Ha egymagám csinálom meg, akkor is kész lesz... S megállapod talc abban, hogy legkésőbb október végén mindenképpen meg kell nyílnia az új lakihegyi élelmiszer- boltnak. Kíváncsian várjuk a további fejleményeket. Annál is inkább. mert az érdekeltek most már valóban a huszonnegyedik órában szánták el magukat a határozott cselekvésre. Falus Gábor HN30CRO BUDAPEST 0^°n , 2°:33 Í'O^eu'S' 'rfSS****' a roevö ^ 9 oe' áeW \jb s&f'é
