Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-16 / 243. szám
Megelevenednek az emlékek... Biczó Ambrus esizmadia- misster felidézi a századforduló éveit. Rózsik József felvétele kőn vitték az árut az inasok. A korszerűbb műhelyek a harmincas években már kezdték használni a csizmasz'állító kocsikat. Távolabbi helységekbe már kocsin, vásározóládákban vitték a csizmákat. Egy- egy vásárba rendszerint 40— 60 pár lábbelit vittek, s gyakran el is kelt valamennyi. A körösiek mintegy 100 kilométeres körzetbe jártak vásározni. Legjobb helyek közé tartozott Kunszentmiklós, Fülöp- szállós, Izsák, s a távoli Vác is, ahol igen keresett volt a körösi csizmadiák áruja. A vásárba rendszerint a mester és felesége szekerezett el, s magukkal vittek egy-két inast is, hogy a sátor körül vigyázzák a kirakott portékát. A vásárban meghatározott helyet foglalhattak el a körösi csizmadiák. Az volt a szokás, hogy a legjobb helyre a helybeliek kerültek, innen számítva olyan sorrendben verhették fel a sátrakat, hogy a messzibb községekből, városokból érkezők távolabb helyezkedhettek el. SZÁZADUNKBAN a csizma viseletében is mindinkább hódított a divat. A húszas évekig még széltében hordták az oldalvarrott, fordítós csizmákat, ezeket mindkét lábra fel lehetett húzni. A gazdák, hogy egyenletesen koptassák a lábbelijüket — naponta cserélték lábukon az azonos formájú csizmákat. A húszas években viszont már egyre inkább elterjedt a kétlábas csizma, amely azon kívül, hogy hasznosnak bizonyult, külcsínben is túltett a régi divatún. Novák László FÉRFIAK DALÁRDÁJA Sikeres évtizedek KIÁLLÍTÁS A MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN Ebéd a mesternél Csizmadiák a századfordulón Hetente négy pár lábbeli AZ IDEI múzeumi és műemléki hónap során új szer- rendezvényre került sor az Arany János Múzeumban: Biczó Ambrus nyugdíjas csizmadiamester visszaemlékezéseiből a hallgatóság megismerhette városunk egyik legfontosabb kézműiparának, a csizmadiamesterségnek sajátosságait. Mint Horváth Zoltán, „Egy mezőváros céhes ipara” című könyvében részletesen leírja, Nagykőrös városában a céhes ipar a XVI. század időszakára vezethető vissza, amikor a várossá szerveződés olyan fokot ért el, hogy számos mester talált megélhetést, s a kontárok és a kereskedők ellenében érdekvédelmi közösséget alkotva, megszervezte a kézműipart. A céhes ipar felvirágzása szervesen összefügg a mezővárosi fejlődéssel, amely a török hódoltság idején lendült fel. Ekkor a Nagykőrös környéki kisebb települések lakossága a nagyobb biztonságot nyújtó város árkai között lelt menedéket. A népesség ugrásszerű növekedésével egy időben nőtt Nagykőrös határa is; az elnéptelenedett települések sorra beolvadtak a városba, illetve bérleményként vették azokat használatba a helybeliek. A mezőgazdasági termeléshez szükséges volt az a tevékenység, amely fontos szerszámokat állított elő. Ehhez hasonlóan jelentős volt a kézműipar is, különösen a csizmadiamesterség. Mint az Arany János Múzeum kiállításán megtekinthető pecsétnyomó is tanúsítja, a csizmadiák céhe 1698-ban alakult meg Nagykőrösön. Ebben az esztendőben már 33 céhmestert tartottak nyilván, s számuk évtizedek során gyarapodott: 1782-ben 53, 1805-ben 114, 1829-ben 158, s a céhes világ utolsó évében 220 mestert említenek. A gyáripari termelés fellendülése megpecsételte az egykori feudális termelési igényeknek megfelelő céhrendszer sorsát. 1872-ben az Ipartársulás, majd az Ipartestületek vették át feladatát. Alapjában azonban a( kézműipar sok régi vonást tovább örökített. A műhelyeken belül a képzett mester irányította, szervezte a munkát, ö szerződtette a ta- noncnak jelentkező, a mesterségre alkalmas ifjakat, s ő fogadta fel a segédeket is. Egyik legfontosabb dolga a nyersanyag beszerzése volt. Nagykőrösön igen számottevő volt a tímáripar. A sok mester közül a legjobb minőségű bőrárut a néhai Kovács József tímár készítette. A körösi csizmadiák csak részben tudtak nyersanyagot helyi forrásból beszerezni. A csizmadiamester főbb munkái közé tartozott a csizmafazon kiszabása. A kész csizmát minősége, alakja, tartóssága alapján ítélték meg a vásárlók. A MŰHELYBEN szigorú hierarchia alakult ki, amely még századunkban is fennállt. Az inasnak, illetve a tanonc- nak mindenki parancsolt, mester és segédek egyaránt. Az első évben a csizmadiamesterséggel szinte nem is foglalkozott. A mester háza körül kellett serénykednie, vagy a határbeli szőlőben dolgozni. A második esztendőben viszont már alig hagyhatta el a műhelyt, el kellett sajátítania a mesterséget. Biczó Ambrus a Szondy-féle csizmadíaműhelyben tanulta ki a szakmát. A felszabaduláshoz szükséges vizsgaremeket (csizmát) egy másik, arra kijelölt műhelyben készítette el, s miután bemutatta a vizsgabizottságnak, megkapta a felszabadulólevelet. Az újdonsült segédet a mestere ebéden látta vendégül, s nagy dicsőségére vált, hogy a mester mellett ülve fogyaszthatta el az ételt. Különösen nagy szó volt, ha a mester felajánlotta újdonsült segédjének, hogy továbbra is dolgozzon műhelyében. A segédnek hetente négy pár csizmát kellett készítenie. Egy jól dolgozó műhelyben 3—4 segéd, s ugyanannyi inas tevékenykedett. Egy ilyen műhelyben idényben, augusztus közepétől január végéig több mint ezer pár csizmát készítettek. A PIACKA rendszerint vállon cipelhető, úgynevezett csiVárosunkban már a múlt században is több dalárda alakult a magyar dalkultúra ápolására, közülük egy; az Arany János Művelődési Központ férfikara ma is szorgalmasan tevékenykedik. Ez a kórus 92 esztendővel ezelőtt, 1893-ban, Polgári dalkar néven alakult 18 taggal, zömében iparosokból, Papp József karnagy vezetésével. Dalosai azóta helyben és vidéken 258 alkalommal léptek közönség elé. Emlékezetes, szép sikereiket 20 díszes serleg, számos oklevél és emlékplakett dicséri. A 92 éves évforduló alkalmából a kórus egyik lelkes tagja: Karikó Dezső, a művelődési központban a dalosok próbatermében kedves kis kiállítást rendezett, melyen az érdeklődők a dalárda emlékeivel, díjaival ismerkedhettek. Ezeket Budapesten, Szegeden, Debrecenben, Siófokon, a Magyar Rádióban, s több helyen szerezték. K. Varga Dénes,a dalkar titkára sorra vette a dalárda históriáját is. Eszerint a megalakulást követő években az Iparos dalárda lett a kórus neve, s a körösi nótafa Varga József, majd Székely József, később pedig Libásy Rajmund lett a karnagy. Munkában és eredményekben gazdag évtizedek voltak ezek. Faragó Ambrus tanítót 1928- ban választották karnagynak. Vezetése alatt megháromszorozódott a dalosok száma és rádióbeli hangversenyre is meghívták a körösi kórust. Faragó Ambrus halála után a helyi tanítóképző országos hírű tanára Mártos Barna vette át a karnagyi pálcát és a dalárdát Kodály Zoltán szerzeményeinek előadásával országos sikerekre vezette. Márton Barna halála után visszaesett a kórus. Űjabb sikerek csak 1948 után következtek. Kiss István lett a karnagy, s ekkor az iparosokon kívül már más foglalkozásúak is énekeltek. A férfikar azóta ismét szép sikereket könyvelhet el. Három évvel ezelőtt a KIOSZ nem vállalta a férfikar további támogatását, s azóta az Arany János Művelődési Központ kórusaként tevékenykedik. Most, a 92 éves évfordulón azért is rendezték ezt a kis kiállítást, hogy a dalkedvelők lássák: a dalosok nemcsak maguk, hanem mindenki örömére énekelnek. Jó lenne hát, ha a fiatalok közül is minél többen kedvet kapnának a közös daloláshoz, s részt vállalnának a további sikerekből. (—a —ó) A bj igazgató a nyársapáti művelődési otthnban Űj igazgató került a nyársapáti művelődési otthon élére: Nagy András, a nagykőrösi városi ifjúsági klub volt vezetője, aki továbbra is tagja marad a városi irodalmi színpadnak. Nagy András az ifjúmunkás versmondók versenyében a megye legjobbjai közt legutóbb oklevelet szerzett, s első díjat kapott a KISZ városi bizottsága által meghirdetett amatőr képzőművészeti pályázaton. A PESTMEG-VLI HÍRLAP KIÜLÖM KIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM. 243. SZÁM 1975. OKTOBER 16.. CSÜTÖRTÖK Jé! halad a betakarítás Emberek, gépek a földeken Őszi munkák a Szabadság Tsz-ben A Szabadság Termelőszövetkezetben jó ütemben folynak az őszi gazdasági munkák, serényen tevékenykednek a tágok, bedolgozók és a vezetők egyaránt. A burgonyaföldről kora reggeltől késő estig hordják a vontatók a szép rózsaszínű De sir é burgonyát, melyet hatalmas gépek és ügyes asz- szonyok válogatnak. Naponta 7—8 vagonnyit szállítanak belőle a MÉK-nek, mely a gazdaság egész termését megvette. A szövetkezet szőlőtelepén szüretelnek. A must 16—17 cukorfokos, ezért pedig többet fizet a nyársapáti pincészet. A kukorica betakarítása is szépen halad. Három kombájn töri és morzsolja a termést, amellyel igen elégedettek. Májusi morzsoltban számítva eddig 60 vagon kukoricát takarítottak be. Ezt a tsz feketei szárítótelepére viszik, ahol megszárítják. Bozsó Bertalan főagronó- mussal az átvevőtelepen találkoztunk, ahol a most elkészült tárolócsamokot ellenőrizte. Ebben a tsz saját szükségletére és a jövő évi vetésre SPORT T eke-csapatbajnokság A nagykőrösi tekézők négy, egymást követő napon csapat- bajnoki mérkőzést vívtak. A honvédekkel Cegléden, a többi ellenféllel Kocséron mérkőztek. AZ NB III-BAN Bp. Vízművek—Volánbusz (Nk.) 7:1 (2470—2203). Nk.: Ligeti 356, Balogh 344, Bálint E. 396 (1), Bálint I. 381, Bajkai 391, Váradi 335. A jó képességű bajnokjelölt ellen jól helytálltak és váratlanul egyéni pontot is szereztek a körösiek. A MEGYEI BAJNOKSÁGBAN Volánbusz (Nk.) B—Nk. Szabadság Tsz 6:2 (2121—1919). Reális eredmény született a helyi rangadón. Pontszerzők: Tóth S. (367), Halász (355), Bretus (374), Balogh (362), illetve Exner (356), Lócsikai (349). Bem SE (Cegléd) B—Volánbusz (Nk.) B 6:2 (2284—2124). A jó pályán a buszosok a várható faeredményt hozták. Pontszerzőik: Balogh (401) és Halász (380). Ceglédi KÖZGÉP-üzem—Nk. Szabadság Tsz 6:2 (2176—2098). A ceglédiek az igen jól dobó első emberüknek köszönhetik a győzelmet. Pontszerző: Be- nyik (368) és Kovács (382). MEGYEI PV-GYÖZELEM A polgári védelmi alakulatok jubileumi vetélkedőjének megyei döntőjét Gödöllőn rendezték. A 600 résztvevő között Nagykőrösről a konzervgyáriak, valamint kisiparosok voltak ott. Örvendetes, hogy a három kategória közül az egyikben körösi győzelem szüKRESZ-vizsgán A januárban életbe lépő új KRESZ elsajátítására a Magyar Autóklub helyi csoportja tanfolyamokat szervez. Az első csoport hallgatói a napokban vizsgáztak — jó eredménnyel. Képünk a vizsgán készült, amint Klenovszky Márton főhadnagy, a városi rendőrkapitányság közlekedésrendészeti alosztályának vezetője a kitöltött tesztlapokat értékeli. Kiss András felvétele letett: a konzervgyári személymentesítő (vegyvédelmi) szakasz győzött és ezzel bejutott az országos döntőbe. KÖZÉPISKOLÁS IFJÚSÁGI LABDARÚGÓ-MÉRKŐZÉS Nk. 224-es Szakmunkásképző—Ráckevei Gimnázium 2:2 (2:0). A Kinizsi Sporttelepen játszották a megyei legjobb négy közé jutásért ezt a mérkőzést. A színvonalas találkozón az erősebb fizikumú ellenfél támadott többet a fiatalokból álló, 11-est kihagyó körösiek ellen. Góllövő: Hajdú (2). ÚTTÖRŐ-LABDARÚGÁS A Kinizsi Sporttelepen vette kezdetét az úttörő-olimpia városi labdarúgó-vetélkedője. Az első fordulóban a színvonal elmaradt az előző éviektől, de néhány ügyes megmozdulás így is volt a pályán. I. korcsoport (2x20 perc) nagypályán: Rákóczi isik.— Arany isk. 3:2, Petőfi—Kossuth 2:0. II. korcsoport (2x15 perc) kispályán: Kossuth— Petőfi 4:2, Rákóczi—Arany 2:1. CSÜTÖRTÖKI MŰSOR Kosárlabda Sportotthon-udvar, 15 óra: Nk. Gimnázium—Monori Gimnázium serdülő leány, 16.20: serdülő fiú középiskolás megyei bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 15 óra: Nk. Toldi—Ceglédi Szakmunkásképző; Ráckeve: R. Gimnázium—Nk. 224-es Szakmunkásképző megyei középiskolás ifjúsági kupamérkőzések. Kecskemét: KTE—Nk. Kinizsi barátságos mérkőzés. Teke Cegléd: az 50 éven felüli öregfiúk járási nagygolyós egyéni bajnoksága. S. Z. Madarak háza Az őszi színeiben pompázó Fővárosi Allatkertben befejeződtek a nyáron kezdett karbantartási munkák; megépült a hollók, az ölyvök, a koronásgalambok és a fácánok háza, valamint a körröpde is. A megfelelő környezetben szépen fejlődik a vadmadár- keltetöben nemrégiben napvilágot látott tíz nanducsibe; a legnagyobbak súlya már eléri a 3 kilogrammot. Nem szomorkodik már a törpevíziló-hím sem: új párt kapott. Az elefánt'házban láthatja a közönség. A fiatal antilopteheneknek egy-egy borjuk született, a kicsik a teveházban vannak. A párducok családja nemrégiben újabb kölyökkel gyarapodott. Az anyával együtt egyelőre a közönség által nem látható helyen, még félrevonultan éL külön termesztett burgonyát tárolják. — Hogy állnak az őszi vetőszántásokkal és gabonavetésekkel ? — A szőlő, burgonya és a kukorica betakarítása nagyon sok munkagépet igénybe vesz. Ezért aztán a vetésekkel egy kicsit elmaradtunk. Vetéstervünknek eddig mintegy 30 százalékát teljesítettük. A rozs és az árpa majd mind el van vetve, a hét végén, vagy a jövő hét elején pedig hozzálátunk a búza vetéséhez is. A talajt és magvakat kellően előkészítettük. Hamarosan végzünk a szőlő és a burgonya betakarításával, s akkor már négy gép segíti majd a búzavetést. Arra törekszünk, hogy a még hátralevő szántásokkal és a vetéssel október végére végezzünk. A szántás-vetést és az elvetett mag kelését segíti a megjött eső, csak sok ne legyen belőle — mondotta a fő- agronómus. K. L. Áramszünet A DÉMÁSZ nagykőrösi üzemigazgatósága értesíti a fogyasztókat, hogy október 17- én, pénteken 14 órától 16 óráig áramszünet lesz a Kassai, Hargitai, Tusnád, Esedi, Ná- dasdi, Tetétlen, Arbóz, Várko- nyi, Túrán, Váncsodi, Vadas, Zrínyi, Losonczi és Bállá Gergely utcában, az Alsónyomás soron, valamint a Szolnoki út 87 számtól az utca végéig. Szilveszter Miskolcon és Szekszárdon Kellemes programra lehet jelentkezni az Arany János Művelődési Központban: kétnapos miskolci kirándulásra, amely az év utolsó napján, december 31-én lesz. A résztvevők Cegléd, Jászberény, Füzesabony és Mezőkövesden át utaznak Miskolcra, s ott az Avas szállóban szállnak meg. Este részt vesznek az ott rendezett szilveszteri vacsorán és mulatságon, másnap pedig Miskolc-Tapolcára látogatnak. Délután Lillafüred, Eger és Jászberényen át érkeznek haza, az esti órákban. A kirándulás díja 580'forint. Ugyancsak kétnapos szilveszteri programra lehet jelentkezni a művelődési központban, amelynek során a kirándulók Szekszárdra utaznak, s ott töltik az idei év utolsó, illetve a következő év első napját. Ennek díja szintén 580 forint. Mi! latunk ma a moziban? Két vallomás. Magyar film. Előadások kezdete: 5 és 7 órakor-. KISKÖRZETI MOZI A CSONGRÁDI ÜTI ISKOLÁBAN Veronika és a bűvös zsák. Színes román mesefilm. Előadás kezdete: fél 7-kor. — Újítási hónap kezdődik ma a Pest megyei Vendéglátóipari Vállalatnál. A tavalyi gyakorlathoz hasonlóan, ez idő alatt a benyújtott újításokat nyomban felülbírálják. A létszám csökkentését, s a forgalom növekedését elősegítő újítások mellett javaslatokat várnak új készítményekre, az előregyártásra, a konyhai munka megkönnyítésére és a munkabeosztás ésszerűsítésére.
