Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-16 / 243. szám

Vidéki álon Eiscard Pénteken írják alá a szovjet—francia repiilógépipari megállapodást Az európai biztonsági értekezlet szellemében A KGST segíti a különböző rendszerű államok gyümölcsöző együttműködését Befejeződött Moszkvában a szervezet végrehajtó bizottságának 73. ülésszaka Moszkvában október 13. és 15. között megtartották a KGST végrehajtó bizottságá­nak 73. ülését. Az ülésen a KGST-tagorszá- gok miniszterelnök-helyettesei vettek részt. A KGST vb megelégedéssel fogadta az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeit! Hangsúlyozva: a tanácskozás záróokmányában foglalt elvek és megállapodá­sok kedvező feltételeket terem­tenek az európai államok gyü­mölcsöző együttműködésének további bővítéséhez a gazdasá­gi élet, tudomány, technika és Borúlátó a Közös Piac A munkanélküliség további növekedését, az infláció kis mértékű csökkenését, az ipari termelés mérsékelt emelke­dését várja a jövő évtől az EGK brüsszeli bizottsága. A bizottság szakértői szerint azonban ezt a folyamatot még számos más tényező befolyá­solhatja kedvezőtlenül, sok függ attól, hogy beválnak-e az egyes tagállamok recesszió elleni intézkedései. , A borúlátó jelzéseket iga­zolja a többi között az a je­lentés is, amelyet az infláció alakulásáról tett közzé az EGK. Eszerint augusztusban a tagállamok túlnyomó ré­szében 10 százalékkal, vagy annál is többel voltak maga­sabbak a fogyasztói árak, mint egy évvel korábban. A környezetvédelem különböző területein. A KGST elhatáro­zott szándéka, hogy a szerve­zet keretén belül hozzájárul az említett elvek és tételek megvalósításához. A végrehajtó bizottság meg­vizsgálta és jóváhagyta a KGST gépgyártási állandó bi­zottságának az 1976—1980-as években kifejtendő tevékeny­ségre vonatkozó javaslatokat, s előirányozta a komplex prog­ramból fakadó gépgyártási fel­adatok további megvalósítását célpó intézkedések kidolgozá­sát és bevezetését. A résztvevők megtárgyalták és elfogadták a KGST könnyű­üstavezető Nagy-Britannia, 26,9 százalékos drágulással, a legjobb helyzetben az NSZK van, ahol az árak átlagos növekedése hatszázalékos volt. Az EGK bizottsága szerdán délelőtt Strasbourgban rövid megbeszélést tartott arról az üzenetről, amelyet Schmidt bonni kancellár intézett a kö­zös piaci tagállamok állam- és kormányfőihez. A kedden nyilvánosságra hozott levél­ben a bonni kancellár kijelen­tette: az NSZK a legnagyobb fokú takarékosságot kívánja biztosítani a Közös Piac ki­adásainál. Schmidt leszögezte: a bonni kormány a jövőben csupán olyan programokat hajlandó finanszírozni, ame­lyek létfontosságúak. ipari állandó bizottsága jelen­tését a tanács 27. ülésszakáruaz adott terület együttműködése legfontosabb problémái megol­dására hozott intézkedések megvalósításának menetéről. Ez az együttműködés a lakos­ság közszükségleticikk-igényei- nek teljesebb kielégítését, a már működő textil-, varró, bőr-, cipő-, bútor- és nyomda­ipari vállalatok jobb kihaszná­lását és rekonstrukcióját, a ter­mészetes és vegyi nyersanya­gok jobb felhasználását céloz­za. A végrehajtó bizottság meg­vitatta a szocialista országok vasipari együttműködését irá­nyító íntermetalí-szervezet te­vékenységéről szóló jelentést. Ennek alapján határozatokat fogadtak el. Ezek a vasipari termékek és ipari rendeltetésű fémkészítmények forgalmazá­sában megvalósuló együttmű­ködés további elmélyítését és tökéletesítését szolgálják. A végrehajtó bizottság meg­határozta a szabványosítás 1980-as időszakra vonatkozó fő irányait és komplex témáit. A távlati tervben rögzített szab­ványosítási munkák célja a komplex programban foglalt feladatok időben történő ma­radéktalan végrehajtásának normatív-műszaki biztosítása. A vb határozatot fogadott el arról, hogy Jugoszláviában a KGST keretében folytatott mezőgazdasági együttműkö­dést kibővítik. A KGST-tagországok megbí­zottai és Jugoszlávia képvise­lője jegyzőkönyvet írtak alá arról, hogy Jugoszlávia csatla­kozik a tagországok elektro- tecnikaipari, gazdasági és tu­dományos-műszaki együttmű­ködését irányító Interelektro szervezethez. A végrehajtó bizottság ülé­se a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. Lev Tolsztoj egykori birto­kára, Jasznaja Poljanába láto­gatott szerdán délelőtt szovjet­unióbeli hivatalos látogatásá­nak második napján Valéry Giscard d’ Estaing, francia ál­lamfő és kísérete. A Tolsztoj Múzeum megte­kintése után a kora délutáni órákban az elnök visszatért a fővárosba, majd megtekintette a 1812-es borogyinói csata színhelyét. Az eddigi tárgyalásokat eredményeseknek minősítette Dzsermen Gvisianyi, a műsza­ki-tudományos állami bizott­ság elnökhelyettese, aki szer­da délelőtt megtartott nemzet­közi sajtóértekezletén kijelen­tette, hogy a szovjet közvéle­mény óriási érdeklődést tanúsít Giscard d’ Estaing látogatása iránt, s a kedd esti vacsorán elhangzott beszédek híven tükrözik a látogatás és a szov­jet—francia kapcsolatok szel­lemét. A kétoldalú kapcsolatok fej­lesztésének kulcskérdéseit érintve Gvisianyi hangoztatta: teljes és kölcsönös megértés van a felek között a kereske­delmi forgalom kiegyensúlyo­zásának szükségességéről. A pénteken aláírásra kerülő re­pülőgépipari együttműködési megállapodás a legkülönbö­zőbb földi és fedélzeti repülő- technikai berendezések közös tervezéséről, a szuperszonikus utasszállítás területén meg­szervezendő információcseréről és olyan konkrét tervekről is, mint a seremetyevói repülőtér új csarnokának francia közre­működéssel való felépítése —• mondotta az elnökhelyettes. A Novoje Vremja cikke Újabb lépés a kommunisták nemzetközi fórumához A Novoje Vremja című szov­jet külpolitikai hetilap legfris­sebb számában a kommunisták nemzetközi fórumának előké­szítéséhez vezető újabb lépés­nek nevezi az európai kommu­nista és munkáspártok érte­kezlete szerkesztőségi bizottsá­ga munkacsoportjának október 9—10-én Berlinben tartott har­madik ülését. A hetilap emlékeztet arra, hogy ennek az értekezletnek összehívását a Lengyel Egye­sült Munkáspárt és az Olasz Kommunista Párt kezdemé­nyezte, és támogatták Európa többi testvérpárba;, majd meg­állapítja: a munkacsoport ülé­sén a vita, mint a záróközle­mény hangsúlyozta, a testvéri kommunista együttműködés és a konstruktív, demokratikus eszmecsere légkörében zaj­lott le. A Novoje Vremja rámutat, hogy a kommunisták hűsége a proletár internacionalizmus el­veihez többek között megnyil­vánult az ülés résztvevőinek a spanyol és a chilei antifasisz­tákkal való szolidaritásról szó­ló határozatok egyhangú el­fogadásában. Az értekezlet összehívásának elhatározása óta az európai helyzet dinamikusan fejlődött — állapítja meg a hetilap. — Jelenleg az a kérdés, hogyan erősítjük meg az eddig elérte­ket, hogyan küzdjük le azokat az akadályokat, amelyek még fennállnak Európának a tartós béke és a haladó fejlődés föld­részévé változtatása útján, ho­gyan határozzuk meg az eh­hez szükséges harci célokat és terjesszük azokat a kontinens népei elé. Európa marxista- leninista pártjai, amelyeket át­hat nemzeti és internacionalis­ta felelősségük érzése, minden bizonnyal világos és pontos választ adnak ezekre a kérdé­sekre — hangsúlyozza a Novo­je Vremja. Az EGK tagállamokban rohamosan emelkednek a fogyasztói árak Nagy-Britannia a rekorder 26,9 százalékos drágulással Baráti földön 3. Barangolás Azerbajdzsánban 2 f[5?kusz Felejtsük el? Első ízben indít hivatalos vizsgálatot az amerikai kong­resszus annak megállapítására — mint az MTI jelenti —, hogy megfelelnek-e az igazságnak azok az információk, amelyek alapján a Warren-bizottság an­nak idején arra a következte­tésre jutott, hogy az ld€3-as Kennedy-merénylet magányos gyilkos műve volt. A vizsgála­tot a képviselőház polgári és alkotmányjogi albizottsága tartja meg. Elsőként azt pró­bálja kideríteni, hogy milyen kapcsolatok voltak vagy lehet­tek az FBI, a magányos gyil­kosnak kikiáltott Lee Harvey Oswald és az ő gyilkosa, Jack Buby dallasi bártulajdonos kö­zött. Ma már tényként keze­lik, hogy Oswald néhány nap­pal John Kennedy meggyilko­lása előtt a dallasi rendőrség­nek címzett levelében az egyik városi rendőrőrs felrobbantásá­val fenyegetőzött. Ügyszintén vitathatatlan ténynek tekintik, hogy Buby az FBI jól fizetett ügynöke volt. Ismét emlékez­tetnek arra, hogy 19-63 novem­berében az FBI központja kör­levélben tájékoztatta a déli ál­lamok FBI-irodáit arról, hogy puskás merénylet készül Ken­nedy elnök ellen. EGY TUCAT ÉV nagy idő. Ahhoz azonban kevés, hogy el­felejtsük a merényletet. Annál is inkább, mivel azóta sem kaptunk megnyugtató választ arra, hogy tulajdonképp ki vagy inkább kik ölték meg Kennedy elnököt. De nemcsak ez a gyilkosság vett fel ezer- egy kérdőjelet, hanem az az­utáni hírhedt események: dr. Martin Luther King, az ame­rikai polgárjogi mozgalom vi­lághírű vezetője is gyilkosság áldozata lett, majd a néhai el­nök öccse, Robert Kennedy is. Visszatérve a 12 évvel ez­előtt történt eseményekhez, is­meretes, hogy Kennedy elnök gyilkosa, pontosabban állítóla­gos gyilkosa nem jutott el szinte a kihallgatásig sem: ö is áldozat lett. A gyilkos gyil­kosa pedig állítólag betegség­ben halt meg, és csaknem 30 lehetséges tanú távozott az élők sorából igen hamar és fur­csábbnál, furcsább körülmé­nyek közepette. Feltevés akadt nem is egy, nem is kettő. Egy­másnak sokszor homlokegye­nes ellentmondó variációk, de egyben megegyeztek: egyik sem fogadta el a bizottság na­gyon is labilis magányos' gyil­kos magyarázatát. AMERIKÁBAN IS sokan akadtak, akik nem nyugodtak bele ebbe a megmásíthatatlan- nak kikiáltott ítéletbe. Egymás után érkeztek a beadványok az igazságügyi szervekhez — hiába. És lám most a kong­resszus úgy döntött, hogy újra vizsgálja a néhai elnök meg­gyilkolásának ügyét. Hogy miért éppen most szü­letett a döntés, erre kézenfek­vő a válasz. Elég csupán em­lékeztetni a szeptember 5-i sacramentói eseményekre, amikor is egy fiatal leány fegyvert fogott a jelenlegi el­nökre,' Gerald Fordra; szep­tember 22-én San Franciscó­ban rálőttek, kedd este pedig Limousine-jába egy gépkocsi rohant bele Hartfordban. Ez utóbbi feet, igaz, inkább minősíthető a most kezdődő választási kampány reklámfo­gásának, mintsem merénylet­nek, már csak azért is, mert az elnök volt az, aki megszeg­te a közlekedési szabályokat. Kétszer mindenesetre fegyvert szegeztek Fordra, aki melles­leg az elmúlt néhány hét alatt csupán 362 életveszélyes fe­nyegetést tartalmazó levelet kapott. Ford úgy véli, hogy jobb félni, mint megijedni: golyóbiztos és páncélozott gép­kocsival közlekedik. HÁROM A MAGYAR IGAZSÄG. Hogy Amerikában mennyi, ha egyáltalán létezik még — azt nem tudjuk. Az azonban nagyon is valószínű, hogy újabb merényletre ké­szülnek. A hármas számtó! a legifjabb, még élő Kennedy is érthetően fél, ezért bár kétség­telen: ő lenne a Demokrata Párt egyetlen győzelemre esé­lyes jelöltje, mégis úgy dön­tött, hogy nem indul a válasz­tásokon. Tiszta vizet akarnak önteni tehát a pohárba. Ám, hogy a víz a pohárban tiszta marad­jon, ahhoz — a pohárnak is tisztának kell lennie. Félő: ez utóbbiról elfeledkezte-k. Dalos Gábor Három óra hosszat tartó éjszakai repülés után pillantottuk meg a mélységben a másfél millió lakosú Bakut. Gépünk,még leírt egy tiszte­letkört a Kaspi-tengerbe nyúló Absheron-félsziget fölött — jól lát­tuk az olajkutak százainak a vízen viliódzó fényeit —, majd landoltunk a repülőtéren, ahol az éjszakai órák­ban is szinte percenként érkeztek, indultak az Aeroflot járatai. Moszk­vából velünk tartott a cseperkélő eső, az ottani plusz 14 fok helyett azon­ban így is 30 fok körül mozgott a hő­mérő higanyszála. Moszkvától 2400 kilométerrel délebbre meleg szél tép­deste esőkabátunkat, a páradús me­diterrán levegő néha mintha olaj­szaggal itatódott volna át. Néhány perc múlva együtt álltunk Farman Ejvazlival, a köztársaság újságíró­szövetsége egyik vezetőjével az im­pozáns Azerbajdzsán Szálló tizenne­gyedik emeleti szobájának erkélyén, ahonnan a félkörívben nyújtózó öböl mentén alvó városra nyílt csodálatos kilátás. Farman barátunk — aki maga is újságíró, íróember és öt napig volt vendéglátónk, idegenvezetőnk, úti­társunk — már másnap bemutatta a város nevezetességeit. A XII. század­ban az öböl vízébe épített Lánybás­tyát, amelynek harminc méter magas kőfalától most 2—300 méterre van a tengerpart — s amelynek építésé­hez Sahname, a gyönyörű sahleány és a nemes, harcokban vitéz ifjú, Bahram szomorú-szép története fűző­dik. A szépséges Sahname-ról kapta nevét a bástya, akit apja, a hatal­mas, kegyetlen sah nőül akart ven­ni, míg szerelmese messzi idegenben harcolt. Teljesíthetetlennek tűnő kí­vánságát:— építtessen az uralkodó a tenger vízébe óriási bástyát —, cso­dával határos módon, tudós építő­mesterek segítségével a sah teljesí­tette, eljött hát a fényes esküvő nap­ja. Ám az esküvőn Sahnarne a bás­tyáról a tengerbe vetette magát, s halálát lelte a hullámokban. A győ­zedelmes csatákból hazatérő ifjú megölte a kegyetlen sahot, s fájdal­mában maga is követte a hullámsír­ba szerelmesét. így szól a legenda, s ami tény, valóban csodálatos épít­mény ez a maga nemében. A mesék kincses keletjét idézik azok a XIV., XV. századbeli, pazarul díszített szarkofágok, amelyeket a Kaspi ví­zéből hoztak felszínre, s most a Lánybástya mögötti szabadtéri mú­zeumban vonzzák a látogatókat. Ezt a vidéket érintette a híres selyem­út, erre haladtak el a kincsekkel, fű­szerekkel megrakott karavánok. A legenda szerint kétszáz évvel ezelőtt erre utazó indus szent emberek emel­ték itt a fényimádók szentélyét, s ez a legenda már a földgázkincs jelen­létének első felfedezőire utal, akik természetesen misztikus célokra hasz­nálták fel a látványos természeti je­lenséget, a fel-fellobbanó gázlángot. Történelmi múltú nép A 83 ezer négyzetkilométernyi te­rületű Azerbajdzsán, amelyet északra Oroszföld, északnyugat felől Grúzia, délnyugatról Örményország határol, délről pedig Iránnal és Törökország­gal szomszédos, történelme során szá­mos háború színtere volt. Harcban állt e föld népe Nagy Sándor sere­gével, a törökök igáját nyögte a XI. században, majd másfél évszázados tatár uralom alá került. A XVI. szá­zad nagy azerbajdzsán uralkodója, számos költemény szerzője — aki a török ellen az osztrákokkal és az er­délyi fejedelmekkel is levelezve ke­resett szövetségest — egyesítette Ör­ményországot, Azerbajdzsánt és Kur- disztánt. Később, 1723-ban I. (Nagy) Péter déli hadjárata pecsételte meg e nép sorsát, majd Péter halála után Iránhoz tartozott Baku is. 1828-tól is­mét Oroszország része lett. Az ipar­szerű olajkitermelés több mint 100 esztendővel ezelőtt- kezdődött meg Bakuban, így Oroszországban az el­sők között szerveződött a munkás- osztály, indult meg a kapitalista fej­lődés ezen a tájon. A Patyomkin-lá- zadás hírére hasonló események zaj­lottak le a kaspi-tengeri hajókon, s később a forradalom szele is végig­söpört Bakun. Hatalmas, kör alakú, J fekete és vörös márványlapokból álló emlékmű és szoborcsoport hirdeti a 26 bakui mártír komisszár dicsősé­gét, akiket 1918 szeptemberében az olajvidékre támadó angol interven­ciósok gyilkoltak meg. 1921-ben a régi Oroszország helyén 6 szocialista állam — köztük Azerbajdzsán — létezett, majd egy esztendő múltán Azerbajdzsán, Grúzia és Örményor­szág megalakítja a Kaukázusontúli Szocialista Föderatív Szovjet Köz­társaságot. 1936-ban az új alkotmány elfogadásával a föderatív köztársasá­gok közvetlenül a Szovjetunió tagjai lettek, élve önrendelkezési jogukkal, önként egyesültek az egyenjogú, szu­verén nemzeti szocialista köztársa­ságok nagy családjában. 1941-ben a hitleristák már a Kau­kázus felé törtek, mikor a háború első tele súlyos vereséget hozott szá­mukra Moszkva alatt. Katasztrofális csapást szenvedtek később a Volga mentén, s a Nagy Honvédő Háború Vörös Hadserege — soraiban Azer­bajdzsán sokezernyi fiával — felsza­badítva sorra a kelet-európai orszá­gokat, Berlinig űztg és saját fészké­ben semmisítette meg a fasiszta fe­nevadat, a szövetségesek támogatá­sával. A bakui történeti múzeumban egy azerbajdzsán nyelvész, a város „Vá­ci utcáján” a háztartási bolt veze­tője, a sheki kán nyári palotájában egy bakui hajógyári munkás Szólított meg bennünket — magyar nyelven. Valamennyien Budapest, Székesfe­hérvár, Győr felszabadításakor jár­tak hazánkban fiatal katonaként. Az­óta közülük ketten is viszatértek Ma­gyarországra, hogy felkeressék a régi harcok színhelyét, az ismerősöket. Néhány kellemes napot töltöttek a Balaton partján. Jóleső érzés volt hallani, hogy nem felejtették el egé­szen nyelvünket, szavakat keresgél­ve, emlékek után kutatva igaz sze­retet sugárzott felénk mondataikból. E személyes találkozások után kü­lönös érdeklődéssel hallgattuk M. T. Mamedov, a köztársaság szövetségi 1975. OKTÓBER 16., CSÜTÖRTÖK tervhivatala osztályvezetőjének az 5,5 milliós azerbajdzsán nép sikerei­ről szóló tájékoztatóját. Mint mondta, a köztársaság legfontosabb kincsei a nyersolaj, a vas, a rézérc, a már­vány, az arany és az ezüst. Hírét a világban mégis annak köszönheti, hogy 60 országba exportálnak 300- féle termék között olajat, gyapotot, selymet, teát, bort, messze földön hí­res az itt készített szőnyeg és a fa­janszedények. Olaj’ és bor — Baku a háború idején még 85 százalékát adta a Szovjetunió olaj- termelésének. Hogyan fejlődik ma az olajipar? — Napjainkban — bár termelé­sünk évről évre növekedett — csak 5—6 százaléka kerül ki innen az összes termelésnek. Olajkútjaink ho­zama csökken, egyre drágább a ki­termelés költsége, mert újabb kuta­kat csak mélyen, benn a Kaspi-ten- gerben létesíthetünk — válaszol Ma­medov elvtárs. — Bizonyára hallot­tak már az „Olajos Kövek” városá­ról, amely 150 kilométerre van Ba­kutól, s csak helikopterrel közelít­hető meg. Nehéz körülmények között dolgoznak itt olajbányászaink, noha kényelmes emeletes otthonokat épí­tettünk számukra a tengeren. Érthe­tő, hogy nagyon várják az egyhetes műszak leteltét, ugyanis egy hétig az olajos kövek városában dolgoz­nak, egy hetet itthon töltenek a fél­szigeten. Egyébként mind nagyobb jelentő­séget kapnak az új iparágak — kü­lönösen a következő ötéves tervidő­szakban —, így a szerszámgépipar, az elektrotechnika, az építőipar. Gyors ütemben fejlesztjük a vegy­ipart és az élelmiszeripart is, hiszen negyedik helyen állunk a gyapotter­mesztésben és híres szőlő-, borterme­lő vidék is Azerbajdzsán. Legutóbb bolgár és magyar szőlővesszőkkel re­konstruáltuk ültetvényeink egy ré­szét. Szakosított állattenyésztő tele­pek épülnek kolhozaink és szovho- zaink összefogásával. De minderről magunk is meggyőződhetünk — teszi hozzá Farman Ejvazli —, holnap a 400 kilométerre fekvő Sheki városá­ba, a Kaukázus vidékeinek egyik me­zőgazdasági központjába utazunk. (Következik: Minőségi változásod ideje a mezőgazdaságban.) Kovács György Attila A Lánybástya legendája

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom