Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

Á PEST MEGYEI HÍRLÁP KÜLÖNKIADÁSA U. ÉVFOLYAM, 242. SZÄM 1975. OKTOBER 15., SZERDA Vasárnap sem lassult a tempó t Körkép a földekről Viszonylag jó időben dol­gozhattak a múlt hét folya­mán és folytathatták az őszi mezőgazdasági munkákat a gödöllői járás közös gazdasá­gai. Így az időjárás vasárnap sem lassította a munka üte­mét. Mezriczky László, a já­rási hivatal mezőgazdasági osztályának munkatársa így számolt be lapunknak a me­zőgazdasági munkák helyzeté­ről, a betakarítás eddigi ered­ményeiről: Kényszerszün e t vasárnapig — Az őszi búzának eddig negyven százalékát, a rozsnak pedig nyolcvan százalékát ve-j tették el a termelőszövetkeze-1 tek — mondja. — Befejezés- \ hez közeledik az őszi árpa ve- j tése. Ezzel a közös gazdaságok az összes vetésterület kilenc- j ven százalékán végeztek, s i összesen százhúsz hektárnyi j terület van még hátra. Ez | egyúttal azt is jelenti, hogy egyes termelőszövetkezetekben 10—15 hektáros táblák állnak már csak bevetetlenül. Jó ütemben halad a burgo­nya szedése és a cukorrépa betakarítása is. A burgonya- termésnek eddig nyolcvan százalékát takarították be a földekről, a cukorrépánál pe­dig ez az arány az összes ter­mésnek körülbelül egyharma- da. Ez utóbbi növénnyel kap­csolatban el kell mondani azt is, hogy a cukorgyárak felké­résére a szövetkezetek tíz nap­ra abbahagyták a cukorrépa betakarítását. Az történt ugyanis, hogy a szedés jóval felülmúlta a gyárak feldolgo­zó képességét, s így néha több napon át álltak a répatáblák mellett a prizmák, elszállítás­ra várva. Köztudott azonban, hogy a múlt heti meleg egy­általán nem kedvezett a répá­nak. A prizmába rakott nö­vény cukortartalma csökken, emiatt volt tehát szükség a másfél hetes kényszerszünet­re. A betakarítást a hát ele­jén kezdték újra a termelő- szövetkezetek. Célegyenesben a kukorica A múlt hét elején befejező­dött a napraforgó betakarítá­sa. A fontos ipari növényt ösz­szesen 185 hektáron termesz­tették a járás közös gazdasá­gai, közülük is a legnagyobb vetésterülete a túrái Galga- menti Termelőszövetkezetnek volt, ahol száz hektáros terü­leten termesztettek naprafor­gót. A fennmaradó nyolcvan­öt hektáron három termelő- szövetkezet, a kerepest Szilas- menti, a csömöri Haladás és a veresegyházi szakszövetkezet osztozkodott megközelítőleg azonos arányban. A munkával töltött vasár­nap után híreket kaptunk a kukoricáról és a silókukoricá­ról is. A kukoricának eddig huszonöt százalékát törték le, a silókukorica betakarítása pedig közeledik a befejezéshez. A hét eleji adatok szerint a já­rás termelőszövetkezetei az összes terület kilencvenkét százalékáról takarították be ezt a fontos téli takarmánynö­vényt. Silókukorica tehát már csak néhány gazdaságban áll lábon, miközben a csömöri Haladás, a dányi Magvető, a galgamáesai összefogás, a hé- vízgyörki Petőfi, az ikladi Galgaparti, a túrái Galgamen- ti és a budapesti összefogás termelőszövetkezet már vég­zett a silókukorica betakarí­tásával. Zöldséghírek Mezriczky László elmondot­ta azt is, hogy a nyárról visz- szamaradt 722 hektárnyi zöld­ségterületből 620 hektárról már raktárakba szállították termést. -Így mindössze száz hektárnyi gyökérzöldség beta­karítása lesz a szövetkezetek soron következő feladata. A közös gazdaságok egyéb­ként jó ütemben végzik a ta­lajelőkészítést. A szervestrá gyázással az összes terület harmincöt százalékán végeztek már es a hétfőn beköszöntött borús, csapadékos időjárás kedvez a talajelőkészítő mun­káknak, sőt még a cukorrépa szedésnek is. Berkó Pál A városi KISZ-bizottság megtárgyalta Sokrétűbb és eredményesebb a fiatalok érdekvédelme Az üzemek támogatják a továbbtanulókat A KISZ gödöllői városi bi­zottsága legutóbb arról tár­gyalt, hogy a szövetség nyol­cadik kongresszusa óta hogyan alakult a szervezet érdekvé­delmi munkája. Az elmúlt négy esztendő folyamán a bi­zottság fontos feladatai közé tartozott, hogy az általa irá­nyított szervezetek részt ve­gyenek o munkahelyi de­mokratizmus fejlesztésében, az ifjúság és a KISZ-tagság ér­dekeinek védelmében. A vég­rehajtásban hathatós segítsé­get nyújt az ifjúságpolitikai határozat, az ifjúsági törvény, továbbá a SZOT és a KISZ KB intéző bizottságának 1972- ben megjelent közös határo­zata. Az érdekvédelmi munka egyre jelentősebbé válik, eb­ben nyújtanak segítséget az intézkedési tervek, amelyek részletesen foglalkoznak az if­júság jogaival. Az igazsághoz tartozik, hogy akadnak még gazdasági vezetők, akik az if­júsági szövetséget nem segí­tik, nem vonják be a munká­ba és a KISZ-titkár jelenléti joga csak egy-egy napirendi pont megtárgyalására korláto­zódik. Egyre többen vezető beosztásban Középfokú tanintézeteinknél a KlSZ-szervezetek vélemé­nyezési joggal rendelkez­nek, melyeket az iskola veze­tése figyelembe is vesz. Az Ag­rártudományi Egyetemen pél­dául az intézkedési terv alap­ján vizsgálták felül a külön­böző tanácsi és gazdasági szer­vekkel kötött szocialista szer­Gazdaságosahban A fejlődés forrásai Hogyan lehet az ipar nem­zetközi versenyképességét gyorsabb ütemben fejleszteni? Ez a következő ötéves tervidő­szak egyik alapvető kérdése. A legutóbbi országgyűlés — a kormány munkaprogramja, a tavalyi év zárszámadása — erre figyelmeztetett minden­kit a vállalati gazdálkodás irányító és végrehajtó poszt­jain is egyaránt. A verseny- képesség növelésének egyik módja, feltétlenül, a gyárt­mányválaszték korszerűsítése. A legtöbb vállalatnál hozzá is láttak már ehhez a munkához. Ennek első, az állampénztár által is jól érzékelhető ered­ményei azonban 2—3 évnél hamarabb aligha könyvelhetők el. A versenyképesség javítá­sának viszont léteznek más eszközei is. Mi több, egyetlen módszer nem is hozhatja meg a kívánt eredményt: csakis egy komplex intézkedéssoro­zat. Követve a legfejlettebbeket Számításba kell venni pl. azt, hogy a versenyképesség nemcsak a konstrukció szín­vonalán múlik, hiszen rend­kívül döntő az is, hogy meny­nyibe kerül a termelés, mek­korák a költségek. Sőt: az ipar valóságos népgazdasági hoza­ma szempontjából ez áll az el­ső helyen. Induljunk ki abból ugyanis, hogy hazánk nem műszaki nagyhatalom. Fejlesz­tésben, kutatásban csak egy- egy részterületen veheti fel a versenyt a legjobbakkal. Ter­mékeink túlnyomó többsége úgynevezett „követő” gyárt­mány és ez — adottságaink folytán — holnap sem lesz másképpen. A termékszerke­zet-váltással nekünk a legfej­lettebbek szoros követését le­het elérni. Eléjük nem. illetve csak 1—2 gyártmánnyal ke­rülhetünk, és ez is szép ered­mény ... Mindebből az következik, hogy extra árbevételre a vi­lágpiacról termékeink zömé ■ nél nem számíthatunk. Több­nyire a mások által kialakított árakhoz kell igazodnunk, szo­lid haszonra kalkulálva. Alku önmagunkkal A „szolid hasznot” itthon kell „kialkudnunk” saját ma­gunktól, azzal, hogy a terme­lési költségeket a lehető leg­alacsonyabbra szorítjuk. A ha­szon ugyanis kétféle módon keletkezik: vagy olyan az ár, hogy a költségek beleférnek, vagy olyanok a költségek, hogy nem „lógnak ki” az elér­hető árból. Nekünk, miután többnyire csak a saját költsé­geinkre lehet százszázalékos befolyásunk — erre az utób­bira kell törekedni. Tavaly — sajnos —: egy, az országgyű­lésen megismert adat szerint, a 100 forint termelési értékre számított költségek szintje csak fél százalékkal csökkent 1973-hoz képest. Vagy pl. vessük össze a kö­vetkező két adatot: 1971—1974 Anyakönyvi hírek Született: Iványi András és Lovas Erzsébet: Tímea, Petrák István és Kis Mária: András, Vajda Ferenc és Szabó Mar­git: Tünde, Lupkovics László és Balogh Erzsébet: Henrietta, Tremel Mihály Béla és Saláth Margit: Balázs, Bujtás Kál­mán és Sápi Julianna: Róbert, Lázár János és Kurunczi Ju­lianna: Edina, Dúl Udó Endre és Kurucz Ilona: Ilona, Ho- lenár János és Üjvidéki Kata­lin Mária: János, Pálfi József és Juhász Ilona Erzsébet: Gab­riella, Varga János Ferenc és Pető Erzsébet: Mónika. Ras- potnik Rezső és Jánvári Ilona: Ágnes, Pethő Zsolt és Mezővári Katalin: Zsolt, Gaál György és Fekete Ibolya: György, Fe­hér István és Halász Mária: Edina, Kapuvári Lajos és Tszovszki Terézia: Lajos, Ur- bán István és Hári Katalin Erzsébet: Zoltán Sándor, Ta­kács Mihály és Balogh Gab­riella: Vanda Gabriella. Névadót tartott: Fábián Zsolt és Frigyik Mária: Zsolt, Feicht Ferenc és Rutai Mária: Marianna, Grisztel Ferenc és Szűcs Ágnes: András, Gohér Gábor és Bankó Ilona: Nor­bert, Jámbor János és Lévai Katalin: László Zoltán, Jóri J. István és Kőhiday Valéria: Csaba István, Kiss Andor és Réthy Mária: Andor, Kekk Jó­zsef és Krémer Irén: Attila, Zsigri László és Horváth Ju­dit: Beáta, Stark András és Németh Jolán: Olivér. Szóhr Frigyes Gábor és Szibilla Már­ta Helén: Frigyes, Papp Zol­tán és Büdi Éva: Krisztián, Nagy Sándor és Kurják Erzsé­bet: Viktor, Monostori Lajos és Laski Katalin: Katalin, Gerháth József és Kolozs Il­dikó: Imre. Házasságot kötött: Kiss Ist­ván és Gonda Ilona, Biczi László Gábor és Nagy Mária, Elek Lajos és Szenti Margit, j Kolozs Sándor és Beleki-Szűcs | Erzsébet Erika, Könczöl And- j rás és Botos Margit, Molnár i Gyula és Németh Ágnes. | Elhunyt: Kiss Györgyné Ma- I nyuri Ida. között 40 százalékkal nőtt az egy foglalkoztatottra számí­tott ipari termelés. Pontosan ennyivel emelkedett azonban az egy foglalkoztatottra jutó gépek és eszközök értéke is. Ez így jelentős népgazdasági veszteségeket takar. Ha ugyanis a termelés növekedé­sét — globálisan — csak beru­házásokkal érik el a vállala­tok, akkor a termelés költsé­gei, vagyis a termékek árai sohasem lesznek versenyképe­sek. A korszerű termelés ugyanis rendkívül eszközigé­nyes, az új berendezések na­gyon drágák, tehát, ha ezek teljesítményéhez a saját lele­ményességünkből, szorgal­munkból, tudásunkból nem te­szünk hozzá eleget, akkor a fejlődés talán legértékesebb forrásáról mondunk le. Fejlődésünk képlete Gépek és emberek munká­jának hatásfokát egyszerre kellene javítani. Az ember nem „bújhat” a gép mögé. Ha a saját munkaidejét nem hasz­nálja fel maradéktalanul, a gépet, sem használja ki meg­felelően. A jobb gép- és mun­kaidő-kihasználás (amellett, hogy újabb beruházásokat tesz feleslegessé) közvetlenül csök­kenti a termelés agy gyárt­mányra jutó költségeit, pusz­tán azzal, ha egy műszak alatt több termék készül el. A vil­lanyszámla. a fejlesztés, a pia­ci munka, a szükséges admi­nisztráció költségei ugyanis nem emelkednek egyenes arányban a termékek számá­val. A költségcsökkentés haszna már a termékszerkezet-váltás befejezése előtt emelhetné a vállalatok és az ország tiszta jövedelmét. De mindenkép­pen: sok korszerű gyártmány, versenyképes önköltséggel a biztos alap a népgazdaság to­vábbi megfelelő fejlődéséhez. Csak az egyik, vagy csak a másik— egymagában — nem hozhatja meg a teljes és szük­séges eredményt. Értékesebb termék — olcsóbb termelés. Ez fejlődésünk képlete. Gerencsér Ferenc ződéseket, s ezek módosításá­val teremtették meg a feltéte­leket a pályakezdő fiatalok, az oktatók és kutatók, valamint a dolgozók jobb munkájához. A fiatalok kezdő béreit ren­dezték, és ezek évről évre nö­vekednek. Sokszor okoz gondot az, hogy néhány munkahelyen az illeté­kes személyzeti osztályok nem törődnek megfelelően a fiatal­sággal. Persze, a kisebb-na- gyobb gondoktól eltekintve el­mondhatjuk, hogy a KISZ- szervezetek, továbbá az üze­mek, vállalatok és intézmé­nyek vezetői között jó a kap­csolat. Egyre több fiatal kerül vezető beosztásba, s munkáju­kat közmegelégedésre végzik. Tanulás, szabad idő Ugyancsak jónak ítélhető, hogy a munkahelyek egyre in­kább szorgalmazzák a fiatalok továbbtanulását. Kedvezően alakult a szakmunkásképzés helyzete is. Két nagy üzemünk­nél is található olyan tanmű­hely, amelyekben korszerű gé­pek, műszerek és szemléltető eszközök segítik a fiatalok ta­nulását. A szakmunkásnevelés I érdekében több nagyüzemünk J is szocialista szerződést kötött a különböző oktatási intézmé­nyekkel. Üzemeink a tanulók részére ösztöndíjat biztosíta­nak. A városi KISZ-bizottság vb- ülésen tárgyalta és érté­kelte az általános iskola nyolc osztályát el nem végzettek helyzetét. Sajnos, számuk aránylag magas, az ügy érde­kében összefogásra van szük­ség. Fejlődés tapasztalható vi­szont a szabad idő hasznos el­töltését illetően. A gödöllői Gépgyárban átadták a KISZ- klubot, a Ganz Árammérőét pedig korszerűsítették. Sajnos, a városban nincs megfelelő művelődési ház, így a lehető­ségek korlátozottak, ám éven­te százötven kezdvezményes és ötven hangversenybérlettel se­gítik a KISZ-szervezeteket. Az elmúlt négy esztendőben egyre több fiatal vállalt részt a közügyek intézésében. A vá­rosi tanács és a KlSZ-bizott- ság között együttműködési szerződés jött létre, s az igaz­gatási osztály mellett működő társadalmi lakáselosztó bizott­ságban megtalálható az ifjúság képviselője is. Az Agrártudo­mányi Egyetemnek és a Gö­döllői Gépgyárnak lehetősége van — közvetlen lakásbérlő­kijelölési jog alapján — laká­sok juttatására. A lakások hat- van-hetven százalékát fiatalok kapják. Sikeres fórumok után A tavaly megrendezett if­júsági parlamentek nagy ér­deklődés közepette zajlottak le, s e fórumok nyomán szá­mos, a fiatalokat érdeklő kér­dés került napirendre. Az a cél, hogy a szakszervezettel és a tanácsi szervekkel karöltve a jövőben is hasonló parla­mentek segítsék a fiatalok gondjainak megoldását. Csiba József Danöreko! keresnek Biténél zárul! a vér adási akció Sikerrel zárult a gödöllői Agrártudományi Egyetemen az a térítésmentes, önkéntes vér­adási akció, amelynek során a múlt héten 334 egyetemista és egyetemi dolgozó összesen 117 liter vérrel segített a rászoru­lókon. Az ősz egyébként is a véradási idény kezdete. Októ­ber 23-án például a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézetet és a Közép-magyarországi Köz­mű- és Mélyépítő Vállalatot keresik fel a Pest megyei Vér­ellátó Alközpont autóbuszai, hogy a donorokat beszállítsák az intézetbe. Az előzetes fel­mérések alapján az illetékesek 150 jelentkezőre számítanak. Varrókurzus Pécelen Huszonötén jelentkeztek A tavaly szerzett kedvező tapasztalatokon felbuzdulva idén ősszel is szabás-varrás tanfolyamot szervez a Vörös- kereszt járási elnöksége Péce­len. A helybeli művelődési ott­hon vezetőségével közösen megtartott toborzó után hu­szonötén jelentkeztek a tanfo­lyamra. Az érdeklődők szak­avatott mesterektől leshetik el a tudományt, hiszen előadóról is - a Vöröskereszt gondosko­dik. SPORT + SPORT + SPORT 4- SPORT Előoíimpia — úttörőknek Lezajlottak a gödöllői vá­rosi úttörő előolimpiai atléti­kai versenyek. Az alábbi ered­mények születtek. (Csak az első helyezetteket közöljük.) LÁNYOK Négytusa, I. korcsoport: Pe~ tőfi általános iskola, 918 p. Egyéniben: Antal Anna, Pe­tőfi általános iskola, 228 pont Négytusa, II. korcsoport, egyéni: Bódis Mónika, Lég­szesz utcai általános iskola, 172 pont. Magasugrás: Kollár Zsu­zsanna (Petőfi isk.), 125 cm. Távolugrás: Ohád Ildikó (Im­re u. ált. isk.), 414 cm. Kis- labdadobás: Antal Anna (Pe­tőfi isk.), 55 m. Súlylökés: Ravasz Ildikó (Légszesz u. isk.), 8,37 m. 500 m-es síkfutás: Haran­gozó Éva (Illés I. úti isk.), 1;31,5 mp. 100 m-es síkfutás: Faliszek Dianna (Légszesz u. isk.), 14,3 mp. A lányok pontversenyének végeredménye a következő: 1. Petőfi Sándor ált. isk. 33 p., 2. Légszesz utcai ált. isk. 27 p. 3. Imre utcai ált. isk. 25 p. 4. Illés István úti ált. isk. 11 p. FIÜK Négytusa, I. korcsoport: Légszesz utcai ált. isk., 791 p Egyéni: Pataki József (Imre u. isk.), 199 p. Négytusa, II. kor­csoport: Lökös László (Lég­szesz u. isk.). 137 p. Magasugrás: Pataki József (Imre u. isk.), 140 cm. Távol­ugrás: Silye Imre (Légszesz u. isk.). 465 cm. 1000 m-es síkfutás: Szabó György (Petőfi isk.), 3;19,0 mp. 100 m-es síkfutás: Hor­váth István (Légszesz u. isk.), 12,9 mp. Súlylökés: Mukk La­jos (Petőfi isk.), 9,29 m. Kis- iabdadobás: Budai Attila (Im­re u. isk.), 73,80 m. A fiúk pontversenyének eredménye: 1. Légszesz u. is­kola 34 p. 2. Imre u. iskola 3(3 p. 3. Petőfi Sándor iskola 20 p. Az összesített pontver­senyt a Légszesz utcai általá­nos iskola csapata nyerte 61 ponttal. A kispályás labda­rúgó-bajnokságot ugyancsak ez az iskola nyerte 4 ponttal és 9:3-as gólkülönbséggel. Hálás szívvel mondunk köszönetét mindazoknak, akik drága íelesegem, édesanyánk. Katona Vincéné végső búcsúztatásán részt vettek, féitíal- munkat enyhíteni igyekeztek. A gyászoló család. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom