Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-15 / 242. szám

1975. OKTOBER 15., SZERDA "xMürn* Heti jogi tanácsok Mit tehet a bérlő, ha a tulajdonos ellenzi az építkezést? A szomszéd, a bérlők és a tulajdonosok között a jóvi- szony megromlásának számta­lan esetben az az oka, hogy a bérlő vagy a szomszéd vala­milyen építkezéséhez a tulaj­donos, illetve az egyik ér­dekelt nem járul hozzá. Mi a jogi helyzet ilyenkor, mit te­het az építkezni szándékozó fél? Gazdasági életünk fejlődé­sének egyik jellegzetessége a nagyarányú építkezés. Épít az állam, építenek a magánosok. Nagyon fontos, hogy minden építkezésnél a szomszéd jogai­ra és a közérdekre is legyünk figyelemmel. Sok esetben az építkezés egy, már hosszabb ideje meglevő állapot tartal­mának megváltoztatását, ter­jedelmének csökkenését ered­ményezi, amely sértheti egyesek érdekeit. Jogszabályaink eze­ket az érdeksérelmeket van­nak hivatva kiküszöbölni, il­letve megelőzni, vagy a meg­történt eseteket rendezni. Egyik olvasónk azt pana­szolta, hogy az általa lakott házhoz toldalékot kíván épí­teni, a másik az udvaron önálló épületet tervez. A tu­lajdonossal vitája van. Olvasóink akkor járnak el helyesen, ha előzetesen meg­szerzik az építkezéshez a tu­lajdonos hozzájárulását. A legtöbb esetben a tulajdonos­sal meg lehet egyezni, feltéve, ha mind a két fél akarja. Rendezhetik a tulajdonjog kérdését úgy is, hogy az új építmény a bérlő tulajdonát képezze, de rendezhetik úgy is, hogy az új építmény is a telektulajdonosé lesz. A telek- tulajdonos engedélye nélkül történt építkezés esetén az épület tulajdonjogát a föld- tulajdonos szerzi meg, köteles azonban gazdagodását a rá­építenek megfizetni. A bíróság a földtulajdonos kérelmére a ráépítőt kötelez­heti a föld megfelelő részé­nek vagy az egész földnek a megvásárlására, A jóhiszemű ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részé­nek tulajdonjogát, ha a föld- tulajdonos a ráépítés ellen — olyan időben, amikor az eredeti állapot helyreállítása a ráépítőnek még nem oko­zott volna aránytalan káro­sodást — nem tiltakozott és az épület értéke a föld meg­felelő részének értékét lé­nyegesen meghaladja. Ha a ráépítő szerzi meg a föld megfelelő részének tu­lajdonjogát, köteles annak forgalmi értékét megtéríteni. A földtulajdonos kérelmére azonban a bíróság a ráépí­tőt az egész föld tulajdonba- vételre is kötelezheti. , _ Mit tehet a bérlő, ha a tulajdonos nem járul hozzá az építkezéshez és mégis szabályosan akar eljárni? Ha a bérlő a tulajdonos til­takozása ellenére szabályosan akar építkezni, jogosult a bí­rósághoz fordulni, és kérni, hogy a tulajdonos hozzájá­rulását bírói ítélettel pótol­hassa. A bíróságok ilyen per esetén körültekintően vizs­gálják, hogy a tulajdonosnak volt-e méltányolandó indoka az építkezés megtagadásához. Vizsgálja, hogy a tulajdonos magatartása nem minősül-e joggal való visszaélésnek. A jogszabály értelmében mind­az joggal való visszaélésnek minősül, ami a jog társadal­mi rendeltetésével össze nem férő céélra irányul, különö­sen, ha a népgazdaság meg­károsítására, az állampolgá­rok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik csorbítá­sára vagy illetéktelen elő­nyök szerzésére vezet. Azt is kimondja a Polgári Törvény- könyv, ha a joggal való visz- szaélés jogszabály által meg­kívánt nyilatkozat megtaga­dásában áll — ilyen eseteket tárgyalunk most —, és ez a magatartás nyomós közérde­ket vagy különös méltány­lást érdemlő magánérdeket sért, a bíróság a fél jognyi­latkozatát ítéletével pótol­hatja, feltéve, hogy az érdek- sérelem másképpen nem há­rítható el. Ugyancsak bírói ítélet pó­tolhatja a tulajdonos hozzájá­rulását, ha a lakás műszaki megosztásához a tulajdonos nem járul hozzá. Ha a bér­lők között is vita van a mű­szaki megosztást illetően, és egymás között megállapodni nem tudnak, elsősorban a lakásügyi hatósághoz kell for­dulni az állami bérlakások esetében, egyébként azonban szintén a bíróság dönt. Mit tehet a bérlő, ha az ingatlankezelő szerv a közös udvaron épít­ményt emel? Hallottunk olyan panaszról, hogy az ingatlankezelő szer­vek arra az álláspontra he­lyezkedtek, hogy az általuk kezelt állami házak udvara nem tartozik a lakók bérlemé­nyéhez. Ebből következőleg, ha állami épülethez toldalé­kot vagy az udvaron új léte­sítményt (pl. garázst) kíván építeni, ehhez a bérlőnek nincs köze, nem szükséges a hozzájárulása. Ezzel a szem­lélettel nem érthetünk egyet, és nem is jogszabályszerű. Az udvar a lakók közös hasz­nálatára szolgáló helyiség. Ennélfogva a bérleményhez tartozik, mégpedig a bérlők osztatlan, közös használatá­ban van. Véleményünk sze­rint, ha az ingatlankezelő szerv bármilyen célra az ud­varból igénybe kíván venni egy részt, ezzel a bérlemény terjedelmét csökkenti, ami pedig a bérleti szerződést sérti. Ismét a Polgári Tör­vénykönyvre hivatkozunk, amely kimondja, hogy a bér­beadó a szerződésszerű hasz­nálatáért, a bérlet egész tar­tama alatt szavatol. A szerző­dés egyoldalú módosítására tehát nincs joga, és ha bár­melyik bérlő tiltakozik, akkor szintén a bíróság jogosult dönteni, a közérdek és a ma­gánérdek összhangjának fi­gyelembevételével. Fő- és mellékfoglal­kozás után jár-e táp­pénz? Vita merült fél egyik vál­lalatnál, mert a dolgozónak másodállása után nem fizet­tek táppénzt. Az SZTK-s ügy­intéző azt állította, hogy csak mellékfoglalkozása van — es természetesen a főfoglalkozás után jár a táppénz. Az ügyintézőnek nincs iga­za. Ha a biztosítottnak egy­idejűleg fő- és mellékfog­lalkozása, vagy pedig másod­állása vap, és keresőképte­lenné válik, mindegyik fog­lalkozása után kaphat táp­pénzt, ha mindegyik foglal­kozásában keresőképtelen, és a táppénzre jogosultság fel­tételei a fő- és mellékfoglal­kozásában, illetőleg másod­állásban fennállnak. Az egyes foglalkozásokban külön kell megállapítani a táppénzre jo­gosultság időtartamát, a táp­pénz mértékét és összegét. Például a biztosított főfog­lalkozása 1973. augusztus 15- től fennáll, másodállása pe­dig 1975. augusztus 1-től, ak­kor, ha ez a dolgozó ebben az évben október 1-én meg­betegszik, főfoglalkozása után egy évig, gümőkóros betegség esetén két évig 75 százalé­kos táppénzre jogosult, má­sodállása után azonban csak 60 napig lesz jogosult, mégpe­dig 65 százalékos táppénzre. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7 óráig ingye­nes jogi tanácsadást tart olva­sói részére a Hírlapkiadó Vál­lalat (Bp. VXH., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó ter­mében. Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből A Távíró Szabályzat módosí­tásáról a 11/1975. (X. 6.) KPM rendelet intézkedik, amely a Magyar Közlöny október 6-i számában található. Az ifjúsági takarékbetét fel­tételeiről, valamint a fiatal há­zasoknak nyújtandó további kedvezményeiről megjelent 33/1975, (IX. 27.) PM rendele­tet a Pénzügyi Közlöny októ­ber 8-i száma tartalmazza. A Magyarországon levő ház­ingatlanok bérbe adásának a devizagazdálkodással össze­függő feltételekről kiadott pénzügyminisztériumi közle­mény a Pénzügyi Közlöny 27. számában jelent meg. NYUGDÍJÜGYEKBEN Válaszol az illetékes Olvasóink kérdezik: a nyug­díjjogosultság szempontjából mikortól vehető figyelembe a mezőgazdaságban munkavi­szonyban töltött idő? Az 1975. július 1-től érvé­nyes új társadalombiztosítási törvény lehetővé teszi, hogy a mezőgazdaságban, erdőgazda­ságban és a rokon termelési ágakban foglalkoztatott gazda­sági cselédek, gazdasági mun­kások és napszámosok, vala­mint a szegődményes iparo­sok 1929. január 1 óta munka- viszonyban töltött idejét be­számítsák. Ez az intézkedés azért nagy jelentőségű, mert a mezőgaz­dasági munkásokat a felsza­badulás előtt csaknem telje­sen kirekesztették a társada­lombiztosításból. Az 1975. jú­lius 1. előtti jogszabályok a férfiaknál csak 1939. január 1- től, a nődolgozóknál pedig 1945. szeptember 1-től tették lehetővé a mezőgazdasági munkaviszonyban eltöltött idő nyugdíjjogosultság szempont­jából történő beszámítását. A mezőgazdasági dolgozó 1929. január 1-től 1947. de­cember 31-ig munkaviszony­ban töltött idejét akkor lehet figyelembe venni, ha azt egy­korú okirattal — eredeti szol­gálati bizonyítvánnyal, gazda­sági cselédkönyvvel, OMBI- könywel stb. — tudja bizo­nyítani. Elfogadható a helyi tanács által kiállított, a mun­káltató megnevezését, a mun­kaviszony időtartamát és az alkalmazás megjelölését fel­tüntető hatósági bizonyítvány is. A hatósági bizonyítvány csak akkór fogadható el, ha azt a községi, nagyközségi, vá­rosi és fővárosi, kerületi ta­nács végrehajtó bizottságának titkára —* megyei városi tanács kerületi hivatalának vezetője — vagy annak helyettese írja alá. Mikor kaphat a nyugdíjas Ösztönző nyugdíjpótlékot? Az a dolgozó, aki az öregségi nyugdíjra jogosultságot meg­szerezte — betöltötte a 60., illetve nődolgozó 55. életévét — és legalább 10 évi szolgá­lati idővel rendelkezik, vala­mint legalább 1 évet tovább dolgozik anélkül, hogy a nyug­díj megállapítását kérné, a nyugdíjjogosultság megszerzé­se után munkában töltött ide­jére ösztönző nyugdíjpótlékra jogosult. Az ösztönző nyugdíjpótlék az 1972. január 1. után fizikai munkakörben töltött minden éve után az öregségi nyugdíj 7, egyéb munkakörben 3 százalé­ka. Az 1972. január 1-ét meg­előzően munkában töltött idő­re az ösztönző nyugdíjpótlék mértéke a fizikai munkakör­ben az öregségi nyugdíj 3, egyéb munkakörökben 1 szá­zaléka. A nyugdíj felső határa az ösztönző nyugdíjpótlékkal a fizikai munkakörben történő továbbdolgozás esetén elérheti a nyugdíjnál figyelembe vett átlagkereset 95 százalékát, egyéb esetekben pedig 90 szá­zalékát. Az a dolgozó, aki leg­alább 1 évi ösztönző nyugdíj­pótlékra jogot szerzett, az 1 évnél rövidebb — de legalább 30 napot elérő — töredékidő­re is kap ösztönző nyugdíj- pótlékot, természetesen ezzel az idővel arányos összegűt. Az ösztönző nyugdíjpótlék számításánál figyelmen kívül kell hagyni a szolgálati idő­nek azt a szakaszát, amely alatt az igénylő munkabért nem kapott — például táp- penzsegélyben részesült, fize­tés nélküli szabadságon volt — vagy munkaideje a mun­kakörére megállapított törvé­nyes munkaidőt nem érte el _ pé ldául csökkentett munkaidő­vel dolgozott. Az ösztönző nyugdíjpótlékra jogosultság szempontjából nem lehet fi­gyelembe venni a bedolgozó­ként, továbbá 1976. január 1-ét megelőzően mezőgazdasági szövetkezetnél munkaviszony­ban vagy tagként munkában toltott időt. Jogosult lehet-e rokkantsági ”yuRdüra az, aki már első munkába állása előtt megrok­... társadalombiztosítási törvény a korábbiaknál kedve­zőbb feltételeket szab a rok­kantsági nyugdíj megszerzésé­hez azok részére, akik az első munkába lépés előtt megrok­kantak, vagyis akik már rok­kantán kezdtek dolgozni. Az ilyen rokkant dolgozó ré­szere 1975. július 1. napja előtt a rokkantsági nyugdíj csak a™r volt megállapítható, ha a dolgozó egészségi állapota a munkába lépést követően rosz- szabbodott, s a munkát telje­sen abbahagyta. Az új rendelkezések szerint tehat az a dogozó, aki a szol- gálati idejének kezdetét meg­előző időtől rokkant, rokkant­sági nyugdíjra akkor jogosult, ha az igénybejelentés időpont jaban betöltött életkora szerint szükséges szolgálati időt meg­szerezte és rendszeresen nem dolgozik, vagy a keresete lé­nyegesen kevesebb a nyugdíj igénylését megelőző kereseté- nel. Az igénybejelentés Időpont­jában betöltött életkorban (korcsoportokon belül) a nyug- dijjogosultsághoz feltétlenül szükséges szolgálati idő: — 22 éves életkor betölté­se előtti igénybejelen­tés esetén , — II tves életkorban 4 év’ — íves életkorban 6 év, _ éves életkorban 8 év legalább"" betöl‘<^töl ^ ^ Korkedvezmény« munkahe- Munkakörben szerzett szolgalati idő esetén a 22. élet­év betöltésétől az egyes kor­csoportokban a fenti évekkel SSrST 3’ ?’ 6’ a 35- éIetév fe­lett 8 ev a követelmény. Bognár Miklós, a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság helyettes igazgatója Pedagóguslakások — terven felül Öt év alatt 15 milliót adott a megyei tanács Társadalmunk az elmúlt években sokat tett azért, hogy az iskolai oktató-nevelő mun­ka színvonala emelkedjék. A tartalmasabb munka biztosítá­sának egyik fontos feltétele az a rendszeres és állandó gon­doskodás, amely a pedagógu­sok élet- és munkakörülmé­nyeinek a javítását szolgálja. A gondoskodás nemcsak az is­kolai munka tárgyi feltételeire terjed ki, a pedagógusok la­kásgondjainak az enyhítése is fontos tényező. A Pest megyei Tanács a IV. ötéves terv időszaká­ban jelentős összegeket biztosított pedagóguslaká­sok építésére és vásárlásá­ra. A program megvalósításának eredményeiről Hargitai Ká­roly, a Pest megyei Tanács VB művelődésügyi osztályának vezetője az alábbiakat mondja: — A tervidőszakban a me­gyei tanács évi 3 millió forin­tot adott lakásépítésre, vásár­lásra, tehát az 5 év során ösz- szesen 15 millió forintot tud­tunk felhasználni. A tanács el­vi koncepciója az volt, hogy általában új lakásokat kell építeni, de lehetőség nyílt vá­sárlásra is. Természetesen a vásárlásoknál a gazdaságosság elve érvényesült. A helyi taná­csok bejelentették az igénye­ket, mi pedig a beérkezett ja­vaslatokat elbíráltuk és rang­soroltuk. így támogattuk a he­lyi tanácsok építési' program­ját, illetve a kisközségeknél szinte teljes egészében megyei támogatással építettünk és vá­sároltunk pedagóguslakásokat. Az is a koncepciónkhoz tarto­zott, hogy ne csak családosok­nak építsünk kétszobás kom­fortos lakásokat, hanem a fiatal, egyedül­álló pedagógusok részére is teremtsük meg a letelepe­dés feltételeit. A lakásprogram megvalósítása során elsősorban a legrosszabb személyi adottságokkal ren­delkező járásokat támogattuk, a dabasi, a nagykátai, a monori járás gondjain enyhítettünk. — A terv összeállításának időpontjában, öt évvel ezelőtt 81 lakás építését, illetve vásár­lását tervezik. Természetesen a IV. ötéves terv időszakában voltak olyan beruházások, amelyek nem valósultak meg, tehát a felszabadult pénzösz- szeget máshol használtuk fel. Például a vácdukai nevelőott­hon építését, az Oktatási Mi­nisztérium beruházásában kel­lett volna megvalósítani, de az építkezés el sem kezdődött, ezért az ottani pedagóguslaká­sokra szánt pénzösszegünket máshol realizáltuk. — ötéves lakásépítési és -vásárlási programunkat teljesítettük, sőt túlteljesí­tettük: a tervezett 81 la­kás helyett 87 lakást ad­tunk át. A budai járásban 6, a ceglédi járásban 9, a gödöllői járásban 29, a dabasi járásban 15, a mo­nori járásban 6, a nagykátai járásban 8, a szentendrei já­rásban 2, a ráckevei járásban 6, a váci járásban ugyancsak 6 pedagóguslakást vehettek birtokukba a nevelők. — A lakásépítéseknél és -vásárlásoknál az volt az alap­vető cél, hogy az általános is­kolák és óvodák pedagógus­ellátottságának a gondjain enyhítsünk, de természetesen a megye szakközépiskolai há­lózata fejlesztésének az igé­nyeit is figyelembe vettük. K. Gy. M. OKTOBER li-TOIi OKTOBER 22-IG CEGLÉD, Szabadság 16—19: Gyémánt Lady 20—22: Ostromállapot CEGLÉD, Kamara 16—19: Ne sírj tele szájjal 20—22: Szerelmespár az első évben GÖDÖLLŐ 16—19: A hosszú búcsú 20— 21: Bekötött szemmel 22: Nagyítás* SZENTENDRE 16—19: Gyilkosságok péntek este 20: Várakozók 21— 22: Gyilkosságok péntek este ABONY 16—19: Özönvíz n. rész 20—22: Mr. Süket trükkjét BUDAÖRS 16— 19: Huckleberry Finn és a csirkefogók 20—22: Monsieur Verdoux DABAS 17— 19: Az öreg 20—21: Nem zörög a haraszt* 22: Szélhámosnő DUNAHARASZTI 16—19: Sivatagban, őserdőben I—XL 20—21: Vérdíj Kovpak fejére DUNAKESZI, Vörös Csillag 16—19: Egy király! álom 20—22: Szerelmi bűntény *16 éven felülieknek *•18 éven felülieknek ÉRD 16: Teenmseh 19— 20: Zabrlskie Point* 21—22: Magánbeszélgetés FŐT 16— 19: Egy kis előkelőség 20— 21: Sivatagban, őserdőben I—EL GYAL 16: Csendes otthon 17— 18: A fej nélküli lovas 19— 20: Az lesz majd a nap KISTARCSA 16—17: Magánbeszélgetés 18— IS: Vérdíj Kovpak fejére 20— 21: Enyém, Tied, Kié? NAGYKATA 16— 17: Pledone a zsaru 18—19: Hőszakadás 20—22: özönvíz I. rész PILISVOROSVÁR 17— 19: Kopjások 20—22: Első előadáson; Zahar Berkut 20—22: Puha ágyak, kemény csaták* POMAZ 16—17: Enyém, Tied, Kié? 18— 19: Magánbeszélgetés 20—21: A fenevad RÁCKEVE 16—17: Vérdíj Kovpak fejére 18—19: En'yém, Tied, Kié? 20—21: A bosszúállók újabb kalandjai SZIGETSZENTMIKLŐS 16—17: Szerelmem Moszkva 18—19: Nagyvárosi fények 20—21: A 22-es csapdája** t í

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom