Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

1975. OKTOBER 14., KEDD Pénteken temetik Fehér Imrét Fehér Imre filmrendező te­metése október 17-én, pénte­ken 15 órakor lesz a Farkasréti temetőben. Tiszteletbeli doktor Hétfőn a Budapesti Műszaki Egyetemen az egyetem taná­csának rendkívüli nyilvános ülésén tiszteletbeli doktorrá avatták Shigeyoshi Matsumae japán professzort, a tokiói egyetem, valamint a Japán Kulturális Külkapcsolatok In­tézetének elnökét. Dr. Meisel Jánosnak, az egyetem rektorának megnyitó­ja után dr. Denke Géza rek­torhelyettes méltatta a neves Japán tudós és közéleti férfiú életútját, tudományos munkás­ságának eredményeit. Ezután az egyetem rektora Shigeyoshi Matsumae professzort — a ve­zetékes híradástechnika, a te­lefon- és távirati rendszerek kiépítése területén elért ki­emelkedő kutató munkássága és a magyar—japán kulturális­tudományos kapcsolatok elmé­lyítésében szerzett érdemei alapján — az egyetem tiszte­letbeli doktorává fogadta és átadta az erről szóló okleve­let. Az egyetem új. tisztelet­beli doktora meghatott sza­vakkal mondott köszönetét a kitüntetésért. Megnyílt a Várban a Nemzeti Galéria Vasárnap délután ünnepé­lyes külsőségek között nyílt meg új otthonában, a Buda­vári Palotában a Magyar Nemzeti Galéria. Az ünnepsé­gen Pogány ö. Gábor főigaz­gató üdvözölte a vendégeket. Jelen volt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Katona Imre, a bu­dapesti pártbizottság első tit­kára, Tóth Dezső, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Molnár Ferenc kulturális mi­nisztériumi államtitkár, Szép­völgyi Zoltán, Budapest Fővá­ros Tanácsának elnöke, politi­kai, társadalmi, művészeti éle­tünk számos képviselője, több budapesti nagykövetség veze­tője. Kállai Gyula, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott megnyitó beszédét. Hangsú­lyozta: szocializmust építő né­pünk történelmének szép szimbóluma, hogy ma az egy­kori királyi palotában a kul­túra fellegvárát teremtették meg. Elsőként a több évtizede tartó helyreállítási munkák eredményeként a Budapesti Történelmi Múzeum fogad­hatta a közönséget, majd ha­zánk felszabadulásának 30. év­fordulója tiszteletére a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nyitotta meg kapuit. Most a palota központi részét avatják fel, amely a Magyar Nemzeti Galériának ad immár végleges otthont. Az új körülmények között a magyar képzőművé­szeti kultúra ügyét szolgáló múzeum méltó környezetben, TV-FIGYELŐ Részlet a szolnokiak kiállításáról. Konferencia a művelődési otthonok fejlesztési terveiről Hétfő délután Tatán meg­kezdődött a Művelődési Ottho­nok Országos Tanácsának két­napos konferenciája. A tanács tagjai — Kulturális Miniszté­rium, a Népművelési Intézet, a megyei tanácsok képviselői és művelődési központok ve­zetői, munkatársai — a műve­lődési otthonok távlati fejlesz­tési terveit vitatják meg. Számba veszik, hogy az ország mely településein Indokolt új kulturális intézmény létesíté­se és melyek korszerűsítése, felújítása vált szükségessé. Ma Oroszlányban folytatják a ta­nácskozást, amelyre meghív­tak bányász szocialista brigád­vezetőket, brigádtagokat is. Az 6 részvételükkel folytatnak eszmecserét a munkásművelö- désről, annak helyzetéről és a további tennivalókról. sokoldalúbban szolgálhatja nemzeti kultúránk ügyét, is­mertetheti meg itthoni és kül­földi látogatókkal a magyar képzőművészet történetét, ne­vesebb alkotóit. Most első íz­ben mód nyílik arra Is, hogy nemcsak a magyar középkor, nemcsak a 19—20. század gaz­dag anyaga, de a kortárs alko­tók munkáinak java is he­lyet kapjon a termekben. Bár sok minden még nem kerülhetett végleges helyére a Nemzeti Galéria termeiben, a Kulturális Minisztérium, a nagy érdeklődésre tekintettel, úgy döntött, hogy a kiállítás egy részét már most megnyit­ják, majd a következő másfél évben fokozatosan minden anyag megtekintésére lehető­séget biztosítanak. Kállai Gyula beszéde végén az MSZMP Központi Bizottsá­ga, kormányunk és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében mondott köszönetét mindazoknak, akik szellemi és fizikai erőfeszítésükkel létre­hozták ezt a nagyszerű művet, a magyar szocialista kultúra, a magyar közművelődés méltó otthonát. A Budavári Palotában a Ma­gyar Nemzeti Galéria egyszer­re több kiállításával is várja a látogatókat. A régi művé­szeti osztály időszaki kiállítást rendez középkori és barokk anyagából. A Budavári Palota nagy szá­mú kiállítóterme módot nyit arra is, hogy a Magyar Nem­zeti Galériában őrzött mintegy 30 000 grafikai lapot az elkö­vetkező évek során fokozato­san a közönség elé tárják. A háromhavonként újra rende­zendő tárlatok ahhoz is lehető­séget teremtenek, hogy a mű­vészeket és korszakokat egyenként mutassák be. Az el­ső tárlat anyaga 150 év művé­szetét öleli fel a lehetőségek­hez képest időrendben, az 1800-as évektől napjainkig, mintegy 200 alkotás közvetíté­sével. A 19. és 20. századi éremanyag a kisplasztikái gyűjteménnyel vegyesen került a tárlókba. A kortárs művészet főbb vanásait igyekszik felvillanta' ni a Képek és szobrok három évtized magyar művészetéből című kiállítás. Az időszaki tár­lat anyagát, amely csupán íze­lítőt adhat a felszabadulás óta eltelt évtizedek eredményei­ből, törekvéseiből, a múzeum gyűjteményéből állították ösz- sze. Végül ugyancsak az új Nemzeti Galériában nyílt meg a Szolnoki művészek (1850— 1910) című kiállítás, amely a ma már 125 éves múltra visszatekintő szolnoki festőis' kola első fél évszázadának képeit vonultatja fel. A tár latot magyar—osztrák össze­fogással rendezték meg. A ki­állítás anyagát & bécsi öster- reischische Galerie, a Histori­sches Museum, a grazi Neue Galéria és a szolnoki Damja nich János Múzeum, valamint a Magyar Nemzeti Galéria gyűjteményéből válogatták. Száz pengő kerestetik. A go­nosz Krajcár kocsmáros kira­katát betörte egy „svédcsa­var”, egy eltévedt rongylabda. Krajcár „túszt” szed, a focizó srácok közül egyet bezár kam­rájába, hogy megtudja, ki a tettes, kin kell behajtani az üveg árát, a száz pengőt. Csakhogy a túsz nem vall, vi­szont megszökik, s az utca gyerekserege szövetkezik, hogy a tettes szegény édesanyját megmentsék a kártérítéstől: elhatározzák, összeszedik a száz pengőt. Három nap alatt. A harmincas évek Budapest­jén, valahol, valamelyik kül­városban. Ezzel a bonyodalommal in­dult a tévé új, gyerekeknek készült sorozata, Mezei And­rás filmje. Mint már az első részből kitűnt, okos, hihető, fordulatos a meseszövés, Mamcserov Frigyes rendező kitűnően bánt a jól mozgó gyerekszereplőkkel. Szinte bi­zonyos, hogy a Svédcsavar si­ker lesz. Sent CZ, Síül ŰZ. Ügy látszik, a hétvége műsor-összeállítása, és benne az egyik legfonto­sabb, a Szombat este, seho­gyan sem tud stabilizálódni. Mintha a tévé maga sem tud­ná, mit is akar tulajdonkép­pen, bizonytalanul, bátortala­nul kezeli ezeket a műsoro­kat. A Szombat esték szinte minden alkalommal más-más alapelvek szerint állnak össze. Egy időben habkönnyű anya­gokkal tömték tele a műsor­blokkot; a kritika felhördült. A tévé érezhette, hogy valami igaza lehet a nyugtalankodó kritikának, megpróbálta hát másképpen csinálni. De megint eléggé szerencsétlenül. Szom­bat este például olyan vegyes, tarka műsort láttunk, mintha egy régi falusi szatócsboltban jártunk volna. Minden volt benne, ami csak elképzelhető, egymáshoz sehogyan sem kap­csolódó számok, anyagok: Pe­tőfi, Radnóti, Bartók, Krúdy és jelentéktelen, butuska tré­fák. A két vonal sehogyan sem tudott találkozni, valamiféle egységgé válni. Az összeállítás apró darabokra töredezett, széthullott. Valami egységet kellene ta­lálni ezekhez a Szombat esték­hez. Hogy ez nem könnyű? Bizony nem. De hát ez a dolga a televíziónak. Nemcsak logikai hiba. Mint a legtöbb tévénéző, én is sze­retem A Hét riportjait. Pon­tosak, tárgyilagosak, a lényeg­ről beszélnek. Éppen azért kis­sé csodálkozva néztem vasár­nap az Osztályzat nincs című beszámolót, amely, sajnos, nem hordozta A Hét anyagai­tól megszokott erényeket. Egy­oldalúan tájékoztatott és rosz- szul érvelt, a nézők egy részét biztosan összezavarta. Az még hagyján, hogy az osztályzás eltörlésének több esztendős kísérleteit és erőfe­szítéseit a gimnáziumokra korlátozta. Ez csak egyszerű mennyiségi kérdés. A fő baj a riport érvelésének logikájában jelentkezett. A Hét olyan mértékben értékelte túl az osztályzás eltörlésének tényle­ges előnyeit, hogy logikai el­lentmondásba keveredett. Ha valóban olyan jó. hogy a diá­kok bizonyos tárgyakból nem kapnak osztályzatot, mint A Hét magyarázta, azonnal meg kell szüntetni az osztályzást a többi tárgyból is. Csakhogy ez nem ilyen egy­szerű. Ezt az új törekvést nemcsak azért nem lehet álta­lánossá tenni, mert — mint az egyik nyilatkozó mondotta — nincsenek meg hozzá a „fel­tételek”; homályos tartalmú szó ez egyébként, tisztázni kellett volna, mit jélent ponto­san. A legfőbb akadály, hogy az osztályzás helyes és indo­kolt eltörlése pedagógiai gon­dokkal is jár. A riportban — a tájékoztatás és az igazság teljessége érdekében — erről is beszélni kellett volna. Nagyon jól tudom, hogy a szülök A Hét riportja után nem árasztják el követelő le­velekkel a televíziót és a mi­nisztériumot: minden tan­tárgyban szüntessék meg az osztályzást. Ezt csak A Hét ri­portjának logikája alapján kellene megtenniük. A szülők azonban jól tudják, hogy ez a dolog jóval bonyolultabb, mint ahogyan a képernyőn Visinger István és Balogh Mária elő­adta. Csontos Magda CEGLÉDI ŐSZ ’75 II. országos kisgrafik kiállí Vasárnap délelőtt Cegléden, a Kossuth Mű­velődési Központban — a Pest megyei Műve­lődési Központ és Könyvtár, a Ceglédi Városi Tanács és a helybeli Kossuth Művelődési Központ kisgrafika baráti körének közös ren­dezésében —i megnyílt a 11. országos kisgra- fikai kiállítás. Megnyitót — számos érdeklődő részvételével — Varga Nándor Lajos, a Ma­gyar Népköztársaság érdemes grafikusmű­vésze, a kisgraíika barátok körének oszágos elnöke mondott. A műfajról és az alkalma­zott technikákról szóló rövid ismetretője után került sor a legeredményesebben kiállító művészek díjazására. A Pest megyei Művelődési Központ és Könyvtár különdíját Bihari József, az intéz­mény igazgatója adta át Stettner Bélának. Szabó Alfréd, a Ceglédi Városi Tanács mű­velődésügyi osztályának vezetője adta át a yárosi tanács által alapított első díjat Perei Zoltánnak, a másodikat Diskay Lenkének, a harmadikat Kovács Imrének. A Ceglédi ősz eseménysorozata keretében az idén másodszor ad otthont a város orszá­gos kisgrafikai kiállításnak. A helybeli kis- grafika barátok — élükön Nagy László Lázár grafikussal, aid a mostani tárlatot is szer­vezte és rendezte — szeretnék a jövőben rendszeressé tenni a műfaj művelőinek közös bemutatkozását. Az alkotók részéről megnyil­vánult élénk érdeklődésre vall, hogy ez al­kalommal negyven művész száznyolcvan kis- grafikai lapját tartotta a zsűri alkalmasnak kiállításra, A legkülönbözőbb stílusok és tech­nikai eljárások (fa-, linómetszet, rézkarc stb.) láthatók a tárlaton, amely október 23-ig te­kinthető meg Cegléden. Utána a kiállítást az ország több városában is bemutatják. T. T. Nem hosszú, de annál ala­kosabb előkészület után lett a kisgrafika gondozó-gazdája Cegléd. 1971-ben alakult itt a kisgrafika baráti köre Nagy László Lázár kezdeményezésé­re -— Komáromi Imre és Gu­ta csíca Lőrinc közreműködésé­vel. A kör 36 tagja havonta ta­lálkozik gyűjtőcseréken. Az összejövetelek előtt rendszere­sen ankétot tartanak, melynek tárgya egy-egy mester mun­kássága, vagy a Kner Nyomda, vagy a képzőművészet idősze­rű > és számukra fontos esemé­nye. Az eddig eltelt időszak­ban tíz ceglédi műgyűjtő kiál­lítását rendezték meg a mú­zeumban, s egyet a közgazda- sági szakközépiskolában. A kisgrafikai baráti kör tagjai dolgozó emberek, akiknek ve­zetője Nagy László Lázár, je­les grafikus. Támogatást ad számukra a városi tanács, a Kossuth Művelődési Központ és a Pest megyei Vendéglátó­ipari Vállalat. Munkáskömyezetből indult el a gondolat, és valósult meg azután 1973-ban először, és most másodszor a kisgrafikai országos kiállítás. Arról is hírt adhatunk, hogy rendszeres kapcsolat épült ki a pécsi, mis­kolci és szegedi kisgrafika- gyűj tőkkel. Egerbe, Debre­cenbe kirándult a ceglédi ba­ráti kör megannyi tagja, sőt minden eddigi közös megmoz­dulásról külön grafikai lapot készítettek, melyet albumba gyűjtöttek könyvbarátokat ör­vendeztető házi kiadványként. Az is j ’entős eredmény, hogy az első, Cegléden tartott or­szágos tárlat anyagát Szege­den is bemutatták, sőt Ceglé­den megtartották a kisgrafika- gyűjtők országos találkozóját. A két kiállítás — az 1973-as első, és a mostani második — adatait összehasonlítva látható a számottevő haladás. A tárlat három díjához az idén negye­dik is társult különdíj formá­jában, a Pest megyei Művelő­Srekeres Ferenc llnóleummet- tzete — a kiállítás emblémája. dési Központ és Könyvtár jó­voltából. A résztvevők száma is emelkedett, negyvenen küld­ték el alkotásaikat, kár, hogy a szentendrei grafikusok tá­vol maradtak, s egyáltalán ke­vés Pest megyei művész vett részt az országos fontosságú megyei tárlaton. A szabadon küldött alkotá­sok mellett az idei tárlaton be­mutatták a felszabadulás 30. évfordulójának tiszteletére ké­szült pályamunkákat, melyek szintén növelik a kiállítás ér­tékét. Egyenletes, korrekt anyagot láthatunk. A műfaj olyan mértékadó képviselői küldték el új alkotásaikat, mint Stettner Béla, Diskay Lenke, a drámai erejű Kopasz Márta, a mezőgazdaság ipari jellegét is költői erővel érzé­kelő Kovács Imre, a bélyeg­grafikus Kékesi László, a Deb­recenben alkotó Józsa János, a kisgrafika műfajában is kiváló Dohnál Tibor, aki Cegléden született. Meglepetés Tavaszy Noémi és Szabó M. László kulturált vonalvezetése, Ster­bens Károly alapossága, és a rendezőnek, szervezőnek, a tárlat eszmei inspirátorának, Nagy László Lázárnak elmé­lyült ex libris-sorozata. Itt jegyezzük meg, hogy hasznos kezdeményezésként Maczelka Tibor szavaival meg­nyílt Nagy László Lázár önál­ló kiállítása a ceglédi Délibáb presszóban, sőt Budapesten, a KPVDSZ dolgozóinak első amatőr kiállításán is találkoz­hattunk metszeteivel. A katalógus előszavában ve­ti fel Galambos Ferenc, hogy vajon a keszthelyi és a buda­pesti jubileumi kisgrafikai tár­latok mellett nem fölösleges-e a ceglédi vállalkozás? Semmi­képpen, hiszen a kisgrafika a képzőművészet tömegesen ter­jeszthető része, értékei de­mokratizálhatok, minden la­kásba eljuthatnak az otthon Zene — Józsa János linóleum­metszete. részeként. Ezt a folyamatot gondozza a II. ceglédi orszá­gos kisgrafika-kiállítás; kö­zönséget nevel és a műfajt orientálja. Az külön ériék, hogy Csiby Mihály, Medgyesy Miklós, Perei Zoltán, Szekeres Ferenc grafikával örökítette meg a ceglédi őszt, s ketten is, Várkonyi Károly és Menyhárt József adtak kép-hírt a ceglé­di kisgrafika baráti kör debre­ceni látogatásáról. Országos ügyet vállaltak a ceglédiek, legyen fokozottan mindannyiunk gondja szolgá­latuk. Albertirsán, Tatórszent- györgyön, Dabason, Szentend­rén, Vácott, Nagymaroson, vagy Abonyban sok kitűnő grafikus alkot, tiszteljék meg új műveikkel az 1977-ben megnyíló harmadik ceglédi kisgrafikai kiállítást, hogy az országos tárlat Pest megye grafikusainak is seregszemléje legyen. Losonci Miklós Geraszimov Budapesten Hétfőn Budapestre érkezett a híres szovjet rendező, forga­tókönyvíró, színész, a három­szoros Állami-díjas, Szerge) Geraszimov filmművész. Az Ifjú Gárda, a Csendes Don és más világhírűvé vált művek rendezőjének alkotásaiból a filmszínházak retrospektív ve­títéseket tartanak. Kötcsey-emlékmü. Vasárnap a Hajdú-Bihar megyei Almosd községben fel­avatták Kölcsey Ferenc mell­szobrát. A Himnusz költője gyermekéveinek egy részét, 1812-től 1815-ig, at álmosdi kastélyban töltötte. Az egykori Kölcsey-házat a községi tanács múzeumnak rendezte be. most pedig Marton László szobrász­művész alkotásával gazdagod­tak az álmosdi Kölcsey-emlé- kek. Dr. Julow Viktor, a deb­receni Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem irodalomtörté­nésze emlékezett meg ünnepi beszédében Kölcsey munkás­ságáról, életéről, majd lelep­lezte a szobrot. Felavatták lüicohe Baicescu szobrát Vasárnap a Békés megyei Méhkeréken felavatták Nico- lae Baicescu szobrát. Az ava­tási ünnepséget a nagy román forradalmárról elnevezett ter­melőszövetkezet székháza előtt tartották. Ünnepi beszédet dr. Szentistványi Gyuláné, a Ha­zafias Népfront országos ta­nácsának titkára és Szilágyi Péter, a Magyarországi Ro­mánok Demokratikus Szövet­ségének főtitkára mondott. Ezt követően leleplezték Kligl Sándor alkotását, Nicolae Baicescu mellszobrát. Az ün­nepséget követően a ■ község kultúrházában a nagyszebeni folklóregyüttes adott műsort.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom