Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-14 / 241. szám

I Alapanyagok a KGST-országokból A gazdaságosság növelése közügy a PEMÜ-ben A Pest megyei Műanyagipa­ri Vállalatnál az év elején a piunkásgyűlés, illetve a szocia­lista brigádok és a vállalat ve­zetőinek javaslata alapján dol­gozták ki a takarékossági ter­vet. Elhatározták, hogy csak olyan intézkedéseket hoznak, amelyek sem a termék minő­ségére nem hatnak kedvezőtle­nül, sem az árukat nem érin­tik, továbbá előnyben részesí­tenek s minden olyan javaslatot, amely népgazdasági meg­takarítást eredményez. Mátyus Vendel, a vállalat szervezési főosztályának veze­tője elmondta, hogy jelentős -mértékben előreléptek az anyag, az energia- és devizata­karékosságban. Többek között közvetlen energiamegtakarí­tást értek el a víilamosforgó- gépek felülvizsgálatával, a különböző fogyasztóberende­Pontok K edvelt, bár megkopott újságírói fogás úgy szemléltetni külön­böző gyárak, termékek si­kerét, hogy „huszonhét or­szágba szállítják”, „har­minchat államban vásárol­ják”, „három világrész ve­vői keresik”. Az értőbb fül nem mindig örül ennek hallatán, mert az áruk mai nemzetközi áramlásában az ilyesfajta leegyszerűsítő közlések keveset számíta­nak. A partnerek tábora önmagában még nem jel­zője az üzleti sikernek, hi­szen megtörténhet, hogy a ma huszonhét állam pia­cára eljutott áru rövid idő múlva már csak két-három helyen talál fogadtatásra; fölbukkan és eltűnik; szemléltetve a rövid távú üzleti politika eredmé­nyeinek múlandóságát. Folytatjuk: mennyit vá­sárol ez a sok vevő? Való­ban siker-e az, amá an­nak látszik, avagy tömeg­áru értékesítése az éppen- hogy elfogadható legalsó árszinten? Az olvasó már ennyiből is sejtheti, hogy korántsem újságírói, stí­lusbeli gondokon meditá­lunk, hanem azon, amit e stílus kifejez: a tények bo­nyolultságát eltakaró, a fő kérdéseket elrejtő leegysze­rűsítésén. Ami korántsem csak az újságírók egy ré­szének sajátja, hanem a termelők, forgalmazók bi­zonyos csoportjának is. Ezekben a hónapokban elég alaposan átrajzolja az üzleti kapcsolatok térképét mindaz, ami a világgazda­ságban végbement és vég­bemegy. Kiderült: nem a pontok — az üzleti kap­csolatok — száma a fon­tos. hanem az, mekkorák ezek a pontok, s tartósan ottmaradnak-e a térképen, avagy az első kedvezőtlen fuvallat lesöpri onnan szokat? Beigazolódott az is, hogy ott jártak el kö­rültekintően, ahol a ter­melő, az értékesítő válla­latok az új vevők jelkuta­tása közepette is a jő erőt a már meglevők megtartá­sára jordították, azaz a tartós kapcsolatokra. I lven tartós szálakkal kötőd >k a szovjet vevőkhöz a Forte Fotokémiai Ipar, akiknek nagy mennyiségű fekete­fehér fotópapírt és színes­filmet szállítanak Vácról. S egy másik, tőkés partner: Törökország. Itt tavaly a gyár temékeinek értékesí­tése elérte az egymillió dolláros összeget, s mint mondják, a népszerűségi lista élén ebben az ország­ban a Forte árui állnak. Rajzoljuk tehát a térkép­re a két nagy pontot. S melléjük rögtön kerülhet­nek a nem sokkal kiseb­bek, így Csehszlovákia, azután India. Ez már négy, s mindegyik tekintélyes, azonnal szembetűnik, ahogy a térképre nézünk. Joggal kijelenthetjük, _ hogy a gyár érzékeli az állan­dóan és nagy mennyiség­ben vásárló partnerek dön­tő szerepét. Ám akkor vá­lik teljessé a képzeletbeli ábrázolás, ha gyors egy­másutánban közepes és kis pontok regimentjét helyez­zük el a térképlapon, ösz- szesen mintegy ötvenet, mert ötven országba jut­nak el a Forte termékei, Ausztriába éppúgy, mint Mongóliába, s Dél-Amerika piacaira is. Túlzás lenne a Fonté nagy hagyományokra tá­maszkodó kapcsolatait szá- monkémi az ikladi Ipari Műszer gyártól, ám ami a folyamat lényegét illeti, itt is hasonlónak lehetünk ta­núi 1971-ben mindössze 500 ezer dollár volt a gyár tőkés kivitele, s nagyon aprócska pontok jelezték, hol vásárolják az ikladi termékeket. Ma a gyár az akkori export tízszeresét mondhatja magáénak, s már kirajziolódnialk a meghatározó pontok, így a Német Szövetségi Köztár­saság, ahol tüneményes gyorsasággal ismerték meg a műszergyár kínálta áru­kat, közülük is elsősorban a hobbi-felszerelésekhez készített H-motorokat, amelyekből 1974-ben két­millió dollár értékben ad­tak el. S ahogy a mai fej­lesztési tervek mutatják, a következő években követ­kezetesen folytatódik a „pontnagyobbító” művelet, azaz a megszerzett piacok megtartásával összefonódó bővítés. B adarság lenne azt ál- . líta>ni, hogy a két em­lített vállalat nem élt át — s nem él át — kül­kereskedelmi kapcsolatai­ban nehéz napokat és he­teket. Voltak kritikus idő­szakok, de éppen mert üz­letpolitikájuk a tartósság­ra, a nem egyszeri ered­mények elérésére, a meg­bízhatóságra alapozódik, túljutottak az akadályokon. . Ez bizonyítja igazán a nagy és kis pontok eloszlásának, arányának, váltakozásának jelentőségét, azaz a rugal­mas, a módosuló feltéte­lekhez gyorsan igazodó vál­lalati üzletpolitika fontos­ságát. Az egész külkereskedel­mi tevékenységnek ez meg­határozó eleme, s amint az legutóbb a pénzügyminisz­ter jelentéséből a parla­ment ülésszakán kiderült, ez az elem távolról sem működik úgy, ahogy szük­ség lenne rá. Abban, hogy a külkereskedelmi forga­lom mérlege számunkra kedvezőtlen, közrejátszott a túlzott állami megértés . is — hiszen importtámoga­tásokra a tervezettnél 16.8 milliárd forinttal többet adott ki a költségvetés —, de semmivel sem kisebb súllyal az, hogy a vállala­tok üzletpolitikájuk keser­ves kritikáját kapták meg a tőkés piacokon. A külön- külön esetleg másodrangú mulasztások — a szállított áru minőségét meg nem óvó csomagolástól az al­katrész-utánpótlás elha­nyagolásáig — most gyor­san összegeződtek, s volt, ahol úgy hatottak, mint a villámcsapás. A megye üzemeinek ex­portja idén eddig nem érte el a tavalyi szintet, s ez nyomatékos figyelmeztetés. A „perc-üzletek”, amint azt találóan nevezik a ke­reskedők, szükségesek, de nem többek, mint az üz­letpolitika kiegészítői. Saj­nos, elég széles körben ma még ezek a perc-üzletek egyenlőek az üzletpolitiká­val. S a felismerés, hogy ez nem üzlet sem a népgaz­daságnak, sem a vállala­toknak, késik. Mintha tit­kokat kellene hozzá meg­fejteni. Holott e megfej­tést több fórumon, a párt Központi Bizottsága 1975. júliusi ülésén, s az ország- gyűlésnek a kormány mun­kaprogramját elfogadó ta­nácskozásán világosan meg­fogalmazták. Mészáros Ottó zések tervszerű és célszerű használatának megszervezésé­vel. A csúcsidő helyett, pedig az éjszakai, gazdaságosabb vil- lamosenergia-fogyasztást szor­galmazták. így, már az első félévben csaknem 60 ezer fo­rintnyi megtakarítást értek el. Ezzel egyidőben elhatározták, hogy a jűtési szezon kezdetéig megteremtik az olajtüzelésről a gáztüzelésre való átállás jel­tételeit. Ehhez mindenekelőtt a belső hálózatot kellett kiala­kítaniuk tartóoszlopokat, sze­relteik, a kazánokat áJLakítot- táík át A munkálatokat október 15-ig befejezik s ekkor állnak át az olcsóbb gáztüzelésre. S ami ugyancsak fűtőanyag-megtakarítást ered­ményezhet: figyelembe veszik az üzemek, irodák fűtésénél a külső hőmérséklet ingadozását, s ennek megfelelően növelik vagy csökkentik a tüzelőanyag felhasználását. Több fontos anyagtakarékos­sági intézkedést is bevezettek. Egy példa: a cipősarok készíté­sénél elhasználódott szerszá­mokat felújítják, s gondosan ügyelnek arra, hogy ez minő­ségromlást, illetve selejtnöve- kedést ne okozzon. Végered­ményben az első félévben a szerszámok regenerálásával, il­letve a cipősarokgyártás tech­nológiájának módosítási} al 370 ezer forintnyi anyagmegta­karítást értek el. Ötletes újítás bevezetésével hulladékanyag­ból is hasznos terméket sike­rült készíteniük. Eddig ugyanis a csőgyártásnál keletkező po­lietilén hulladék kárba veszett. A Mezőgazdasági Fejlesztési Intézettel közösen kidolgoztak egy speciális csőgyártó tech­nológiát. Az újfajta csőrendszert elsősorban a szőlőművelés­nél és a permetezésnél hasznosíthatják. Eddig megközelítően 74 ezer méter csőhulladékot dolgoztak fel, s a többlettermelés már eddig csaknem 400 ezer forint. A PEMÜ ezenkívül erőfeszí­téseket tesz a nyugati import­anyagok jelhai-Hálásának csökkentésére is. Ehhez első­sorban a műszaki fejlesztési, a technológiai, a gépészeti, ter­melési és az anyagellátási osz­tályok véleményét, konk­rét javaslatait kérte ki. Ezek alapján már az elmúlt hónapokban sor került például a grilon, akulon poliamidok hazai gyártmányú bonamidok- kal való helyettesítésére, illet­ve NSZK-beli és olasz polisti- rolok helyett a csehszlovák és a szovjet alapanyagok fel- használására. A megtakarítás már eddig is 220 ezer forint. Természetesen a továbbiakban is törekednek a gazdaságos ha­zai, illetve a KGST-tagálla- moktól beszerezhető anyagok felhasználására. A közeljövő­ben készítik elő a szovjet po- listirolok szélesebb körű fel- használását, megvizsgálják a szocialista országokban előállí­tott anyagmintákat, s azok szé­les körű felhasználási lehető­ségeit. S. Zs. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJA!, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 241. SZÄM MA 00 FILLER 1975. OKTOBER Í4., KEDD Húsz Pest megyei kiállító vállalat az őszi BNV-n A díjnyertesek között: a Hazai Fésűsfonó és a BUDA-FLAX A kőbányai vásárközpont K- pavilonjának íogadótermében tegnap délelőtt Pandur Fe­renc, a BNV igazgatója tájé­koztatta a sajtó képviselőit a fogyasztási cikkek nemzetközi kínálatát bemutató második őszi Budapesti Nemzetközi Vá­sárról. A holnap megnyíló ipari seregszemlén hazánkkal együtt 24 ország és Hongkong csaknem ezer ki­állítója mutatja be újdonsá­gait, 6 szakmai árucsoportban: az öltözködés, az otthon, a háztartás, az élelmezés, a szo­bád idő és a közlekedés szek­torában. A legnagyobb külföl­di kiállítók, a Szovjetunió, Ju­goszlávia, az NDK, Lengyel- ország, az NSZK, Anglia, Ausztria és Finnország. A szo­cialista országok bemutatói foglalják el a külföldi kiállí­tási terület mintegy 6 száza­lékát, s gazdag termékkínála­tukkal újabb lehetőségeket nyújtanak a szocialista integ­ráció, a szakosítás és a koope­ráció fejlesztésére. Nagy ér­deklődés várható a vásár nemzetközi bútorseregszemlé­je, a barkácsáruház, az autó­parádé, a kempingváros és a nonstop divatbemutató iránt. Húsz Pest megyei vállalat, gyár és szövetkezet hozza el a vásárra legújabb ter­mékkollekcióját. A legnagyobb kiállító a Len- jonó és Szövőipari Vállalat, 200 négyzetméteren mutatja be — egyebek között — fel­sőruházati cikkeit, lakástextí­liáit, a jacquard mintás tar- kánszőtt, filmnyomott külön­böző* anyagokat, damaszt gar­nitúrákat. A vásáron a Ma­gyar Divatintézet rendezésé­ben az ismétlődő bemutató­kon 25 modelljüket láthatjuk majd. Ott lesz a kiállításon a Forte Fotokémiai Ipar, ugyan­csak Vácról a sport- és sza­badidő-öltözékeket bemutató Váci Kötöttárugyár. Nagy ter­mékválasztékkal szerepel az idén a PEVDI, a Mechanikai Művek, a TRAKIS. A szövet­kezetek közül a Pomázi író­szer Szövetkezet, a Gödöllő és Környéke, valamint a Ve- csési Háziipari Szövetkezet sok újdonsággal jelentkezik. Ugyancsak .tegnap adta át a Gellért Szállóban, Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács ei­Megnyílt a Várban a Galéria nökhelyettese az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár díjait. Az eseményen megjelent dr. Bíró Józsej külkereskedelmi miniszter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter és Földi László könnyűipari mi­nisztériumi államtitkár. A vásárdíjak odaítélésekor a bizottság a nemzetközi színvo­nal elérése mellett elsősorban az exportké­pességet, illetve az im- portmeg takarítás lehető­ségét, valamint a gyártáskapacitást és a várható igényt vette fi­gyelembe. A bíráló bizottság számos olyan terméket talált, amelyek konstrukcióikban el­érik a nemzetközi színvonalat, s várhatóan megállják helyü­ket a nemzetközi piacon is. A vásárdíjbizottság a zsűri javaslata alapján két termék­nek ígérte oda a nagydíjat, to­vábbá 49 pályázati terméket BNV-díjjal jutalmazott. Ez utóbbiak között van a Len­fonó és Szövőipari Vállalat len száj ári ruhaanyaga, a Há­zas Fésűsfonó és Szövőgyár Soláno jantázia nevű tiszta gyapjú kártolt szövete, mely­hez a pomázi és váci gyár­egységek termelték a fonalat. H. A. Apró Antal vezetésével Parlamenti küldöttségünk Japánban Apró Antalnak, az MSZMP Politikai Bizottsága tágjánál:, az Országgyűlés elnökének ve­zetésével tegnap öttagú ma­gyar parlamenti küldöttség ér­kezett Tokióba. A küldöttség a japán parlament vendége­ként egy hetet tölt Japánban. A látogatás első napján a magyar delegáció udvariassági látogatást tett a japán parla­ment alsóházának és felsőhá­zának elnökénél, valamint a japán külügyminiszternél. Este a japán parlament két házának elnöke fogadást adott a kül­döttség tiszteletére. Ma érkezik Moszkvák Giscard d'Estainjj Keddre várják a szovjet fő­városba ötnapos látogatásra Giscard d’Estaing-t, a Francia Köztársaság elnökét, aki eb­ben a minőségben ezúttal ér­kezik első ízben a szovjet fő­városba. (Kommentárunk a 2. olda­lon.) A budai várpalota újjáépített termeiben október l?-én nyitotta meg kapuit a Magyar Nemzeti Galéria. A megnyitás alkalmával a Szolnoki Művésztelep festői, a régi magyar festésre’, a modern magyar művé­szet, és osztrák festők vendégkiállitásával ismerkedhetnek meg a lá­togatók. (Beszámolónk a 1. oldalon.) TESTVERMEGYEI LÁTOGATÁSOK Pest megyei párt küldöttség Suliiban Hétfőn Barinkai Oszkárné- nak, az MSZMP Pest megyei bizottsága titkárának vezetésé­vel pártmunkásküldöttség uta­zott az NDK-beli Suhlba. A küldöttség tagjai: Barát Endre, a megyei párt-végrehajtóbi­zottság tagja, a váci járási pártbizottság első titkára, dr. Ádám Mihály, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, Ko­zák Sándomé, a monori járási pártbizottság titkára. Delegációnk a testvérmegyei kapcsolatok jegyében tárgyal az együttműködés további le­hetőségeiről, s ismerkedik a thüringiai Suhl megyében fo­lyó pártmunka tapasztalatai­val. Elutazott a bolgár tanácsi delegáció A Szófia megyei Tanács de­legációja, amely a Pest megyei Tanács meghívására hatna­pos látogatást tett megyénk­ben, vasárnap visszautazott a bolgár fővárosba. A küldöttség vezetőjét, Min- cso Pankovot, a Szófia megyei Tanács elnökét, valamint a delegáció tagjait: Atanasz Konstantinovot, a Szófia me­gyei pártbizottság titkárát, Svetoszlav Krasztevet, a Szó-' fia megyei Tanács pénzügyi osztályának vezetőjét, Mihael Alekszievet, a kosteneci váro­si tanács elnökét, és Kunka Kamenarovát, a koprivsticai városi tanács elnökét vasár­nap reggel a repülőtéren dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke és dr. Csalócz- ky György, a Pest megyei Ta­nács vb-titkára búcsúztatta. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke táviratban üdvö­zölte Salem Ali Rubiait, a Je­meni Népi Demokratikus Köz­társaság elnökét országa nem­zeti ünnepe alkalmából. Lázár György, a Minisztertanács el­nöke Mohamed Ali Nasser miniszterelnököt köszöntötte táviratban. Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra áll az élén az MSZMP Köz­ponti Bizottsága küldöttségé­nek, amely az Olasz Szocialis­ta Párt vezetőségének meghí­vására hétfőn Rómába utazott. Az MSZMP Központi Bi­zottságának meghívására teg­nap Budapestre érkezett a Francia Kommunista Párt pártmunkásküldöttsége. Várkonyi József, a Magyar Népköztásaság új etiópiai nagykövete átadta megbízó- levelét Teferi Benti brigád- tábornoknak, az ideiglenes ka­tonai kormánytanács elnöké­nek. Simor János építésügyi és városfejlesztési miniszterhe­lyettes vezetésével tegnap ma­gyar küldöttség utazott Cseh­szlovákiába a magyar—cseh­szlovák építő- és építőanyag­ipari albizottság hetedik ülé­sére. Udvardi Sándor külkereske­delmi miniszterhelyettes veze­tésével tegnap delegáció uta­zott Kuvaitba a magyar hét megnyitó ünnepségére. A kül­döttség egyúttal tárgyalásokat folytat a két ország közötti gazdasági kapcsolatok elmé­lyítéséről

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom