Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-12 / 240. szám

Két ssahsaerreaet honfjressausáról Megvalósulóban a textilipari rekonstrukciós program •Fahab Sándor és Keserű Jánosné felszólalása Több minit 120 ezer szerve­zett dolgozó képviseletében, 261 választott küldött részvé­telével szombaton reggel a SZOT Tárogató úti központi iskolájában megkezdte mun­káját a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének XXIV. kongresszusa. A tanácskozá­son részt vett Jakab Sándor, az MSZMP KB tagja, a KB osztályvezetője, Kurdi Beláné, a SZOT alelnöke, Duschek La- josné, a SZOT titkára, Keserű Jánosné könnyűipari minisz­ter, Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke, Antome Herrero, a Textil-1, a Ruha- és Bőripari Dolgozók Szakszervezetei Nemzetközi Szövetségének tit­kára és Jámbor Miklós, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának vezető titkára A kongresszust Apró József, a szakszervezet elnöke nyitot­ta meg, majd ár. Bíró György- né főtitkár szóbeli beszá­molóval egészítette ki a Köz­ponti Vezetőség írásos jelenté­sét. Megállapította, hogy a sok irányú összehangolt erőfeszí­tés és a tervszerű munka eredményeként a rekonstruk­ciós program alapvető célkitű­zései várhatóan megvalósul­nak. 1970-hez képest a terv­időszak végére 23,5 milliárd forintról 34 milliárd forintra emelkedik a textilipar bruttó termelési értéke, s a termelés- növekedés teljes egészében a termelékenység növeléséből ered. A tartalmas vitában 35-en kértek szót. Felszólalt Jakab Sándor is, aki az MSZMP Központi Bizottsága nevében köszöntötte a tanácskozás részvevőit. Hangsúlyozta: a textilipar dolgozóinak 70 esz­tendős szakszervezete elévül­hetetlen érdemeket szerzett a AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA xix. Évfolyam, 240. szám iÍRA I FORINT 1973. OKTOBER 12., VASÄRNAP PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A tárgyalások bebizonyították A szovjet—szlriai barátságot senki sem ingathatja meg Hafez Asszad hazautazott Moszkvából f 1 A körül menvck »-! rdekes változásra fi- fi, gyeitek fel a leg­utóbbi másfél, két esztendőben a szakembe­rek. A munkahelyet változ­tatók egyre nagyobb cso­portja elhatározása okaként a kedvezőtlen — ne finom­kodjunk: legtöbbször a rossz — munkakörülménye­ket jelölte meg, amit az esetleges nagyobb bér sem tudott ellensúlyozni. Azt, hogy a népgazdaság sok te­rületén még főszereplő a nyers erő, s hogy sűrűn, gő­zös, gázos, vegyszerekkel te­lített levegőjű műhelyek­ben, üzemekben kell dol­gozni, s az új anyagok sora — így a mezőgazdaságban a növényvédő szereké, az iparban különböző olajszár­mazékoké — új veszélyeket rejt magában, fölösleges részletezni, mert közismert tények ezek. Folytathatjuk azzal, hogy ma már nemcsak a közvet­len munkakörülmények szerepe növekszik, hanem a közvetetteké úgyszintén, azaz a szociális ellátásé, a gyermekintézmények álla­potáé s így tovább. Elgon­dolkoztató például, hogy a megyében az üzemi bölcső­dékben négy év alatt több mint kétszázzal csökkent az elhelyezett gyermekek szá­ma, s apad az üzemi étkez­tetést igénybevevők tábora is. Jó lenne persze mindeze­ken a gondokon egyetlen tollvonással — sok milliárd forint „kiutalásával” — se­gíteni, de kézenfekvő, hogy ilyesfajta csodák nincsenek. A fokozatosság, a követke­zetes haladás kínálja a megoldást, de: úgy tűnik, a vállalatok jelentős részé­nél arra sem jut elegendő figyelem, amihez nem kel­lenek milliók, amit maguk gyorsan rendbe, tehetnének; ha — odafigyelnének. S zerencsére, vannak esetek, amikor ez az odafigyelés nem hiány­zik. A Dunamenti Hőerőmű Vállalatnál például a közel­múltban vezetékek, beren­dezések sorát szigetelték le a tápházaknál, mert az el­viselhetetlennek érzett zaj miatt szinte menekültek in­nen a három műszakban dolgozó emberek. A szigete­lés nem tett csodát, de mér­sékelte az idegi igénybevé­telt, s bizonnyal hatással lesz a munkaerőmozgásra. Egy másik, ugyancsak apró­ságnak tűnő példa. Ikladon, az Ipari Műszergyárban úgy válogatták ki a re­konstrukció részeként mun­kába állított nagy termelé­kenységű berendezés mellé a dolgozókat, hogy — mivel munkavégzés közben ennek lényeges szerep jut — mér­legelték testalkatukat, ter­metüket, karuk hosszát stb. Aki már-már felkiáltana, miféle „megkülönböztetés” ez, annak figyelméhe ajánl­juk: a fölös idegi és fizikai terhelés elkerülése, a ké­sőbbi munkaerő-vándorlás megelőzése, a munkás és a feladat minél jobb össz­hangjának megteremtése a szó legnemesebb értelmé­ben vett munkásvédelem! Azt, hogy az építő- vagy szállítómunkást nem tudják vJ ___________ me gkímélni az időjárás ha­tásaitól, elfogadhatjuk. Azt is, hogy a termelőberende­zések tekintélyes hányada öreg, elavult, nem ad módot a fizikai erő megtakarításá­ra, s ezen csak nagy össze­gek befektetésével lehet se­gíteni. Ám elfogadhatónak, tűrhetőnek tarthatjuk-e azt az állapotot, hogy saját ta­pasztalataink, s a szakszer­vezeti szervek megállapítá­sa szerint is az üzemek többségében formális a bal­esetelhárítási oktatás, az a fontos, hogy a dolgozó q. pa­pírt aláírja, s nem az, hogy ténylegesen fölfogja mun­kája veszélyeit, s az azok elleni védekezés módját?! Mi más mutatná a munka- körülmények megengedhe­tetlenül laza kezelését, mint az, hogy az iparban tavaly a megyében ezer foglalkoz­tatottra 29,3 baleset jutott, s bár az kevesebb, mint az előző esztendőkben, a bal­eset miatt mulasztott mun­kanapok száma növekedett, azaz súlyosabbak a balese­tek! L ehet, áthágja a dolgo­zó is a szabályokat, ám megteheti-e ott, ahol szigorú a fegyelem, rendszeres az ellenőrzés ? S folytathatjuk azzal, hogy ott, ahol törődnek vele, csökkenhet-e annyira az üzemi étkeztetés színvona­la, hogy inkább papírból, táskából esznek az embe­rek? Ahol következetes a vezetés, megtörténhet-e, hogy balesetek sorozatát okozza a szabálytalanul fel­halmozott anyagok, alkat­részek tömege? S már- már megdöbbentő, ami a mezőgazdasági üzemek né­melyikében a vegyszerek­kel, mérgekkel történik! Igen, igaza van azoknak, akik azt vallják: a munka- körülményekbe minden be­letartozik, a műhely festé­sétől a szerszámok állapo­tán át a légkörig! Értik ezt a munkahelyeken? Sajnos, nem értik, legyintenek rá, mosolyognak rajta. Még hogy a légkör? A rosszul élezett szerszám? Kinevetik a pszichológust, gúnyt űz­nek az ergonómiai vizsgá­latokból, s csak akkor lesz­nek fehérek az arcok, ami­kor megáll a mentőkocsi az üzem bejáratánál... Valaki azt bizonygatta: ha lassan is, de van hala­dás. Ki tagadná? Csakhogy ez a haladás — némelyik \ megyei textilüzem büszkén mutogatott légkondicionált műhelycsarnoka például — aligha feledteti: rengeteg kis lehetőség marad kihasz­nálatlan, kézenfekvő intéz­kedésekre nem kerül sor, mert érthetetlen módon mindez csak a teendők leg­végén következik. Nem fur­csa? Bármilyen üzemi, vál­lalati ünnepségen a szónok­latok szinte valamennyi mondatában elhangzik: dol­gozóink ... S ezek a dolgo­zók létszámmá, munkaerő­vé szürkülnek, amikor egy kis találékonyság, figyelem munkájuk seregnyi mozza­natát könnyíthetné meg, te­hetné e munkát — embe­ribbé. Mészáros Ottó nők körében végzett politikai nevelőmunkával. Kiemelte: a párt nőpolitikái határozatának végrehajtása jó úton halad. A fejlett szocializmus építésé­nek körülményei között to­vábbra is az egyik legfonto­sabb szakszervezeti feladat­ként jelölte meg a nődolgozók tudatának formálását, szemlé­letének, gondolkodásmódjánaik alakítását, különös tekintettel az újonnan munkába állókra. Ezért nagyon fontos a politikai képzés. Törekedni kell arra, hogy a dolgozó nőket a gyer­mekintézmények, a szolgálta­tások, a nehéz fizikai munka gépesítése révén segítsék sza­bad idejük hasznosításában, (A további felszólalásaik a 3. oldalon.) A szovjet vezetőik meghívá­sára október 9—10-én baráti látogatáson. Moszkvában tar­tózkodott Ha/ez Asszad, a Szí­riái Arab Szocialista Üjjászü- letés Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság el­nöke. A látogatás során szovjet— Szíriái megbeszéléseket tartot­tak. Megvitatták a Közel-Ke­leten kialakult helyzetet és annak a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatását. A felek hangsúlyozottan kifejezésre juttatták készségüket, hogy megtesznek minden tőlük tel­hetőt az arab államok, az arab ] nép, így a palesztinai arab nép törvényes jogainak helyreállí­tására és biztosítására. A szovjet és szíriai vezetők kifejezésre juttatták elhatáro­zásukat, hogy tovább erősítik a két ország és két nép barát­ságát. Hangsúlyozták, hogy ezt a barátságot senki sem ingat­hatja meg. A megbeszélések a barátság, szívélyesség és kölcsönös meg­értés légkörében folytak. Szovjet részről a tárgyaláso­kon részt vett Leonyid Brezs­nyev, az SZKP KB főtitkára, Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, Alekszej Sürgető a betakarítás Katonák, egyetemisták is segítenek A túrát CJ-Rl^ameaife Termelőszövetkezet mintegy 1600 hektáron vet őszi kalászost. Már végeztek a 230 hektáros őszi árpa vetésével és jelenleg az 1300 hektáros területű búzavetés felénél tartanak. 1« erőgép dolgozik a nagy kiterjedésű határban. Képünkiön í Négy vetőgép a búza magágyba helye­zését végzi. Koppány György felvétele Sajnos, a nagyüzemi gazda­ságok jó része nem élt a szep­temberi nyár kínálta lehető­séggel — panaszolja jegyzetei­ben a mezőgazdaság szakmai hetilapjának szerkesztője — holott az elmúlt hónap köze­pétől teljes szélességben meg­kezdődhetett volna a betakarí­tás, alkalom nyílt volna a két műszak, nyújtott műszak meg­szervezésére, a gabona talaj- előkészítésének meggyorsítá­sára, a vetésre, a kukorica be­takarítására. Hogyan akarják október 20-ig a legjobb búza­vetési időben elvetni kenye­rünk magját, ha a munkát nem kezdik idejében? — te­szi fel a kérdést a szerző. Az országos helyzetkép ar­ra vall, hogy késlekedés ta­pasztalható a kukorica betaka­rításában is, több szakember az olajitakarékosságra hivat­kozik, mondván, a nap meg­szárítja a termést, kevesebb dolga akad a szárító beren­dezéseknek. Ez így igaz, de még több megtakarítást ered­ményezne, ha a termés jelen­tékeny hányada már a raktá­rakban lenne. Részint mert a termést biztonságba tudhat­nék, részint ment nyilvánvaló, hogy kisebb erőfeszítés* keve­sebb teherautó, traktor szükségeltetik a szállítás­hoz száraz időben, mint amikor a felázott földe­ken. dágvánvos utakon kell — nagyobb járműpark beve­tésével — behordani földjeink termését. Nos, amíg aratáskor a Pest megyei gazdaságok az ' orszá­gos átlaghoz képest elmarad­tak, mostanság nagy igyeke­zettel törekednek idejekorán megoldani az őszi munkacsúcs feladatait. A hét végi statisztika sze­rint a megyéinkben termelő- szövetkezetekben az őszi gabonák több mint 83 ezer hektáros vetéste­rületének háromnegyed részén már végeztek a szántással, mi több, a szentendrei járás­ban már befejezték a magágy előkészítését, aminek a budai járásban is hamarosan a vé­gére járnak. A vetésterület 40,8 százalékán kerülit földbe a mag, az élenjáróié, a budai, a ceglédi és a monori járás gaz­daságai. Búzát 62 ezer, 59 hek­táron termesztenek a tsz-ek, eddig 17 és fél ezer hektáron vetették el a magot. Legjobb az arány a gödöllői, a nagyká- tai és a budai járásban. Mig a talajelőkészítés munkálatai igazán jól haladnak, a vetés iramát kívánatos lenne fokoz­ni. Sajnálatos — mint ez a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának fölméréséből kitűnik —, hogy a nagykőrösi termelőszövet­kezetek, akárcsak az aratás idején, messze elmaradnak a megyei mezőnytől. Végéhez közeledik a burgo- nyaszedés: a 6922 hektáros termőterület 93,3 százalékán már fölszedték a karfiolt. A cukorrépa 3753 hektáron te­rem közös gazdaságaikban, s eddig a termés 42,7 százalékát szállították a gyárakba. E munkával előbbre tarthatná­nak a gazdaságok, de sajnos, a feldolgozó ipar a közelmúlt verőfényes napjaiban nem győzte átvenni a répaszállít­mányokat, lévén a cukorrépa — ha prizmákban tárolják — meleg időben hamar romlás­nak indul Az őszi munkák legjavát a kukorica betakarítása adja. Termelőszövetkezeteink­ben a 69 ezer hektárnál is nagyobb termőterület 38,2 százalékáról törték, illetve aratták le a termést Helyénvaló e kifejezés, hiszen kombájnnal takarítják be a tengerit, s a géptől morzsolva jut a szem a szárítókhoz, illet­ve a magtárakba. Jóllehet az országos átlagnál e dologban előrébb is tartunk, célszerű meggyorsítani a tempót ala­posan megszervezni a nagy teljesítményű gépek kiszolgá­lását, a szállítást, a szárítást, akár máris igénybe véve a kí­nálkozó társadalmi segítséget. Korábban már hírt adtunk ró­la, hogy három és fél száz ka­tona segíti gazdaságainkat, most arról értesültünk, hogy a gödöllői Agrártudományi Egyetem ezer hallgatója aján­lotta föl közreműködését az őszi betakarításban. A. Z. Koszigin. az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnöke, Andrej Gromiko, az SZKP KB Politi­kai Bizottságának tagja, kül­ügyminiszter, Andrej Grecsko marsall, az SZKP KB Politi­kai Bizottságénak tagja, hon­védelmi miniszter, Nuritgyin Muhitgyinov, a Szovjetunió damaszkuszi nagykövete. Szí­riái részről részt vett Hafez Asszad, a Szíriai Arab Szo­cialista Üjjászületés Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köz­társaság elnöke, Abdullah Ah­mar, a párt főtitkárhelyettese, Muhammed Dzsabir Badzs- budzs, a párt főtitkárhelyette­se, Abdel Halim Khaddam, a párt vezetőségének tagja, a minisztertanács elnökhelyette­se, külügyminiszter, Musztafa Tiasz, a párt vezetőségének tagja, hadügyminiszter, Mah­mud Khadid, a párt vezetősé­gének tagja, a Szíriai Munkás Szakszervezetek Általános Szövetségének elnöke és Dzsa- mil Sajja, Szíria moszkvai nagykövete. Október 10-én a Kremlben a szovjet vezetők ebédet adtak Hafez Asszad és kísérete tisz­teletére. Az ebéden Leonyid Brezsnyev és Hafez Asszad pohárköszöntőt mondott. Ugyancsak 10-én Hafez Asz- szad hazaindult Moszkvából. A repülőtéren a vendégeket Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Podgornij, Andrej Gromiko és Andrej Grecsko búcsúztatta. KÖZÉLET Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke Sri Savang Vatt- hanához, Laosz királyához; Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke Souvanna Phou- ma herceghez, a Laoszi Ki­rályság Ideiglenes Nemzeti Egységkormányának elnöké­hez; kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa el­nöke Szufanuvong herceghez, a Laoszi Hazafias Front KB elnökéhez intézett baráti üd­vözletét a Laoszi Királyság függetlensége kikiáltásának 30. évfordulója alkalmából. Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának, a Szakszervezeti Világszövetség főtanácsa és végrehajtó irodája tagjának vezetésével szombaton haza­érkezett Párizsból a szakszer­vezeti küldöttség, amely részt vett az SZVSZ főtanácsának 26. jubileumi ülésén. Grósz Károly, az MSZMP KB agitációs és propaganda osztályának vezetője, aki a Bolgár Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának meghívá­sára október 8—11. között lá­togatást tett Bulgáriában, szombaton hazaérkezett. A Bondor József építésügyi és városfejlesztési' miniszter által vezetett delegáció szom­baton este hazaérkezett Stock­holmból. Púja Frigyes külügyminisz­ter, az ENSZ-közgyűlés XXX. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője szombaton délután hazaérkezett New Yorkból. Dr. Zsögön Éva egészség- ügyi államtitkár vezetésével hazaérkezett az az egészség- ügyi küldöttség, amely részt vett a Pöstyénben megrende­zett Az egészségügy és a nők a szocializmusban című szim- pozionon.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom