Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-11 / 239. szám
HO i API ír XIX. ÉVFOLYAM, 239. SZÄM 1975. OKTÓBER 11., SZOMBAT 1971-fő! 1975 júliusáig Kilencvenhatmillió forint értéké' társadalmi munka Vácráfóf érte el a legszebb eredményt Majdnem 96 millió forintot Sér a váci járás lakosainak elmúlt négy és fél évi társadalmi munkája, az idei első félévi mintegy 8 millió forint értékű, egymillióyal több, mint a múlt év hasonló időszakáé. A járás minden lakosára — a csecsemőiket és az öregeket is beleértve — 73 forint értékű munka esik. A nagyközségek közül a legtöbbet Verőcemaroson vállalták, a település lakóinak mindegyikére 103 forint értékű munka jut, Szobon az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 94 forint. A községek közül a legszebb eredményt Vácrátót produkálta, 259 forintos átlaggal, Nagybörzsöny, Let kés és örbottyán előtt. örbottyánban az iskolanapközi és a sportpálya öltözőinek építése adott munkát, Szokolyán az új iskolát alapozták, Püspökszilá- gyon utat, Vácharíyánban járdát építettek, kalákában, Verőcemaroson az orvosi rendelő építéséből vállaltak oroszlánrészt _ a társadalmi munkások. A tavalyinál valamelyest kisebb értékű társadalmi munkát produkáltak a szellemi munkások, kevesebb terv készült és a községi beruházások műszaki ellenőrzésére is ritkábban került sor. DUNAKESZI A József Attila Művelődési Központ októberi műsorából Tanfolyamok, rendezvények, közönségszervezés „Tanuljon, szórakozzon nálunk!” — invitálja a dunakeszieket a József Attila Művelődési Központ változatos októberi műsora. Az ifjúsági filmklubban 16-án és 30-án vetítenek filmkülönlegességeket. Jövő pénteken, 17-én, a Corvina együttes ad hangversenyt. A Filharmónia bérleti hangversenysorozata keretében. Per- golesi Az úrhatnám szolgáló című művét játssza a Budapesti Fúvósötös. Műhelytitkok címmel mutatja be önálló műsorát Harsányi Gábor, a népszerű színművész. A művelődési központban tartják a marxizmus—leniniz- mus esti egyetem előadásait. I A tanulni vágyók járhatnak , balett-, szabás-varrás, társas- . tánctanfolyamra és német nyelvtanfolyamra. A klubfog- .. lalkozás keretében működik a táncklub, az énekkar, a fúvós- zenekar és a bélyegszakkör. Tizenkét helyen Jhűködnek közönségszervezők, a járműjavítóban, a konzervgyárban, a hűtőházban és a bőripari ktsz-ben is. (P.) Piaci jelentés Pénteken a váci piacon a burgonyát 3,50—5, a tarka babot 22—26, a fehéret 18—20, a májbabot 20 forintért kínálták. Akadt még zöldbab is, 10 és kifejtő, 16 forintért. Egy helyen 24 forintért zöldborsót kínáltak. A zöldpaprika ára 9, az uborkáé 6 forintra emelkedett. A sóska és spenót kilóra 10, csomóra 1,50-be került. A tököt 3 forintért mérték. Kilóra a zöldséget és zellergyökeret 9, a sárgarépát 5 forintért adták. Csomóra, vegyesen 5 forint volt. A kelkáposzta 3,20—5, a fejes 2,40, a savanyított 8—10 forintért kelt el. A karfiolért 6—7 forintot kértek. A vöröshagymát 7—8, a lila csemegét 10 forintra tartották. A télire felfűzhető gyufa- és cseresznyepaprikát 14— 16, a tisztított darálni való piros’ paprikát 18, a paradicsom- paprikát 12 forintért mérték. A saláta darabjáért 3, a piros hónaposretekért 2,50-et kértek. A tőkegombát 20 forintért kínálták. Az alma ára 6—10, a körtéé 7—14 forint között változott. Fekete szőlőt 14. csemege fehér szőlőt 16,50-ért lehetett venni. Láttunk gesztenyét, 16 forintra mondták kilóját. A birsalmát 6 forintért adták. A csipkebogyó ára 8. forint volt. A termelőszövetkezeti áru- dákban az élő csirke kilóját 30 forintért mérték. Az őstermelők a hizlalt, tisztított kacsát 170 forintra mondták, a liba kilójáért 45 forintot kértek. A tojás 2 forintba került. Labdarúgás A járási bajnokság nyolcadik fordulója A járási bajnokság nyolca- i dik fordulóját vasárnap délután 2 órakor játsszák a csapatok, az alábbi párosításban: Szob—Sződliget vezeti: Kozma I., Kunya), Váchar- tyán—PüspoKhatvan (v. Emő- di, Vécsey). Váci Vasutas— Vácrátót (v. Jobbágy, Zsllinsz- ki), Letkés—Gödi TJ (v. Har- tai, Matyik), Szokolya—Dunakeszi SÉ (v. Heincz, Dorozsmai), Fóti SE—Nagymaros (v. Lózs, Mohácsi), Esze Tamás— Vácduka (v. Vidra, Vígh, délelőtt 10 órakor). ÉSZAKI CSOPORT: Kemence—Zebegény (v. Várszegi), Perőcsény—Kismaros (v. Temesvári), Nagybörzsöny— Márianosztra (v. Kőbányai), DCM—Letkés II. (v. Galbács, 10 órakor). Verőcemaros—Vá- mosmikola (v. Fodor), lpoly- damásd—Kóspallag (v. Huszár K.). DÉLI CSOPORT: Püspökszilágy—örbottyán (v. Papp), Kösd—Fóti SE II. (v. Pintér). Penc—Fóti Vasutas (v. Sinkó), Sződ—Galgagyörk (v. Varga F.). Tavaly az év első hatnyolc hónapjában 3 millió 700 ezer forint értékben parkosítottak, fásítottak a járás községeiben, az idén ennek a munkának az értéke csak a másfél millió forintot éri el, de a még hátralevő időszak teljesítménye előreláthatólag jelentősen növeli majd az ér- tékösszeget. (b. h.) HitörSökön Vöröskeresztes továbbképzés A Magyar Vöröskereszt váci vezetősége csütörtökön, október 16-án délelőtt a helyi szervezetek egészségügyi,, fel- világosító és tisztasági felelőseinek továbbképzést tart. A környezetvédelem feladatairól dr. Kőhalmi Margit járási-városi közegészségügyi felügyelő, a szabad idő helyes felhasználásáról dr. Miláth Zoltán osztályvezető főorvos, a Vöröskereszt-szervezetek környezetvédelmi és egészségvédelmi feladatairól Paulicsek Imréné városi titkár beszél az aktíváknak. Zebegényi véradók A zebegényi önkéntes véradónapon adták a legtöbb életmentő vért az idén: száz- hatan jelentkeztek, köztük a SZOT-üdülő teljes személyzete, Dancsik Józsefné vezetésével, s közülük nyolcvannégy jelentkezőt találtak alkalmasnak a véradásra. A zebegényi véradónapon részt vett a rostocki véradóállomás igazgató főorvosa is, aki munkatársaival tapasztalatcserére érkezett hazánkba. Kölnben, Koppenhágában Kétezer labda — exportra Bedolgozók az ország minden részében Amikor először akartam beszélni Majoros Istvánnal, a Fővárosi Kézműipari Vállalat 6. számú gödi gyáregysége vezetőjével, a portás ezt mondta: — Aligha ér rá Majoros István, mert most éppen exportra rakodnak. Valóban, egy TIR jelzésű Volán teherautó állt az udvaron, és szorgalmas emberek nagy papírdobozokat hordtak a kocsiba. Fiatalember Majoros István^ a nálunk alig, de külföldön annál jobban ismert gödi labdaüzem vezetője. Az előző napra visszatérve, elmondotta, hogy 13 ezer bőrlabdát küldtek Dániába. Ugyanis a legnagyobb mennyiséget hosszú évek óta egy nyugatnémet, dán és svéd sporszerkereske- delmi vállalati egyesülés rendeli tőlük: évente 200 ezer labdát vesznek át, s 1976-ban ezt a mennyiséget 50 ezerrel kívánja emelni. Kizárólag futball, kézilabda és vízilabda sport részére gyártanak bőrlabdákat. A gyártott áru 98 százaléka az említett három nyugati cég részére készül, a többi hazai piacra. A gyáregység 70 állandó és 600 bedolgozót foglalkoztat, a 70 állandót a felsőgödi telepen. A 600 bedolgozó szerte az országban varrja a labdákat: a kiszabott, előkészített részeket postán vagy lakásukra szállítva kapják meg, és ugyanúgy jut vissza a készáru. A helyben dolgozók munka- körülményei jók, elszívó berendezés, hideg-meleg vizes fürdő, öltöző szolgálja kényelmüket. Az átlagos kereseti a múlt évben meghaladta a kétezer forintot. Tíz évvel ezelőtt állt át a telep a labdák gyártására. Az őszi szokásos kölni sportszerkereskedelmi bemutató vásáron 20 különböző gödi labdát mutatnak be, a jövő évi, Koppenhágában megrendezésre kerülő kézilabda világbajnokságón pedig gödi labdákkal játszanak. Nyugatnémet licenc alapján megkezdték, egyelőre csak bérmunkában, a foszforeszká— ló labdák készítését. E labdákból eddig 3 ezer darabot szállítottak az NSZK-ba. Újabban formára és súlyra, rugalmasságra és tartósságra egyformán kifogástalan gumilabdákat is készítenek. Rozsnyay Simon Csigavonal, nyíllal Távolsági buszjáratok', helyi közlekedés A negyvenes években, különösen piaci napokon megszokott látvány volt a Kösd felől a városba vezető országúton a hátikosaras asszonyok sora. A tehetősebbek kerékpáron tették meg az utat. Ma óránként indulnak, érkeznek az utasokkal teli buszok ugyanabból az irányból. A gyorsabb vonatközlekedés ellenére, mindig foglaltak az ülőhelyek a fővárosi járatokon. S a nyolc vonalon közlekedő helyi járatok elválaszthatatlanul hozzátartoznak a városhoz. ★ A megállókat jelző táblákon, a szürke kocsik oldalán látható az autóbusz-közlekedési vállalatok közismert jelvénye: csigavonal, nyíllal. A külföldi járatok és a nagyobb távolságot befutó panorámás kocsik a legtekintélyesebbek. A Besztercebánya, Léva, a Salgótarján s a Balassagyarmat jelzésű járműveké az 1-es kocsiállás a nagy forgalmú váci buszpályaudvaron. Következik aztán a többi távolsági járat. A csuklós Bulcsú utcai járat a 60 perces menetidő alatt harminchatszor megáll, amíg beér a váci végállomásra. A szerény kistestvérek: a helyi járatok. Leghamarabb a gumigyári ér a célba, alig nyolc perc alatt., leghosszabb a Gombás—Sejce felé közlekedő. Évenként sok javaslat hangzik el az autóbusz-közlekedéssel kapcsolatban. Várakozó- padokat kérnek a forgalmasabb megállókhoz. Indítványozzák az előre váltható helyi I jegyeket. Visszatérő ötlet: a i menetrend nélküli nonstop körforgalom. Megválaszolat- \ lan kérdés: a távolsági jára- j tokon miért nem lehet koráb- J ban kinyitni a kocsiajtókat? I Kevés kocsit ad a Volán a ki- j rándulásokhoz, stb. j Novemberre a helyi buszo- | kát korszerűbbekre cserélik : ki. Dolgoznak az autóbusz- I közlekedés távlati fejlesztési ! tervén. A csigavonalas, Volán- i jelvényes kocsik mind fontosabb szerepet töltenek be a tömegközlekedésben. Papp Rezső IVclírolog hrlyeU ESZTI MAMA Má: \r nem jó a régi: elavult a művelődési ház, vizesek a falak. Azt mondják a fiatalok, undorító az olajjal felkent deszka, az egészet, úgy, ahogy van, dózerral kéne összedönteni. Pedig sok mindenre emlékeznek ezek a falak Bernece- barátin, segíthetnének a falu felszabadulás utáni történetét megörökíteni akaró krónikásnak. Elmondhatnák, hogy ci- teraszőra sokan ropták a táncot itt, a Hangya Szövetkezet tánctermében, hogy Hány meg hány helyi politikai csatározásnak, forró hangulatú népgyűlésnek volt színhelye ez a terem. s hogy mi minden változott meg azóta, amióta Fehérvári Pálné először betette ide a lábát. — Ismét búcsút mond egy nagy nemzedék, tagjai közül sokan nyugdíjba mennek, s vannak, akik dolguk végeztével, már a sírba — mondja a járási könyvtár igazgatója. — Most is egy nagy ember ment el közülünk. e kezdjük a történet elején. Akik próbálták, tudják, milyen nehéz a dolga annak, aki idegen környezetbe, D‘ Városunkban is Huszonöt éves a szocialista szakmunkásképzés Csendes jubileum volt a címe. a televízió A hét című műsorában elhangzott riportnak, mely emlékeztetett arra, hogy 25 esztendővel ezelőtt kezdődött meg hazánkban1 a szocialista szakmunkásképzés. Negyedszázaddal ezelőtt az egykori tanoncokból ipari tanulók lettek. Mai szakmunkásaink 80 százaléka e 25 év során szerezte meg a szakmunkás-bizonyítványt. Az elsők között Vácott, a Csikós József utcai ipari és szakmunkásképző-intézet szintén jubilál. A kétemeletes, téglafalú épület ugyan már 70 esztendős, a kezdeti időszakban Kobrak- cipőgyár, majd rokkantiskola volt: a két világháború között hadiárvák százait képezték ki benne szakmunkásokká. A régi intézet története 1948-ban fejeződött be, amikor kormányzatunk rendeletet hozott az új típusú ipari tanintézetek létesítésére. A váci öntő-ipariskola az elsők között nyitotta meg kapuját, hogy új fejezetet nyisson az öreg épület történetében. A szocialista alapokra helyezett szakmunkásképzést 17 tanulóval kezdték: Fekete Pál igazgató erről a létszámról tett jelentést a főfelügyeletet gyakorló iparügyi miniszternek. A váci öntő-ipariskola kezdetben az iparügyi, majd a Nehézipari Minisztérium irányítása alá tartozott. 1950. január 1-én átvette a Munkaerő-tartalékok Hivatala, s az iskola élére az azóta elhunyt Kimer Gyula került. Sokan már vezető beosztásban Az iskola életében súlyos megrázkódtatást jelentett az 1954. novemberében keletkezett tűz, amelynek az egész tetőszerkezet * martalékává vált. A városi tanács és a többi váci iskola segített a bajbajutott intézetnek. A tanulókat idegen kollégiumokban, munkásszállásokon helyezték el. Kezdetben, 1955-ig, öntő- és mintakészítő tanulók képzése folyt az intézetben, tanműhelyi oktatással egybekötve. Az iskola biztosítani tudta országos szinten is a nagy vállalatok öntőszakmunkás igényét: Ezek közül a tanulók közül azóta már sokan vezető beosztásba kerültek. Valamennyi vállalatnak Az intézetben 1955-ben kezdődött a helyi ipari tanulók képzése. Eleinte három osztályban tanultak, melyek száma hamarosan tízre növekedett, 1957-től megkezdődik a szakmunkásképzés a váci nagyüzemek részére is, 1960 óta valamennyi váci és Vác környéki vállalat részére az intézet képezi a tanulókat. Az iskola vezetője — huszonkettedik éve —, Szintai Márton igazgató, aki a városi tanácsnak is egyik legrégibb tagja. Érdemei elismeréséül 1973-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. P. R. különösen ha egy isten háta , mögötti faluba kerül. Nehéz, j nagyon nehéz ilyen körülmé- [ nyék között társaságrar bará- ' tokra lelni. Különösen nehéz ! egy fiatal asszonynak, aki ráadásul még „ki is lóg a sor- I ból”, mert olyan dolgokba üti az orrát, ami nem nőnek va- i ló: ahelyett, hogy templomba ; járna, politizál, véleményt mond a földosztásról, a nők jogairól, kultúrcsoportot szervez, színdarabot tanít, tánccsoportot alakít, ott van minden gyűlésen, még ha egyedül ül is a sorban fökötőben. tudja mondani, hogy nem, ha más a véleménye. Ilyen asszony volt Fehérvári Pálné, lánynevén Búzás Eszter, vagy ahogy azóta hívják, amióta megszerették: Eszti mama. A felszabadulás után férje volt az első parancsnok a határőrsön, így kerültek a községbe, az Alföldről. Láttak már mozit, szerették a könyveket, s tudták, hogy ezután másképpen kell élni. Verték az asztalt a moziért, ők lettek a gazdái a kezdetben, bizony, szegényes könyvtárnak is. Valahogy mindenki hozzászokott: ha kultúrmun- káról van szó, csak Fehérvári nénihez kell fordulni. Kezelte a megszerzett mozigépet, mintaszerűen vezette a könyvtárat, elvállalta a kis kultúrház irányításái is. Az idősebbek még ma is szívesen emlékeznek az első színielőadásokra, a nehezen betanult poénokra. Micsoda siker volt még a szomszéd falukban is az általuk előadott megannyi darab! Vagy a táncpróbák, melyeken nemcsak táncolni tanultak meg a fiatalok, hanem jó néhányan párra is ott találtak! Fehérvári Pálné mindenhez értett, szervezte az ünnepélyeket. volt bemondó és szereplő, agilis tanácstag, szövetkezeti vezetőségi tag. A tanácstitkár mondta el róla: már nagy beteg volt, amikor az egyik együttes tanácsülést Kemencén rendezték meg, arra se számítottak, hogy odamegy, de arra meg éppen nem. hogy a zimankós időben gyalog teszi meg az egyórányi utat. /1 kik ráértek, mind elmen- tek a temetésére, Balassagyarmatra, Sokan szerettek volna még ottlenni, de éppen dolgoztak, vagy nem is tudták. hogy meghalt egy nagyszerű ember, aki tanácsi törzslapja szerint csak 6 elemit végzett, tiszteletdíjas, rLem hivatásos népművelő volt. Csulák András /
