Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-11 / 239. szám
t 1975. OKTOBER 11., SZOMBAT r< X nem fkíl/jr ffi xMmap Kilenckilős trófea Vadászidénynyitány — A szarvasíbőgés ideje már elmúlt, a vadászati főidény azonban még csak ezután kezdődik — mondja Szommer József, a Pilisi Állami Parkerdő- gazdaság pilisszentkereszti erdészetének vezetője. \ • Mekkora a vadászterület? — Egy 4,5 ezer hektáros erdőrész és mintegy kétezer hektárnyi mezőgazdasági terület a birtokunk. Ez utóbbi jelentősége egyre nő, köztudott, hogy évek óta vadkárokat jelentenek a környező falvakból, községekből. A legsúlyosabb veszteséget Pilisszántó szenvedte, itt tavaly csaknem 110 ezer forintnyi kárt okoztak a vadak. A mezőgazdasági területek növelése, a vadállomány etetése fokozatosan csökkenti a károkat. Tervezzük a parlagon hagyott földek átvételét, a közeljövőben 85 hektárnyival növeljük területünket. • Gazdag a vadállomány? — Annyi, amennyit á terület el tud tartani, talán valamivel több is. Körülbelül kétszáz szarvast, 80—80 vaddisznót és őzet tartunk számon, természetesen ennek csak egy hányadát szabad kilőni. Szarvasból például hatvanat, 30 őzet és mintegy 50 vaddisznót. A szaporulat évről évre pótolja a vadveszteséget. • Most vadászati idény van, de mivel foglalkoznak ezenkívül az erdőgazdaságok dolgozói? — Nem unatkoznak. Nálunk egész évben van tennivaló. Októberben legfontosabb feladatunk a fakitermelés. Egy évben úgy 6—7 ezer köbméter fát vágunk ki, ügyelve arra, hogy a nagy, összefüggő irtást elkerüljük. Pomáz községet mi látjuk el tüzelővel, ez körülbelül két és fél ezer tonnát jelent, de ezen felül szállítunk a budapesti TÜZÉP- nek is. • Visszatérve a vadászatra, milyen zsákmányra számítanak? — A vadászok most leginkább szarvasbikára lesnek. Az elmúlt hónapban húsz bikát lőttünk ki — akadt közöttük egy kilenckilogrammos trófea is. Októberben kettőt. Igaz, még csak az elején tartunk, várjuk ki a végét... Harmincmillió forint értékű exportdugvány Hűtőkocsikkal a Dunakanyarba Az Óbuda Mezőgazdasági- Kertészeti Tsz 11 mezőgazda- sági szövetkezet és csoport fokozatos összevonásával jött létre 1966-ban. Jelenleg mintegy 3000 tagja és 500 alkalmazottja van, s félmilliárd forintot meghaladó termelési értéket állít elő. Tevékenységének legnagyobb hányada lakossági szolgáltatás, exportcsomagolás és fa- feldolgozás, fő profilja a dísznövénytermesztés. Gyökeres szegfű- és krizantémdugványai az egész országban keresettek, sőt szovjet, csehszlovák, román, osztrák, NSZK-beli és svájci cégeket is sorolhat állandó vásárlói közé. Hazánkban egyedül az Óbuda Tsz foglalkozik dísznövény-szapo- rító anyagok nagy mennyiségű előállításával, amelyhez úgynevezett szuper elit szaporítóanyagot importálnak Franciaországból, Amerikából, Angliából, Norvégiából és az NDK-ból. Évente körülbelül 6 millió forintot fordítanak dugványokra, s szaporítás után csaknem 30 millióért exportálnak belőlük. Mint Vara Ferenc, a tsz elnöke elmondta, a szentendrei járáshoz való csatolás új lehetőséget teremt a szövetkezet számára a gazdasági és a mozgalmi életben. A járásban működő társvállalatokkal, szövetkezetekkel népgazdasági szempontból hasznos együttműködést kívánnak kialakítani, s fokozatosan be akarnak kapcsolódni a járás társadalmi, kulturális és politikai életébe. Tervezik, hogy Szentendrén vi rágüzlet-bar kácsbolt komplexumot nyitnak, ahol kora tavasszal primőr termékeket is árusítanának. A Dunakanyar ellátásának javítására az az elgondolásuk, hogy mozgó hűtőkocsik járnák menetrendszerűen a környéket és árusítanak majd hús-, zöldség- és gyümölcsféléket meg hűtött italokat. Hajóépítők Horányban Télen-nyáron a sólyatéren Reggeli szünetben érkeztünk a Pest megyei Kishajózási és Javító Vállalat korányi üzemébe. Kolozsi József üzemvezető félreteszi a puha fehér kenyeret és készségesen tájékoztat munkájukról. — Feladatunk két irányú, saját hajóinkat, kompjainkat, pontonjainkat javítjuk és újítjuk fel, s emellett más vállalatoknak is építünk, javítunk hajókat. Ebben az esztendőben 22 ezer órában dolgozunk — többek között — a BKV-nak, a Vízműnek, illetve a Gemenci Állami Gazdaságnak. Ez utóbbinak rönkhajőt építettünk, éppen ezekbén a napokban adjuk át. Saját vállalatunknak évente két hajó nagyjavítását és tizenhat hajó középjavítását tudjuk elvégezni. A nagyjavítás jelentős munka, mert teljesen átépítjük a vízi járműveket, új lemezborítá&t is kapnak. Erre az évre sikerrel befejeztük ezt a vállalásunkat, de a középjavításokból még négy hátra van. Pillanatnyilag dolgozóink egy 50 tonnás kompon dolgoznak, amely majd a Nagymaros —Visegrád közötti teher- és utasforgalmat bonyolítja. Ha minden jól megy. november 30-ra elkészül. Szezonkezdés Dobogókőn TTaíaroatztík a tnristahúsat Reggelente fázósan húzzuk össze magunkon a kabátot, s a hegyoldalak sötétzöldjében terebélyesednek a sárgásbarna foltok. Itt az ősz, s ezt a forgalom fokozatos megélénkülése is jelzi Dobogókőn. Mint Nemes Tamás, a Nimród Szálló igazgatója elmondta, fönn a hegyen nyáron volt holt szezon, akkor a szobáknak csaknem a fele üresen kongott. Most viszont telt ház van. A 86 szobás (180 ágyas) szálloda évente 45—50 ezer szálló- és mintegy 100 ezer ' étmenő vendéget fogad. A Nimród, mint köztudott, reprezentatív épület, árai nem a turisták zsebére szabottak. A turistaházban viszont nyirkosak a falak, lógnak a vezetékek, körülményes a tisztálkodás, s bizony a bútorzat is elnyűtt. Ezt a turistaházat a Pannónia Vendéglátóipari Vállalat vette át a tavaly megszüntetett Turistaházakat Kezelő Vállalattól. Vezetését ugyancsak Nemes Tamásra bízták, aki jó híreket mondott a turisztika barátainak. A vállalat 4—5 millió forintot szán a dobogókői ház felújítására, tatarozására. A tervek már elkészültek, de nagyon nehezen találtak kivitelezőt. Most azt remélik, hogy a tahitótfa- lui Kék Duna Teremlőszövetkezet építőbrigádja elvállalja a munkát. (Tekintettel arra, hogy járásbeli szövetkezetről van szó, talán szívügyüknek érzik az országos hírű kirándulóhely sorsát, s nem marad pusztán remény a szerződés megkötése, a munka mielőbbi megkezdésé.) — A legsürgetőbb feladat, amelyhez szeretnénk, ha még az idén hozzáfognának: egy gyors és olcsó étkezési lehetőséget teremtő önkiszolgáló étterem kialakítása a jelenlegi presszó helyén. A munkálatokat jövőre a szállodarésszel folytatnánk, ahány szobát csak lehet, zuhanyfülkéssé alakítunk, az épületet szigeteltet- jük, a falakat újravakoltat- juk, festetünk, parkettáztatunk. Az ajtókat, ablakokat le- mázoltatjuk, végül új bútorokkal rendeznénk be a turistaházat, amelyben továbbra is változatlan árakon nyújtanánk kulturáltabb szolgáltatást — mondta a szálloda és a turistaház igazgatója, s hozzátette, hogy tatarozás után nem lesz nagy színvonalbeli különbség a szálloda és a turistaház között. Reméljük, terveinket sikerül mielőbb megvalósítani ehhez kérjük a Kék Duna Tsz, vagy más cég építőbrigádjának jelentkezését, segítségét. — A hajóépítés, javítás bizony embert kíván. Nyáron a melegben kellemes a szabad ég alatt dolgozni, de lassan jön a tél. Ilyenkor hol dolgoznak? — A sólyatéren, azaz a szabad ég alatt. Hajót nem lehet máshol építeni. Szép munka, de nehéz. Talán ezért iá magas a fluktuáció. Most ötvenkét dolgozónk van, de legalább még 15—20 ember kellene. Igaz, van egy kialakult törzsgárdánk és három szocialista brigádunk, amelyekre számítani lehet. A társadalmi munkából is kiveszik részüket, a szigetmonostori óvodát, iskolát patronálják. Nemrégiben a könyvtárba polcot készítettek, az iskola ablakait ráccsal biztosították, hogy az udvaron futballozók- tól óvják. A kommunista műszakon majdnem százszázalékos volt a részvétel. A bér egy részét a szigetmonostori, illetve a zsámbéki iskolának és csecsemőotthonnak ajánlották fel. ÍZ////////////////////////«« S ■ » « V? • Öt esztendő mérlege, a jövő körvonalai A városfejlesztési ankét napirendjén Az elmúlt hét vasárnapján a városi tanács nagytermében rendezték meg az immár hagyományos városfejlesztési ankétet Veszelits Gergelyné dr., a városi tanács elnökhelyettese a megjelent szépszámú résztvevő előtt ismertette az elmúlt időszak eredményeit, s a következő, V. ötéves terv legfontosabb feladatait. Az öt év alatt végbement örvendetes fejlődésről szólva elmondta: a város az 1980-ra tervezett 15 ezer fős népességét már ez év elejére elérte. Ez gondot is jelent, mert erőfeszítéseket kell tenni például a zökkenőmentes tömegközlekedés biztosítására, fejleszteni kell áz ellátást, a szolgáltatásokat, valamint az intézmény- hálózatot, gyorsítani kell a közmű- és lakásépítést. Több lakás épült A városfejlesztésben kiemelkedő szerepe volt a lakás- építési programnak. A IV. ötéves terv során 900 lakás építését tervezték, s ezt csaknem 300 lakással sikerült túlteljesíteniük. A növekedést elsősorban a Vasvári-lakótelepen épülő lakások jelentették, amelyek eredetileg nem szerepeltek tervükben. A város lakásgondjai arra késztették a városi vezetést, hogy a Felszabadulás lakótelep mellett a lakásépítő szövetkezet megalakítását is támogassa. Jelentős segítséget nyújtottak a városi tanácsnak a környező vállalatok, üzemek is. A lakásépítések fokozott üteme mellett nőtt az igény a közművesítés gyorsítására is. E területen — bár jelentős eredményeket értek el — maradt még tennivaló. A következő ötéves terv feladata, hogy a város növekedő vízfogyasztásával párhuzamosan a víznyerő bázisokat bővítse, szorgalmazza víztárolók építését, s a városon belüli vízhálózat korszerűsítését. A csatornahálózat sem felel meg már a követelményeknek, éppen ezért fokozatosan — a lakásépítésekkel együtt — bővítik, korszerűsítik. Ugyanez jellemzi a villanyhálózatot is. Bár jelentős előrehaladás történt az elmúlt években, az üdülőterületek gyarapodásával szükségszerűvé vált a villamosítás. A belterületi városrész villamos- energia-ellátása megoldott, az elavult vezetékek cseréje, korszerűsítése azonban folyamatos feladat. Az egészséges művelődésügy eredményei Bőven van tennivaló a város távbeszélő-hálózatának jobbításán. Az elmúlt években nem fejlődött megfelelő mértékben, sőt a lakótelepek kialakításával az igény tovább nőtt. A posta és távbeszélő- központ megépítése tehát az egyik fontos feladat. Javult-dr város egészségügyi ellátása. Az új szakorvosi rendelő átadásával most már 16 szakágban van szakorvosi rendelés. A lakosság számának növekedésével arányosan emelkedett a körzeti orvosok és védőnők száma is. Ami változatlanul gond: kevés a bölcsődei hely. Tervezik a Szabadságforrás úton egy 20 személyes, a Felszabadulás lakótelepen pedig egy 80 helyes bölcsőde építését. Pezsgőbbé vált a kulturális élet. A Szentendrei nyár az idén gazdag, színes programot kínált, sok látogatót vonzott a Kovács Margit- és a Czóbel- gyűjteméhy is. A tervidőszakban átadták a felújított művésztelepet, a megyei művelődési központot, s megnyílt a szabadtéri néprajzi múzeum első részlege is. Fejlődött a város kereskedelmi ellátása. ABC-bolt épült a Pannónia telepen, s a bevásárló központ is régi igényt elégített ki. A szolgáltatások területén sok még a tennivaló. Az elköSZERETIK, MEGBECSÜLIK Negyedszázad tanácstagként Középtermetű, fekete hajú asszonyhoz vezet kísérőnk a papírgyárban. Az asszony felpillant munkájából, elénk siet és így szól: — A tanácstagot keresik? Én vagyok az, milyen ügyben járnak? — Nem személyes ügyben, úgy kerestük fel, mint magánembert. Az életére, munkájára vagyunk kíváncsiak. Kezdjük mindjárt a közepén: hányán mondhatják el magukról itt Szentendrén, hogy 25 év óta aktív tanácstagként tevékenykedtek? Azt hiszem én egyedül — válaszol Hirsch Józsefné —, de nem bántam meg. Tudja, engem már a szüleim is úgy neveltek, hogy mindig segítsek másokon, hogy közéleti emberré váljak. Én hasonló szellemben neveltem három gyermekemet, fiam közgazdász és a lányaim — talán ez sem véletlen — az óvónői hivatást vá- ’ asztották. 1950-ben kezdtem dolgozni. Az első munkahelyem itt a papírgyárban volt, s ekkor választottak első ízben tanácstagnak is. A kilencedik számú körzet tartozik hozzám azóta is. Néhány évig aztán a gyermekeimet neveltem és a tanácstagi teendőket láttam el. A népművelési állandó bizottság elnöke voltam — nem unatkoztam. Amikor a gyerekek nőttek, főiskolára jártak, több pénz kellett. Ismét elhelyezkedtem a A PEVDI-nél dolgoztam kilenc éven át fizikai munkásként, de 17 év után ismét visszakerültem a Papírgyárba könyvelőnek, örömmel fogadtak, hiszen addig is tartottam régi kollégáimmal, barátaimmal a kapcsolatot. A gyerekek kirepültek, már unokám is van. Ennyit dióhéjban az életemről. — Huszonöt éve tanácstag. Bizonyára sok változást észlelt azóta Szentendrén? — Tősgyökeres szentendrei vagyok, s mint tanácstag még inkább nyitottabb szemmel figyelem városunk fejlődését. Az 50-es években más gondok foglalkoztattak bennünket, mint mostanában. Amit negatívumként említenék: úgy érzem azelőtt több lelkesedés volti a tanácstagokban,' tisztább szívűak voltak. Lehdt, hogy a rohanó élet az oka; egyikük-másikuk eí- fásul. Tudom, sokszor falba ütközik az ember, de akkor sem szabad feladni. — Milyen feladatok, gondok foglalkoztatják mostanában? — Bőven van tennivalója egy tanácstagnak. Most az egészségügyi állandó bizottság tagjaként azon iparkodom, hogy a szomszédban lakó házaspárt alkoholelvonókúrára tanácsoljuk. Veszélyeztetett, kiskorú gyermekeik vannak, az ö érdekükben fontos, minél hamarabb egyenesbe hozni a családot. Ez foglalkoztat, meg az is, hogy kevés a bölcsőde, s ami van, az 120 százalékig kihasznált. Ezért ha egy fiatal anya gondján segíteni tudok, nagy öröm az számomra is. Megoldást persze az jelentene, ha elegendő óvoda és bölcsőde épülne, remélem ez az idő is elérkezik. Bár akkor én már nem leszek tanácstag. 1977-ig szól a megbízatásom, utána átadom a stafétabotot a fiataloknak. Bevallom egy kicsit elfáradtam már én Is. — Negyedszázad után ez érthető. Megbecsülték az eltelt hosszú évek alatt? . — Természetesen. Itt nem anyagiakra gondolok — társadalmi munkát végeztem, nem vártam érte fizetséget — erkölcsi megbecsülésben bőven volt részem. Nem is olyan régen, augusztus 20-ra megkaptam A városért és az egészségügyért emlékérmet. ' vetkező években szolgáltató- i házakat és GELKA-szervizt adnak át s újabb szolgáltatások bevezetését is tervezik: az olaj házhozszállítását, lakás- I karbantartást és gyorsfuva- ■ rozást. | A beszámolóban sok szó ' esett, a lakosság által végzett társadalmi munkáról is. A negyedik ötéves tervben 27 millió forint értékű munkát végeztek a szentendreiek, s két ízben nyerték el kiemelkedő teljesítményükért a megyei verseny első díját, ennek eredményeként mintegy 700 ezer forintnyi jutalomban részesültek. Előtérben a társadalmi munka Az ankéton részt vevők között jelentős számban képviseltették magukat a lakótelepiek, a város új polgárai. Felszólalásaikban több megoldásra váró gondra hívták fel áz illetékesek figyelmét, s ugyanakkor aktív támogatásukról biztosították őket. Sürgették a parkosítás^ s a köztisztaság védelmét. Miután az ankéton jelen volt Nagy Géza, a Városgazdálkodási Vállalat igazgatója, az észrevételeket, problémákat nyomban megvitatták. A lakótelepiek sürgető gondja a bölcsőde-, óvodaépítés, ezért vállalták, hogy a társadalmi munkával segítenek. Szó esett arról is, hogy az épülő, bővülő városrésznek egyetlen tanácstagja van. A most alakult la- kóbizottság. a ffNF” helyi "szervezete és a társadalmi aktívák segítik ugyan munkájában, de az kevés. Az elkövetkező választásokon már legalább 5—6 új tanácstagi körzetre lesz szükség. Hírek a járásból — Sikeres nemzetiségi estet rendeztek az elmúlt hét péntekén Pomázon. A német estet dr. Réger Antal, a Magyarországi Németek Demokratikus Szövetségének főtitkára, országgyűlési képviselő nyitotta meg. A rendezvény keretében először Wittmann György német nyelvű író találkozott az olvasókkal, majd az NDK-beli Delitzsch kórusa adott folklórműsort. — Tefu-taxi Szentendrén. Az 1. számú Volán Vállalat megkezdte a fuvarozást a lakosság részére. A szolgáltatás céljára egy 2,5 tonnás tehergépkocsit állítottak forgalomba. A taxi a Bolgár u. 4. szám előtt parkol. Felvilágosítás kérhető, illetve megrendelés adható le a 93—40-es telefonszámon. — Vöröskeresztesek a Danubiusban. Szerdán, csütörtökön és pénteken a gödöllői és a szentendrei járás vöröskeresztes alapszervezeti titkárai a Danubius szállóban továbbképzésen vettek részt. — A hét legrangosabb eseménye volt a szentendrei egészségnevelési napok eseménysorozata. Ezúttal a megyei művelődési központban rendezték az előadásokat, amelyeket az ország különböző részéből érkezett 400 szakember hallgatott meg. A részvevő fele Pest megyei volt. Az oldalt írta: Czibor Valéria és Sebestyén Zsuzsa Foto: Tóbiás Irén /
