Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-10 / 238. szám

/ A télre készülnek Gödöllőn, a volt Grassalkovich kastélyban levő szociális otthonban a télre készülnek. Elavultak a kémények, ezért a Budaörsi Vegyesipari Szövetkezet dolgozói a régieket lebont­ják és helyettük a tűzrendészed követelményeknek megfele­lőket építenek. „ Na,gy Iván felvétele Nyitva tartás egész nap Könyvet, színházjegyet, festményt Kulturális szolgáltatások Veresagyházon Űj kulturális szolgáltatások­kal segíti a veresegyházi Váci Mihály művelődési központ a nagyközség lakosságát. Olyan feladatokat vállalt magára, amelyeket inkább a kereske­delemnek kellene megoldania, mintsem a művelődési- ház­nak. De tekintve, hogy a mű­velődési ház szellemi javak­kal, „kereskedik”, vezetői úgy gondolták, hogy a kulturális javak tényleges árusítása sem ellenkezik művelődéspolitikai céljaikkal. Az új jelszó, ami október 7-étöl érvényes Veresegyhá­zon: „A művelődési központ­ban nemcsak kölcsönözhet, hanem vehet is könyvet!” A központ három dolgozója ugyanis kedd óta könyvárusí­tással is foglalkozik, az anya­got a központi, váci könyves­bolttól kapja. A könyvárusítás egész napos, de főként a dél­utáni, esti órákban jöhetnek a vevők. Mint a művelődési központban elmondották, szépirodalom, gyermek- és if­júsági könyvek, szakkönyvek, lexikonok és különféle szótá­rak közül lehet válogatni. Egyes könyvekre megrende­lést is elfogadnak, sorozatokat szintén lehet igényelni. Ugyanúgy, mint az ország bármely könyvesboltjában, bi­zonyos feltételek mellett vá­sárlási kedvezményt is nyúj­tanak. Az első szállítmány mint­egy tízezer forint értékű, de néhány nap múlva több mint húszezer forintot ér majd a művelődési központ saját ke­zelésű könyvesboltja. Az ér­deklődők a Választékot vitri­nekben, kiállítópultokon is­merhetik meg. A művelődési ' központ a könyvárusításon kívül más szolgáltatásokkal is megörven­dezteti a nagyközség lakossá­gát. A központ, gyakran indít színházi buszokat a főváros­ba, ez Veresegyházon már ré­gi hagyomány. Most új vo­nással gazdagodik tevékenysé­gi körük: a művelődési köz­pont által szervezett színház- látogatásokon túl az arra igényt tartó bármely előadás­ra rendelhet a központban színházjegyet, természetesen egyi hónappal előbb kell je­lentkezni. Az irodában min­den alkalommal megtekinthe­tő a következő hónap színházi műsora. A harmadik veresegyházi újdonságot novembertől veze­tik be. Ez időtől kezdődően képzőművészeti alkotások re­produkcióit is árusítják. Ez­zel párhuzamosan megjelen­nek majd a legszebb festmé­nyek a nagyközség buszváró­helyiségeiben, s az iskolában is. A kulturálódás. a közműve­lődés segítése nem csupán nagy rendezvények, klubfog­lalkozások, Ismeretterjesztő Mély fájdalommal tudatjuk, hogy felejthetetlen feleségem. drága édesanyánk. Katona Vincéné hosz- szú szenvedés után életének 61 évében meghalt. Temetése október 10-én 16 órakor lesz Bagón a róm kát. temetőben. A gyászoló család. előadások-segítségével valósít­ható meg. Mindannyian tud­juk, hogy az önművelés igen fontos része a könyv-, a szín­ház- és a képzőművészeti kul­túra. Ennek terjesztése, nép­szerűsítése többnyire a keres­kedelmi hálózatra hárul, s ahol ilyen nincs erre a célra, ott nem akad gazdája ennek a területnek. Veresegyházon nincsen könyvesbolt, színház­jegyiroda, képcsarnok vállalat sem. Mindezek létesítése, fönntartása kevés gazdasági haszonnal, sokszor ráfizetéssel jár. E szolgáltatásokhoz elhi­vatottságra, s e hiányok fel­ismerésére van szükség. E felismerésben, mint a fenti példák mutatják, a veresegy­házi művelődési központ dol­gozói úttörők. örszigethy Úttörők és KíSZ-essk A közelmúltban szocialista szerződést kötött a túrái úttö­rőcsapat Kossuth Lajos raja az ikladi Ipari Műszergyár Lőwy Sándor KlSZ-alapszer- vezetével, melynek tagjai a gyártóeszköz-ellátó gyáregy­ségben dolgoznak. A minap közös összejövetelt tartottak, hogy értékeljék a szerződés végrehajtásának eddigi ta­pasztalatait, jelenlegi helyze­tét. A szerződés lehetőséget nyújt a pajtásoknak a gyár látoga­tásra, ami annál is inkább jó, mivel a rajban több fiú is ér­deklődik a műszerész és a for­gácsoló szakma iránt. A KISZ- esek felkeresik a hetedikesek rajfoglalkozásait, ahol szak­májuk érdekességeiről be­szélnek. A KISZ-szervezet eb­ben a hónapban kirándulásra készül és elviszik magukkal az úttörőraj három legered­ményesebb munkát végző út­törőjét is. Az őrsök választása Szűcs Lajos, Szelei Erika és Dolányi Agnes pajtásokra esett. Jelenleg már november 7-re készülnek az ifjúkommunisták, amikoris ünnepi KlSZ-taggyű- lésen látják vendégül a patro­nált ifjakat. A pajtások mű­sorral fogják köszönteni az ünnepet és vendéglátóikat. A kapcsolattartást nagyban meg­könnyíti, hogy a brigádban két túrái ifjúmunkás is dolgo­zik, Hublik József és Csorba István. A KISZ-esek tudomást szereztek arról, hogy az MHSZ túrái szervezete egy úttörő- és ifjúsági parkot szeretne ki­alakítani a Kónya-gödör he­lyén sportpályákkal, csóna­kázó tóval, gyermekjátszótér­rel és pihenőpairkkal. A fiata­lok ígéretet tettek arra, hogy az építést társadalmi munká­val segítik. Takács Pál Felmérik a zártkerteket Október 13-án, hétfőn kez­dődik Gödöllőn a zártkertek újrafelmérése. A munka gyor­sítására és megkönnyítésére a városi tanács ezúton is kérd a tulajdonosokat, hogy birtokai­kat jelöljék még karókkal, olyanokkal, amelyeken nevü­ket is föltüntetik. II. ÉVFOLYAM, 338. SZÄM 1975. OKTÓBER 10., PÉNTEK Új gyártmány — értékelemzéssel Tőkésexport-növelő tervek az Árammérőgyárban A világpiacon érdekelt vál­lalatoknál egyre erőteljeseb­ben érezhető a termékszerke­zet korszerűsítésének kénysze­re. Ügyszólván saját bőrükön tapasztalják, hogy alkalmaz­kodni kell a nemzetközi .áru­piacok változásaihoz, külön­ben termékkészletük nyaku­kon marad. Élesedik a kon- kurrenciaharc, s ez nemcsak árakban, hanem termékminő­ségben is jelentkezik: új típu­sok keresésére, kialakítására kényszeríti az ipart. A Ganz Műszer Művek gö­döllői Árammérőgyára tavaly 2,7 millió dollár értékű fo­gyasztásmérőt értékesített tő­kés viszonylatban. További export növelése azonban csak a termékstruktúra felülvizsgá­lásával, új gyártmánycsalád létrehozásával lehetséges. A 10—15 éves NE és DE típus­családok technológiája elavult, a gépsor nem alkalmas fém a termelés, sem a termelékeny­ség növelésére, vagy például egy korszerű konstrukció gyártására. Hiába a jó szán­dék, ha a régi eljárások gá­tolják a törekvést. Tehát: ke­resve az újat, fel kell tárni a meglevő típusok fogyatékossá­gait is, hogy az új technológia bevezetésekor tiszta lappal le­hessen indulni. A díj csekély, de... Mii visz el a szemetes? A Gödöllő és Vidélce is több­ször foglalkozott vele, hogy a járás egyik vagy másik tele­pülésén a tanácsok megszer­vezték az intézményes szemét­szállítást. Az urbanizáció a kisebb-nagyobb települések kommunális fejlesztése szük­ségessé teszi a háztartási sze­mét elszállítását. Ennek mód­jai különbözőek, helyenként szeméttároló edényeket szerez­tek be és a szállítás gépkocsi­val történik, másutt ócska vödrökben, edényekben kirak­ják a hulladékot az út szélé­re. Ezekről a helyekről lovas kocsival szedik össze és szál­lítják a kijelölt szeméttelep­re. Bizony sok vita kerekedik, probléma adódik — főlég a kezdeti időszakban — a sze­métszállítási díjakkal kapcso­latban nemegyszer meg éppen az vár eldöntésre, vajon mi az ami háztartási szemétnek te­kinthető? Halomban a gaz A lakosság mindenütt meg­szokta és rendjén valónak ta­lálja, hogy a háztartásában ke­letkezett szemetet naponta, vagy a hét bizonyos napjain elszállítják. A többség úgy vé­lekedik, hogy a fizetett díj csekély, amelynek fejében egy gonddial kevesebb nehezedik vállukra. A legtöbb helyen kis parcellákon már nem is tud­ják a hulladékot elásni vagy elégetni, de hosszú távon az utcáknak szeméttel való fel töltése sem oldható meg. Bár­milyen furcsán is hangzik, a legtöbb probléma abból adó­dik, hogy a lakosság egy része nem akar különbséget tenni szemét és • szemét között. Pécelen több mint egy esz­tendeje beindult és a többség megelégedésére eredményesen folyik az intézményes elszál­lítás. Igaz lényegében kisipari módszerekkel: lovas kocsival. A rakodás kézi erővel törté­nik, a dolgozók bizony nyelik a port és szagolják a bűzt. Esetenként vitatkoznak is, ami bizonyos fokig érthető. Most, amikor a virágoskertek marad­ványait a legtöbb portán ösz- szetakarítják, gyakran látni nagy mennyiségű gazt, vagy egyéb, szorosan véve a szemét fogalma alá nem tartozó hul­ladékot halomba rakva az ut­cákon. így aztán előfordulhat, hogy egy-egy ház előtt telje­sen megtelne a kocsi, ebből aztán viták, nézeteltérések származnak. Nemegyszer ép­penséggel a tanácsra vár az ezzel kapcsolatos panaszok or­voslása. Majd az eső A minap Pécelen a tanács­házzal szemben lakók méltat­lankodtak, mert a szállítók nem voltak hajlandók elvinni a lenyesett fagallyakat, virág- szárakat ... Vajon kinek van igaza? Hová tegye a lakosság az egyébként komposzttrágyá- nak kiválóan alkalmas hulla­dékot vagy a kötegbe rakott gallyakat? Egy bizonyos: ne az utcára, arra várva, hogy a tanács azt majd elszállíttatja. Az egyik lakos — igaz nem sokat — kertjéből kikerülő hulladékot rakott kapuja elé. Persze nem vitték el. A tu­lajdonos mérgében napokig az utcán hagyta a gazt, figyel­men kívül hagyva, hogy ezért akár szabálysértési eljárást is lehetett volna ellene indítani. Néhány nap múlva szétszórta a gazt az utcán, abban bízva, hogy az eső majd elmossa. (És bedugulnak a lefolyók.) Ez persze még a kisebbik baj, a nagyobb az, hogy a rossz példát mások is követték. Egyesek lehullott faleveleket szórtak az utcára, mások a veteményes kertből kiszedett krumpliszárat gazzal vegyesen dobálták szét. Persze nem tet­szett nekik, amikor a tanács­tag mindezt szóvá tette, fel- híva figyelmüket arra, hogy akár szabálysértési ügy is le­hetne a szemátdobálásból. Ezek a lakosok bizony fi­gyelmen kívül hagyják a ta­nácsi rendeleteket. Egyre csak töltik szeméttel az utcákat, majd azután — bármily para­dox helyzet — a tanácshoz fordulnak, amikor a vízleve­zetés elégtelensége miatt por­tájukat az elöntés veszélye fe­nyegeti. Szelőtörköly a töltésen E sorok írója is egy kisebb utcában lakik, ahol évekkel ezelőtt jelentős társadalmi munkával viszonylag jó utat hoztak létre. Most azok, akik e munkában részt vettek, az éj leple alatt bőségesen terí­tik a szemetet. Van ott már széttört betonlap, falevél, ol­tott mész, salak, virágkoré és sok egyéb olyan szemét, amely elhanyagolttá teszi az utcát, sőt azt a benyomást kelti, mintha gazdátlan lenne. Ügy tűnik, hogy ezek az emberek környezetükre csak a kerítésen belül vigyáznak, azzal már nem törődnek, (ami azon túl van. Ezeket a dolgokat lelki­ismeretesen elbíráló lakosok például napok óta nyomoznak, vajon ki volt az, aki a kipré­selt szőlőtörkölyt egyszerűen a vasúti töltés oldalába dobta ki. Jóllehet a szemét elszállítá­sa mindenütt gondot okoz, a tanácsoki jelentős összegeket fordítanak erre, mert hisz a lakosság érdeke, hogy rend és tisztaság uralja a települé­seket. Éppen ezért a törvény teljes szigorával kell eljárni a tanácshatározatokat és a jog­szabályokat megsértőkkel szemben. Ezt' követelik az együttélés szabályai, az embe­ri magatartás normái. K. I. Megalakult az Árammérő- gyár értékelemző csoportja. Tagjai: különböző műszaki te­rületeket ismerő gyártmány- és gyártásfejlesztő szakembe­rek, konstruktőrök, szerszám- szerkesztők és -készítők, köz­gazdászok, minőségi ellen­őrök, anyagbeszerzők, labora­tóriumi munkatársak, normá­sok, művezetők. A team veze­tője: Mészáros József gyártás­fejlesztési mérnök. A csoport működésének célja, hogy a gyártmányokban rejlő úgyne­vezett technikai feszültsége­ket, mondhatnánk gyengesé­geket feltárja, még akkor is, ha ezzel átmenetileg gazdasá­gi problémákat idéz elő, de segít leküzdésükben. Konkrét konstrukciós munkát nem vé­gez a csoport, működésük in­kább irányító jellegű, a leg­megfelelőbb gyártmánytípus kialakításához adnak instruk­ciókat, például költség, anyag­igény, munkaráfordítás stb. összetevőkben szabnak felté­telt a legjobb típus konstruá­lásához. Mennyiéri fog ketyegni? Nagy Lajos főmérnök az alakuló ülésen bejelentette, hogy egy olyan új gyártmány- családot fognak kialakítani, amely tartalmazza a régi tí­pusok jó tulajdonságait, ugyanakkor kevesebb élőmun­kával, jobb anyagból többet és olcsóbban lehet gyártani be­lőle. Első szempont: verseny- képesség a kül- és belföldi piacon! — Az is érdekelje a műsza­ki gárdát, hogy az új fogyasz­tásmérő mennyiért fog ke­tyegni? — mondta tréfával vegyítve a főmérnök a sok ko­moly tennivalót. Az új GH fogyasztásmérő-család gyártá­sának bevezetését 1978-ra ter­vezik, a termelés teljes felfut­tatását pedig 1979. december végére, ezzel egy időben foko­zatosan eltűnnek a régi típu­sok. Erre az időszákra már megkétszereződik a termelés, 20 százalékkal csökken az ön­költség, a változásoktól négy­szeresen nagyobb nyereséget várnak az ideinél. A középtá­vú terv végére a tőkésexport értéke eléri majd az 5,6 mil­lió dollárt. Tá'v latokban gondolkozni Háromezer dolgozója van a gyárnak. Óriási munkaerő hozza létre az1 évi 340 millió forint termelési értéket. Ok: a termelésben még mindig 55 százalékot tesz ki a kézi mű­veletek aránya. Nyolcvanmil­lió forintos bértömeget fizet­nek ki évente, a jövedelmező­ségszámításoknál ez is köz­rejátszik. A tervezett 90 szá­zalékos termelékenységnöve­lés csak az új technológia be­vezetésével lehetséges. Ahhoz viszont pénz kell. Az Orszá­gos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság pályázatán részt vett a gyár, az új fogyasztásmérő­család fejlesztése, az érték­elemző módszerek alkalmazá­sa volt a témája benyújtót 1 szakanyaguknak, amelyet el­fogadtak. Mbst már a 15f millió forint exportbővítí bankhitelkérelemnél tartanak A régi típusok technológia, berendezéseinek karbantartá­sára, felújítására is elfogyn: ennyi pénz, hisz a géppark 50 százalékának értéke már 0- pontra futott. Nyilván, s ezt diktálja az öt-, tízéves távla­tokban való gondolkodás is, hogy a hasznosabb, nagyobb jövedelmet kínáló, munkaerő- megtakarítással járó megol­dást választják. így a jelenle­gi 600 ezer egyfázásra számí­tott mérőrendszer mennyisé­gét 4—5 év alatt megkétsze­rezhetik. A modem kivitelű új gyárt­mánycsaládon hétszámblokkos lesz az új óramű, tehát féléves fogyasztást is képes rögzíteni. Más hajtórendszerrel működik majd, s hatszoros túlterhelést bír el, a régi négyszeressel szemben (vagyis alkalmasabb lesz a több háztartási gépet, villamos fűtőberendezést hasz­náló lakások árammérésére is). Élettartamát 15 évre becsülik. A gyártmánycsaládon belül egységesítik a blokkokat, egyes alkatrészeket, ezzel is fokozható a tömeggyártás. Negyedik hely a világpiacon Az értékelemző csoportra nagy feladat vár, csak kellő műszaki komolysággal, fegye­lemmel, nagy szakértelemmel, következetességgel lesznek ké­pesek végrehajtani tervüket. A heti háromórás tanácskozá­sokon boncasztalra kerülnek az új gyártmány alkatrészei, részegységei, aprólékosan át­vizsgáljak, még a rejtett mű­szaki hiba sem kerülheti el figyelmüket. A technikai bak­lövések teljes kizárására úgy készülnek, mintha űrhajót szerkesztenének. A gyár jövő­jét illetően életbevágóan fon­tos a kifogástalan minőség, a világpiaci ranglétrán negye­dik helyen álló termékeik megtartsák pozíciójukat, illet­ve feljebb jussanak. Tipizálás, egyesítés, szabvá­nyosítás — a jobb gazdasági eredmények megteremtői. A kollektív értékelemzés komp­lex gazdasági szemléletet te­remt. Nem újkeletű, kipró­bált módszer fejlett ipari or­szágokban. A külföldi gyárt­mányokon minőségi garancia­ként olvasható: a termék ér­tékelemzés alkalmazásával készült. Nálunk viszont a rendszeres értékelemzés nem általános, sőt alig egy-két vál­lalat ismerte fel hasznossá­gát. Köztük a gödöllői Áram- mérőgyár, példájuk minden bizonnyal más Pest megyei vállalatnál is követésre talál, H. A. Anyakönyvi hírek Született: Kristóf Lajos és Konczér Margit: Timea, Kakev József és Szlancsek Erzsébet: Norbert, Tóth Dezső Sándor és Horváth Piroska Margit: Szil­via, Tóth László és Kovács Ka­talin: Csaba, Kurfis Endre Ferenc és Surányi Borbála: Róbert, Csepeli János és Tóth Klára: Szilvia, Oláh Imre és Bánóczi Irén Gizella: Gabriel­la, Császár János és Pálinkás Katalin: Csaba, Fehér Lajos és Calo Giuiletta Etelka: Andrea, Hegyi Pál és Molnár Piroska: Melinda. Névadót tartott: Sepetán Lajos és Magyar Mária: Ró­bert. Házasságot kötött: Barsi László Ferenc és Hadnagy Magdolna. Horváth István és Surinás Erzsébet, Czikó Sándor és Hortsin Ilona, Csillik La­jos és Patkó Mária, Pusztai Antal ‘és Gólyán Irén. Elhunyt: Mayer Béla Pál, Lakatos Imréné Hanis Ilona, Som Lajosné. Farkas Rozália.

Next

/
Oldalképek
Tartalom