Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)
1975-10-10 / 238. szám
2 1975. OKTOBER 10.. PÉNTEK <Mihw FL&JKUSZ A* EIVSZ-vita mérlege CSÜTÖRTÖKÖN fejeződött be az ENSZ-közgyűlés idei, 30. ülésszakának általános politikai vitája, amelynek során több mint 130 tagország képviselője fejtette ki kormánya álláspontját a legfontosabb nemzetközi kérdéseket illetően. A felszólalók túlnyomó többsége megelégedetten nyugtázta a nemzetközi kapcsolatokban érvényesülő enyhülési irányzat térhódítását. AZ EGYIK KÖZPONTI TÉMA a leszerelés komplex problémája volt. Ez, mint ismeretes, a szocialista országok közösségén:ele régi szívügye, de a vita során bebizonyosodott, hogy e téren nem állnak egyedül. Sok faiszóialó — a „harmadik világ” és a tőkésországok képviselői is — támogatásáról biztosította az Btomfegyverkísórletek általános és teljes betiltásáról szóló szovjet javaslatot. A fejlődő országok képviselői erős kritikai éllel rámutattak arra, hogy a fegyverkezési hajsza milyen hatalmas költségeket emészt fel, s hátráltatja az emberiség jólétének az ügyét. Néhány tőkésállam képviselője is kénytelen vbLt elismerni, hogy az ipari-katonai komplexum felduzzasztása olyan eszközöket von el országaikban, amelyeket termelési célokra lehetne felhasználni. A LEGTÖBB FELSZÓLALÓ elismerő szavakkal méltatta a Helsinkiben megtartott európai biztonsági értekezlet eredmenyei-t. Egyetértettek Gromiko szovjet külügyminiszterrel, aki szerint: „Az értekezlet eredményei a részvevő országok érdekednek alaposan mérlegelt egyensúlyából, megalapozott kompromisszumokból adódnak, de ezek a kompromisszumok nem tüntetik el az ideológiák és a társadalmi rendszerek különbözőségét”. NAGY SÚLYT KAPOTT a közgyűlés.^;politikai: vitájában a közel-keleti válság. Számos felszólaló elítélte Izrael agresszív politikáját s azt, hogy semmibe veszi az ENSZ-köz- gyűlésmek a térségre vonatkozó határozataik Rámutattak a „kis lépések diplomáciájának” elégtelen voltára, valamint annak szükségességére, hogy átfogó rendezést nyerjen a válság. Figyelmet szentelt a közgyűlés a ciprusi kérdés békés és igazságos rendezésének. A világszervezet legfelsőbb fóruma ismételten és határozottan elítélte a Dél-afrikai Köztársaság fajüldöző politikáját A termékeny és építő jellegű vitában lényegében egyetlen disszonáns hang jutott kifejezésre: a Kínai Nép- köztársaság képviselője — a szovjetellenesség jegyében — ismét előhozakodott a „szuperhatalmak hegemóniájáról” szóló pekingi agyrémmel. Az enyhülésellanes kínai álláspontot azonban senki sem támogatta. A világszervezet politikai vitájára döntően a pozitív elemek nyomták rá bélyegüket. \ Az NDK párt- és állami küldöttség SzverdloYszkban Szovjetunióbeli körútja során a Volga menti Ulja- novszkból csütörtökön Szverd- lovszkba érkezett az Erich Honecker vezette NDK párt- és állami küldöttség. A szverdlovszki „Uralmas” gépgyárban csütörtökön barátsági gyűlést tartottak az NDK-küldöttség tagjainak, a gyár párt- és gazdasági aktívájának, valamint legjobb dolgozóinak részvételével. A találkozón felszólalt Gerhard Grüneberg, az NSZEP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja. Az NDK-küldöttség koszorút helyezett el a polgárháború éveiben a szovjet hatalom megteremtéséért vívott harcban elesett hősök emlékművénél. Az SZKP szverdlovszki területi bizottsága és a területi tanács ebédet adott a vendégek tiszteletére. PORTUGÁUA Portói provokáció Ellentüntetés Coimbrában — Meló párizsi tárgyalásai... A portugál jobboldál folytatja a demokratikus erők ellen irányuló támadásait, északon tömegeket igyekszik mozgósítani a haladó polgári és katonai erők ellen. Arra törekszik, hogy a provokációktól terhes feszült politikai légkörre hivatkozva kicsikarja a szükség- állapot kihirdetését Portugáliában és teljesen magához ragadja a hatalmat, kiszorítva belőle minden baloldali erőt. Lisszaboni haladó körökben felháborodást keltett az a szerda esti provokáció, amelyet a jobboldali Demokratikus Néppárt (PPD) tüntetői követtek el a portói tüzérségi laktanya ellen. Az összecsapásoknak a helyszínre vezényelt páncélos és gyalogos csapatdk vetettek véget. A súlyos incidensek után hatvannégy sebesültet szállítottak kórházba. A laktanyát egyébként továbbra is ellenőrzésük alatt tartják a baloldali érzelmű katonák. Az O Seculo értesülése szerint napok kérdése annak a jobboldali Egidio tábornok vezette rohamosztagnak a felállítása, amelynek létrehozásáról a legfelsőbb forradalmi tanács döntött a közelmúltban. A lap úgy tudja, hogy a rohamosztagba máris bevontak 400 kommandót. (Ennek a katonai alakulatnak a parancsnoka a jobboldali nézeteiről ismert Jaime Neves ezredes.) Csütörtökön este a jobboldal forradalomellenes megtorló in- i tézkedései ellen tiltakozó tüntetést tart Coimbrában a fegyveres erők kötelékében féllegálisan szervezkedő „Katonák összefogva Győznek” (SUV) nevű haladó tömörülés. A SUV szeptember' 25-én 10 ezer katonát vitt Lisszabon utcáira jobboldalellenes, haladó jelszavakkal. Galvao de Meló, portugál tábornok — aki a CDS nevű jobboldali párt képviselője az alkotmányozó nemzetgyűlésben — néhány napja Párizsban tartózkodik és ott különböző személyiségekkel megbeszéléseket folytat. A tábornok az AFP-nek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy „készen áll a hatalom átvételére”, ha a forradalmi tanács erre felkérné őt. Élesen támadta a kommunistákat, s azt állította, hogy a jelenlegi gazdasági nehézségekért „az előző kormányt” terheli a felelősség. PORTUGAL TIMOR Indonéz katonák Batugade környékén Csütörtök délelőtt továbbra is ellentmondó hírek érkeztek a timori helyzetről. A Timor Függetlenségéért Küzdő Forradalmi Demokratikus Front (FRETILIN) az ENSZ-nél tiltakozott a stratégiai fontosságú Batugade határaién ti város ellen szerdán reggel intézett indonéz támadás miatt. A FRETILIN alakulatai az Világszerte felteszik a kérdést: Indonéz invázió mdult Portugal tiuxor eliogiaiasáraV Az előzni «nyék es a körülmények ismereté nélkül maga a kérdés sem értnetö. Az igazság az, hogy néhány hónappal ezelőtt a nemzetközi közvélemény jóformán azt sem tudta, hogy Timor a világon van. Ez a földrajzi név csak az idén nyáron jelent meg sűrűn világsajtóban. Timor a lvis-Szunda szigetcsoport keleti végén, az ausztrál partoktól északra húzódó, mintegy félezer kilométer hosszú, és száz kilométer átlagszélességű sziget. Területe 32 617 négyzetkilométer. A sziget keleti része, mintegy 19 ezer négyzetkilométernyi terület, úgynevezett portugál tengerentúli terület. Az első portugál telepesek 1586-ban szálltak partra itt. 1618-ban a hollandok meghódították a sziget nyugati részét, és a mai Indonéziában levő gyarmatukhoz csatolták. Így Indonézia felszabadulása után Timor nyugati fele Dzsakarta közigazgatása alá került. A félmillió lakosú Portugál Timor 1974. április 25-ig, a nagy lisszaboni fordulatig az álmos, félreeső gyarmatok életét élte. A lakosság 97 százaléka Indonéz-maláj származású, a hatalom a négyezer portugál kezében indonéz intervenciósok aknavetőinek és lőfegyvereinek füzében kivonultak a városból. Később a Timor Függetlenségéért Küzdő Forradalmi Demokratikus Front alakulatai visszafoglalták a várost. Azonban mintegy kétszáz indonéz katona ellenőrzi továbbra is Batugade környékét. Indonézia cáfolta a kelet-ti- mori beavatkozás hírét. volt, a népesség kilencven (!) szá- zaléka ma is írástudatlan. Az új portugál rendszer lehetővé tette a pártok megalakulását. Az UDT (Timori Deinokrätikuä Unió) ä portugáliai reformoktól félve — a reakció pártjaként — 1975. augusztus 11-én igyekezett magához ragadni a hatalmat. A haladó FRETILIN fegyveresei felvették a harcot, míg a harmadik párt, az Indonéziához való csatlakozást hirdető Apodeti feszülten, passzívan figyelte a fejleményeket. Augusztus végén volt az első jele annak, hogy Dzsakarta aktívabban kíván fellépni a térségben: megakadályozta Lisszabon küldöttét, Antonio Soares őrnagyot abban, hogy eljusson Dilibe, Portugál Timor fővárosába. Ezt egy indonéz hajóraj megjelenése követte a timori vizeken, majd éles válasz a portugál tiltakozó jegyzékre. 1961-ben Nehru indiai csapatai bevonultak Goába, az indiai területen levő portugál gyarmatra. Lehet, bár még nem dőlt el, hogy Dzsakarta „goal megoldást’» tervez. Ma csak annyi biztos, hogy katonailag az akció nem okozna problémát Indonéziának. A politikai következményekkel kapcsolatos prognózis már bonyolultabbnak tűnik .. • Új lengyel—NSZK megállapodásokat írtak alá Csütörtökön Varsóban a kora délutáni órákban Stefan Olszowski lengyel — és Hans Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminiszter aláírta azokat a lengyel—NSZK megállapodásokat, amelyek Edward Gierek. a LEMP KB első titkára és Helmut Schmidt nyugatnémet kancellár helsinki találkozása alapján jöttek létre. Ezt követően az NSZK külügyminisztere és Olszowski- külkereskedelmi miniszter lengyel-nyugatnémet hosszútávú gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. CSÜTÖRTÖKÖN RÖVID baráti látogatásra Moszkvába érkezett Hafez Asszad, az Arab Újjászületés Szocialista Pártjának főtitkára, a Szíriái Arab Köztársaság elnöke. A SZAKSZERVEZETI VILÁGSZÖVETSÉG főtanácsa csütörtökön este befejezte párizsi ülésszakát. A Koreai Munkapárt ünnepe Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központ! Bizottságának első titkára táviratban üdvözölte Kim ír Szent, a Koreai Munkapárt Központi Bizottságának főtitkárát a koreai testvérpárt megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Emlékezetes évfordulót ünnepel ma a szocialista Korév népe: harminc éve alakult meg az ország vezető ereje, a forradalom vezérkara, a Koreai Munkapárt. Létrehozói olyan hazafiak voltak, akik a japánellenes nemzeti felszabadító harcban edződtek igaz forradalmárokká, ők vitték diadalra a demokratikus átalakulás alapjainak lerakását. A KNDK 1948. szeptemberi kikiáltásával megkezdődött folyamat nem fejeződhetett be az amerikai imperializmus által kirobbantott véres háború miatt. Csak a szörnyű pusztítás után láthatott hozzá a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság népe azoknak az országépítő terveknek a megvalósításához, amelyek a párt irányításával, útmutatásával születtek. A párt által kidolgozott három- és ötéves terv eredményes megvalósításával rakta le az ország népe a szocialista iparosítás alapjait. Ezt követte a párt IV. kongresz- szusán elfogadott hatéves terv, amelynek eredményes befejezése nyomán mérföldes gazdasági-társadalmi változások következtek be a népi Korea életében. A KNDK ipari termelése 1974-ben az 1948. évi 57,5-szeresét teszi ki, a mező- gazdaság termelése pedig 3,5- szerese volt az 1946. évinek. A Koreai Munkapárt egyidejűleg kitartó harcot folytatott és folytat az ország önálló, demokratikus és békés egyesítéséért. A párt Dél-Koreai amerikai megszállásának első napjaitól fogva követeli minden külföldi beavatkozás megszüntetését. A KNDK a párt útmutatása alapján konstruktív javaslatok sorát terjesztette elő a múlt években a feszültség enyhítésére, a koreai rendezés előmozdítására. A Koreai Munkapárt nagy ünnepén szeretettel köszöntjük testvérpártunk minden tagját, a népi Korea dolgozó tömegeit, kívánjuk: érjenek el minél nagyobb sikereket hazájuk felvirágoztatásában, s fejlesztésében, a szocialista országok egységének erősítésében. A Szovjet Tudományos Akadémia magyar kitüntetése A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa Béke és Barátság Érdemrenddel tűntette ki a Szovjet Tudományos Akadémiát, amely ezekben a napokban ünnepli fennállásának 250 éves évfordulóját. A magas kitüntetést csütörtökön este, a Szovjet Tudományos Akadémia kibővített elnökségi ülésén adta át Erdey- Grúz Tibor akadémikus, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Wilson visszamosolyog A brit Munkáspárt kongresszusa Valaha Vicky, a híres karikaturista macskának ábrázolta Harold Wilsont, akit kilöknek egy épület legfelső emeletéről, de a talpára esik és visszamosolyog. Pedig akkor még nem volt négyszeres miniszterelnök, s csupán a brit közéletben nagyon jártas emberek láthatták előre» hogy ennek az ambiciózus fiatalembernek, aki már szinte gyerekkorától kitapasztalta a Westminsterben folyó hatalmi játék minden fogását, jövője van az ország történetében. A rugalmasság, az a képesség, hogy minden helyzetben „a talpára essen”, feltalálja magát, az idei párt- kongresszuson sem hagyta el Harold Wilsont. A Munkáspárt országos végrehajtó bizottságában a kongresszust megelőző csatározások során nyilvánvalóvá lett, hogy nem az elvi-politikai kérdések, hanem a súlyos gazdasági problémák kerülnek majd a blaokpooli összejövetel középpontjába. Wilson csatát nyer, ha elfogadtatja a mintegy tízmillió embert képviselő küldöttekkel a kormány úgynevezett inflációellenes politikáját, amelynek a lényege, hogy a 26 százalékos pénzromlás ellenére senkinek sem növekedhet heti 6 fontnál, vagyis az átlagbérre kivetítve kb. 10 százaléknál nagyobb mértékben a munkabére. Ezekből a számokból mindenki számára nyilvánvaló, hogy a pénzromlás megállításának terheit a munkáspárti kormány naSzovjet—amerikai kereskedelem Megkülönböztetés nélkül „Az amerikai nép nagy többsége, az üzleti körök pártolják a gazdasági kapcsolatok fejlesztését az Egyesült Államok és a Szovjetunió között” — .írta a közelmúltban a New York-i Journal of Commerce, amely a tengerentúlon oly divatos mikro-közvéleménykutatás eredményeit ismertette. A lap persze nemcsak „saját szakállár^” rendezett közvéleménykutatást: egyre több tőkéscsoport ismeri fel, hogy a kereskedelmi megkülönböztetés a Szovjetunióval legfeljebb más tőkésországok „keleti üzleteit” lendíti fel. Megtorpanás A washingtoni kereskedelmi minisztérium adatai szerint az Egyesült Államok tavaly 608 millió dollárért exportált a Szovjetuniónak, holott az eladások értéke 1973-ban megközelítette az 1,2 milliárd dollárt. Tavaly zajlott a kereskedelmi törvénytervezet kongresszusi vitája — emlékeztetnek rá a megfigyelők —, s a szenátorok egy kisebbségi csoportjának Jackson vezetésével sikerült kierőszakolnia, hogy politikai feltételekhez kössék a legnagyobb kedvezmény elvének érvényesítését a két ország közötti kereskedelmi forgalomban. (Az USA szinte minden országnak megadja a legnagyobb kedvezményt.) Az állami Export-Import Bank kezét is megkötötték: jóval kisebb összegű hitelt nyújthat csak annál, mint amit a kereskedelem "bővítése megkívánna. A kongresszusi szavazás nyomán nem léphetett életbe a már 1972-ben megkötött kereskedelmi egyezmény sem. Nyugot-Európa versenye „Az eredmény”, mint látható, nem sokat, váratott magára. „A Szovjetunió 1 milliárd dollár értékű üzleti megállapodást, amelyet eredetileg az Egyesült Államokkal kötött volna meg, más tőkésországokba terelt át” — jelentette ki nemrég Alhi- mov szovjet külkereskedelmi miniszterhelyettes. A forgalom lanyhulása miatt az Egyesült Államok jócskán hátracsúszott a Szovjetunió nyugati kereskedelmi partnereinek sorában: 1973-ban még a második helyet foglalta el, tavaly viszont már csak a hetediket. A gazdasági gondokkal küszködő nyugat-európai országok kapva-kaptak az alkalmon, hogy a piaci űrt betöltsék. A Business International összeállítást közöl azokról a hitelügyletekről, amelyeket a Szovjetunió egyes nyugat-európai államokkal kötött. Wilson brit miniszterelnök az idén februárban, moszkvai látogatásakor 2,2 milliárd dolláros hitelkeretet ajánlott fel a Szovjetuniónak. „A brit iparnak versenyképesnek kell maradnia” — mondta Wilson. A tavasszal Olaszországgal kötött öt évre szóló gazdasági és együttműködési megállapodást a Szovjetunió, Róma 2 milliárd dollár hitel nyújtására tett ígéretet. Hosszú lejáratú gazdasági együttműködési megállapodást kötött a Szovjetunió más nyugati államokkal, közöttük az NSZK-val is. Érthető tehát, hogy az amerikai konszernek most már bánják, hogy nem léptek fel határozottabban, amikor a kongresszus a kereskedelmi törvénytervezetet tárgyalta. Csak kölcsönösségi alapon Augusztusban az amerikai kongresszus „ténymegállapftó” bizottságot küldött a Szovjetunióba, hogy az amerikai—szovjet gazdasági kapcsolatok javításának lehetőségeit tanulmányozza. A 18 amerikai szenátort, képviselőt fogadta a többi között Borisz Ponomarjov, a Legfelsőbb Tanács külügyi bizottságának elnöke is, aki rámutatott: „A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak fejlődését a kölcsönösség és az államok törvényhozásának tiszteletben tartása elveire kell felépíteni.” A derűlátó előrejelzésekkel ellentétben az amerikai gazdaság még mindig képtelen megbirkózni a hanyatlással. Számítások szerint minden 100 millió dolláros hitelnyújtás 60 ezer új állásnak felel meg — írja a Financial Timeís, s ez nem közömbös egy olyan országnak, ahol a munkaképes lakosságnak kb. 9 százaléka munkanélküli. Washingtoni hírek szerint Ford elnök mindezt figyelembe véve, kérni fogja a Kongresszust: minél előbb törölje a külkereskedelmi törvényből a megkülönböztető rendelkezéseket. Boronkay Tamás gyom jelentős mértékben a bérből és fizetésből élők élet- színvonalának korlátozásával próbálja megvalósítani. Hogy ez a korlátozás az önkéntesség színezetét öltse, a wilso- nista centristák a bérplafon elvét már hetekkel korábban elfogadtatták a szakszervezetek kongresszusával. Mit tudott ennek az áldozatnak ellenében Wilson felmutatni a dolgozóknak? Egy bonyolult csomagtervet: bizonyos államosítást, de a tőkések kártalanításával, bizonyos árellenőr- zést, de a „termelési és piaci érdekek”, értsd: a tőkés érdekek figyelembevételével, az adórendszer valamelyes módosítását és egy homályos ígéretet — amely egyelőre a kormányt semmire sem kötelezi -a a tőkeáramlás ellenőrzéséről. A nagy taktikus egyáltalán nem bántotta, - hogy a jobboldali polgári sajtó, de még saját pártja jobbszárnya is „bal- oldalisággal” vádolta a javasolt intézkedéseket és magát a miniszterelnököt. Ez csak jól jött Wilsonnak. Ö ne tudta volna, milyen harci terep Blackpool? A tömbszavazás rendszere lehetővé teszi, hogy a párt balszárnya, amely főleg a szakszervezetekben érés, komolyan hallassa a szavát. Wilson nem szállt szembe a balodallal. Beletörődött abba is, hogy saját belső embere, a népszerűtlen Healey pénzügy- miniszter, aki a tőke előtti hajlongásért vesztette el a szakszervezetek támogatását, kibukjon a vezetésből. Mi változik ezzel? Semmi. Healey bennmarad a kormányban, sőt bent maradt a jobboldal legotrombábban szókimondó képviselője, Reg Prentice is, ap- nak ellenére, hogy Wilson őt és az általa vezetett Szociáldemokrata Szövetség nevű jobboldali frakciót a kongresszuson megbírálta. Ennek a nagy színjátéknak a végeredménye az, hogy Wilson két nap alatt keresztül hajszolta „inflációellenes politikáját” elfogadtatta a bérplafont és utána páholyból nézte, hogyan vitatkoznak jobb- és balodaliak a másodrendű problémákról. Szabó L. István < 1