Pest Megyi Hírlap, 1975. október (19. évfolyam, 230-256. szám)

1975-10-09 / 237. szám

Önkéntes rendőrök - második műszakban Harmadszor is elnyerték a vándorserleget Éjjel, Mende határában, az országúton csak egy-egy arra haladó autó reflektorának va­kító fénye töri meg a sötétsé­get. Mindenki siet, mindenki haza akar érni. De vajon min­denki hazaér-e? A hét vége baleseti krónikáinak nyomasz­tó számai mögött sok értelmet­len hálál és súlyos, talán egész életre kiható sérülés húzódik meg. Nem játék a közúti köz­lekedés! Pillanatnyi elmélázás. apró technikai hiba beláthatat­lan bajt okozhat az ' autóban ülőknek és a gyalogosoknak egyaránt. Az önkéntes rendőrök, ha­sonlóan a hivatásosakhoz, biz­tonságunkat vigyázzák. Sajnos, nem mindenki látja segítő szándékúkat: akadékoskodók- na-k, túlbuzgó ellenőröknek tartják őket jó néhányan. — Célunk, hogy segítsünk a forgalma minél zökkenőmen- tesebb lebonyolításában — mondja Bohár Tibor, az ön­kéntes rendőrök gyömrői cso­portjának vezetője. — Hatan járjuk a járást. Többnyire egyenruhás, hivatásos rendőr társaságában megyünk, de csoportunknak intézkedési ha­tásköre is van. — Sok szabálysértővel talál­kozunk. Gyakori a kivilágítat- lan jármű, főleg kerékpár. Előfordult, hogy ittas vezetőt értünk tetten. Ellenőrzéseink során minden esetben a biz­tonságos közlekedés érdekeit tartjuk szem előtt. Akad kö­zöttünk autó- és motorszerelő, is, ha kell, segítünk az elakadt járművek vezetőinek. A csoport tagjai nem ma kezdték ezt az önként vállalt hivatást. Egyikük 15 éves, hár­muk pedig 10 éves szolgálati érdemérmet kapott elismeré­sül. Az önkéntes rendőri ván­dorserleget, a vele járó pénz­jutalommal, harmadszor is el­nyerték. Büszkék rá, és napi munká­juk után, második műszakban felelősséggel tevékenykednek a közrend védelmében. U. G. Péteri Támogatás az óvodának és a sportkörnek Az üllői Űj Tavasz Tsz 17 ezer forintot ajánlott fel a Péteri napköziotthonos óvo­dának, amelyből játékokat és szemléltető eszközöket vásá­roltak. A tsz a pétsri sportkört is támogatja, 20 ezer forinttal. PILISEN AZ APOSTOL. A népszerű beategyüttes, az Apostol zenekar október 26-án a pilisi művelődési ház­ban ad hangversenyt. P ES T M EG Y El HÍRLAP K U L ON KIAD A S A XVII. ÉVFOLYAM, 337. SZÁM 1975. OKTOBER 9., CSÜTÖRTÖK Megkedvelték a napközi otthonokat Gondoskodás az iis emberekről Közös munkával, szívvel, szeretettel A megyei tanácstagok mo- nori járási csoportjának leg­utóbbi értekezletén, melyen részt vett dr. Varga János or­szággyűlési képviselő és dr. Bencsik Mihály, a járási hiva­tal elnöke is, az egészségügyi törvény érvényesítéséről, a szociálpolitika s a házi szociá­lis gondozás járási tapasztala­tairól tárgyaltak. Magócsi Istvánná járási szo­ciálpolitikai főelőadó beszá­molójában azt hangsúlyozta, növekszik járásunkban is az idős korúak száma, közöttük azoké is, akik nem tudnak magukról gondoskodni, istápo­BESZAMOLORA KÉSZÜL Tanácstag a tanyán GONDOK A SEGÉLYKÉRŐ TELEFONNAL Keskeny, kanyargós, homo­kos út vezet egy maréknyi házcsoporthoz: Sülysáp tanyai településén Kurunczi Istvánt keresem. — Éppen tanácstagi beszá­SPORT Megyei L osztályú térti kézilabda-mérkőzés Fóti Gyermekváros—Gyomra 32:15 {18:6) Gyömrő, vezette: Berthóty, Kovacsevics. A gyömrőiek az alábbi ösz- szeállításban léptek pályára: György (Heim) — Novák, Lendvai (Somogyi K), Ba- gócsky, Szabó, Titz, Hevesi. A listavezető fótiak biztos esélyesei voltak a mérkőzés­nek, már az első tíz percben 10:l-re vezettek, a megillető- dötten kezdő hazaiak csak ez­után találtak magúkra, de a félidő így is 12 gólos fóti ve­zetéssel zárult. A második 30 percben már jobban ment a gyömrőieknek, az eredmény akár szorosabb is lehetett volna. Góldobó: Szabó (6j), Titz, Bagócsky, Somogyi K., Novák (2—2), Lendvai. Jó: Somogyi, Heim, Szabó. IFI: Fóti Gyermekváros—Gyömrő 33:17 (19:7) A gyömrőiek ismét csonka csapattal, így álltak fel: Ko­vács I — Kovács II, Szél, Gyenes, Kiss Gy. Egy pillana­tig sem volt vitás a vendégek győzelme. Góldobó: Szél (8), Gyenes (7), Kiss (2). Jó: Szél, Kiss. Megyei I. osztályú sakkcsapatöajnokság Gyömrő—Dabas 5,5:4,5 Dabas—Gyömrő 6:4 A gyömrői sakkozók eddig remekül szerepeltek a megyei bajnokságban. Legutóbb, a 3. hely szempontjából sorsdöntő mérkőzésen, a dabasi együt­test fogadták. Az első találko­zón, nagy harcban, Gyömrő kerekedett felül: Simkó, Mé­száros, Dúró, Kifut és Rák győzött, Fábián remizett, míg Bíró Gy., Follárdt, Patkós és Pálinkás vesztett. A második mérkőzés biztos győzelmet ígért, hiszen Mon­dák Lajos csapatvezető több friss erőt vetett be. Sajnos, két játszma „elúszott”, így Dabas szerezte meg a győzelmet, 6:4 arányban. Fábián, Monduk, Kifut és Pálinkás legyőzte el­lenfelét, Simkó, Mészáros, Bí­ró Gy., Viczina, Dúló és Rák S. viszont vesztett. összesítésben, 10,5:5,5 arányban, Dabas győzött. A gyömrőiek, 18 ponttal, to­vábbra is a negyedik helyen állnak. Vasárnap a Nagykő­rösi KIOSZ otthonába láto­gatnak, s esetleges kettős győzelemmel, a bronzérmet is megszerezhetik. • A Gyömrői SE sakkszakosz­tálya az idén is megrendezi a Tóth László emlékversenyt, amelyre tizen neveztek be. Az első fordulóra október 11-én, szombaton kerül sor. (g.) mólóra készülök — mutat az asztalán heverő lapokra. Több ciklusban újraválasz­tották, hosszú ideje tanácstag­ja a településnek, képviselője a tanyasiaknak; 1952 óta él itt, jól ismeri a gondokat. — Az első megbízatásom az volt, segítsek, hogy villany le­gyen a tanyai házakban. 1971- ben kellett volna kigyulladnia a fénynek, s azért, hogy előbb gyulladt ki, nagyon sokat tett Bata János országgyűlési képviselőnk is. A jelenlegi teendőm a segélykérő telefon­nal kapcsolatos.. A tanyai, isko­la megszűnt, az épület üresen áll, a falára szerelték annak idején a segélykérő telefont. Sajnos, itt nincs, aki vigyázzon rá, pedig őrizni kellene, mert gyakran megrongálják, s elő­fordult, hogy egy beteghez nem tudtunk orvost hívni. Ah­hoz, hogy. a telefont biztos helyre vihessék, néhány száz méteres vezeték elég lenne, az árkot a vezeték lefektetéséhez ki is ásnák az itt lakók. Kurunczi Istvánt a község fejlődése is érdekli, nemcsak a tanyai településért vállal feladatokat. A Tápióvölgye Termelőszövetkezetben dolgo­zik. — Tavaly új munkahelyet kínáltak Budapesten. Nem mentem. Szeretem ezt a köz­séget, örülök, ha én is tehetek érte valamit. Faller Gyula Kosárlabda-híradó Egy győzelem — egy vereség lásuk közügy, a társadalom ügye. Hat napközi otthont hoz­tak létre a nagyobb köz­ségekben, e hatban 130 idős ember nemcsak ellá­tást, de szerető gondosko­dást is kap. A közelmúltban Sülysápon ad­tak* át egy napközit, kényel­mesen, hangulatosan beren­dezve. Igaz, nem mindegyik otthon a legmodernebb, a leg­kényelmesebb, de jól szolgál­ja valamennyi a nemes ügyet. Egyetlen hiányosság: a mo­sást, vasalást nem tudják megoldani, mert gépeket még- csak vásárolhatnának, de nincs hová elhelyezni őket. Az öregeknek törődés má­sik formája, a házi szociális gondozás a járásban még új: tavaly májusban szervezték meg. Azokat az elaggottakat, akik szociális otthonbani elhe­lyezésre várnak, vagy már otthonba is utalták őket, de- nem kívánják az otthont igénybe venni, lakásukbah ke­resik fel rendszeresen a gon­dozók, főznek, mosnak, taka­rítanak rájuk. — Eleinte idegenkedéssel fogadták ezt a segítséget — mondotta Magócsi Istvánná —, de rövid pár hónap alatt olyan népszerűvé vált, hogy az aktívák tiszteletdijául biztosított összeget, amely az induláskor 70 ezer fo­rint volt az idén már dup­lájára kellett emelni. Tavaly, segélyekre csaknem másfél millió forintot áldoz­tak, az idén ez az összeg is nőtt; egymillió 720 ezer fo­rintot fizettek a saját jövede­lemmel nem rendelkezőknek, a sokgyermekes családoknak. A járásban kétszázötvenen szorulnak rendszeres segélye­zésre. Sokan vannak, akik öreg napjaikat szociális otthonban kívánják eltölteni, az ottho­nokban azonban kevés a hely, egyesek évek óta várnak el­helyezésre. Legtöbbjük kérése indokolt. Egyre többen akad­nak viszont olyanok is, akik­nek vannak eltartóik, de ál­landósult a békétlenség, sze­retnének a családból kiválni. A beszámolóhoz többen hoz­zászóltak, tapasztalataikról be­széltek. Arról például, milyen nehéz volt nemrégen az öre­gek napközi otthonaiba be­csalogatni a lakókat, s mára milyen népszerűek az ottho­nok. Előítéletekkel itt-ott talál­kozni lehet még — mondotta Zimka Károlyné. —A sülysápi otthon megnyitásakor a gye­rekek, akik mellesleg nem törődtek szüleikkel, felhábo­rodtak, amiért azok igénybe kívánják venni a megterem­tett, felajánlott lehetőséget, j •— Az utóbbi években járá­sunk szociálpolitikai1 körülmé­nyei sokat javultak — mon­dotta dr. Bencsik Mihály. — Nem rosszabb, de nem is jobb a helyzet más járásokénál. Sok a tennivaló, szükség lenne például még egy, legalább hatvan idős em­bert befogadó szociális ott­honra is. Az anyagi lehetőségek azon­ban korlátozottak, nem te­remthetünk meg mindent. Mindent nem — de sokat igen. Közös munkával, szív­vel, szeretettel. K. Zs. NÖTAEST. Péteriben, októ­ber 11-én, vasárnap este 7 órakor, a művelődési házibain nótaestet rendeznek. Közre­működik Vörös Sári, Kovács Apollónia, Hódos D. Sándor, valamint ifj. Magyart Imre és népi zenekara. Fényrekeszek a MEDICOR-nak A vecsési Ferroelektrikai Ipari Szövetkezet vasipari részlegében, ahol jelenleg negyvenen dolgoznak, évente 250 fényrekeszt készítenek a MEDICOR megrendelésére. A rekeszeket a fővárosi gyár röntgengépekbe szereli be. Ké­pünkön: Aradi Gyula és egy készülő fényrekesz. Mutnéfalvy Adorján felvétele' Gyömrő Szocialista brigádok vetélkedője A gyömrői üzemek szocia­lista brigádjainak részvételé­vel vetélkedőt tartanak októ­ber 27-én, a művelődési ház­ban. Tüdőszűrés Pilisen Tüdőszűrést tartanak Pilis nagyközségben, október 13-tól 31-ig. MŰSOR MOZIK Gomba: A Máttei-ügy. Mo* nor: Özönvíz, I. Űri: Az utol­só töltény. Vecsés, első elő­adás: A lovag végákárátá;"'á' második: Madárijesztő. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 15-től 18 óráig: a népi tánccsoport próbája. Gyömrőn, 19-től: KlSZ-klub- est. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19- től 20-ig: sportvezetőségi megbeszélés, 19-től 22-ig: hangstúdió, műsorszerkesztés. Hűség a szülőhelyhez Felépült egy ház Vörös Meteor KÖZÉRT— Monor, NB III, női, 50:43 (25:22) Szoros mérkőzésen szenved­tek vereséget a 'monori kosa­ras lányok. Az első félidő ki­egyensúlyozott játékot hozott, váltott vezetéssel. Szünet után, a 15. percben, a monori csa­pat már vezetésre is szert tett, de az utolsó két percben is­mét a fővárosi csapat került fölénybe, és ha nehezen is, de hét pont előnnyel nyerte meg a mérkőzést. Jó: Benkő, Kovács, Katus. Monor—Fővárosi Fürdőigazga­tóság, NB III, női, 77:26 (32:20) Nem várt győzelmet aratott a monori gárda a jó képes­ségű fővárosi csapat ellen, amelyben két-három volt NB Il-es játékos is szerepelt. A monori együttes kezdő ötöse Kovács, Bajkai, Bokros, Katus, Magyar volt. Szóhoz jutott még Bekker, Virányi és Szűcs. A monoriak pontos labda­adogatással közelítették meg a fővárosi csapat palánkját, s a megközelítések rendre ko­sárral fejeződtek be, és szü* netig még csak növekedett a monori előny. Szünet után is folytatódtak a mieink támadásai, a fővá­rosi csapat fáradni kezdett, a monoriak majdnem akadályta­lanul vehették be az ellenfél palánkját, s nagy kosárfölény- nyel nyertek. Kosárdobók: Kovács (18), Bajkai (16), Bokros (16), Ma­gyar (12), Katus (7), Bekker (6), Szűcs (2). Jó: Kovács, Bokros, Magyar, Katus. Megyei Diáksportkör Bajnokság Monori Gimnázium—Ceglédi MGT, férfi, serdülő, 38:18 % (22:11) A mérkőzést Cegléden bo­nyolították le. A monori csa­pat végig kezében tartotta az irányítást, és biztosan hozta el a két bajnoki pontot. Jó: Tanyi, Godina, Czinder. Ceglédi Gimnázium—Monori Gimnázium, férfi, serdülő, 55:45 (23:23) A hazai csapat jobban fel­készült a találkozóra, mint a vendég monori. mely csak egy félidőn át tudott lépést tarta­ni a ceglédiekkel, akik szünet után mind technikailag, mind gyorsaságban felülmúlták el­lenfelüket. Jó: Krenács, Dobai, Tanyi. (v.) Káva a monori járás legki­sebb községe, lakóinak száma a nyolcszázat sem éri el. Fő­terén van a buszmegálló, a vegyesbolt, a hentesüzlet és a kocsma. A kávaiak jó része bejáró dolgozó. Egy kis üzemük van: a Gyömrői Ruhaipari Szövet­kezet részlege. A kisközség békés, csendes. Dombok koszorúzzák, meg­húzódik a völgy tenyerében. Tavaly óta tizenhatan kértek építési engedélyt a gombai közös tanácstól: új házat emelnek, ott maradnak. Időbe telik Tárva-nyitva a kapu. A jó­kora, új téglaépület még va­kolatlan. Két ikerablak néz az utcára. A kis terasz szélén po­ros muskátlik nyelik a dél­utáni napsütést. Kendős, kötényes aászony nyit ajtót a kopogtatásra. — Hogy miért építettünk? Ezt már én is megkérdeztem magamtól, az uramtól, a lá­nyomtól is... Mert én nem akartam, az biztos. Mentegetőzik a szobában: — Itt bizony még hideg van, nincs belakva, fűteni meg korai lenne, a konyhá­ban szoktunk reggel begyúj­tani. — Ez a hálószoba — mutat­ja a csipkével letakart dupla ágyat. A másik szobában mohazöld fotelok, heverő, világos szek­rénysor, könyvekkel rakott polcok. A félszobában is új a bűtor. Nagyjából minden helyiséget berendeztek. Péter László felvétele Az épületen kívülről akad méa simítani-, rendeznivaló, de nát amíg egy új ház töké­letesen kész, jó időbe telik. De most már lélegezhetnek. És most mégsem — Mindig itt éltünk. Ká­ván, de ezelőtt egy rossz, ré­gi házban. A lányom Tolna megyében volt szakközépis­kolás, kollégiumban lakott. Az uram meg ő határozták el, hogy építünk. Féltem, nem vagyunk ,már fiatalok, felhúz­zuk a nagy házat, aztán ket­ten maradunk majd benne, mert a lányom biztosan nem akarja Káván leélni az éle­tét... De hát ő erősködött, hogy nem megy el innen so­ha, jól érzi itt magát. És most kiderült, mégsem akar maradni. Pesten dolgozik, egy OTP-fiókban, reggel hatkor elmegy itthonról, este nyolcra ér haza. Férjhezmegy. Mi is kötné ide? Ez az új ház? — Pedig beleöltük az erőn­ket, én még az egészségemet is. Kellett a pénz, az uram postás, bejár ő is Pestre, a fizetése nem sok. Állatokat tartottunk, hízót, bikát, ba­romfit, az árukkal egészítet­tük ki a jövedelmet. A ház­tartás, az állatok gondozása az én vállamat nyomta. Meg aztán nemegyszer előfordult, hogy beállított a kőműves, az uramnak indulnia kellett munkába, én láttam neki ke­verni a maltert. Öröm és kétség — Nemrég látogatóba jött egy rokonunk. Azt mondta, nem sok ilyen ház van Ká­ván, boldogok lehetünk, örü­lünk is, nem mondom, hogy készen vagyunk. De megér­te-e? Ezen gondolkodom en sokat... Nem járunk sehová. Színházban lánykorom óta nem voltam. Az uram is itt­honülő, nem kocsmás, van egy kis szőlőnk, oda járogat. A tv-t nagyon szeretjük. Még jó, hogy legalább az idehoz­za a világot. ★ Tyúkok kapirgálnak az ud­varon. Húzódik a falu fölé a szürkület. Veszteg István és felesége kikísérnek a lépcsőkig. Azt mondják, ha arra járunk, kö­szönjünk be hozzájuk, őket biztosan megtaláljuk. Ittma­radnak. (koblencz) k

Next

/
Oldalképek
Tartalom