Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-16 / 217. szám
1975. SZEPTEMBER 15., KEDD ~iMAav Az alapítás 30. esztendejében Tanévnyitás a gödöllői egyetemen Gyár épült a homokon 1. Munkássá lenni Dr. Peihö György tanévnyitó becsedét mondja. A Gödöllői Agrártudományi Egyetem aulájában tegnap délután ünnepélyesen megnyitották az új tanévet. Az egyetemi tanács ünnepi ülését dr. Petlw György egyetemi tanár, az egyetem rektora nyitotta meg, majd dr. Sziics Kálmán, a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Minisztérium főosztály- vezetője felolvasta dr. Romany Pál miniszternek az oktatóikhoz és hallgatókhoz írt üdvözletét, amely a termelés és a tudomány kapcsolatainak fontosságát méltatta. Ünnepi beszédet dr. Pethő György mondott. Egyebek közt rámutatva, hogy a harminc esztendővel ezelőtt, 1945 szeptemberében alapított egyetem az idén 31. tanévét kezdi. Az elmúlt három évtizedben az 1949-ben Gödöllőre telepített egyetem csaknem tízezer végzett hallgatónak adott diplomát. Az új feladatokról szólva hangsúlyozta a tartalmi és nevelőmunica fontosságát. > Dr. Petrasovits Imre és dr. Huszár István egyetemi tanárok két kar dékánjai iktatták be azután a 140 gépészkari és 227 mezőga zdaság tud omá n y i első éves hallgatót. Az ünnepélyes eskütétel után dr. Nagy Sándor, az egyetem pártbizottság titkára köszöntötte az oktatókat, hallgatókat, kiemelve, hogy az oktatás feladatainak teljesítésével együtt az új tanévben fokozott figyelmet kell fordítani a hallgatók ne- velésére. Kovács Dezső, az egyetemi KISZ-bizottság titkára köszöntötte ezután a hallgatókat, külön az elsőéveseket. Dr. Rátz Elemér, az egyetem főtitkára ismertette az egyetemi tanács határozatát a vases aranydiplomák, a népköz- társasági tanulmányi ösztöndíj odaítéléséről. A határozat szerint vasdiplomát kapott Felcser János okleveles agrármérnök, aki diplomáját 1910- ben szerezte meg. Több évtizedes munkájának egyik kiemelkedő eredménye az a növényvédelmi eljárás, amelyet Európa-szerte átvették és hasznosítottak. Aranydiplomát kapott Jancsó Kálmán agrármérnök, aki diplomáját 1925-ben szerezte meg, és egész életét a magyar állat- tenyésztés fejlesztésének szentelte. Szintén airanydiplomát kapott Pilcsik Herbert, aki 1923- ban szerzett oklevelet, és egy ideig irányította 'a Gödöllői Állami Gazdaságot is. Ugyancsak aranydiplomát kapott Su~ rányi Tibor agrármérnök, aki 1925-ben megszerzett diplomája után különböző gazdaságokban dolgozott és egy ideig a gödöllői egyetem gyakorlati tanszékén a külföldi hallgatók oktatását vezette. Szintén aranydiplomát kapott Schenei- der József, aki agronómusként nyugdíjaztatása után is tovább dolgozott. Az egyetem emlékérmével tütettilk ki dr. Magyari András egyetemi tanárt, az állat- tenyésztési tanszék vezetőjét, és dr. Pogácsás György egyetemi tanárt, a tangazdaság igazgatóját. A tavaly végzett hallgatók közül Péter Károly emlékérmet kapott Kovács Dezső, Féméi László, Beke János és Ke~ rekes Demeter. j Nyugalomba vaníliása alkalmából a Mezőgazdaság kiváló dolgozója kitüntetést kapta Éliás Kálmán, a tanműhely helyettes vezetője. A népköztársasági ösztöndíjat 20 hallgatónak ítélték oda. Az Egyetemi Ifjúságért emlékérmet 10 ötödéves hallgató kapta: Bikali Györgyi, Knödel János, Mészáros Tibor, Pesti Gyula, Széplaki István, Chrobacsinszky Károly, Molnár János, Nacsa István, Patay István és Pálinkó Mihály. Á vas- és aranydiplomákat, valamint a kitüntetéseket az egyetem rektora és KlSZ-hi- zottságának titkára adta át. Három aranydiplomás (balról jobbra): Herbert és Schneider József. Jancsó Kálmán, Pilcsik Az első éves hallgatók egy csoportja. Koppány György felvételei — Ma délután mindennek vége — hallatszik a. gyáregy- ségvezető Irodájából a meghökkentő orákulum — nagyon kérem sürgősen intézkedjenek! ...Hogyisne: a jugoszláv tétel órákon belül kész, a Re- lumból már csak néhány darab hiányzik... — Akkaüjmégsem a világvégéről lehet szó — mondom Szabó Sándornénak, a Váci Kötöttárugyár pártbizottsági titkárának, akit már körülvettek az ismerősök. Jászapátiban vagyunk, a váci vállalat egyik legfiatalabb vidéki gyáregységében. A beszélgetés pedig in- terurbán telefonon folyt Kovács Andrásné gyáregységvezető és váci főnökei között. A fővároskörnyéki települések munkaerőgondja, a létszámhiány ma már semmivel sem kisebb, mint Budapesten. Ezen a krónikus betegségen a Kötöttárugyár — sok más nagyüzemhez hasonlóan — vidéki ipartelepítéssel igyekezett segíteni. így jött létre a vámosmikolai, a kazári, a pásztói és a jászapáti gyáregység. Ez utóbbi életével, működésével, munfeásnőivel szeretnék most megismerkedni. Térben Budapesttől 90 kilométerre járunk, időben pedig a munkássá válás második menetében. Férfi — csak 10 százalék A gyáregység létrejöttéről így beszél egy „bennszülött”, Juhász Sándor gyár egységvezető-helyett es: — Tizenegy és fél ezer lakosú nagyközségünk pár esztendeje még egyike volt a Jászság tipikus agrártelepüléseinek. A hetvenes évek elején aztán egyre több nagyüzem kezdett érdeklődni a nálunk még meglevő munkaerőtartalék — háztartásbeli nők — iránt, köztük a lőrinci Szalagszövő- és Csipkegyár, amely a nagyközségi tanácstól kapott területen beruházásba kezdett. Aztán elfogyott a pénz, s a 70 százalékos készség: fokú építÖt évtized a párt Hogyan becsüljük veteránjainkat? Azokat, akik évtizedeket töltöttek el a párt, a nép szolgálatában, akik egész életüket a forradalmi harcnak szentelték? Dunakeszin példamutatóan válaszoltak ezekre a kérdésekre: tegnap délután ünnepi taggyűlésen köszöntötték Kiss Tibor veteránt, aki éppen ötven esztendeje tagja a pártnak. A dicsérendő vállalkozás rendezői, a nagyközségi pártbizottság és a III. alapszervezet erre a szép alkalomra az alapszervezet tagságán kívül meghívta a községben élő veteránokat, valamint az alapszerveze- tek titkárait, hogy együttesen köszöntsék elvtársukat, aki öt évtizeden át töretlenül harcolt a népért és a pártért. Az ünnepi taggyűlésen amelyet Papp István. a nagyközségi pártbizottság titkára nyitott meg, részt vett dr. Sági Lajos, a váci járási pártbizottság titkára is. Az ünnepelt érdemeit Berkó Sándor, a III. alapszervezet titkára méltatta. öt évtized a párt szolgálatában — akár regénynek is beillő életút. A hetvenhárom esztendős Kiss Tibor csendes szóval emlékezik a dunakeszi házban életére, amelyben az • • Ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága Palkó Sándor elnökletével tegnap a Parlamentben ülést tartott az országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A tanácskozáson, amelyen részt vett Vincze Imre pénzügyminiszter-helyettes is — a képviselők az államháztartás tavalyi zárszámadását, ezen belül is a kereskedelem bevételeinek és kiadásainak egyenlegét elemezték. Nemzetközi kereskedelmi forgalmunk alakulásáról dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter, a belkereskedelem tavalyi forgalmáról dr. Sághy Vilmos belkereskedelmi államtitkár számolt be. A tájékoztatókat követő vitában a bizottság tagjai szóvá tették, hogy a zöldség és gyümölcs a kelleténél több kézen megy keresztül, amíg a termelőtől a fogyasztóhoz ér. Több képviselő is tapasztalta, hogy egy-egy apróbb iparcikk bosszantó hiányában gyakran a közületek is ludasak. Szóba került az ülésen az is, hogy mind több üzletvezető panaszolja: csak akkor kap bizonyos árut a nagykereskedelemtől, ha annak kiszállításáról maga gondoskodik. A vitában kifejtette véleményét dr. Komócsin Mihály, dr. Szabó József, Bollák Jó- zsefné, Gajdos János, dr. Udvarát Károlyné, dr. Novák Pálné, Mráz Tibor, Korpái Jánosné és Teleki Istvánné országgyűlési képviselők. angyalföldi Láng-gyár mindig is főszerepet játszott. Nemcsak azért, mert itt tanulta ki a vasesztergályos mesterséget, hanem azért is, mert itt, a Láng-gyári munkások között ismerkedett a munkásmozgalommal. A Tanácsköztársaság dicső hónapjaiban, alig tizenöt évesen, már tagja volt a KIMSZ-nek. Esztendővel később, apja halála után, már ő volt a család eltartója, mint a legidősebb Kiss gyerek. Éhezés, munka látástól va- kulásig, gyűlések a Szociáldemokrata Pártban, a Vas- és Fémmunkások Szakszervezetében, részvétel az ellenzéki mozgalomban, amelytől az út már nem volt hosszú a Szociáldemokrata Pártból való kizárásig, majd a Kommunista Pártig. — A Teve és Gömb utca sarkán volt a párthelyiségünk. Teadélutánokat szerveztünk, abban nem volt semmi kivetnivaló a kívülállók számára sem. Hogy a teadélutánok tulajdonképpen szemináriumok voltak? Lőwy Sándor volt az egyik vezetőnk... A szakszervezetben R-gárdista voltam. 1927 februárjának egyik hajnalán detektívek vártak a kapu előtt. Házkutatás, kommunista röpiratok, börtön. Egy év két hónapra ítéltek. Négyszer jártam meg a börtönt. 1932-ben például azért, mert aláírásokat gyűjtöttem a gyárban, így tiltakoztunk Sallai és Fürst kivégzése ellen ... 1940- ben ide, Dunakeszire hoztak a detektívek, majd átkerültünk — vagy hatvanan — az alagi csendőrőrsre, kihallgatásra. Az távol volt minden lakott .településtől, ott nem hallotta meg senki az elhurcoltak jajszavát. Még azon az éjszakán tizen- kettőnket egymáshoz láncolva vittek vissza Budapestre... Ami számára elevenen élő emlék — az ma már történelem. Történelem, amelyet népünk legjobb fiai, kommunisták írtaid, nemegyszer a vérükkel, életükkel. S ennek a történelemnek volt egyik tevékeny részese Kiss Tibor vasesztergályos, aki a hat elemije mellé mindjárt a felszabadulást követő években technikumi érettségit szerzett, s szorgalmával, jó munkájával, elvhűségével felvitte egészen a gyárigazgatóságig. Sőt, négy éven át Angyalföld egyik képviselőjeként vett részt az országgyűlés munkájában. — Ha újra kellene kezdeni az életet, ugyanúgy tennék, ugyanazt cselekedném, amit megtettem. Ezt a taggyűlésen mondta, nem kis meghatódottsággal, amikor Lenin mellszobrát nyújtották át neki a fél évszázados önzetlen munkáért. Kiss Tibor egyike annak a tíz, Dunakeszin élő veteránnak, akit áldozatos életéért méltán tüntettek ki a Szocialista Hazáért Érdemrenddel. P. P. | kezes félbemaradt. Kapóra jött ez a Váci Kötöttárugyár- I nak, amely éppen Szolnok megyei telephelyet keresett, és folytatta a beruházást. 1972. május 5-én megtörtént az ünnepélyes átadás, június végéig lezajlott a próbaüzem, és — eleinte kisebb, majd egyre növekvő létszámmal — megindult a meleg alsónemű gyártása. Jelenleg 360 dolgozónk van, 90 százalékuk nő, csupán néhány műszerész, targoncavezető, bálázó és készáruraktári anyagmozgató képviseli a férfinemet. Fél órája furdalja az oldalamat a Relum, amiből már csak néhány darab hiányzik. Mi lehet az? Ennek magyarázatára már Kovács Andrásné vállalkozik, elvégre ő a textilipari szakember. Változó a fehérnemű divat — Az eredeti profil, a meleg alsónemű gyártása később az exportigény csökkenése miatt — ugyanis alsóneműben is változik a divat! — módosult: új cikkeket kezdtünk gyártani. Férfi-, gyerek- és kamaszúszónadrágokat, pamut-poliészter női és lánykablúzokat, férfi- és gyermek atlétatrikóikat, majd — újabban — kapucnis tréningfelsőket az NSZK-nak, és galléros-zseb es trénlngfet- sőket az angol Relum-cégnek. — Mindent ugyanazokon a gépeken? — Majdnem; . szükség volt néhány új gépre, a meglevőkön pedig átalakítottuk az öltést és a tűvastagságot. — És a munkásnök? Hogyan tudtak átállni az újabb és újabb feladatokra? Hiszen a legtöbbjük életében itt látott először stopmotoros varrógépet! , — Győződjék meg róla saját szemével. Mindig varrótűvel... Az első, amiről meggyőződöm, hogy az üzem tiszta, korszerű, gondozott. A lányok, asszonyok kézmozdulatát pedig alig lehet szemmel követni. Az irodák melletti, kisebbik teremben atlétatrikókat varrnak. Egy mozdulat a kelmével a tű alatt, a gép zümmög, a munkásnő sarkával picit megnyomja a pedált — ez a stopmotor — és egy szerkentyű már elvágta a cérnát a munkád arabon. — Ezeket a gépeket nemrég kaptuk — jegyzi meg a gyáregységvezető —, s amint látja, gyorsan megbarátkoztak vele az asszonyok. A falakon néhány, magazinból kivágott sztárfotó, a fő helyen öcsi: Kovács Krisztián „művész úr”. A nagyobbik teremben találomra választok ki néhány beszélgetőpartnert. Elsőnek Berki Bertalannét, Petronka nénit. Kényes munkát végez, a sima tűzést a blúzok elején. Márpedig az ingblúznak a nyak- és gomboláspánt a lelke: ha azt elrontják, selejt az egész! — Azelőtt is varrónő volt? — Buta kérdés, felel egy belső hang, hiszen csak a kezére kell nézni. » — Soha; varrótűvel kerestem ugyan a kenyeremet, de himzönőként. Kislány koromtól 13 évig egy pesti maszeknak hímeztem. 1957 májusától pedig a jászárokszállási Háziipari Szövetkezetnek voltam a bedolgozója. Varrógéphez itt ültem először életemben. — Hogyan ment? — Gépelni nem volt nehéz megtanulni, hanem az ingnya- kazás! A hátsó sorban álltak a Singer-gépek, a blokkvezető egymás után küldözgette hátra a lányokat: próbálják meg az ingnyaikazást. Ennek se ment, annak se. Rám került a sor, nem volt mese. Valahogy sikerült az első. Aztán a második, majd a többi. Mikor már hetven darabot megcsináltam, a blokkvezető szinte körbeugrált örömében. Később megtudtam, hogy a norma 435 darab lett volna, és úgy sírtam mint a záporeső. Hajtottam magam, iparkodtam, s egészen jól belejöttem. Most két hónapja ezeket a női blúzokat csinálom, általában 110 százalékos teljesítménnyel. Petronka néni jövőre nyugdíjba megy — minimális nyugdíjjal. Több mint harminc évi munkájából legfeljebb 12—13 évet tud hivatalosan igazolni; A háború előtti munkáltatója feketén dolgoztatta, az OTI-ba nem jelentette be, a háziipari szövetkezeteknél pedig csak bizonyos összegű havi kereset elérése esetén tekintik ledolgozottnak az egész hónapot. — Rosszkor születtem —; mondja belenyugvóan. —• Azér a fiatalokkal jól kijövök, Tagja vagyok a Béke szocialista brigádnak; moziba, kirándulásra én már nem járok; de a társadalmi munkákból kiveszem a részem. Tudja, nekem van egy beteg lányom,’ aki állandó gondozásra szorul ... Most még jó, ameddig élekr,. De mi lesz vele, ha az isten magához vesz? ... Nyíri Éva (Folytatása következik) , Akár a feleség, akár a férj Vállalati népesedéspolitika A Pest megyei Gyógyszertári Központ jutalmat ad többgyermekes dolgozóinak Nincs olyan vállalat, ahol ne okozna több-kevesebb gondot a szülési szabadságon levő vagy gyermeknevelési segélyt élvező nők távolmaradása, helyettesítése. Különösen nagy gondot jelent ez olyan vállalatnál, amelynek dolgozói túlnyomórészt nők és nagy számban kisgyermekes anyák. A Pest megyei Tanács Gyógyszertári Központja ezek közé a vállalatok közé tartozik. Vezetősége és szakszervezeti bizottsága azonban lehetőségei szerint igyekszik szülő nődolgozóiért megtenni, amit csak tud. Most például béralapja idei megtakarításából 65 ezer forintot oszt szét két- vagy annál több gyermekes olyan dolgozói között, akiknek család: jövedelme fejenként nem haladja meg az 1500 forintot. A vállalat összes jövedelmüktől és gyermekeik számától függően családonként októberi fizetésükkel együtt 3—700 forint egyszeri bér jellegű jutalomban részesíti 141 dolgozóját. Köztük egy gyógyszerésznőt és egy gépírónőt, aki hat gyermekét neveli. Hat ötgyermekes és tíz négygyermekes család is szerepel a jutalma- zottak között, összesen 277 gyermek után részesülnek dolgozói rendkívüli jutalomban. A jutalmazást — akár a feleség, akár a férj áll a központ alkalmazásában — megadják és természetesen a két- vagy többgyermekes szülési szabadságon levő asszonyoknak, valamint . a gyermekeiket egyedül nevelőknek is. A gyógyszertári központnál Budapesten és vidéki hálózatában összesen 1170 dolgozó van állományban. Jelentős arány tehát a jutalmazott szülők 141 főt számláló csoportja. Nincs azonban mód arra, hogy bér jellegű jutalomban részesülhessen a 173, gyermeknevelési segéllyel távollevő több- gyermekes anya. Más alapból viszont részükre segélyt folyósítanak, amelynek összegét most állapítják meg. Sz. E. * i \ 1 i
