Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-10 / 212. szám

A rendszergazda tapasztalatai I traktorosok huszonnégy érája Szedik a cukorrépát gazdászok is szívesebben nyi­latkoznak az aktuális mun­kákról. De nemcsak a napfény hozhatja meg a kedvet, mert az igazi elégedettséget a jó termésátlagok adják. A gödöl­lői tangazdaság átlagai járá­sunk szinte valamennyi szö­vetkezetének terméseredmé­nyeit felülmúlják. Az idén'nyá- ron is nagy mennyiségű ter­ményt takarítottak be. Kondor Ottó, a tangazdaság közgazdasági igazgatója tájé­koztatott néhány, immár vég­leges ■■termésátlagról. 1975-ben 2600 hektárnyi területről arat­tak búzát, hektáronkénti átla­guk 48,2 mázsa volt. Az 1201 hektáron termesztett magbor­só átlaga 29,8, a 338 hektárról betakarított zöldborsó átlaga pedig több mint 44 mázsa volt. A lucernáról még nem tudott végleges adatokat mondani, ugyanis most végzik az utolsó kaszálást. De nem csupán a tangazda­ság termésátlagai voltak eb­ben az esztendőben kiemelke- dőek. Mint arról már többször hírt adtunk. számos termelőszövetke­zet a gazdaság által irá­nyított rendszerben tér­MA mca a uuaui és a borsót. Kondor Ottó elmondta, hogy bár még nem értékelték a partnergazdaságok eredmé­nyeit, megállapítható, hogy a helyenként jelentkező nehézsé­gek ellenére nyolcvan százalé­kában sikeres volt az együtt­működés. A rendszerben dolgozó szö­vetkezetek terméseredményei, tekintve az előző három év át­lagait, javultak. A tangazda­ságnak ez volt az első éve, amelyben ilyen nagy terűiét rendszergazdája lett. A kezdés nem ment könnyen, ugyanis területileg még nem tudtak megfelelően szervezni, s mi­vel nyáron kapták meg az en­gedélyt, nem tudták kellő fi­gyelemmel kísérni a talajmun­kákat. Nehézségeket néhány gazda­ságban az okozott, hogy nem tartották be elég szigorúan a technológiai előírásokat. A Mezőgazdasági és Élelmezés­ügyi Minisztérium — tekintet­be véve az eredményes mun­kát — engedélyt adott a partnergazdaságok számának gyarapítására, pontosabban a rendszergazdaságban termő te­rületek növelésére. A búza te­Üzletre vár a tanácsház Tsz-hús, tsz-íej Versegen A februári falugyűlésen so­kan elmondották, hogy kevés az üzlet, s ami van, az is ki­csi. Versegre is elkelne már legalább egy kisebb ABC, mint ahogyan már van a kör­nyék több falujában is. A ta­nácselnök a kérdésekre vála­szolva, tájékoztatta a vérsé­giekét: a tanácsház kihasz­nálatlan részében az ÁFÉSZ rövidesen új, nagy alapterü­letű önkiszolgáló boltot fog berendezni. A kartali vágóhídról A tanács végrehajtó bizott­sága határozatot hozott, hogy a szóban forgó helyiségeket átengedi az ÁFÉSZ-nek. Mint Pataki Jánosné, Vérségi Köz­ségi Tanács vb-titkára el­mondta, a szövetkezet ez év júliusában ígérte az átépítés megkezdését. Ügy tervezték, hogy őszre befejezik. Már itt van a szeptember is, de a ta­nács erre a célra szánt szobái még üresek. Versegen bár kevés az üz­let, s berendezésük sem a leg­korszerűbb, mégis elmondha­tó, hogy az élelmiszernek bő­ségében vannak. Két húsbolt található a faluban, az egyi­ket az ÁFÉSZ, a másikat a termelőszövetkezet tartja fönn. Mivel a vérségi Barátság Tsz-nek Kartalon van saját vágóhídja, húsboltjában ál­talában mindig kapható hen­tesáru. Ebben a boltban vi­szont (az érvényes rendelke­zések szerint) csak tsz-tagok vásárolhatnak. Ezért a lakos­ság nagy részének ellátása az ÁFÉSZ húsboltjára hárul. Ez utóbbi üzletben gyengébb az ellátás. Már a járás Határain is túl­jutott a kartali kenyér jó hí­re, s még Gödöllőn is gyakori a perpatvar a vevők között e jó minőségű pékáruért. Mi­kor Pataki Jánosnénak emlí­tettem; bizonyára a kenyérre sem panaszkodnak, hiszen Kartal itt van a szomszédság­ban, büszkén válaszolta, hogy a versenyben a vérségi ke­nyér sem marad el mögötte. Bár nem tudják olyan sokan, de a közvetlen környékről so­kan járnak ide a tsz-pékség- ben sütött kenyeret vásárolni. Ezt kissé nehezményezik is a vérségiek. A termelőszövet­kezet helybeli sütödéjében ketten dolgoznak: a pék meg a felesége. Zöldségből nincs hiány Zöldségből is jut elegendő a helybeli üzletekbe. A Barát­ság Termelőszövetkezet ugyan­is fenntart egy boltot, ahol saját kertészetének termékeit árusítja. Az egyik legfonto­sabb élelmiszerből, a tejből sincs hiány Versegen. Részint ez is a termelőszövetkezetnek köszönhető. A lakosság részé­re a Barátság kannás tejet árusít. Gond és veszekedés csak akkor van, ha meghibá­sodik a tsz hűtőháza, s ilyen­kor mindenki zacskós tejet kénytelen venni. Persze a csomagolt tejet árusító üzlet vezetője mindig azonos mennyiséget rendel, s nem számíthat arra, hogy minden lakost neki kell ellátni tejjel. A Galgavidéke ÁFÉSZ igyek­szik javítaná a község ellátá­sát Pillanatnyilag rendszere­sen árusítanak Versegen fű­tőolajat, de a közeljövőben olajkút építését tervezik. ö. E. rülete az idén 10 ezer hektár volt, ez a következő gazdasá­gi évben 15 ezer hektár lesz, a vetőborsó területe pedig 5 ezerről 8 ezer hektárra növek­szik. A búza és a borsó betakarí­tása után a tangazdaság azon­nal elkezdte a talaj előkészí­tését a vetésre. Ebben az év­ben hétezer hektárnyi terület vár mélyszántásra. Július végén két Rába- j Steiger traktor indult meg a földeken. A 250 lóerős gépek a napnak mind a huszonnégy órájában munkában vannak: a trakto­rosok két nyújtott műszakon i keresztül dolgoznak. A gépek hozzávetőleges rfäpi teljesít­ménye — ami függ az időjá­rástól és a terepviszonyoktól — 50—50 hektár. A tervek sze­rint a tangazdaság az őszi mélyszántást november köze­pén fejezi be. Jelentős területen, mintegy 200 hektáron termesztenek cu­korrépát. A betakarítást szeptem­ber első hetében kezdték el, s várhatóan e hónap vé­gén be is fejezik. A tangazdaság a már beta­karított terményekről nem ké­szített végleges mérleget, de Kondor Ottó közgazdasági igazgató már tudott tájékoztat­ni a várható gazdasági ered­ményekről. Elmondotta, hogy a búza árbevétele körülbelül húsz százalékkal, a borsóé pe­dig húsz-huszonöt százalékkal magasabb a tervezettnél. Örszigethy SZARVASBÖGÉS A nagy szúnyoginvázió miatt az idén a szokásoshoz képesít mintegy kilenc nappal későbbre tolódott a szarvasbő- gés a gemenci erdőben. Szom­baton azonban az egész terü­leten szinte egyszerre meg­kezdődött az ártéri erdők agancsos fejedelmeinek nász- szerená Íja. II. ÉVFOLYAM, 212. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 10., SZERDA KlSZ-fíikárck tanácskoztak Tegnap délelőtt értekezleten találkoztak Gödöllőin, a járási KISZ-alapszervezetek titkárai, hogy beszámolókat hallgassa­nak meg az 1975—76-os moz­galmi év soron következő fel­adatairól. A délelőtt 9 órakor kezdődött tanácskozás első na­pirendi pontjaként a meghí­vott vendégek Gólya István­nak, a KISZ-bizottság munka­társának jelentését hallgat­ták meg a politikai képzés helyzetéről, továbbá a tagfel­vétellel kapcsolatos további feladatokról. Nyolcadikosklubok Gólya István beszámolójá­ban szólt néhány kihasználat­lan lehetőségről, így többi között arról, milyen jó szol­gálatot tehetnének a moz­galomnak az iskolákban meg­szervezendő nyolcadikosklu­bok. Ezek ugyanis megköny- nyítenék az utánpótlást, s le­hetőséget kínálnának a KISZ- alapszervezeteknek arra, hogy időben megismerjék a később hozzájuk kerülő fiatalokat. Bagón, Dányban, Túrán, Ve­resegyházon, Versegen, Karta­lon, Pécelen és még sok he­lyütt a járásiban örömmel vennék az iskolák és a kultúr- házak igazgatói, hogy segítsé­get nyújthatnak a klubok mun­kájához. Maguk a KlSZ-alap- szervezetek pedig színes, érde­kes műsorokkal, jól előkészí­tett akciókkal csinálhatnának kedvet az Iskolásoknak — vagyis a leendő ipari tanulók­nak, gimnazistáknak — az if­Múzeumi hónap, 1975 Tárlatok, előadások a Galga völgyében október 16-án tart az intéz­mény igazgatója tájékoztató előadást. Két nappal később a fegyveres erők klubjában Honig Antal, a nagyközségi közös tanács művelődésügyi főelőadója nyitja meg a Ba­rokk művészet című vándor- kiállítást. A nyitóünnepségen a barokk zene néhány szép al­kotása szólal meg az 1. sz. ál­talános iskola zenei tagozata tanulóinak előadásában. Diaképek műemlékekről A középiskolások kollégium mában Petőfi és családja Aszódon és környékén címmel hallgathatnak előadást október 23-án a most érkezett és ré­gebben a községben tanuló aszódi diákok. Az aszódi fia­talok Petőfi-ünnepségére ok­tóber 25-én kerül sor. Ekkor megkoszorúzzák a költőnek a parkban felállított szobrát, to­vábbá egykori iskoláját. Az ünnepséget követően járási Petőfi-szavalóverseny lesz az ifjúsági házban. A nagyközségi vezetők elhatározták, hogy el­érkezve a Petőfi-emlékezések századik évfordulójához, ez­után minden évben megemlé­keznek az egykori aszódi diák­ról. Helytörténeti vetélkedőn mé­rik össze tudásaikat az aszódi úttörőcsapatok október, 29-én az ifjúsági házban. Egy nappal később Asztalos István Aszód műemlékei címmel tart elő­adást. A programon bemutat­ják Kresz Albert fotóművész színes műemlékfelvételeit is: diákat és fényképeket. Ügy véljük, hogy a gazdag és változatos rendezvénysoro­zat nyomán nő majd a mú­zeumlátogatók és a múzeum- barátok széles tábora. A. I. júságá mozgalomban való részvételhez. Különösen nagy súllyal esik latba a tagfelvételi munka most, a KISZ közelgő kong­resszusára készülve. Ezért is határozott úgy a járási KISZ- végrehajtóbizobtság, hogy a jövőben félévenként értékelik az alapszervezeteknek a tag- f álvétellel kapcsolatos tevé­kenységét. Vasárnap a medencében A tegnapi tanácskozás ezt követően a sport- és úttörő­kapcsolatok értékelésével foly­tatta munkáját. Logodi Kata­lin, a járási KISZ-bizottság titkára beszámolójában szólt az Edzett ifjúság címmel meghirdetett versenysorozat­ról, amelynek során az alap­szervezetek többségében atlé­tikai és lövészversenyeket, tú­rákat és a sportélet fellendí­tését célzó társadalmi munká­kat szerveznek. Ilyen lesz az a vasárnap megrendezendő úszóverseny is, amelynek a gödöllői Agrártudományi Egyetem fedett uszodája 'ad otthont, és amelyen a külön­féle úszószámokat játékos ví­zi vetélkedő zárja majd. A mozgalom, amely a mun­katervek többségében szerepel már, egyúttal jó alkalom arra is, hogy az önálló sportlétesít­ménnyel nem rendelkező köz­ségi alapszervezetek fiataljai hasznosan töltsék el szabad idejüket, s érmeket szerezze­nek, amelyekkel bizonyítják, hogy derekasan végigiküzdöt- ték a versenyszámokat. Ezért hirdette meg a járási KISZ-bizottság a Csíki Imre- emléktúrát, s ezért szervez­nek szeptember 28-án, vala­mint március 21-én járási if­júsági lövészversenyeket. A Csíki Imre név sokak számára talán nem egészen érthető. Nos, viselője a Tanácsköztár­saság napjaiban Aszódon nép­biztos volt. Az ő nevének kí­ván emléket állítani a túra. Logodi Katalin elmondotta azt is, hogy a korábbi évek hagyo­mányaihoz híven, ismét ifjú­sági sportrendezvények, ver­senyek és vetélkedők lesznek járásszerte november hetedi­kén. ...a papírt is! A titkári értekezlet követke­ző napirendi pontja a KISZ— úttörő kapcsolatok értékelése volt. A KISZ-bizottság titkára elmondotta, hogy a végrehajtó bizottság dicséretben részesí­tett néhány alapszervezetet azok közül, amelyeket a leg­szorosabb szálak fűzik az ú£- törömozgalomhoz. Elismerően szólt az ikladi Ipari Műszergyár Váci Mihály alapszervezetéről, amely rendkívül gyümölcsöző együttműködést alakított ki a domonyi általános iskola Ki­nizsii rajával. De kiváló mun­kát végez a dányi területi Allende KISZ-szervezet is, ahol 14 ifivezető rendszeres és szívesen látott vendége a helybeli általános iskolának. Elismeréssel szólt a túrái pedagógus, valamint a veres- egyházi, péceli és vácszent- lászlói községi KlSZ-alap- szervezetek munkájáról, ame­lyekben szintén nagy szerepe van az úttörőkapcsolatok fej­lődésének. Arról talán szólni sem kell, mit jelent mindez akkor, amikor a pajtások az általános iskola padjait el­hagyva KISZ-tagokká válnak és „belülről” is megismerik a patronáló szervezet munkáját. A tanácskozás végső napi­rendi pontja a vasgyűjtési verseny eddigi eredményeinek értékelése, valamint a további feladatok értékelése volt. Lo­godi Katalin ezzel kapcsolat­ban elmondotta, hogy a vas- gyűjtési verseny az . ipari és mezőgazdasági jellegű alap­szervezetek között szeptember 15-ig tart. Ez az utolsó nap, amikor még újabb szállítmá­nyok útbaindítását jelenthe­tik a járási KISZ-bizottságok, mert aznap este már kezdődik az értékelés. A lakóhelyek és a középis­kolák gyűjtési akciója tegnap kezdődött. A községek és az oktatási intézmények fiataljai azonban nemcsak vasat és fémhulladékot, hanem papírt is gyűjtenek majd lakóhelyük és iskolájuk környékén. ★ Fölösleges dolog lenne elő­zetes becslésekbe, latolgatá­sokba bocsátkozni, különösen akkor, ha egy verseny végéig még öt nap van hátra. Annyi azppban már most is megálla­pítható, hogy a járás legna­gyobb létszámú KlSZ-szerve- zete, az ikladi Ipari Műszer­gyár ifjúkommunistái vezet­nek a versenyben. A legfris­sebb hírek szerint eddig vala­mivel több, mint 80 tonna ócs­kavasat szállítottak el a gyár területéről és — mint azt Bemát Lóránd, a gyári KISZ- bizottság titkára elmondotta — újabb 20 tonnányi halom vár elszállításra. Berkó Pál Homokozó és kistraktor Az alsóparkí százszemélyes óvoda játszóterén az utolsó simításokat végzik a gödöllői Városgazdálkodási Vállalat mun­kásai. A későbbiekben egyébként a kert és park kialakítása, sőt a tereprendezés is a Városgazdálkodási Vállalat feladata lesz. Barcza Zsolt felvétele Sándor gimnázium és szakkö­zépiskola épületében szeptem­ber 30-án Asztalos István mú­zeumigazgató nyitja meg a vándorkiállítást. Fejedelmi leletek Dányban Az íkladí klubkönyvtárban előadást tart az aszódi mú­zeum igazgatója Régészeti ku­tatás a Galga völgyében cim- mel. Az előadással egy időben régészeti tárgybemutatót is rendeznek, továbbá levetítik a Papok földjén istennők laktak című filmet, amelyet a Ba­lázs Béla, Filmstúdió készített az aszódi ásatásokról. A lapunkban is bemutatott Csengey Gusztáv jeles író és egykori aszódi tanár emléké­re állított táblát a Petőfi mű­velődési ház falán Kardos Győző, a gimnázium igazgató­ja avatja fel október 4-én. A tavaszi ásatások során fel­színre került kora avarkori fejedelmi leletekkel ismerked­het meg az érdeklődő az ok­tóber 5-én a dányi falumú­zeumban nyíló kiállításon. A régészet területén páratlan az ilyen gyors bemutató: amikor- is a megtalált régiség néhány hónap múlva már restaurálva a nagyközönség elé kerül. Ez is biionyítja, hogy a kutatók mi­lyen nagy fontosságot tulajdo­nítanak a régészeti emlékek megbecsülésének. Remélhető­leg egyre többen lesznek olya­nok, mint a dányiak, akik a megtalált régészeti leleteket nem törik össze, hanem beje­lentik a helyi tanácsnak, vagy múzeumnak, mint ahogyan ezt az 1975 tavaszán az Elnöki Tanács által kiadott törvény- erejű rendelet kimondja. Az aszódi Petőfi Múzeum 1974—75. évi tudományos és közművelődési munkájáról Az ország valamennyi mú­zeumában ezekben a hetekben az októberi múzeumi hónapra készülődnek. Az évenként megrendezésre kerülő múzeu­mi programok egyre népsze­rűbbek. Járásunkban az idén az évi gyűjtő- és tudományos, feltáró munka után újonnan rendezett kiállítások nyílnak, előadások hangzanak el, s a múzeumokban ebben az idő­ben tárlatvezetés könnyíti majd meg az ismerkedést, a tájékozódást. Festményen a jeles napok A múzeumi hónap Galga völgyi nyitánya szeptember 28- án lesz az aszódi Petőfi mú­zeumban. Egy immáron világ­hírű galgamácsai parasztasz- szony, Vankóné Dudás Juló festményei kerülnek kiállítás­ra. Dudás Juló a szivárvány szinte minden színét felhasz­nálja képein, amelyeken főleg a fiatalabb korában átélt ese­ményeket, a paraszti élet je­les napjait, ünnepeit eleveníti meg, de megörökíti az emberi élet egyéb fordulópontjait is; a születéstől a halálig, vagy ahogyan mondani szokták, a bölcsőtől a koporsóig. Alkotá­sain keresztül egy páratlanul tehetséges naív festőművész szól hozzánk. Festményei nem­csak esztétikai élményt nyúj­tanak, hanem sok új ismeret­tel szolgálnak a néprajztudo­mány számára is. A nagy érdeklődésre szá- mottartó kiállítást dr. Cselőtei László egyetemi tanár, ország- gyűlési képviselő nyitja meg. A múzeumi hónap követke­ző eseményeként nyílik meg Az ember származása című ki­állítás, amely a Természettu­dományi Múzeum anyagát mutatja be. Az aszódi Petőfi

Next

/
Oldalképek
Tartalom