Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP r a cegle.pi jar as bs eset,. XIX. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 7., VASÁRNAP Igények, lehetőségek, munkahelyek A törzsgárdo becsülete A nyár elején fiatalok be­szélgetésétől volt hangos a ceglédi városi tanács fo­lyosója: az egyik szoba aj­taja előtt sorára várt a tanulmányaikat befejező, mun­kakönyvét kérők csoportja. Sporteredményekről és diák­tréfákról, a várható nya­ralásról esett a legtöbb szó és természetesen arról, ki, hogyan lép ki az iskolából az életbe, milyen tervekkel, elképzelésekkel veszi át élete első munkakönyvét. A város munkaerőhelyze­téről pontos választ tud ad­ni Tálas Jánosné, a mun­kaügyi csoport vezetője. — Változott-e valami ta­valy óta, nehéz-e Cegléden munkát találni? — Az iparában megerő­södő varosban munkás­kézre szükség van. A gyárak, vállalatok, az osztályt felikeresve, hirdetés útján vagy épp jó hírük se­gítségével jutnak újabb mun­kásokhoz. Ott, ahol házon belül szakmunkásképzés fo­lyik, gondolok itt a Má­jus 1. Ruhagyárra, a RE­KOMAH-ra, a Fűrész- és Hordóipari Vállalatra, az' EVIG-re, a MEZÖGER Vállalatra, és a KÖZGÉP-re, könnyebben találnak , fiatal szakembereket. Irodistákat, általános műveltségben és szakmai ismeretben is . jár­tasokat ad a városnak az Április 4. Közgazdasági Szak- középiskola, melynek legtöbb végzett diákja már akkor tudta, hol várják, amikor még a bizonyítványán a tinta meg sem száradt. Be­tanított munkásokra min­dig szükség van, természe­tesen olyanokra, akik né­hány hónap múltán nem állnak egy házzal odébb. — Hány munkakönyvét ad­tak ki az első félévben? — Körülbelül annyit, mint tavaly: több mint hatszázat, közülük félezer végzős diá­kok, szakmunkástanulók ke­zébe került. Még mindig számottevő azoknak a nőknek a jelentkezése is, akik ad­dig otthon, a háztartás­ban tevékenykedtek, csa­ládot neveltek, 6 ahogy a gyerekek felnőt­tek, kiröppentek Otthonról, nemcsak az önálló kereset­nek, hanem a valahová tar­tozásnak is szükségét ér­zik. A munkatársak, a jó kollektíva reményében töb­ben keresik fel az irodát. Sajnos, sokszor irreálisak az igények. A gimnáziumban érettségizett fiatalok, bár nincs szakmájuk, egyéb is­meretük, mint általános mű­veltségük, ami igen dicsé­retes, de természetesen nem jelenthet biztos és jó kere­setet az első munkanaptól fogva, gyakran el sem fo­gadják a felkínált 1200— 1300 forintos állást. Hát még, ha fizikai munkáról van 6ZÓ! Cegléden például most, óvónőkre lenne szükség. legalább hétre. A munka­könyvét kérő érettségizett lá­nyok fejével próbálók be­szélni. vállalják a szakképe­sítés nélküli állást az óvo­dában, s felvételizzenek, ta­nuljanak közben. Ha a fi­zetésről teszek említést, még annak az érdeklődése is hal­ványabb lesz, akivel már- már úgy éreztem, a hosszas beszélgetés során megérttet­tem, milyen szép hivatása lenne, ha most munkába állna, s közben tanulna. — A munkahelyek hogyan fogadják őket? — Érthetően fenntartások­kal, hiszen nekik biztonsá­gozókra lenne szükségük, nem pedig olyanokra, akik fél­lábbal közben egy másik „életúton” igyekeznek halad­ni. Ez nem azt jelenti, hogy nem értik meg őket, nem méltányolják tanulási vá­gyukat, de nekik a terv­teljesítés fontosabb, ahhoz pedig munkaszérető és hoz­záértő emberekre van szük­ségük. A szakmán belüli ta­nulást, ily módon előbbrelé- pést mindenütt támogatják, dé érthető, hogy például egy ipari üzemnek nagyobb' szüksége van műszaki tu­dományok, fizika, matema­tika után érdeklődő, fiata­lokra. — Vannak-c szakmunkás, képzőbe jelentkező érettsé­gizettek? — Több az olyan szak­ma, amely a szakmun­kásvizsgán kívül érett­ségi bizonyítványt is kí­ván. Gimnazista fiúk, jól meg­gondolt tervvel, elektromű­szerésznek, esztergályosnak, televízió-szerelőnek jelentkez­nek, s a szakmunkás­bizonyítvány megszerzése után felsőbb fokon foly­tatják tanulmányaikat. Jó példa a lehetőségek elsza­lasztására: a ceglédi nyom­da kéríszedö-tanulókat várt. és sokat kellett várnia! Pe­TALLÓZÓ Á háien történt VASÁRNAP. Cegléden, a Kossuth Múzeumban megnyílt a Grafikai epigrammák című kiállítás, a ceglédi Komáromi Imre kisgrafika-gyűjteményé- ből. HÉTFŐ. Elkezdődött az új tanév az általános és középis­kolákban. Cegléden, a Török János Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola épületében két egészségügyi szakiskolai osz­tály indult. A jászkaraj enői Árpád Termelőszövetkezetben megkezdték a kukoricatörést. KEDD. Nyársapátra vitték a tsz gépkocsijai az őszi mező- gazdasági munkában segítke- zd diákokat. A szakközépisko­lások szilvát, szőlőt szednek. SZERDA. Dánszentmiklós- ra, a Micsurin Tsz-be látoga­tott az MSZMP KB meghívá­sára hazánkban, tartózkodó szovjet pártmunkásküldöttség. A főágazatok sajátosságaival ismerkedtek meg, megtekin­tették a tsz hűtőházát, kon­zervüzemét és sövényalmás- kertjét. A párt városi végre­hajtó bizottságának ülésén arról tárgyaltak, hogy a ceg­lédi Lenin Termelőszövetke­zetben hogyan hajtják végre az MSZMP KB decemberi ha­tározatát. CSÜTÖRTÖK. Az 1975—76. pártoktatási év elkezdéséről, feladatairól tárgyaltak a já­rási párt-végrehajtóbizottsági ülésen. Bútorkiállítást nyitott a ceglédi ÁFÉSZ Já&zkaraje- nőn, a művelődési házban. A vásárral egybekötött bemuta­tó 12 napig tart. PÉNTEK. Ceglédbercelen a községi tanács végrehajtó bi­zottsága a közrend és közbiz­tonság helyzetéről, valamint az egységes ingatlamnyilván- tartás készítéséről tárgyalt. SZOMBAT. A ceglédi há­zasságkötő-teremben ezen a napon hét ifjú pár mondta ki a boldogító igent, és hét tár­sadalmi névadóünnepséget tar­tottak. Fúrótornyok A Duna—Tisza közén, a Tiszántúlon és Csehszlovákiá­ban, Komárno környékén dolgoznak jelenleg a Vízkutató és Fúró Vállalat ceglédi üzemvezetőségének fúrótornyai, ame­lyeket felújításra a ceglédi telepre szállítanak. Apáti-Tóth Sándor felvétele JEGYZET TVT éhány éve közös tanácsú község a szomszédos Kőröstetétlen és Jászkarajenő. A két település kommunistái arányosan képviseltetik magu­kat a pártbizottságban, lakói a tanács' testületében. A köz­ségi vezetők arra törekednek, hogy egyenletesen fejlődjék mindkét falu, a rendelkezésre álló pénzt megfelelően hasz­nálják fel, a lakosság saját körülményeinek javulásán mérhesse le a községek gyara­podását. A közlemúltban tartott ösz- szevont pártbizottsági és ta­nácsülést közös program kö­vette. A két testület tagjai autóbuszra szálltak, és a né­hány kilométerre levő Kőrös- tetétlenre látogattak. Jó alka­Hét lány, négy fiú Család a Csengeriszélen Számon tartják, támogatják Lövöldeszél, Csengeriszél, Akasztószél. így sorakoznak A javaslatot elfogadták, s egymás mellé a város határának évszázados elnevezésű ré- azóta öt gyerek után, ha- szei. Cegléd peremén, zöld mezőktől övezve húzódik a szélső vonta 2700 forint pénzbeli utcasor. A Csengeriszélen jó építés»* új házsoroktól határol- támogatást kapnak, s az va ér véget a település. Az egyforma házakat a tanács épít- állam ruhát ad tíz gyer- tette, ott helyezve el a leginkább rászorultakat. Olcsó lakbér, meknek, továbbá az apa emberséges lakás. Nagy segítség ez azoknak, akik sokadma- munkahelye is időről időre gukkal szorongtak a szűk, egészségtelen, nemegyszer életve- segítséget nyújt. Legutóbb, szélyes épületekben, i karácsonyi ajándékként, két­_ .. . ... . , , „ , ,. ' ezer forintot adott. Pehke a legkisebb lapotban levő bútor. Rend és tisztásáig nyugtázza az Mól jobban elférnének A szárítókötélen libegő tu- anya faradhatatlan _ munka- catnyi gyerekruha megbízha. iát és nevelőkészségét. Rá- Karainé naponta mos, több- tóan mutatja az utat az di° _ és televízió jelenti a nyiye csak kézzel. Hetenként E-épület kettes lakása fe- kultúrát, a ^ szórakozást, hi- egyszer, a telepfelügyelőtől, lé. A telepen sok a gyerek, szen a házból kimozdulni t[z forintért bérbe veszi a a legnagyobb család mégis lehetetlen. Esté, nyolc ^ óra tanács mosógépét, olyankor Karai Gáboréké. Karainé az titán kapcsolják be a tévét, az könnyíti a munkáját. Sa- udvaron, a teknő mellett, amikor a gyerekek már ágy- mosógépe még nincs. Tizenegy gyermek holmiját baTI, vannak, ^ véget ért ' az pedig ha valaki, akkor ő mossa, teregeti. etetés, fürdetés. jó hasznát venné. A leSnagyobb lány már w/- '• Életével, sorsuk alakulá­ískolat hagyott, otthon segít, valamennyi Uf ruhában sával elégedett Maga mond_ A legkisebb, Pétiké, aki feb- . ruárban született. Szépen fej- A gyerekek közül ezen az szer1<flk a gyereli?k€t’ lett. ápolt kisfiú, mint ahogy őszön Erika és Gábor elő- ezert vállaltak ennyit, örul­gondozott és egészséges a ször ment iskolába. Julika--------------------- , tö bbi gyerek is. Érződik az hatodikos, Irénke ötödikbe édesanya szerető gbndoskodá- ifr. Szerencsére, a tanévele- sa. Ha néha pajkosak is 3’ kiadásokat győzte a csa- egymás közt, de tisztelet- Iád. Hiánytalanul beszerez- tudók. Pisszenés nélkül ve- hették a tankönyveket,^ tan­szik körül az anyát, amíg szereket. Ruha ^ is jutott, a szoba-konyhás lakásban nemcsak az iskolásoknak, beszélgetünk. , hanem minden gyereknek. Karainé örömmel újságolta. Rend és tisztaság hogy sokféle támogatásban részesülnek. • A családi pót- A családfő mindennap haj- lqk 3520 forint, igaz, még nalban kel, a fővárosba uta- így is csak szigorú beosz- zik: a MÁV Landler Jenő fással, fejtöréssel jönnének Járműjavítóban targoncás, ki a pénzből. Kellemes meg. Ott kezdte a munkát ti- lepetésben volt részük az zenhat éves korában, s né- idén. Amikor a legkisebb hány éve ismét ott vállalt gyerek megszületett, kétezer állást. Targoncát vezet, ha- forintot adott a tanács, se- vi 2200 forintos fizetésért. A gítségként. Ám ezzel nem feleség nem szabadulhat a érte be a gyámhatóság, az gyerekek mellől. Naponta is- állami gondoskodás új for- métlődő feladata a mosás, májához folyamodott: ia- takarítás. főzés , és az is- vasolta a Gyermek- és Ifjú- kolás gyerekek tanulására is ságvédelmi Intézetnek, hogy neki kell felügyelnie. részesítse rendszeres nevelési A lakásban régi, de jó ál- segélyben a Karai családot. tek, amikor a tanács segít­ségükre volt lakáshelyzetük megoldásában. A Budai úton laktak, szűk, életveszélyes házban. 1972 márciusában je­lentették be a tanácson az igényüket, és az év májusá­ban már megkapták ezt, a Csengeriszélit. Az asszony halk szóval említi, hogy jó lenne, ha kétszobás volna a lakás. Nem kívánkoznak újonnan épülit, emeletes épületbe, megfelelne állami házban is. ahol van kert, vagy udvar, a gyerekeknek. A tanácsot nem zaklatta ebben az ügy­ben, hiszen úgy gondolja, ahol számon tartják tizenegy gyermekével, ahol anyagi támogatásra javasolták, ott nvilván sort kerítenek la­káshelyzetük megjavítására is. A- tanács illetékesei el­mondották. hogy a nyilván­tartásban valóban nem sze­repel Karaték új igénye de ha a városban valahol megürül eev számukra meg­felelő m°retű • állami la­kás. nekik adta a lakás- hatóság. Ott már jobban el­fér a házaspár hét lányá­val, négy fiával. Tamasi Tamás Megvalósulnak az ötletek Újítók az EVIG-ben Ösztönzés, elismerés A negyedik ötéves terv idő­szakára az ÉVIG újítási fel­adattervet készített. Az újítá­si javaslatok közül többet már valóra váltottak, a vezérigaz­gatóság határozata szerint, az újítási díjon kívül, külön ju­talmak ösztönözték a dolgo­zókat. Az ÉVIG ceglédi gyárában igen sokan vesznek részt az újítómozgalomban, az újítási javaslattevők közt lányok, asszonyok is akadnak. A hasz­nosítható ötletekért, melye­ket a lehetőség szerint, fo­lyamatosan alkalmaznak, évente a gyár több százezer forintot fizet újítóinak. Klubokban cs szakkörökben Új és friss tartalommal Ismét feléledt a szakkörök, klubok élete a ceglédi Kossuth Művelődési Központban, a helyiségek délutánonként be­népesülnek. Együtt a táncosok, a nyelvet tafiulók, a Fórum if­júsági klub, a pedagógúsklub tagjai, gyakorol a bábcsoport, Üjjászervezik az értelmiségi­klubot, új és friss tartalommal töltve meg a foglalkozások per­ceit. Tervezik, hogy egy régi elképzelést valóra váltva, lehe­tőséget teremtenek az újság­olvasók klubja megalakításá­hoz. lom volt ez arra, hogy azok, akik a községpolitikai kérdé­sekben döntenek, a helyszínen ismerkedjenek meg a gazda­sági üzemekkel, a kultúra és az egészségügy helyzetével. Az Árpád Termelőszövetke­zet jeles eredményeiről híres szarvasmarhatelepét, szemes- termény-szárítóját valameny- nyien érdeklődéssel nézitek. Kíváncsiak voltak az Alföldi Tej üzemének munkájára. Jártak a Szolnoki Állami Gaz­daság kőröstetétleni kerületé­ben. A látogatók az óvodában tu­domást szereztek arról, hogy a két éye működő létesítmény sikerrel Iája el feladatát, s a jelenlegi harminc hely az igé­nyeket kielégíti. Ugyanakkor szívesen vennék, ha többféle játékot, felszerelést kaphat­nának, pótolva a hányokat. A hiánypótlásban nemcsak a tanács, hanem a környék ter­melőüzemei is tudnak segíte­ni, amint megtették két évvel ezelőtt, az óvoda létesítésekor is. Körülnézek a tágas várószo­bával ellátott, jól felszerelt orvosi rendelőben, amelyből a fogorvosi szék sem hiányzik: hetenként két alkalommal szakorvos foglalkozik a fájós fogú betegekkel. Mindany- nyiuknak tetszett a tanácsi kirendeltség épületében elhe­lyezett községi könyvtár, a művelődési házban az ifjúsá­gi klub szépen berendezett terme. A csoport valamennyi tag­ja érdeklődéssel járta a falut, kérdéseket tett fel az intéz­ményekben. Sokszor azok a helybeliek adták a választ, akik maguk is a közös vezető testületek tagjai. A község utcáját róva, meg­csillant a humor is, az Árpád- emlckmű mellett elhaladva így szólt valaki: „Most szán­dékosan ezen az úton kalau­zolnak bennünket, hogy vala­mennyien■ lássujc, innen még hiányzik a járda”. A látogatás végén, a kötet­len beszélgetés során az a vé­lemény fogalmazódott meg, hogy néhány óra is alkalmas volt némi áttekintés szerzésé­re. Amikor meghányják-vetik a napirenden levő kérdéseket, bővebb ismeretek birtokában születnek a döntések. Maguk a jászkarajenöiek mondták, sok tanulsággal távoztak. A annak a véleményüknek rx adtak kifejezést, hoav máskor is keresni kell az al­kalmat hasonló tájékozódásra. T. T. Álkctrésifestők a Budai úton Cegléden, a Budai úton lakó lányoknak, asszonyoknak kö­zeli munkalehetőségre nyílt al­kalma: a dunavarsányi Petőfi Tsz melléküzeme alkatrészfes­tő műhelyt telepített, ahol a környék lakóit foglalkoztatja. A munkavállalók elégedettek az ellátással és a fizetséggel. dig a nyomdász szakma igen szép, általános műveltséget igényel, s valamelyest talán a művészettel határos. — Mely szakmákban ta­pasztalható hiány? — Az EVlG ceglédi gyá­rában tekercselőnők ügyes kezére lenne szükség. Hiány­szakma az esztergályosoké, a vasipariaké, egy jelentkezőért ketten versengenek. A zöld­ségszárítóban a nők kapnak munkát. A város legfiata­labb munkahelye, a Fűrész- és Hordóipari Vállalat szin­te tekintélyes munkahelynek számít, oly szigorú mércé­vel méri a törzsgárda, hogy kikkel egészíti ki a sorait. Szó nélkül nem hagyhatjuk, hogy természetes, vagy saj­nos, vándormadarak is akad­nak. Olyanok, akiknek má­sodik, harmadik munka­könyvé utolsó lapjait töl­töm, amikor állásért jelent­kezik megint. Ilyenkor ke­vesebben jönnek, de a tél elején itt sorakoznak munkát kérni, munkakönyvét Íratni azok az építőipari segéd­munkások, akik kisiparosok mellett dolgoznak, s télidő­re átmeneti helyet, havi fizetést akarnak. Cegléd munkaerőhelyzetét mutatja talán az is,. hogy ezek az emberek sem \maradnak mun­kahely nélkül. Eszes Katalin

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom