Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-07 / 210. szám

J VIlÁfi PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANACS LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 310. SZÄM ARA 1 FORINT 1915. SZEPTEMBER 7., VASÄRNAP Az elnökség soraiból. Balról jobbra: Cservenka Ferencné, Nagy János, Varga Imréné nyugdíjas, Gáspár Sándor és dr. Novák Béla. A szakszervezetek kongresszusára készülve Pest me­gyében is folytatódnak a küldöttértekezletek. Az akti­visták sorra megvitatják négyesztendős munkájuk ered­ményeit és a további tennnivalókat. Tegnap került sor a Csepel Autógyár, valamint a postásszakszervezet küldöttértekezletére. Pest megye legnagyobb üzemében, a Csepel Au­tógyárban megrendezett vállalati szakszervezeti taná­csot választó bizalmi küldöttértekezleten megjelent, az elnökségben foglalt helyet és a tanácskozás első felének munkájában részt vett Gáspár Sándor, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára, és Cservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, sS Pest megyei pártbizottság első titkára. Az elnökség tagja volt Sáry István, a vasasszakszervezet főtitkárhelyettese, Jámbor Miklós, a megyei párt-vb tagja, aq SZMT vezető titkára, Szeghalmi Gyula, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára és dr. Novak Béla, a vállalat vezérigazgatója is. A gyár művelődési központjában tartott értekezleten 249 küldött és 50 meghívott vett részt. Ott voltak a szeghalmi, a dévaványai, a kőrösladányi üzem és az autógyárhoz a közelmúltban hozzácsatolt soroksári ATRA és az egri gyár dolgozóinak képviselői is. Negyvenmilliós megtakarítás A küldöttértekezletet Nagy János, az alkatrészgyár üzemi bizottságának titkára nyitot­ta meg, majd Nagy Lajos, a szakszervezeti tanács titkára ismertette a testület beszá­molóját az elmúlt négy év munkájáról. Bevezetőjében egyebek közt hangsúlyozta, hogy ma már a vállalat életéit kiegyensúlyozott, nyugodt lég­kör határozza meg, de az el­múlt négy év részben változó, kiegyensúlyozatlan hangulat­ban telt el. Bonyolult, nehéz körülmények között kellett a szakszervezetnek is dolgoznia. Az autógyár e nehéz idő­szakban is — amikor megkez­dődött a termékszerkezet át­alakítása — minden esztendő­bon teljesítette feladatait. 1971-ben új gyártmányként vezették be az autóbusz­padlóvázaikat, s ma már a termelés több mint 60 százalé­kát adja ez a termék. A ter­vek teljesítése azonban min­den évben nagy erőfeszítése­ket követelt, mert az ■ átállás gondjait akadozó anyagellátás is nehezítette. A dolgozók helytállására jellemző, hogy még ilyen körülmények kö­zött is — méghozzá változat­lan létszámmal — növelni tudták a termelékenységet és a termelés mennyiségét. , A szakszervezet gazdasági, termelést segítő munkáját elemezve hangsúlyozta a be­számoló, hogy a vállalati pártértekezlet határozatai alapján főképpen azt tekin­tették feladatuknak, hogy se­gítsék a közúti járműprogram megvalósítását, hozzájárulja­nak a termékszerkezet továb­bi alakításához, az anyag- és energiatakrékosság fokozásá­hoz^ a munkafegyelem és a minőség további javításához. A munkaversenyt és az egyre lendületesebb szocialista bri­gádmozgalmat igyekeztek ezeknek a céloknak a szolgá­latába állítani. A munkákol- lektívák dinamikusságát jól mutatja, hogy a kongresszusi versenyben kétszázmillió fo­rinttal teljesítették tál a ter­vet, és mintegy 40 millió fo­rintot takarítottak meg. A kommunisták segítségével í A továbbiakban az újító- . mozgalom és a DH-muinka- rendszer helyzetét elemezte a beszámoló, majd a bérpoliti­káról szólva hangsúlyozta, hogy a bérszínvonal öt év alatt 34,7 százalékkal nőtt. A munkásoké 37,3, az alkalma­zottaké 28,2 százalékkal. A továbbiakban részletesen elemezte a beszámoló a szak- szervezet nevelő, tudatformáló munkájának helyzetét, a szák- szervezeti demokrácia fejlő­dését, a nők és az ifjúság helyzetének javítására tett intézkedések hatását, s befeje­zésül kiemelte: a szakszerve­zeti tevékenységhez a pártbi­zottság és a kommunisták nemcsak hogy segítséget ad­tak, hanem sikerült szoros együttműködésben dolgozniuk. A beszámoló után Pál La­jos, a számvizsgáló bizottság elnöke terjesztette be a 9 tagú testület jelentését. A bizalmiak szerepének növekedése Ezután került sor a két be­számoló vitájára. Sárost An- talné (motorgyár) egyebek között a szakszervezeti de­mokrácia működésének prob­lémáival foglalkozott. Mohai Gyuláné (hajtóműgyár) a nők helyzetét elemezte. Tóth Ist­ván (járműgyár) a termék­szerkezet változásairól szólt és az ütemes termelés fon­tosságát méltatta. V ölgyesi Lászlóné (szociális osztály) be­számolva munkájukról rámu­tatott, a dolgozók kívánságait nem mindig tudják még telje­síteni. Nagy István (II. gyár­egység) 1 a soroksári ATRA- gyár munkájáról számolt be. Vince István (Eger) az autó­gyárhoz csatolt egri üzem ed­digi munkájáról szólt, s el­mondotta, hogy a gyár koráb­ban is- a járműprogram vég­rehajtásában vett részt. Sza­badkai Lászlóné (üzemfenn­tartási osztály) a nők helyze­tének javítása érdekében vég­zett munka problémáit ele­mezte. Dági Pál (gyártásveze­tési főosztály) az új gyártmá­nyok bevezetésének folyama­tát ismertette. Boda József (alkatrészgyáregység) szintén a nők helyzetével foglalkozott. Bursits Tiborné (művelődési ház) a tudatformáló, nevelő­munka gondjait taglalta. Maczkó József (vállalati KISZ-titkár) a szakszervezet és az ifjúsági mozgalom kap­csolatait elemezte. Karmazsin János (hajtóműgyár) a gyár- részleg eredményeiről, gond­jairól szólt. Nagy Ferenc (Szeghalom) a • falun létesített üzem helyzetét ismertette. Súry István, a vasasszak­szervezet főtitkár-helyettese egyebek közt a bizalmiak sze­repének a Csepel Autógyárban is tapasztalható növekedését méltatta. A feladatokról szólva kiemelte az üzem- és munka- szervezés további javítását. Ennek egyik feltételeként em­lítette a szocialista brigádmoz­galom még tapasztalható for-I malis vonásainak megszünte­tését. Az érdekvédelemről és a bérfejlesztésről szólva hang­súlyozta, hogy ebben a mun­kásoknak még fokozottabb szerepet kell kapniuk. Végül a főtitkárhelyettes elismerés­sel beszélt az autógyári szak- szervezet munkájáról. Biztosított a gyár jövője Dr. Novák Béla vezérigazga­tó bejelentette, hogy a felsőbb pártszervek támogatásával véglegesen rendeződött a ter­mékszerkezet sokáig vajúdó ügye. Köszöntötte a két új üzemegység, a soroksári AT­RA és az egri gyár dolgozóit, rámutatva, hogy munkába ál­lásukkal hosszú távra biztosí­tott a gyár jövője azon az ala­pon, amit a Szovjetunióval kö­tött szerződés jelent. A küldöttértekezlet utoösó felszólalója, Szeghalmi Gyula, a gyári pártbizottság titkára rámutatott, hogy a javuló szakszervezeti munka hatéko­nyan segítette a párt politiká­jának megvalósítását. A javu­láshoz az is hozzájárult, hogy a párttagok, kommunisták eredményesen dolgoztak együtt a szakszervezetekben a pártonkívüliekkel. Ezt az együttműködési a jövőben erő­sítenünk kell. A vita lezárása után az ér­tekezlet 10 küldöttet válasz­tott a vasasszakszervezet kong­resszusára, közöttük Gáspár Sándort. Ugyancsak küldötte­ket választottak az SZMT négy esztendős munkáját ösz- szegező tanácskozásra. Végül megválasztották a 65 tagú szakszervezeti tanácsot, amely­nek titkára ismét Nagy Lajos lett. (A postásszakszervezet területi küldöttértekezleté­ről lapunk 3. oldalán szá­molunk be.) Változatlan az érdeklődés a mezőgazdasági kiállítás iránt Pest megyei volt a vásár félmilliomodik látogatója Ha lehet mondani, szomba­ton még nagyobb volt az ér­deklődés a kőbányai OMÉK iránt, mint más napokon, lé­vén sokaknak szabad szom­batjuk. Délelőtt egyébként rendkívüli érdeklődéssel vár­ták: ki lesz a fiélmillkxmodik vendégük. Most különös öröm­mel jelenthetjük, hogy a fél­milliomodik látogatónak ki­járó ajándék éleümiszerkosarat Pest megyei lakos vette át: özse Ferenc dömsödi építés­vezető-helyettes, a helyi épí­tőipari szövetkezet dolgozója. A vásár szombati programja iránti rendkívüli érdeklődést a nagyon várt program váltotta ki. Ezt a napot szentelték a kerfcbárátoknak, amely moz­galom a Hazafias Népfront védnöksége alatt karriert fu­tott be hazánkban és Pest megyében, amelyet szinte a bölcsőjének lehet tekinteni, hiszen a pomáziak az elsők kö­zött voltak, akik ezt a mozgalmat felkarolták. A szombati vásári kertbarát­találkozót is a Hazafias Nép­front szervezte meg, s részt vett rajta S. Hegedűs László, a HNF Országos Tanácsának titkára. Féijyképkiálilítás és irodalmi műsor egészítette ki a napot. Borbándi János vezetésével magyar utazott Mongóliába A magyar—mongol gazdasá­gi és műszaki tudományos együttműködési kormánykö­zi bizottság ülésszakára szom­baton küldöttség utazott Ulán­bátorba Borbándi Jánosnak, a Minisztertanács elnökhelyet­tesének, a bizottság magyar tagozata elnökének vezetésé­vel. A küldöttséget a Ferihegyi repülőtéren dr. Polinszky Ká­roly oktatási miniszter és Gál Tivadar, a Minisztertanács tit­kárságának vezetője búcsúz­tatta. Ott volt az elutazásnál Jadamin Sirendev, a Mongol Népköztársaság budapesti nagykövetségének ideiglenes hírvivője és Valerij Leonido- vics Muszatov, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének tanácsosa. i Több mint ötszázmillió szociális célokra Folyamatosan javuló munkakörülmények Pest megye üzemeiben Az elmúlt négy esztendőben Pest megye vállalati, gazda­sági és mozgalmi vezetőinek munkájában előtérbe került a munkakörülmények fokozott, tervszerű javítására való tu­datos törekvés. A vállalatok többsége — még a kedvezőt­len adottságú munkahelyeken Is — lényegesen javította a fűtést, a világítást, a szellőz­tetést, csökkentette a zsúfolt­ságot. Jó példa erre a Mono­rí Kefegyár, a Gödöllői Fém­tömegcikk-ipari Vállalat, va­lamint a százhalombattai Költségvetési Üzem. Ered­ményt értek el a hő-, a zaj- a por- és a vegyi ártalmak csökkentésében, például a PEMÜ-ben, a DKV-ban és az alsónémedi MÉH-telepen. Ja­vult az üzemi rend és tiszta­ság is. Ma már a munkakörül­mények szánté a bérrel egyenrangú tényezők. Esetenként javításuk még a termelés korszerűsítését is megelőzi: például a textilipar­ban. Ennek az iparágnak szo­ciális ellátottsága Pest me­gyében megközelíti a kívánt szintet. Az elmúlt négy évben sok szociális létesítményt építettek a megyében. Főleg a központi­lag telepített üzemekben nagyütemű a fejlődés. Jó pél­da erre a vasipar, elsősorban a Csepel Autógyár, a Kohá­szati Gyárépítő Vállalat és az ISG. De nemcsak az említett helyeken, hanem a megye töb­bi vasipari üzemében is ma már minden dolgozóra 3 négyzetméter öitöző-alapfcerü­let, egy öltözőszekrény, két dolgozóra pedig egy zuhanyo­zó és egy mosdó jut. Az építő­iparban azonban még nem ki­elégítő a helyzet, és ugyanez vonatkozik a helyi és tanácsi iparra. Ennek oka főként az, hogy ezek a vállalatok, illet­ve üzemek olyan épületekben termelnek, amelyek nem erre a célra épültek, s nem lehet korszerű üzemhelyiségeket ki­alakítani. Ez főleg a városgaz­dálkodási és költségvetési üzemekre vonatkozik. A dolgozók vállalathoz való kötődésének egyik alapja — a többi között —, a válla­laton belül nyújtott orvosi el­látás, étkeztetés, vállalati gyermekintézmények üzemel­tetése, korszerű munkásszál­lások, üzemi ödtözők, fürdők építése, bővítése. Jól fölszerelt orvosi rendelője van a PEMÜ-nek, ahol speciális vizsgálatokat is elvégeznek, fogászatuk és röntgengépük is van. Ugyanez elmondható a Ceglédi Közúti Gépellátó Vál­lalatról, valamint a Dunakeszi Házgyárról. Utóbbinak saját orvosi laboratóriuma is van. A negyedik ötéves terv időszakában 60 Pest me­gyei vállalat orvosi rendelőkre 7,8 milliói üzemi konyhák bővítésére 64 millió, gyermekintézmények építésére 10,5 millió, munkás- szállások, valamint a hozzá tartozó öltözők, fürdők építé­sére csaknem 130 millió, mun­kásszállításra pedig megköze­lítőleg 297 millió forintot for­dított A. J. Gyümölcsöző takarékosság a PVG-ben Közösségért emlékplakett a szocialista brigádvezetőnek A Pestvidéki Gépgyár 111 szocialista brigádjának vezetői vitatták meg a vállalat ápár­kai üdülőjében tartott tanács­kozáson az év hátralevő felé­nek feladatait. Lelkes Ernő gazdasági igazgatóhelyettes el­mondotta, hogy a gyár dolgo­zói tavaly — jelentős mértékben a szocialista brigádok mun­kája nyomán — már december 20-ra teljesí­tették éves tervüket. A küldöttek nagy érdeklődéssel hallgatták a felszólalásokat. Nagy Iván felvételei Az idén a gazdasági körül­mények változásaihoz igazod­va több új terméket gyártanak vagy fejlesztenek tovább. A tervező és gyártó kollektívát dicséri például, hogy BNV- nagydíjat kapott a 2/5 huzal­zománcozó, a 10,'6-os huzalzo- máncozóval pedig rendkívül elégedett a szovjet kereskedelmi part­ner. Az elkövetkező hónapok leg­fontosabb feladata, hogy a kol­lektívák következetesen végre­hajtsák ésszerűsítési, takaré­kossági terveiket, felajánlásai­kat. Az eddigi eredmények fi­gyelemre méltóak, a gyár dol­gozói a Központi Bizottság 1974. december 5-i határozata nyomán a kétszázalékos ön­költségcsökkentéssel és az energiahordozók talcarékos felhasználásával az idén 4 és fél millió forintos eredményt értek el. A takarékosság területén további ésszerűsítési lehe­tőségek vannak, ezekre számos’ javaslatot tet­tek a szocialista brigádveze­tők. A tanácskozáson nyújtotta át Merkelt József, a vállalati szakszervezeti bizottság szer­vező titkára Tomin Sándor­nak, a Józfcef Attila szocialista brigád vezetőjének a Hazafias Népfront Pest megyei Bizott­sága által alapított Közössé­gért emlékplakettet, kiemelke­dő gazdasági és társadalmi munkájukért. Z. A. A javuló szakszervezeti munka hatékonyan segíti a párt politikájának megvalósulását Kongresszusi küldötté választották Gáspár Sándort a Csepel Autógyár munkásai PEST MEGYEI a i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom