Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-05 / 208. szám

1975. SZEPTEMBER 5., PÉNTEK xMtap A chilei nép győzni fog! Szolidaritási gyűlés a népfrontházban és Szigetszentmiklóson A Hazafias Népfront őszi és téli szolidaritási akciósorozata keretében csütörtökön Buda­pesten — a Belgrád rakparti népfrontszékházban — a Ma­gyar Szolidaritási Bizottság chilei akcióbizottsága és a Ma­gyarországon működő Chilei Antifasiszta Bizottság együttes ülést tartott. Megemlékeztek arról, hogy öt évvel ezelőtt, szeptember 4-én aratta nagy­szerű választási győzelmét a chilei nép, s ennek nyomán hatalomra került Allende el­nök által vezetett népi egység és kormány. Harmati Sándor, a Magyar Szolidaritási Bizottság elnöke méltatta szeptember 4 törté­nelmi jelentőségét á chilei nép érdekében. Beszélt arról, hogy két évvel ezelőtt szintén szep­temberben történt az a szé­gyenteljes — a világ haladó közvéleménye által mélysége­sen elítélt — fordulat, hogy Chilében a fasiszta katonai junta az amerikai kémszerve- \ zet, a külföldi monopoltőkés csoportok és a nép belső ellen­ségei segítségével, erőszakos úton, puccsal eltávolította a törvényes kormányt és magá­hoz ragadta a hatalmat! Felszólalt az ülésen Carlos San Martin, a Chilei Antifa­siszta Bizottság főtitkára és a bizottság nevében köszönetét tolmácsolta azért, hogy a ma­gyar nép — pártja, valameny- nyi tömegmozgalom, számos szervezet és intézmény — mélységes együttérzéssel, test­véri szolidaritással kíséri fi- v gyelemmel a chilei nép harcát. Az ülés résztvevői állásfog­lalásukban kifejtették, hogy a népi egység baloldali politikai tömbje három éven keresztül az ország addigi történelmé­nek legforradalmibb és legde­mokratikusabb intézkedéseit hozta. A népi egység nagysze­rű vezetőre talált dr. Salva­dor Allende elnökben. Példá­ja újabb küzdelmekre lelke­sítette és lelkesíti ma is Latin- Amerika forradalmi erőit. A Chilei nép győzni fog! — Ezt a hitet és bizonyságot fe­jezte ki az a forró hangulatú szolidaritási gyűlés is, ame­lyet a Hazafias Népfront rác­kevei járási és szigetszent- miklósi nagyközségi bizottsá­ga szervezésében tegnap dél­után rendeztek Szigetszent­miklóson a községi tanács nagytermében. Részt vett a gyűlésen Török Attila, a járá­si pártbizottság osztályvezető­je, dr. Verdes Margit körzeti főorvos, a Hazafias Népfront járási bizottságának alelnöke. A gyűlés chilei vendégei,, vol­tak: Jorge Reyes és Benja­min Frias Torres, a Chilei Antifasiszta Bizottság tagjai. Szabó József községi nép­frontelnök megnyitó szavait követően az I. számú általá­nos iskola 4508-as számú Kossuth Zsuzsa úttörőcsapata chilei forradalmi dallal kö­szöntötte a gyűlés mintegy kétszáz résztvevőjét, majd Husovszky Péter nyolcadik osztályos tanuló rózsacsokrot nyújtott át a vendégeknek. Baumann László újságíró, a Csepel Autógyár pártbizottsá­gának tagja emlékezett az öt évvel ezelőtti dicsőséges na­pokra és szólt a két évvel ezelőtti ellenforradalmi puccs kegyetlenkedéseiről. Beszédét követően a gyűlés chilei részvevői a szemtanúk hitelességével számoltak be az 1973. szeptember 11-i és az azt követő véres eseményekről. 600 millió hű ségj utalóikra Bányásznapi ünnepség A 25. bányásznap alkalmá­ból a Nehézipari Minisztéri­umban csütörtökön központi ünnepségeket rendeztek, ame­lyen dr. Halász Tibor ne­hézipari miniszterhelyettes kö­szöntötte a szén-, az olaj-, a bauxit-, az érc- és az ásvány­bányászat dolgozóit. Az ünnepségen dr. Simon Pál nehézipari miniszter száz dolgozónak adta át a bányász szolgálati érdemérmet és 10 bányászt tüntetett ki a bányá­szat kiváló dolgozója jelvény­nyel. A bányásznapi ünnepségek alkalmából az országban ösz- szesen 1468 dolgozó kapja meg a bányász szolgálati érdem­érem valamelyik fokozatát, s 300-an veszik át a bányászat kiváló dolgozója kitüntetést. Ezen kívül a korábbinál jóval magasabb összegű hdségjutal­mat, több mint 600 millió fo­rintot osztanak ki. Mártírra, névadójukra emlékeztek KISZ-FIATALOK ÜNNEPSÉGE AZ ISG-BEN Az Ipari Szerelvény- és Gépgyár Kiss Lajos KISZ­szervezete és szocialista bri­gádja bensőséges ünnepségen emlékezett tegnap délután névadójára születése 75. év­fordulóján. Az I ünnepségen részt vett Galbicsek Károly, a Pest megyei pártbizottság tagja, a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsának elnöke, Mógor Béla, a budai járási pártbizottság titkára és Joó Ferenc, a budai járási KISZ-bizottság titkára is. A fiatalok és a szocialista brigádtagok szeretettel kö­szöntötték a mártír özvegyét: Kiss Lajosnét, leányait: öz­vegy Sziklai Sándorné dr. történészt és Aradi Sándor- nét, a IX. kerületi pártbi­zottság titkárát, valamint Aradi Sándorné két kislá­nyát, Kiss Lajos unokáit. Kovács József, a vállalat pártbizottságának titkára me­leg szavakkal szólt mun­katársukról Kiss Lajosról, akit vejével, Sziklai Sándor­ral együtt az ellenforradal­mi csőcselék meggyilkolt. Barátját, munkatársát mu­tatta be a fiataloknak Ko- ezor Sándor nyugdíjas, aki 1956-ban az ISG üzemi bi­zottsági titkára volt s utol­jára beszélt Kiss Lajossal. A KlSZ-fiataiok által a családtagoknak átnyújtott ajándékot. — a közösség mindennapi életét bemutató díszes albumot — s egyben a figyelmet és szeretetek amellyel Kiss Lajos emlé­két ápolják, özvegy Kiss Lajosné és özvegy Sziklai Sándorné dr. köszönte meg. Az ünnepség a KlSZ-szer- vezet irodalmi műsorával zá­rult. Társadalmi összefogás a budai járásban Lakásépítés olcsón, gyorsan Csakúgy, mint az ország más vidékein, a budai járás­ban is gond a lakásigények kielégítése. A helyzetet nehe­zíti, hogy a járás területének több mint 50 százaléka, a 23 településből 12 község tarto­zik az agglomerációs övezet­be. Itt él a lakosság csaknem 70 százaléka, s ezen a terü­leten a népsűrűség az orszá­gos átlagnak csaknem három­szorosa. A járás lakossága öt év alatt, jórészt a bevándor­lás révén 10 ezer fővel növe­kedett. Különösen Érd, Buda­örs, Budakeszi körzetében volt robbanásszerű a növe­kedés. Érden például, ahol je­lenleg 36 ezren laknak, átla­gosan 3,9 fő jut egy szobára. Ez azt jelenti, hogy 8—10 ta­gú családok is élnek egyetlen helyiségben. Elsősorban a nagy családosok Ilyen körülmények között egyáltalán lehet-e megoldást találni? Erre a kérdésre kér­tünk választ Krasznai Lajos­tól, az MSZMP Budai Járási Bizottságának első titkárá­tól. — A tőlünk telhető maxi­mális erőfeszítéseket tesszük, hogy a rászorulókat, különö­sen a nagy családosokat la­káshoz juttassuk. A járás te­rületén, Budaörsön már elké­szült a lakótelepen 300 lakás, és a következő tervidőszak­ban Érden is új lakótelep épül — mondta Krasznai La­jos. — De ezek nagy része OTP- vagy szövetkezeti la­kás; áruk legalább 360 ezer forint. — Mi ennek az oka? — A nagy családosok jelen­tős része nem bírja ezeknek a lakásoknak a nagy rezsijét. A két szoba meg kevés is ott, ahol sok a gyerek. A járásban a legutóbbi felmérés szerint 1437 olyan család él, amely­ben három vagy ennél több gyereket nevelnek. Közülük 128 saját erőből képtelen megoldani lakásgondját. Többségüknél az egy főre eső jövedelem nem éri el az 500 forintot sem. Elsősorban raj­tuk szeretnénk segíteni. — S megtalálták-e már a módját? , — Azt kutattuk, hogy ha­gyományos módon lehet-e gyorsan és olcsón építkezni. Az első kísérlet jól sikerült. A megyétől kapott 2,5 millió forintból Érden hagyományos módszerrel a tervezett nyolc lakás helyett tíz épült fel öt hónap alatt. A 64 négyzetmé­teres, kétszobás lakásokban bent van a víz, olajkályhával fűthetők. A főzést palackos gázzal oldották meg. Van WC és fürdőszoba is. Igaz, itt a felszerelés nincs meg, de ezt a családok később saját erő­ből fokozatosan beszerezhe­tik. S mivel bérlakásokról van szó, lelakiuitják a költsé­geket. Az alacsony, 170 forin­tos havi bér lehetőséget nyújt a takarékoskodásra. Ezzel az akcióval 12 családot juttat­tunk a korábbinál jobb kö­rülmények közé, mert az új házba költözők régi otthonát ideiglenesen két, eddig még rosszabb körülmények között élő család kaphatta meg, Jó példaként említhetem Pilis- vörösvárt is, ahol száz mun­kanap alatt, szintén a megye által biztosított egymillió fo­rintból, négy háromszobás, 90 négyzetméteres lakás épült. Követőkre talált a példa — Hogyan lehet kevés pénzből, gyorsan építkezni? — Ehhez olyan társadalmi összefogás szükséges, ami­lyenre ezek az építkezések is példát^ mutattak. Már a ter­veket is társadalmi munká­ban készítette el a Pest me­gyei Tanács Tervező Vállala­tának egyik fiatal tervezőnő­je. Alig egy hónap alatt szü­lettek meg a kiviteli tervek, és az építési engedélyek. A kivitelezést a helyi tanácsok költségvetési üzemeinek épí­tő részlegei végezték; dolgo­zóik helyenként több kommu­nista szombattal is hozzájá­rultak a határidő lerövidíté­séhez. A társadalmi összefo­gásnak egyébként is régi ha­gyományai vannak a járás­ban. — Vagyis nemcsak a lakó­telepek oldhatják meg a la­kásgondot? — Járási tekintetben éppen hogy nem. Egyrészt, mert a 1^8 leginkább rászoruló 17 községben él, elköltöztetésük Az agglomerációs övezet fejlődése A fővárossal együtt, összetartozom! Vác — mint köztudomású — nem tartozik az agglomerá­ciós övezet településed közé. A Magyar Urbanisztikai Tár­saság, az Országos Műemlék- védelmi Felügyelőség és Vác város tanácsa mégsem vélet­lenül rendezte a Duna-parti városban kétnapos szakmai ankétjét az agglomeráció fej­lődésének időszerű kérdései­ről. Egyrészt azért, mert Vác magától értetődően nincs mesterséges fallal elválasztva a Budapestet körülvevő gyű­rűtől, sőt, mivel ezer és ezer szállal kapcsolódik hozzá, különleges szerepe van az övezet életében. Másrészt azért is indokolt volt az an­két színhelyéül Vácot válasz­tani, mert az agglomeráció fejlesztésének most készülő tervei az eddiginél jóval pon­tosabban határozzák meg, né­hány helyen módosítják is — azokat a tennivalókat-felada- tokat, amelyek az övezet éle­tében az olyan típusú váro­sokra hárulnak, amilyen Vác. EURÓPÁBAN A LEGNA­-----------------------------------—I----------------­[ GYOBB__________________ ) A zeneiskola nagytermében tegnap kezdődött ankéton részt vett Balogh László, az MSZMP Pest megyei bizottsá­gának osztályvezetője, dr. Csicsay Iván, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese és dr. Csalótzky György, a megyei tanács vb-titkára, valamint az ország több városi tanácsá­nak elnöke, az urbanisztikai társaság tagjai, műemiékvé­Szakmai tanácskozás Vácott delmi és városépítési szakem­berek, összesen mintegy 120- an. A tanácskozást dr. Peré- nyi Imre egyetemi tanár, az urbanisztikai társaság főtit­kárhelyettese nyitotta meg, majd dr. Békési László, a Fő­városi Tanács elnökhelyettese és dr. Lukács Ferenc Vác ta­nácselnöke tartott előadást. Dr. Békesí László (aki ko­rábban a Pest megyei tanács általános elnökhelyettese volt, tehát közvetlen tapasztalatok­ból is jól ismeri az agglome­rációt) előadásának bevezető­jében egyebek közt arról be­szélt, hogy a fővárost körül­vevő gyűrű Európában egye­dülálló, arányai meghaladnak minden más nemzetközi ta­pasztalatot. Kialakulásában alapvető szerepet játszott, hogy a múlt század önálló magyar fővárost akaró erőfe­szítései ipart, kereskedelmet, egészségügyet, kultúrát Bu­dapestre koncentráltak, s lé­nyegében ezt folytatta a köz­vetlenül a felszabadulás utáni erőltetett iparosítás időszaka is. A NÖVEKEDÉS LASSAN CSÖKKEN _______________ Az előadó a továbbiakban az agglomeráció demográfiai helyzetével foglalkozott, és a többi között megállapította, hogy az utóbbi tíz évben a főváros körüli gyűrűben ala­kosság száma mintegy nyolc­ban százalékban a bevándor­lások következtében nőtt; a természetes szaporodás csök­kent. Változott a lakosság kor- összetétele is. 1962-től a fő­városban gyors elöregedés ta­pasztalható, az agglomeráció­ban viszont bizonyos mérté­kű fiatalodás. Ennek megfe­lelően Budapesten a szakmai képzettség és a munka a kö­zép- és felsőfokú végzettség felé tolódott. A fővárost kö­rülvevő gyűrűben az alacso­nyabb minőségű munkára al­kalmasak száma növekedett. Ez a helyzet természetszerű­leg feszültségeket szült, hiszen ez azt jelenti, hogy a főváros­ban, ha lassan is, de csökken a termelőképes lakosság szá­ma. A becslések és előrejelzések szerint az ezredfordulóig lé­nyegesen lassul a bevándor­lás, és a természetes szaporo­dással együtt is a népesség­nek csak minimális növekedé­sére számíthatunk. AZ ELLÁTÁS JAVÍTÁSA De ha ez így van — már­pedig így van —, hogyan le­het célként kitűzni, mint egyik legfontosabb feladatun­kat, az agglomerációs övezet ellátásának javítását? Hogyan biztosíthatjuk ehhez a másutt is szűkös munkaerőt? Egyet­len reális válasz lehetségés erre: más ágazatokból kell a munkaerőt felszabadítani. De honnan? Békesí László elő­adásában — részletesen ele­mezve a főváros és az agglo­meráció iparának helyzetét ,— hangsúlyozta, hogy ter­veink szerint bizonyos ipar­ágaikat fejlesztünk, másokat meghagyunk jelenlegi helyze­tükben, lesznek azonban olyan nem gazdaságos üzemek is, amelyeknek a termelését esetleg a megszüntetésig csök­kentjük. Az itt és így felsza­baduló munkaerő áll majd a lakosság ellátásának szolgála­tába. Más választásunk, más lehetőségünk nincs. A TELEPÜLÉSFEJLESZ­TÉS ALAPELVEI ________ Ré szletesen ismertette az előadó a településihálózat fej­lesztésének készülő terveit is, egyebek közt kiemelve, hogy a legnagyobb feszültségek az agglomerációban a lakosság ellátásának hiányaiból fa­kadnak: a népességnöveke­déssel a különféle szolgálta­tások, az úgynevezett infra­struktúra nem tudott lépést tartani. A jövő ezzel kapcso­latos tervei arra az alapelv­re épülnek, hogy az úgyneve­zett alapfokú ellátást — la­kást, kommunális, egészség- ügyi, kereskedelmi, kulturá­lis stb. szolgáltatások — a la­kóhelynek kell kielégítenie. A speciális szükségleteket pe­dig általában a fővárosnak. A településfejlesztésben is szelekciónak kell érvénye­sülnie. Azaz ki kell jelölni az önálló vonzáskört képviselő központokat, s mivel minden település azonos fejlesztésé­re nincs mód, főképpen ezek­kel kell törődni. Befejezésül hangsúlyozta az előadó, hogy bár a közigaz­gatás elválasztja a fővárost és az agglomerációt, a kettő mégis szorosan és szervesen összetartozik. Budapest nem létezhet az agglomeráció nél­kül és fordítva. Fejlesztésük csak összehangoltan képzelhe­tő el. A varos vallalja a FELADATOKAT Dr. Lukács Ferenc előadá­sában részletesen ismertette Vác fejlődését, a még 30 év­vel ezelőtt is falusias jellegű település modem várossá vá­lásának folyamatát. Részlete­sen elemezte az iparosítás, a lakásépítés eredményeit, az egészségiügy, a kereskedelem, az oktatás fejlődését, és ki­emelte, hogy a város vállalja és teljesíti feladatait az agg­lomeráció szükségleteinek, igényeinek kielégítésében. A felszólalók főképpen Vác kiemelkedő jelentőségével fog­lalkoztak. Elsőnek Wächter Roland, a megyei tanács osz­tályvezető-helyettese azt hang­súlyozta, hogy a város úgy­nevezett középfokú központ, és mintegy 120 ezer ember el­látásának javítása egyik leg­fontosabb feladata. Tóth Dezső, a Pest megyei Tanács tervező vállalatának mérnöke a váci városrendezés fejlődésének állomásait is­mertette. Honti János, a váci városi tanács osztályvezetője a zöld­övezetek, a parkok növelésé­nek fontosságáról szólt. Dr. Kustos Lajos, Zalaeger­szeg tanácselnöke a, résztvevő városi vezetők képviseletében köszöntötte a tanácskozást. Délután a vendégek a vá­ros nevezetességeit tekintet­ték meg, majd részt vettek a városi tanács elnökének fo­gadásán. Az ankét ma műem­léki kiállítással és filmbemu­tatóval folytatódik. ökrös László nem lenne célszerű. Másrészt pedig ennyi pénzből, ilyen rövid idő alatt nem lehet egy helyen száz lakást felépíteni. De a községi tanácsoknak, pártbizottságoknak képesnek kell lenniük arra, hogy hely­ben hasonló , elvek alapján juttassák lakáshoz a legin­kább rászorulókat. S hogy a jó példa követésre talált, azt az is bizonyítja, hogy Biator- bágyon már tető ala.tt áll 1,5 millió forintból épített hat ilyen lakás, Solymáron pedig hasonló feltételekkel két nagy család számára emelik már a falakat. Keresik a vállalatok segítségét — Ha lakásonként viszony­lag kicsi is az összeg, össze­adva mégis szép summa kell csak a legsürgetőbb igények kielégítéséhez is. Ezt a köz­ponti támogatás semmikép­pen nem tudja fedezni. Hon­nan tudnak még pénzt előte­remteni? — A járás községeinek többsége úgynevezett „alvó település”. A kereső lakosság több mint fele eljár lakóhe­lyéről dolgozni. Jelentős ré­szük a ^óvárosba. Most a köz­ségi tanácsok olyan felmérést készítenek elő, amelyből ki­deríthető lesz, hogy melyik területről, melyik vállalatnál dolgoznak a legtöbben. Az év végétől, a vizsgálat adatainak birtokában felkeressük majd ezeket az üzemeket, és támo­gatásukat kérjük. De nem­csak a lakásépítkezésekhez, hiszen csak az említett 1437 nagy család körülbelül 120 bölcsődei, 700 óvodai és 1030 napközis helyet igényel. Ezt sem tudjuk csak tanácsi erő­ből kielégíteni. — Bíznak a megkeresések eredményességében? — Különben el sem kezde­nénk. Bizalmunkat azonban a korábbi jó tapasztalatok erő­sítik. Hiszen a járás üzemei- r. .k anyagi támogatása, dol­gozóik társadalmi munkája tette lehetővé, hogy a negye­dik ötéves tervben a tervezett 600 óvodai helynek épp a dupláját tudtuk kialakítani. A pilisvörösvári és a budaör­si óvoda például javarészt a MEZŐGÉP Tröszt támogatá­sából épült. Az új lakásakció­ra pedig máris fölfigyeltek. Az MGM Diósdi Gyáránál már fontolgatják, hogy a já­rásban élő dolgozóik számára támogatást adnának ilyen rendszerű lakások építéséhez. S a jó példa, reméljük, ez­úttal is ragadós lesz. Végtére is közös érdekről van szó. , Helyi erőkkel i— Az eddigi tapasztalatok birtokában, s a lehetőségeket is ismerve, mikorra várható a járásban a legjobban rászoru­lók lakásgondjának megoldá­sa? — Ügy tervezzük, hogy 1977. végéig mind a 128 ön­erőből lakáshelyzetét megol­dani, képtelen nagy családot megfelelő körülmények közé juttatjuk. Erre minden remé­nyünk meg is van. Talán to­vább is léphetünk. Mert a tervezőnő olyan, nagyobb családok részére különösen kedvező, módosított lakástí­pust dolgozott ki, melyben a szobák száma a tetőrész be­építésével növelhető. — Milyen szerepet vállal a továbbiakban a járási párt- bizottság ezeknél az építkezé­seknél? — Nem építők vagyunk. Egy tárgyalással megindítjuk a helyi építkezést, s a lebo­nyolításukat az ottani szer­vekre bízzuk. Természetesen, ha megakadnak, bizalommal fordulhatnak hozzánk. A koordinálást és a mindenkori támogatást feladatunknak tartjuk — mondta a járási pártbizottság első titkára. Hozzátehetjük: feladatuk­nak érzik az ötletes, bátor kezdeményezést is, melynek nyomán olcsón, gyorsan, megszokott lakóhelyén jut lakáshoz mind több sokgyere­kes család. Lakatos Tamás >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom