Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-30 / 229. szám

X mCYKŐBÖS A PESTA\EfrYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XIX. ÉVFOLYAM, 229. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 30., KEDD Felnőttképzés a Toldi Miklós szakközépiskolában. Érettségi a munka mellett Irány a Szovjetunió Szállításra csomagolják a Gépjavító és Faipari Szövetke­zetben készült vibrációs töltőgépet, melyet szovjet gyárak megrendelése alapján készítettek. Ebből a berendezésből még további tízet exportálnak a Szovjetunióba. Varga Irén felvétele Őszi készülődés a MÉK-nél Pattison, papika, szőlő KISZ—Komszomol-kapcsolaí Barátsági érdemérem A fegyveres erők napja al­kalmából A. G. Szosznyakov századost, az ideiglenesen ha­zánkban tartózkodó szovjet déli hadseregcsoport egyik helyi alakulatának Komszo- mol-titkárát, a KISZ és a Komszomol barátságának el­mélyítéséért Barátság érdem­éremmel tüntették ki. Vendégek a gyárban A konzervgyár szakszerve­zeti kulturális bizottsága nem­régiben tárgyalta jövő évi munkatervét, a kulturális ese­mények programját. Tervezik, hogy vendégül látják például Jókai Annát, Hofi Gézát, a költészet napján pedig Parády István költőt. A munkásaka­démia meghívott előadói közt szerepel Pálffy József újság­író, a Magyarország főszer­kesztője, Bacsó Péter filmren­dező és Hirschler Imre pro­fesszor. Hiába kezdődött meg az új tanév, az Egészségügyi Szak­iskola termei csendesek. Diák­zsivaj helyett némaság vála­szol a csengetésre. A szom­szédban, a Rákóczi úti csecse­mőotthon irodájában azonban zajos munka fogad. Hol vannak a diákok? — érdeklődünk Major Im- réné intézetvezetőtől. — Az iskola sajnos meg­szűnt! Cegléden kapott új ott­hont, de itt megtalálhatja volt diákjainkat, illetve az új nö­vendékeket. Miért volt szükség az át­telepítésre? — Iskolánk megyei iskola volt — válaszol Palásti Erzsé­bet oktató. A lányok 17 éves korig jelentkezhettek, s két évig tanítottuk őket. Fő cé­lunk, mint minden szak­iskolának, a magasabb szak­mai színvonal elérése volt, és erre a ceglédi új, jól felsze­relt, modern kórház több, jobb lehetőséget ad. Az iskola most városi intézmény, így fenntartásáról is ott gondos­kodnak. Sajnálják az iskolát? — Természetesen, hiszen jó egészségügyi szakembereket adtunk a megyének, s egy is­kolával kevesebb lett váro­sunkban. Az óraadó tanárok természetesen tovább taníta­nak Cegléden, az oktatók pe­dig vagy itt a csecsemőotthon­'~t>an, vagy a kórházban helyez­kedtek el. Megváltozott-e a képzés módja? — Igen: a lányok már 14 éves kortól, tehát az általános Elégedettek lehetünk a szocia­lista szakmunkásképzés elmúlt negyedszázados eredményei­vel. A gazdasági fejlődés üte­mének gyorsulása azonban to- | vábblépést követel. Nemcsak 1 szakmailag, de az általános műveltség tekintetében is. Szakmunkásképző intézeteink vállalják ezt a feladatot: gon­doskodnak a szakmunkások iskola befejezése után jelent­kezhetnek a 3 éves iskolára. Ez alatt általános képzést kap­nak, a szakképzési idő pedig még további 8 hónap. Mire használják az üresen maradt épületet? — A csecsemőotthon 90 pa­rányi lakója közül a csökkent szellemi képességűeket, a volt iskola épületébe helyezzük át — válaszolja dr. Hubai Fe­renc igazgató főorvos. — A megyében még nincs gyógy­pedagógiai óvoda, ezt szeret­nénk mi itt megvalósítani. Mondhatnék, elődje is lesz majd ez a közeljövőben Tésán és Gödön felépülő egészség- ügyi gyermekotthonnak. Egy iskolával kevesebb van hát Nagykőrösön. Az új he­lyen, Cegléden, azonban, ahol modem, korszerű kórházban gyakorolhatják a növendékek az elméletben tanultakat, még több jól képzett ápolónőt, gyermekgondozót, egészség- ügyi szakembert adhatnak a megyének. (—Ion—) Orvosi ügyelet OKTÓBER 4.-IG Az I—II. körzetben: dr. Len­gyel György, rendel: 8—11-ig és 5—6-ig. A III. körzetben: dr. Mikó Miklós, rendel: 11— 13-ig és 6—7-ig. A IV. és VIII. körzetben: dr. Kulin Sándor, rendel: 8—10-ig és 5—6-ig. Az V. körzetben: dr. Pólus Ká­roly, rendel: 11—14-ig és 6—7-ig. A VI. körzetben: dr. Somlyai Károly, rendel: 9— 11-ig és 5—6-ig. A VII. kör­zetben: dr. K. Kiss Dániel, rendel: 11—14-ig és 6—7-ig. I továbbképzéséről, műveltségé­nek emeléséről. E célok érde- ’ kében tevékenykednek a többi között a Toldi Miklós Élelmi­szeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézetben is. Mint dr. Bognár Gyula igazgató érdeklődésünkre el­mondta, jelenleg mintegy ezer hallgatója van az intézet által szervezett különböző to­vábbképző tanfolyamoknak. A felnőttoktatás és tovább­képzés felelőse Benke Ferenc- né igazgatóhelyettes. A nagy­kőrösi konzervgyár egykori munkásaként különösen nagy gonddal látja el megbízatását. — Az ötféle továbbképzési formából kettő, a dolgozók szakközépiskolája és a szak­munkások középiskolája nem szakirányú képzést ad — mondja. — Az ezeken tanuló szakmunkások érettségi vizs­gát tehetnek. A már érettsé­gizett szakmunkások számá­ra szervezzük konzervgyártó szakon a nyolchónapos tech- nikusminősíto tanfolyamot. Minthogy ilyen csak nálunk van, így iskolánk vállalta ma­gára az ország valamennyi konzervgyári középkáderének képzését. E tanfolyamokkal kapcsolatban még kevés ugyan a tapasztalatunk, de már az eddigi eredmények is bizta­tóak. A konzervgyár fúvószeneka­ra közismert városunkban. De nem csupán Nagykőrösön is­merik műsoraikat, hanem az ország más városaiban is. Nem egy nemzetközi előadáson is sok örömet szereztek már a fúvószene kedvelőinek. ’A gyakori programok és próbák mellett arra is jut ide­je a zenekarnak, hogy klub­esteken megbeszéljék gond­jaikat, további terveiket. Legutóbb szeptember 27-én tartottak ilyen estet a Sport­otthonban berendezett próba­termükben. Először Lángi Ferenc vezetőségi tag köszön­tötte a zenészeket, majd Si­mon István karnagy ismertette — A felnőttoktatás melyik formája vonzza a legtöbb ér­deklődőt? i — Legtöbben a vállalatoknál szervezett szakmunkásképző tanfolyamokra jelentkeztek. Ez sajnos, azt mutatja, hogy még mindig kevés a szakmunkás az üzemekben. Ugyanakkor per­sze öröm is, hiszen egyben azt (is jelenti: növekszik az élel­miszeriparban dolgozó mun­kások tanulási kedve. — Hány vállalatnál szervez­tek ilyen tanfolyamokat? — Hét konzervipari üzem­ben, két sütőipari és három baromfifeldolgozó vállalatnál, összesen háromszáz résztvevő­vel. Több hetes, bentlakásos, magas szintű szakmai tanfo­lyamokat is szervezünk kon­zervipari szakembereknek. Az előadásokat, s a foglalkozáso­kat az ország legjobb szak­emberei vezetik. A tanfolya­mok eddigi sikere bizonyítja: bevált e képzési forma. — Milyen új feladat vár az iskolára a szakmai továbbkép­zésben? — Nemrégiben jelent meg a munkaügyi miniszter rendele­té a mester-szakmunkás és művezetőképzésiről. Most en­nék feltételeit kell kialakíta­nunk — mondta az igazgató- helyettes. Farkas Péter a zenekar előtt álló további feladatokat. A zenekar 1968-ban részt vett az amatőr együttesek minősítő versenyén, ahol „ezüst lant” fokozatot szer­zett. Ez a cím 3 évre szól, azután e címet vagy megvédi az együttes, vagy magasabb minősítést ér el. Az idén ok­tóber 11—12-én Hódmezővá­sárhelyen rendezik a fúvós- zenekarok III. országos minő­sítő versenyét. A zsűri által összeállított műsorszámok kö­zül kell majd kiválasztani minden zenekarnak azokat a műveket, amelyekkel szere­pelnek. Gondot okoz azonban, hogy a próbákon nem minden ze­nekari tag vesz részt rend­szeresen. Pedig a zenészek ön­ként vállalták ezt az elfog­laltságot. Ha pedig ^vállal­ták. egyúttal kötelezettséget is vállaltak társaik iránt is. A jókívánságok helyett ta­lán sokkal többet adhatnánk mi, a város lakói azzal, hogy egy-egy hangversenyüket mi­nél többen hallgatnánk meg, melyre hónapokon keresztül Beköszöntött a naptári ősz. Leért az uborka, a paradicsom, a gyümölcs és zöldségfélék na­gyobb részét átvette a keres­kedelem. A termelőszövetke­zetekben alma, paradicsom- paprika, burgonya és káposzta vár értékesítésre. A MÉK fel­adata most a gyümölcs- és zöldségfélék téli tárolása. A konzervgyár és az ÁFÉSZ Csokonai úti felvásárló tele­pén is csökken már a forga­lom. A pattisönból hoznak még kisebb szállítmányokat, a kis- kertesek pedig zöldpaprikát visznek. A felszeletelt, kima­golt paprikáért 4,90, a ketté­vágott, kimagolt paradicsom­született: Erdélyi Gyula és Balogh Piroska: Zsolt; Ka- szala József és Zoboki Esz­ter: József; Fehér Mihály és ívanics Lídia: Zsolt; Jójárt Ferenc és Korvin Ibolya: Fe­renc; Antal Ferenc és Mari Erzsébet: Márta; Turcsán Gyula és Laza Viola: Enikő; Kiss István és Palásti Piroska: Piroska; Balta Balázs és Veszprémi Katalin: Csaba; Nagy Tibor és Kerek Zsu­zsanna: Eszter; Kasza Gá­bor és Mészáros Terézia: Brigitta; Illés József és Er- litz Edit: Edit; Bojtos Fe­renc és Rusvai Magdolna: Ferenc; Székely György és Besesek Margit; György ne­vű gyermeke. Névadót tartott: Godó Fe­renc és Nagy Erzsébet: Ér­paprikáért 6,70 forintot fizet­nek. Vesznek otelló szőlőt is, 3,50 forintos áron. Az ÁFÉSZ Kálvin téri tele­pét tatarozzák. A víztorony építése miatt ez csak nehezen közelíthető meg, ezért a házi- nyulat és a galambot is az ÁFÉSZ Mentovich utcai felvá­sárló irodájának udvarán ve­szik át. A napokiban a tenyész­tők 860 nyulat adtak le Az előforduló maximatozis- fertőzés miatt eddig csak úgy lehetett házinyulat exportra átadni, ha azt előzetesen az ál­latorvos a helyszínen megvizs­gálta, és egészségesnek talál­ta. K. L. zsébet; Fakan Mihály és Czeczon Margit: Zsolt; Fe­hér József és Zöldi Mária: Or­solya; Kovács Dénes és Hor­váth Ilona: Dénes nevű gyer­mekének. Házasságot kötött: Dobos József és Rácz Juliánná; Ma- rofka Miklós és Oldal Csil­la; Dudás Dénes és Bodrogi- Balog Katalin; Pap Ambrus és Barta Juliánná; Tóth Árpád és Józsa Margit; Pusztai Já­nos és Farkas Erzsébet; For­ró József és Kállai Ilona. Meghalt: Zsuppon Ferenc- né Lakatos Judit 51 éves (Bé­ke u. 53.); Eszenyi Ferencné Fokti Mária 66 éves (Vízállás G. dűlő 21.); Rácz István 62 éves (Encsi u. 3.). it látunk ma a moziban? Fogadó a törött patkóhoz. Verne regénye nyomán ké­szült színes szovjet kaland- fiim. Kísérőműsor: Kő és ke-, nyér. Előadások kezdete: 4, 6 és 8 órakor. Kiskörzeti mozi az árbozi iskolában Jutalomutazás. Magyar film. Előadás kezdete: 7 óra­kor. KEDDI SPORTMŰSOR Torna Budapest: országos férfi if­júsági válogatóverseny a lengyel—magyar ifiviadalra. Köszönetét mondunk mindazok- - a rokonoknak és ismerősök- akik drága férjem, édesapánk, Fodor Ambrus temetésén meg­jelentek. sírjára virágot koszorút helyeztek és fájdalmunkat enyhí­tették. özv. id. Fodor Ambrusné és családja. A birodalom épülésére Az első magyar tankönyvírö II. HOGY KÖVETKEZETT EZ BE? Mária Te­rézia haladóbb szellemű tanácsosai, főként a holland eredetű Van Sweiten sugalmazására elrendelte, hogy sok nyelvű birodalmának épülésére nemzeti iskolákat nyissanak, ame­lyekben anyanyelvükön okítsák a gyermeke­ket. Ezt azonban könnyebb volt elrendelni, mint megvalósítani. Ekkor állott elő Losonczi István, aki a földrajzot, történelmet igyeke­zett közelhozni a gyermekekhez, Később el­hagyták a kísérő részeket, s a jó szimatú kiadók csak a földrajzi részt adogatták ki. Még híres előszava is elmaradt, pedig ebben igen fontos alapelveket bontogat a körösi professzor: „Gyermekeknek írtam, azért is gyermeki elméhez alkalmaztatott módot szükség vala követnem. Tudjuk, hogv a gyermekek a rit- mizálásban igen gyönyörködnek, és a verse­ket örömmel tanulják; ez októl indíttatván, a vármegyékben levő nevezetesebb helysé­geket versecskékbe foglaltam, hogy azokat minden unalom nélkül megtanulván, állha­tatosan elméjekben megtartsák; hogy pedig értessék, alájuk tettem rövid világosításo- kat.” NAGY DOLOG VOLT ez akkor, amikor a barokk és rokokó még öltözetben sem tett különbséget a felnőtt és gyermek között, még kevésbé gondolt arra, hogy más a gyermeki lélek útja, mint a felnőtteké. Most jön aztán a még megdöbbentőbb be­jelentés a „latin műveltség aranyszázadában”, a XVIII. században: „Magyar gyermekeknek magyarul írtam, nem idegen nyelven, melyet nem értenek. Sőt vajha már valahára felállíttatnának a mi nemzetünkben is a Magyar Oskolák, amelyekben a szükséges dolgokra magyar nyelven taníttatnának elsőben gyermekeink ... De ez a mi iskoláinknak nagy fogyatkozása, hogy mindenütt, minden különbség nélkül, a gyermekek Celláriusra, Deák Rudiumen- tára szoríttatnak, amelyeknek paraszt álla­potokban soha semmi hasznát nem vehetik. Sokkal hasznosabb volna a falusi gyerme­keket magyar olvasásra, éneklésre, könyör­gésre, írásra, arithmetikára, históriára ... tanítani, mint gyermeki elméjeket hat-hét deák deciinatióknak, vagy retuláknak tanu­lásával gyötreni, jövendő megsirathatatlan károkkal.” Lapozzuk át ezt a híres könyvet, hogy fo­galmunk legyen módszeréről! Ö KÖZLI ELŐSZÖR Magyarország jó is­kolai térképét, mely később Karacs Ferenc, a nagy rézmetsző rajzában jelenik meg. Elő­adásában szívesen követi az utaztató mód­szert. Pest megyéről például így beszél: Ha fordulsz Pest, Pilis, és Solt vármegyére, Itt akadsz Buda, Pest, Vác és Szentendrére, Szení-András és Csepel híres szigetére, Hol épült Ráckevi, Makád a szélére. Itt vagyon Cegléd is, Kőrös, Kecskeméttel, Gazdag három város, veres bor szürettel; Kalocsa, Solt, Dömsöd, a kis kun helyekkel, Melyek bőviilködnek tölt búzavermekkel.” Olyan világos, magyaros tagolással sora­koznak versbeszedett mondatai, hogy jnaga Arany János is tisztelettel állott meg előttük A VERSEK UTÁN prózában beszél a fel­sorolt fontosabb helyek nevezetességeiről. Ezt már nem tanulták olyan gonddal a diakos, de ha az examensen megkérdezték az elnö­kök, mégis, csak tudtak róla valamit, sőt még a felnőttek is lexikonként fordultak hozzá. _ Dr. Toros László , (Folytatjuk) készültek. (—Ion—) A tiszta kiejtést tanulják Délelőttönként 3—6 éves apróságok tanulják a szép kiej­tést, a szavak helyes formálását az Arany János Művelődési Központban. Képünkön: Ferkó Gyuláné logopédus három ta­nítványával a munkáját segítő tükör előtt. Varga Irén felvétele Átköltözött az iskola A fúvószenekar tervei Anyakönyvi hírek i >

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom