Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-30 / 229. szám
Ki mit vet... A MEZŐGAZDA®AG korszerűsödése, a termelési rendszerek sikerei ráirányítják a figyelmet a nagyobb hozamok valamennyi fontos előfeltételére. Nem elég a jó talajmunka, a nagy hatású műtrágya és növényvédő szer, a mindentudó betakarítógáp — a kiváló minőségű vetőmag is nélkülözhetetlen. Ez a magától értetődő igazság azonban a gyakorlatban sokszor nem is olyan könnyen érvényesül. Hazánkban az utóbbi esztendők meggyőzően bizonyítják, hogy a növénytermesztéshez felhasznált hazad nemesí- tésű vetőmagvak, valamint az új külföldi fajták importja, illetve honosítása, termelésbe állítása számottevően növelték a hozamokat. Azonban még sok a ki nem használt lehetőség. Időszerű és igen fontos kérdéseket állított tehát előtérbe a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nemrég befejezett széles körű vizsgálata. Az erről szóló jelentést a közelmúltban a Minisztertanács is megtárgyalta, és a feladatokat megjelölte. Melyek a vizsgálat leglényegesebb megállapításai és javaslatai? A MAGYAR mezőgazdaság évente mintegy 8*5 ezer vagon vetőmaigvat használ fel. Ebből — az importtal együtit — 40 ezer vagon a nemesített vetőmag, a többit pedig maguk a gazdaságok állítják ej-ő. Ebből következik, hogy az utóbbi években a főbb növények ve- tőmagvaiból mennyiségi hiány nem volt, ugyanakkor azonban a fajtaválaszték nem mindenben volt kielégítő. A termelőszövetkezetekben, állami gazdaságokban, a feldolgozó és a tartósító iparokban bevezetett korszerű termelési eljárások számos különleges igényt (kalibráltság, egycsírájúsá^, rezisztencia, egyszerre érés, nagy hozam, beltartalmi érték stb.) támasztanak a vetőmagvakkal szemben. Ezek sok esetben gyakorlatilag új fajtákat igényelnek. Viszont a hazai nemesítés az új fajták előállításában és fajtafenntartásában több fontos növénynél (burgonya, fajtaborsó, bab, paradicsom stb.) elmaradt a követelményektől. HAZAI NEMESÍTŐ intézeteinknek ez idő szerint 90 növényfaj, 850 fajtájának a fenntartásáról kell gondoskodniuk. A népi ellenőrzési vizsgálat megállapította, hogy a fenntartott fajták egy része korszerűtlen, más szükséges fajtáknak pedig nincs fajta- . fenntartó gazdájuk. A Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium által meghatározott elit vetőmag mennyiségének szállítását a kutató ihté- zetek sok i esetben nem teljesítették. Például tavaly a káposztafélékből 52 mázsa helyett csak 6 mázsa, dinnyefélékből 31 mázsa helyett 8,4 mázsa elit vetőmagot adtak tovább szaporításra. Ma az országban 1363 gazdagéig 278 ezer hektáron folytat vetőmagtermesztést. Köztük azonban kevés az erős műszakilag fejlett üzem, mivel ezek olyan vetőmagvak termesztésére, melyek még mindig sok kézi munkaerőt igényelnek — nem vállalkoznak. A népi ellenőrzési bizottság jelentése elemzi a vetőmag- export és -import adatait is. A vizsgált időszakiban 1972 és 1974 között a már említett gondok, és a korszerű új fajták iránti igények következtében több mint a duplájára — 77 millió devi zaf ormira — növekedett a vetőmagimportunk. Ugyanakkor több mint 10 százalékkal csőikként — 118 millió devizái orintra esett vissza a vetőmagexportunk értéke. Mennyiségileg nincs ugyan csökkenés, sőt, mintegy ötezer tonna növekedést jelez az 1974-ben elért 42 ezer tonnás export. De ez is mutatja, hogy mily sok függ a.z export cikkenkénti összetételétől és azok árától. FONTOS KÖVETKEZTETÉSEKKEL és javaslatokkal zárul a kormány elé terjesztett vizsgálati jelentés. Helyre kell állítani a megfelelő egyensúlyt a növénytermesztés, a vetőmag-előállítás és -feldolgozás között. Nagy nép- gazdasági érdek fűződik ahhoz, hogy a vetőmagtermesztés, -tisztítás és -feldolgozás technikai színvonalát felemeljük a korszerű nagyüzemi követelményekhez. Erősíteni kell a hatósági felügyeletet is. Feltétlenül szükséges a nemesített vetőmagvak arányának javítása a terméshozamok további növelése érdekében. Ezt pedig — az elkerülhetetlen import mellett — elsősorban a hazai előállítással és szaporítással lenne kívánatos megoldani. Fokozni kell a vetőmag- termesztésben is a nemzetközi együttműködést. így még jobban hasznosíthatjuk kedvező éghajlati és talajadottságain- kat. T. B. MOHOMlDfEX .Á PE S T MEGY E KHÍR L A P K Ü 10 N K 1 A D A VA XVII. ÉVFOLYAM, 239. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 30., KEDD A haladás így követeli Tanulók a gazdaságban A Monori Állami Gazdaság irodaépületében figyeltem fel a megtisztelő címre: oktatási előadó. Az elnevezés a személyzeti osztály egyik munkatársát illeti meg, aki a dolgozók képzésével, tanulásával foglalkozik. • Nem mondhatnám, hogy sok termelőszövetkezetnél, állami gazdaságnál tevékenykedik Oktatási előadó Pest megyében. Többségükben nincs is rájuk szükség, hiszen a személyzeti osztályok munkatársai elvégzik maguk is az oktatási ügyek intézésének teendőit. Mert — bár akad —, de mégsem sok összességében azoknak a mező- gazdasági üzemeknek a száma, ahol annyian tanulnak, mint Monoron. Főként a fiatalok E kezdet után korántsem lepődtem meg, amikor Székely Kázmérné, oktatási előadó „kapásból” sorolta az adatokat, vagyis, hogy ki, hol és mit tanul? — Sok a szakképzett dolgozó nálunk, s ezt a fejlődés követeli meg. Ma már rendkívül összetett technológiai folyamatok léteznek, amelyeket azelőtt el sem képzeltek az emberek. Meg a gépek is... Hogyan kezelhetné az, aki nem ismeri működésüket, irányításuk módját? — kezdi, majd így folytatja: — Az állami gazdaságban negyvennégy egyetemet, nyolc főiskolát végzett dolgozó van. Éppen a nyáron jött hozzánk hat fiatal. Társadalmi ösztöndíjat biztosítottunk nekik tanulmányaik idejére. Többségük meg is marad nálunk. — És a tanulók többsége valóban fiatal. Negyvenöt — harmincévesnél fiatalabb dolgozójuknak nincsen meg a! A zenetanár nem ingázik Klubkönyvtár — Klub? Könyvtár? A nyáregyházi klubkönyvtár az évek során nem sokat változott. Ügy is mondhatnám, hogy semmit, viszont nőtt a kötetek száma, s az eddig kamrában kallódó értékes régiségek, Nyáry Pál mentéje és kardja üvegvitrinbe került. A vezető Búzás Gyuláné, , aki könyvtáros, művelődési ház igazgató, klubvezető... A régi, szűk kis teremben beszélgetünk. Fiatalok az öltözőben — Könyvtárnak még csak jó lenne ez a helyiség, bár annak is kicsi, de hogy klubkönyvtár...? Nézzen körül: hol tud itt leülni akár két klubtag is, hogy tudnának itt beszélgetni, s miképpen hallgasson előadást tíz-tizenöt ember? A válasz kézenfekvő. Sehogy. A művelődési házról is hasonlókat lehet elmondani: a nagyteremben mozielőadásokat tartanak esténként, az egyetlen kis helyiséget, az öltözőt kikönyörögte magának az ifjúsági klub. A pesszimistának induló beszélgetés itt aztán szerencsére fordulatot is vesz. Mert helyiséggondokkal küzdenek ugyan, de ez még sem jelenti azt, hogy Nyáregyházán megállt volna az élet. Igény van a kulturálódásra — ehhez igazítják, ahogy tudják a lehetőségekét. Nem pedig — sok példa van rá... — fordítva! — Ha megépül a tűzoltószertár — mondja Bűzásné — nyerünk egy helyiséget, ugyanis a régi szertár itt van ebben az épületben, oda köl—... könyvtárnak még mondja Búzás Gyuláné. csak elég lenne ez a helyiség ... Péter László felvétele töztetjük majd a könyvtárat. Ez a terem lesz a klubszoba. Addig valahogy csak megleszünk ... Mert azért tartottunk mi már itt TIT-előadást, nők akadémiáját, igaz, hogy alig fértünk el. És el ne feledkezzem a honismereti szakkörről! Nagyon jól dolgoznak. Nemrég szerveztünk egy ismerd meg a környéket túrát — kerékpárral! Még most is érzem az izmaimban ... Gyűjtjük a régiségeket, falumúzeumot szeretnénk létrehozni, talán sikerül is a közeljövőben. Kiszemeltük egy régi ház használaton kívüli helyiségét. Berendezzük, amint lehet. S a néptáncosaink! Járási, megyei versenyeken is jó helyezéseket értek már el. Dr. Dudás Jenő tanítja őket, a táncosok lelkesedésénél talán csak az övé nagyobb. Öröm és óradíj Amikor nincs mozielőadás, a nagyterem nem marad üres. Október 5-én a Déryné Színház látogat a községbe, a jegyekre máris vannak igénylők, nem is kevesen. — Egy nagy gondunk van, amin sehogy sem sikerül túljutni. Sok szülő szeretné zenélni taníttatni a gyerekét. Tavaly Pestről járt ki hozzánk egy zenepedagógus, de az idén már nem vállalta az ingázást. Azóta sem akad senki, aki kijárna hozzánk, pedig nemcsak nagy örömmel fogadnánk, harminc forintos óradíjat is tudnánk adni neki... Nyáregyházának a részekre szabdalt községnek 3350 lakója van. Kinőtték a könyvtárat, a művelődési házat — de igyekeznek megteremteni az újabb lehetőségeket. Ami nem sikerül, nem rajtuk múlik. Megérdemelnék, hogy kevesebb legyen, ami nem sikerül (koblencz) | nyolc általánosa. Tizenketten | tanulnak közülük. Huszonnégy hasonló korú dolgozónk jár gimnáziumba, szakközép- iskolába. Miért ? Vajon miért tanulnák a fiatalok? Miért akarnak minél több ismeretre szert tenni, egyre mélyebbre hatolni a nem is olyan régen elsajátított szakma ismereteibe? Rigó Györgyné gyors- és gépíró. Fiatal házas. KISZ-ve- zetőségi tag. Idén érettségizik a monori gimnáziumban, s közben a marxista—leninista középiskolában is tanul. — Egy kicsit fárasztó munkaidő után az iskolapadokba ülni. De megéri. Hétfőnként — háromnegyed öt és fél kilenc között — járok gimnáziumba, csütörtökön pedig munkaidő alatt engednek el a marxizmus—leninizmus középiskolába. Kihelyezett osztály működik az állami gazdaságban. A középiskola szükséges az alapműveltséghez, és ide tartoznak a politikai ismeretek is. Manapság már a marxizmus alapkérdéseiben is tisztán kell látni ahhoz, hogy a társadalmi élet összefüggéseinek fő vonásait megérthessük ... — mondja. Ugyanígy vélekedik a kérdésről Gilic Vince az állami gazdaság autószervizének a dolgozója is, akit egy gépkocsi motorháza fölé hajolva találok, munkahelyén. — Autóközlekedési főiskolára járok. A tanulás nemcsak elméleti tudást, hanem rendkívül sok — a hétköznapi munkában kitűnően hasznosítható — ismeretet ad. Levelező szakon tanulok. De így is van elég gond. Két gyermekem van, betegeskedtem is az utóbbi időben ... Képzelheti. De hát csinálni kell — feleli a szünet nélkül javításra érkező autók között kutyafuttában. Az állami gazdaság kukoricafeldolgozó üzemének kékre festett, robusztus tornyai, korszerű berendezései tiszteletet parancsolóan épülnek be az erdős vidék fái, növényei közé. Az építkezésen lázasan serénykednek a dolgozók, alakítják a berendezéseket, hegesz- tik, kalapálják a fémet. Itt találom Magyar Árpádot és Lócskai Andrást is. A két mezőgazdasági gépszerelőnek máshol van a munkahelye, de — minthogy a munka így követelte — most itt segítik az építkezéseket, a szerelést. Mindketten a ceglédi mező- gazdasági szakközépiskolába járnak, s már jócskán elmúltak húszévesek. — Ki kell használni ezt a lehetőséget a tanulásra. Sokmindennek a miértjét is megérthetjük, amit eddig inkább a gyakorlatból ismertünk. Hát így, idősebb fejjel persze más, ám, mégsem sajnáljuk a fáradságot — kezdi Magyar Árpád, Lócskai András még büszkén hozzáteszi: — Eddig még megy a tanulás. Másodikosok vagyunk, s az első évet jó eredménnyel — csupa négyessel — végeztük el... Hatvanon, nyolcvanon évente — Kapcsolatban vagyunk a MÉM mérnök továbbképző intézetével is, két-három hetes tanfolyamokkal segítjük a szakmunkásképzést és továbbképzést. Évente hatvanam nyolcvanan végeznek ezeken a tanfolyamokon — mondja befejezésül Székely Kázmérné. Vagyis a dolgozók többsége érti: a fejlődésnek, a technikai, műszaki haladásnak csak akkor felelhet meg az ember, ha igyekszik újabb ismereteket szerezni. S talán éppen a mezőgazdaságban a legszembetűnőbb ez a fejlődés. , Virág Ferenc MŰSOR MOZIK Gyömrő: Chato földje. Maglód: A mostohaanya. Meude: A lopakodó Hold. Monor: Enyém, tied, kié? Pilis: Az öreg. Üllő: A banditák alkonya. Vecsés: Egy királyi álom. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gombán, 18-tól 21 óráig: ifjúsági klub, Gyömrőn, 19-től fiatal utazók klubja, Péteriben, 18-tól 21-ig: a mikro- színpad próbája, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás, 19-től 22-ig hangstúdió, felvételek készítése. Csatornaépítők '1 ■ai» HL A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat megközelítőleg két kilométer hosszú szennyvízelvezető csatornát épít Üllőn. A csatorna a nemsokára épülő 16 tantermes iskola szennyvizét vezeti majd el a gyáli 4-es számú csatornába. A vállalat dolgozói ebben az évben 4 millió forint értékű munkát végeznek el. Péter László felvétel« MüEikésőrök — gyakorlat után ÉRTÉKELIK A KIKÉPZÉSI ÉV EREDMÉNYEIT A monori járási Bata Ferenc önállá munkásör század is befejezte az éves kiképzési programot. A téli-tavaszi időszakban rendezték meg a fel- szabadulási emlékversenyt, amelyben a híradóraj szerezte meg az első helyet, ők képviselték a századot a szentendrei megyei versenyen, ahol szintén eredményesen szerepeltek. A közelmúltban az éves kiképzési program keretében harcszerű lögyakorlatot tartottak, amelyet kiváló eredménynyel hajtottak végre. Az alegységek közül különösen kitett magáért a pilisi szakasz 3. raja. A lögyakorlatot a már hagyományosnak számító őszi harcászati gyakorlat követte. Ezen a képzelt ellenség bekerítését, a terület átkutatását, s az ellenség elfogását hajtották végre. A gyakorlat jó eredménnyel zárult. Külön dicséretet kapott a gyömrői szakasz, amely példamutató felkészültségről tett tanúbizonyságot. A szakasz parancsnoka: Nagy Gyula. Megtekintette a gyakorlatot Onger Vilmos, a megyei munkásőrség parancsnokhelyettese is, aki elismerőleg szólt a látottakról. A gyakorlatok bizonyították: a század jól felkészült. A következő időszakban az értékelésekre kerül sor. Alegységenként veszik számba, hogyan dolgoztak a munkásőrök ebben az évben. Az alegységgyűlések október végétől november közepéig tartanak. Eldől az is, melyik volt a legjobb alegység, s ki nyeri el a század kiváló raja címet. A fegyveres erők napja alkalmából több munkásőr részesül kitüntetésben. Az ünnepélyes századgyűlést ezúttal is január közepén tartják meg. Befejezés előtt áll az ifjú munkásőrök kiképzése is. A legkiválóbbak már a századgyűlésen esküt tehetnek. G. J. Kényelmesen játszottak a hazaiak GÖDÖLLŐ—MONOR 1:0 Csalódottan távozott a monori pályáról a 400 néző. A megyei bajnoki találkozó 5. percében Hochstein, majd Déri lövése szállt mellé. A 14. percben a vendégek kapufára lőtték a labdát, de ugyanezt tette a 15. percben Kacsándi is. A 25. percben Kécskei L. alig lőtt kapu mellé, rá egy percre ugyancsak az ő lövését védte a vendégkapus. Ezekben a percekben a monori csapat többet és veszélyesebben támadott, mint ellenfele, de a vendégkapus nem állt hadilábon a szerencsével: a 36. percben Halápi erős lövését védte. Szünet után az első negyedórában inkább mezőnyjáték folyt a pályán. A 63. percben jól sikerült gödöllői támadás után a tétovázó monori védelem mellett a vendégek megszerezték a vezetést. Ezen a mérkőzésen is bebizonyosodott, hogy egyes monori játékosok lassúak, kényelmesen mozognak, nincsenek gyors szélsők. Jók: Paput, Petries, Kécskei L. ★ Monori serdülők—Gödöllői serdülők 3:1 Góllövők: Szűcs (2), Ohát. Jók: Csóti, Szüos. Bíró. Ceglédi Vasutas ifi—Monori ifi 0:0 KOSARLABDA-HIRADO Kertészeti Egyetem-Monon SE KB III 51:49 (38:31) A mérkőzést pénteken a fővárosban játszották. Erős küzdelemben maradt alul a monori női csapat, a helyzeteket jobban kihasználó fővárosiakkal szemben. Kosárdobók: Bajkai, Benkő, Katus, Antal, Magyar, Szűcs. Megyei középiskolás kosárlabdabajnokság: Monori Gimnázium—Ceglédi MGT Szakközépiskola 75:2 (30:2) A monoriak ..kiütéses győzelmet” arattak a gyengén , játszó ceglédi lányok ellen. A mérkőzést Cegléden játszották. Kosárdobók: Magyar, Cseho, Kajos, Vízi, Szűcs, Keszeg, Hochstein. Monori Gimnázium—Ceglédi Gimnázium 92:11 (48:6) A monori lányok nem várt nagy arányú győzelmet arattak ezen a mérkőzésen is. A monori gárda minden tekintetben jobb volt ellenfelénél. Kosárdobók: Vízi, Magyar, Szűcs, Cseho, Kajos, Keszeg. f i
