Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-28 / 228. szám
Egyperces novellák Nagykőrösön vendégszerepeit a napokban az Irodalmi Színpad társulata. Örkény István Egyperces novelláit mutatták be. Képünkön: az edőadás két szereplője, Major Tamás kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész és Keres Emil Kossuth- díjas érdemes művész látható. Kiss András felvétele Törzsgárda a mosodában KERESETT SZOLGÁLTATÁS A Pest megyei Szolgáltató és Csomagoló Vállalatnak két nagy kapacitású textiltisztító üzeme van megyénkben: Nagykőrösön és Vácott. A helyi üzemnek Nagykőrösön és Cegléden kívül 32 Dél-Pest megyei községben van átvevőhelye, ahol a tisztítanivalókat összegyűjtik. Az egykori körösi vágóhíd épületében kialakított korszerű üzemben két műszakban serényen dolgozik hatvan- egynéhány helybeli asszony és lány. Férfi csak néhány akad a telepen. Erdei Lászlóné művezető elmondotta, hogy igen sok munkájuk van. Gyakran még a pesti és a Pest környéki munkákkal megbízott váci üzemnek is segítenek. • Mindenféle moáást és ruha- vegytisztítást vállalnak. A közönség körében nagyon népszerű szolgáltatásuk a gyorsmosás, mely során a beadott fehérneműt már másnap kimossák. Vannak, akik a 12 napi határidős olcsóbb mosatást szokták meg. A múlt évben a Kecskeméti utcai átvevőszalonban vállaltak azonnali gépi mosást is, ez iránt azonban csak kevesen érdeklődtek. A nagykőrösiek ruháinak mosása és vegytisztítása munkájuknak csak 25—30 százalékát teszi ki. A legtöbb mosni- valót a konzervgyár és az állami gazdaság adja. A tiszta ruhák zömét vidékre viszik az autók, s munkájukkal mindenütt elégedettek. » A textiltisztító üzem nagy forgalmát bizonyítja, hogy a mosásokból minden tíz napban átlagosan 100 ezer forint bevételt érnek el, s ugyancsak 100 ezer forint bevételt hoz tízna- ponként a vegytisztítás is. A munkások teljesítménybérben dolgoznak, többségük törzsgárdatag, havi keresetük 1800—2000 forint. K. L. Piaci jelentés Pénteken nagy Iis élénk piac volt. A szemestermény-piacon az új csöves kukorica mázsája 190—200, a búza literje 4, az ókukorica 3 forintért kelt. A gyümölcs- és zöldségpiacon a dió 18, a csemegeszőlő 8—12, a körte 6—12, az alma 5—10, a birsalma 8—9, a burgonya 3—3,50,, a paradicsom 4, a paprika 5—10, a vörös hagyma 7, a zöldbab 5 forint volt. A baromfipiacon a tyúk párját 120—160, a jércéét 60— 110, a kacsáét 110—120, a pulykáét 180—190, a tyúktojást 1,50—1,60 forintért adták. A halat 10—40 forintért árulták, a borszőlő 5—6 forintért, az otelló 4,50 forintért kelt. Utrechtben tanult Az e/ső magyar tankönyviró NEMRÉGEN cikk jelent meg lapunkban Hídvégi Lajos ceglédi helytörténész tollából, melyben Losonczi István ceglédi életéről emlékezik, akinek munkássága 50 éven át Kőröshöz fonódott. Emlékezzünk hát róla az újabb kutatások fényében! Szeptember... Az utcákon fiúk-lányok sietnek iskolába, hátukon vagy kezükben könyvekkel teli táskák. Vajon gondolnák-e arra, hogy dédszüleink is alig ismerték a nyomtatott tankönyveket? Magam is leginkább a haladottabb tanulók diktálása után sajátítottam el a kis falusi iskolában a tudnivalókat. Egy-egy iskolai teremben több osztály is összezsúfolódott, s míg a tanító az egyik osztállyal foglalkozott, az udvar sarka más osztály hangjától zengett. Nemzedékről nemzedékre szálltak a jegyzetek, csak kisebb módosítást tett rajta az örökös. A pedagógia csak abban állott, hogy ritmikussá igyekezett tenni a prózát. A XVIII. század közepéig egyébként is mérhetetlen nehézségeket kellett leküzdeni a tanulóknak: olykor az oktatás nyelvét sem értették, mert idegen nyelven, leginkább latinul folyt a tanítás. Felsőbb iskolákban, külföldi egyetemeken szóba sem állottak másképp a növendékekkel, ezért már alsóbb iskolákban is szorgalmazták a latint. A tanítók is gyenge felkészüléssel kerültek a „tanszékre”: olykor egy-egy kiszolgált őrmester, vagy más pályáról idekerült ember oktatta a gyerekeket. A fontos az volt, hogy tudjon írni meg számolni, s hogy ne kerüljön sokba a fizetése. A többit megtették a hagyományos kéziratos jegyzetek. Ilyen körülmények között került a nagykőrösi iskola élére Losonczi István rektor-professzor, aki a született pedagógus lélektani érzékével és újító bátorságával megváltoztatta az áldatlan helyzetet, és egyetlen tankönyvben három tudomány kulcsát adta az ifjúság kezébe, s csaknem egy századon át a legfőbb segítője lett a magyar elemi oktatásnak. KI VOLT ez az ihletett szerző? A kutatás kiderítette, az egykorú iskolai anyakönyvek alapján, hogy valahol a Dunántúlon. Bolháson született. Nem a sokat emlegetett Szilasbal- liáson, mely ma Mezőszilasra szépítette a nevét, s ott fekszik a Kecskemét—Balaton közti autóút mentén. A mi Losonczink Somogy megyében született, onnan került ide a nagykőrösi líceumba. Talán azért emlegeti fájóan később is híres tankönyvében, hogy milyen elmaradott iskolázás dolgában ez a táj. No, de hát a híres nagykőrösi líceumba még messzebbről is eljöttek a diákok. Arany leghíresebb két tanítványa, Szilády A pes'tmeg-vli hírla p külön madasX XIX. ÉVFOLYAM, 228. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 28., VASÄRNAP Nem gond az elhelyezkedés Korszerű nevelés, sokrétű oktatás Óvónőképzés a gimnáziumban Nemrégiben megyénk egyik községének tanácselnöke azt szerette volna, hogy néhány negyedikes óvónőképzős abbahagyja az Arany János gimnáziumban folytatott tanulmányait. — „Óvónőkre van szükségünk” — érvelt. Állást és lakást ajánlott fel, s a levelező továbbtanulás lehetőségét. Az iskola azonban nem tudott segíteni: a középfokú óvónőképzés csak nappali tagozaton folyik, első végzős hallgatói pedig csak 1976-ban váltják majd ki munkakönyvüket. Az említett tanácselnök gondjai érthetőek: a megyénkben tevékenykedő óvónők közül sokan képesítés nélküliek, és betöltetlen álláshelyek is szép számmal akadnak. Kísérletező kedv Meglepő-e az említett tanácselnök kérése? Igen, hiszen megszoktuk már, hogy a gimnáziumi érettségi nem túl vonzó a munkaadók számára. Az érdeklődés persze nemcsak annak köszönhető, hogy Nagykőrösön öt osztály növendékei tanulják az óvodai nevelést, hanem annak a kísérletező kedvnek is, mely szinte alapítása óta jellemző az Arany János gimnáziumra. — Munkánk alapelve — mondja Rózsás László igazgató —, hogy felismerjük a gyerekekben rejlő tehetséget, és teret adjunk annak kibontakozásához. Ehhez nyújt segítséget a három éve bevezetett óvónőképzés, a nyelvi és fizika-tagozatos osztályok beindítása, valamint az úgynevezett fakultatív tantárgyblokkos kísérletünk. Ennek lényege, hogy a kötelező tanórák egyharmadában a tanulók szabadon választhatják ki azt a tantárgyat, amellyel még részletesebben, bővebben szeretnének megismerkedni. Az első és a második osztályban jelenleg például matematikát, illetve történelmet lehet választani. Újszerű az első osztályosok technikai képzése is. Felkelteni érdeklődésüket Ám az Arany János gimnáziumban nemcsak ez az egyetlen kísérleti oktatási forma: a harmadik-negyedik osztályban gép- és gyorsírást, illetve műszaki rajzot is tanulnak a diákok. E tárgyakra fordított ötszáz óra feiér egy intenzív tanfolyammal, s ennek megfelelő képesítés is szerezhető. Az 1972-es oktatáspolitikai határozat szellemében fogant az a kísérletük is, melyben négy tantárgyat, a testnevelést, az éneket, a művészettörténetet és a világnézetünk alapjait osztályozás nélkül,, de szigorú szóbeli értékelés alapján tanítják. E sikeres elvnek az az alapja, hogy a képesség esetleges hiánya miatt nem szabad a tanulókat elmarasztalni, sőt, fel kell kelteni érdeklődésüket. A gimnázium 30 tanárának egyik célja a nevelőmunka javítása. Váratlan segítséget kaptak ehhez az óvónőképző- sökitől, akik közvetlenül az életre, munkára készülve, felelősségérzetből, tudásvágyból hatásosan mutatnak példát a többieknek. A negyedik osztályban bevezetett heti egynapos óvodai foglalkozás például, közelebb hozza a diáklányokat az élethez. Munkahelyválasztásukat jól, segíti a további öthetes óvodai gyakorlat is. Szűk a kollégium — Iskolánk sokat nyert a leendő óvónők képzésével — vélekedik az igazgató. Énekkarunk sikerei például ennek köszönhetők, csakúgy, mint képzőművész körünk és bábosaink eredményei. Lehetőségeinkhez képest igyekszünk segíteni a nevelőmunkát: az utóbbi néhány évben kétszázezer forintot költöttünk az oktatás technikai fejlesztésére. Sajnos, minden igyekezetünk ellenére helyhiánnyal küzdünk. Ez nehezíti az egyébként nagyon eredményes kiscsoportos oktatást. Szűk a leánykollégiumunk is, emiatt vannak olyan tanítványaink, akik 20—30 kilométerről járnak iskolába. Rózsás László igazgató sok gondja ellenére is bizakodó. A vezetése alatt álló intézmény országos példát mutat, s bizonyítja: összeegyeztethető a gimnáziumi és szakközépiskolai oktatás. A tantestület előtt nehéz, de szép feladat áll: ahány osztály, annyiféleképpen kell tanítani. Ezek a kísérletek már a holnap középiskoláját idézik. Bizonyság erre, hogy az itt szerzett érettségivel nem gond az elhelyezkedés, a továbbtanulás. Farkas Péter Országos go-kart verseny Mint korábban hírül adtuk, ma, szeptember 28-án országos go-kart versenyt rendeznek Nagykőrösön. Az edzések reggel 8 órakor, a versenyek pedig délelőtt 10 órakor kezdődnek a Széchenyi és a Szabadság téren. a fegyveres erők napjáról Szeptember 29-én délután 16 órakor a KISZ városi bizottsága, valamint a KISZ TRA- KISZ csúcsszervezete a szövetkezet helyi telepén a fegyveres erők napja alkalmából megemlékezést rendez. Az ünnepség után a Komszomol- együttes koncentjére kerül sor. A MÉTE tervei A Nagykőrösi Konzervgyárban tevékenykedő MÉTE üzemi csoportja több érdekes programpt szervez még az év hátralevő hónapjaiban. A csoport tagjai nemrégen a Német Demokratikus Köztársaságba utaztak tapasztalatcserére, és ősszel megkezdődnék a korábban meghirdetett német és angol nyelvtanfolyamok. Pénteken paraddcsomtermelési és feldolgozási tanácskozást rendeztek, októberben pedig a Panno és a Stollack cégek képviselői látogatnak a konzervgyárba, hogy az üvegek zárásáról és a konzervdobozok lakkozásáról tartsanak előadást a MÉTE szervezésében. MOZIMŰSOR Sivatagban, őserdőben I—II. Színes, szinkronizált lengyel kalandfilm. Kísérőműsor: Gyorsabban, biztonságosabban. Előadások kezdete: 3 és fél 7- kor. Matiné Koma kalandjai. Előadás kezdete: 10 órakor. Hétfői műsor Hárem a sivatagban. Színes, szinkronizált szovjet kalandfilm. Kísérőműsor: Vámbéry Ármin. Magyar Híradó. Előadások kezdete: 4 és 6 órakor. Filmklub 8 órakor Kiskörzeti mozi a Hangácsi úti iskolában Jutalomutazás. Magyar film. Előadás kezdete: 7 órakor. SPORT Rje&hdatTÚfgús Áron, a későbbi híres nyelvtudós és irodalomtörténész és öcs- cse, János, a korán elhunyt jeles költő apja is eredetileg somogyi származású, ságvári. A mi Losonczink papi házból származott, 1709-ben, tízéves korában már Nagykőrösre jött tanulni. Húszéves korában vett innét búcsút, s ment a kor szokása szerint a debreceni Kollégiumba. Ott megint 9 éven át tanult, s elvégezte mindazt, amit a főiskolában tanulni lehetett: theológiát, jogot, bölcsészetet. De a bevett rend szerint a Kollégium nem adta ki diákjainak a végbizonyítványt, míg azok külföldi egyetemeket nem látogattak. Ehhez azonban egy kis anyagi alapot kellett szerezni: elmentek vidékre egy-egy „par- ticula”, azaz magasabb' elemi iskola igazgatására. Ö Ceglédet választotta. Rendszerint a tanulók szüleitől sorkosztban részesült, így a fizetését félretehette. KÉTÉVI gyakorlati munka után Hollandiába indult, hogy a kálvinisták ősi fészkében, Utrechtben folytassa egyetemi tanulmányait. Itt éri a pápai gyülekezet levele, mellyel a dunántúli reformátusok eme jeles iskolájának rektorságára hívták. Ö még haladékot kért, hogy egyetemi tanulmányait befejezhesse. A pápaiak azonban nem tudtak várni, így aztán még 1740 júniusában megszerezte Utrechtben a doktorátust. Elérte tehát a kor legmagasabb képzettségét, s egy év múlva már nagykőrösi iskolavezető professzorként működött. Újjászervezte az iskolát: nevéhez fűződik Arany János előtt az iskola első virágkora. A régi nádfedeles, váiyogfaiú épület helyett, még szolgálata elején, tekintélyes iskolát emeltek. A toll szinte egy percig sem pihent a kezében: még nemrég is egész sereg kéziratát találtam könyvtárunkban, amely az új rendezések során a Dél-Pest megyei Levéltárba és a Ráday Könyvtárba került. Meg is becsülték Losonczi Istvánt: ő leginkább csak a debreceni kollégiumba pályázó ifjakat tanította, mellé pedig kéthárom praeceptort is alkalmaztak a fiatalabbak oktatására. AMIKOR megnősült, az egyház hét akó bort vett a lakodalmára 14 forintért. Kétszer annyi készpénzfizetést kapott, mint Cegléden, évi 100 forintot, 30 véka búza, egy hízott sertés, fa amennyi kellett,, bor amennyit szüretkor összegyűjtöttek, a temetési verses búcsúztatókért jó tiszteletdíj volt a járadéka Szóval tisztességesen megélhetett: házat tudott építeni. Bár magának is sok gyermeke volt háza soha sem volt odavett árva gyermekek nélkül, akiket saját gyermekeiként ápolt, nevelt s oktatott. így folyt ez 28 éven át, amikor hallását elvesztvén, lemondott professzori állásáról. Irodálmi munkásságát azonban nem hagyta abba: erre az-időszakra esik leghíresebb munkájának, a Hármas Kis Tükör-nek a megjelenése is, 1771-ben, mely aztán mintegy 72 kiadásával a legnépszerűbb magyai tankönyvvé emelkedett. Dr. Törös László (Folytatjuk.) A Kinizsi-sporttelepi bitumenes és salakos kézilabda- pályán — heti két játéknappal — sportszerű hangulatban kezdetét vette a konzervgyári kispályás üzemi labdarúgóbajnokság. A körmérkőzéses rendszerű viadalon 2x25 perces mérkőzéseket vívnak a dolgozók. Az első forduló eredményei: Konzerv V-ös üzem—Építők 5:1, Járműjavítók—Dobozüzem 6:1, Villany- szerelők—Konzerv III. 12:2, Forgácsoló—Il-es telep 9:1. A második fordulóban: Építők—.Konzerv II 9:1, Jármű— Il-es telep 5:2, Forgácsoló— Dobozüzem 2:0, Konzerv V— Villanyszerelők 3:0. Az első Lét forduló után a Forgácsoló vezet 4 ponttal (11—1-es gól- különbséggel) a Járműjavítók 4 (11—3) és a Konzerv V 4 (8—1) előtt. VASÁRNAPI MŰSOR Asztalitenisz Cegléd: Országos úttörőverseny. Atlétika Szeged: sportiskolák terüldi felmérő versenye. Vác: a KPVDSZ megyei versenye. Birkózás Budapest: az FTC országos serdülő versenye. Szigetszent- miklós: országos serdülő és úttörő szabadfogású verseny. Go-kárt Szabadság tér—Széchenyi tér, 10 órától: országos verseny. Kézilabda Galgahévíz: G. TSz SK—Nk. Toldi DSK felnőtt és ifjúsági női megyei bajnoki mérkőzés. Albertirsa: A. VSE—Nk. Kinizsi ifi, összevont járási férfi bajnoki mérkőzés. Vác: a KPVDSZ dolgozóinak megyei versenye. Kosárlabda Sportotthonudvar, 10: Nk: Pedagógus—Közlekedési és Távközlési Műszaki Főiskola (Bp.) NB III-as férfi bajnoki mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 13.30: Nk. Kinizsi serdülők—IM Vasas (Iklad) serdülők, 15: Nk: Kinizsi—Iklad megyei bajnoki mérkőzés. Albertirsa: A. VSE ifi—Nk. Kinizsi ifi, megyei bajnoki mérkőzés. Dánszent- miklós: D. Tsz SK—Nk. Kinizsi II felnőtt és ifjúsági járási bajnoki mérkőzés. Vác: a KPVDSZ megyei kispályás vetélkedője. Modellezés Cegléd: megyei ünnepség keretében az MHSZ Nk. Kinizsi műrepülő-modellező bemutatója. Sakk Vác: a KPVDSZ megyei versenye. Torna Cegléd: megyei egyesületi női felnőtt III. és ifjúsági III. osztályú egyéni bajnokság. HÉTFŐI MŰSOR Asztalitenisz Toldi zsibongó, 9.30: FEN Kupa-verseny.' Honvédelmi sport Cifrakert—lőtér közötti távon, 9.30-tól: honvédelmi rajverseny. Kézilabda Kinizsi-sporttelep, 9.30: Nie 224-es Szakmunkásképző—Nk. Toldi, férfi FEN Kupa-mérkőzés. Labdarúgás Kinizsi-sporttelep, 8: Nk. 224-es Szakmunkásképző—Nk. Toldi FEN Kupa, 15: Nk. Toldi—Váci Gépipari Szakközép- iskola középiskolás kupamérkőzés; 15.30: a konzervgyári kispályás üzemi bajnokság 5. fordulója. Pálfája. 14.30: Nk. Toldi tanárok—224-es Szakmunkásképző tanárok, kispályás FEN Kupa-mérkőzés. Sakk KlOSZ-székház, 19-től: Nyári Kupa egyéni \erseny, 9. játéknap. Sportlövészet Tormási lőtér, 8-tól: közép- iskolás FEN Kupa-verseny. i l
