Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-28 / 228. szám

4 Glitte 1975. SZEPTEMBER 28., VASÁRNAP TV-FIGYELŐ Hét ajtó mögött. színpadi előadásban, lemezről, pódium­ról egyaránt szívesen hallga­tom Bartók Kékszalcállúját. Nagyon fiatalon és teljesen képzetlenül találkoztam vele először, s mégis azonnal hatal­mába kerített. Nekem soha­sem volt nehéz ez a zene, s minden újrahaügatása örömet jelent. Ha ez megtörténhetett ve­ilem, megtörténhet — amit na­gyon szeretnék — másokkal is. Ezért vártam hát sokat a nagy mű csütörtök esti műsor­ra tűzéséitől. A magam örömét meg is kaptam. Nem tudom azonban, sikerült-e' ezzel az adással a televíziónak új Bar- tók-híveket toboroznia. Az opera a budapesti zenei hetek nyitóelőadásaként hang­zott fel. Helyes és illő volt te­hát közvetíteni. A hangver­senyszerű előadás a mű isme­rőinek semmiképpen sem okozott csalódást. De fedek, hogy azokhoz, akik most köze­ledtek volna a Kékszakállú­hoz, azaz a tévénézők százez­reihez ezzel a formával nem jutott közel a mű. Annak el­lenére sem, hogy Antal Imre kitűnő bevezetőt adott hozz;!, s Ferencsik János vezénylése, Melis György nyugodt, okos, Bonyolult lelki mélységeket megrendítsen érzékeltetni tu­dó hercege vitathatatlanul segítette ezt a közeledést. De zavarta például az ope­ratőri munka. A legfeszültebb, legdrámaibb és lírával legin­kább telített, tehát a legfonto­sabb pillanatokban a kamera minduntalan elkalandozott, je­lentéktelen epizódokat, hang­szereket hozott premier plán­ba, az énekesek helyett. S ez bizony gyakran kizökkentett a hangulatból. Zavart Szőnyi Olga szerep- formálása is. Egyrészt az, hogy szövegmondását nem mindig lehetett érteni, más­részt és főképpen, hogy egy kemény, követelődző, szemre­hányó és ítélkező Juddtot állí­tott, a dobogóra, megfosztva ezzeá a szerepet teljességétől, mélységétől. egészen fiatalon elkötelezte magát a szocialista mozgalom­mal is. Végül Szentendrén kö­tött ki, mert — mint mon­dotta — ott „minden megvan”. Ez a minden uralja Szántó Piroska művészetét. Az emberi szenvedések, a miértek, az élet legnagyobb kérdései, a mű­vésznő részleteket — virágok portréit, kukoricalevelek fi- rom rajzolatát és sok más, jól ismert motívumot — úgy for­mál képpé, hogy azok emberi tartalmakat fejezzenek M. A szép filmben jelen volt a költészet és a zene is, a szer­kesztő-rendezőn kívül dicsérve Czóbel Anna remek operatőri munkáját. Csontos Magda Szakmai verseny a Csepel Autógyárban Tizennyolc résztvevővel tar­tották meg a Csepel Autó­gyárban a vállalat esztergá­lyos és hegesztő szakmunká­sainak versenyét. A szakmai verseny gyakor­lati feladatai a kézügyesség­ről, a termelőmunka során kialakult készségekről adnak hű képet. Az elméleti kérdé­sek a fiatal szakmunkások tájékozottságát, táguló világ­képét is föltárták. A jók között legjobbnak bizonyult a hegesztők között Mészáros Béla, az üzemfenn­tartási gyáregység dolgozója. Ő részt vehet a soron kö­vetkező áigazati versenyen. Az esztergályosok versenyé­ben szintén üzemfenntartási fiatal végzett az első he­lyen, Jenei Győző, aki ez­zel a teljesítménnyel egyik esélyes indulója lesz a Cse­pel Autógyárban októberben megrendezésre kerülő orszá­gos és — ez évben először — egyben nemzetközi jármű­ipari szakmai versenynek. .... . , . .. , Li. T. Múzeumi cs műemléki hónap Kiemelkedően gazdag program Pest megyében 18 kiállítás nyílik A kaposvári városi tanács dísztermében nyílik meg ün­nepélyesen október 2-án az idei, sorrendben a 14. múzeu­mi és műemléki hónap. Olyan kulturális eseménysorozat kez­dődik ezzel, amely a más esz­tendőkben is gazdag, hagyo­mányos októberi múzeumi programok történetében, ki­emelkedően mozgalmasnak, érdekesnek és értékesnek, ta­nulságosnak ígérkezik. Az idei események jelentőségét növeli, hogy a hónap akcióiban nem­csak a hazai múzeumok vesz­nek részt, hanem külföldiek is, méghozzá olyan számban és olyan anyaggal, mint eddig még soha. A rendezvénysorozat legna­gyobb eseménye: október 12- én a budai várban ünnepélye­sen megnyitják az új helyére költözött Magyar Nemzeti Ga­lériát. Az új termekben négy kiállítást láthatnak az érdek­lődők. A régi magyar művé­szetet és a magyar kisplaszti­kát, grafikát reprezentáló tár­latokon kívül érdekes — eset­leg még vártákat is kiváltó — összeállítást a mai magyar képzőművészetről és a szolno­ki festőiskoláról egy különle­ges kiállítást, amely osztrák múzeumok közreműködésével és a valamikor Szolnokon élt osztrák festők műveinek fel- használásával készült. Október 3-án a Nemzeti Múzeumban rendkívüli érté­kű kiállítás nyílik a perui aranymúzeum anyagából, az inkák kincseiből, aranytár­gyaiból. Október 11-én a Szép­művészeti Múzeumiban ha­sonló ritkaságokkal találkoz­hatnak majd az érdeklődők: a berlini Egyiptomi Múzeum, közismertebb, elterjedtebb ne­vén a Pergamon mutatja be — Magyarországon most elő­ször — világhírű gyűjtemé­nyének 450 darabját. A fővárosiban összesen 11 tárlat nyílik, vidéken pedig 86. Ebből Pest megye 11 mú­zeuma 18 kiállítást rendez. Abonyban október 1 lén nyí­lik a hagyományos őszi tár­lat, 18-án XVII—XVIII. szá­zadi könyvritkaságokat mutat­nak be dr. Tóth Pál gyűjte­ményéből. Az aszódi múze­umban ma, vasárnap délelőtt 11 órákor nyílik meg Vankó- né Dudás Juló tárlata. Beve­zetőt mond dr. Ikvai Nándor megyei múzeumigazgató. Ked­den a Petőfi gimnáziumiban az ember származásáról mu­tatnak be reprezentatív anya­got. Október 18-án a fegyve­res erők klubjában a barokk művészetről nyílik kiállítás. Cegléden Dohnál Tibor októ­ber 5-i kiállítása színesíti a hónap programját. A dányi falumúzeumban — szintén ok­tóber 5-én — a helyi avar síri el etet mutatják be. Nagy­kőrösön október 6-án Kátai Mihály tűzzománcaiból, 19- én Dányi Miklós festőművész alkotásaiból • nyílik kiállítás. A nagytarcsai falumúzeumban október 5-én a helyi íróasszo­nyok mutatkoznak he díszítő- művészetük legszebb munkái­val. A penci múzeumban a helyi iskola 200 éves történe­téről, 5-én Ex librisekből ren­deznek bemutatót. Szentend­rén október 17-én a művész- telepi galériában Hajdú Lász­ló festőművész állítja ki alko­tásait. .. Kiemelkedő érdeklődésre tarthat számot a szobi Bör­zsöny Múzeumban október 1- től látható bemutató a Duná­ból előkerült régészeti leletélt­ből. Tápiószelén ma délelőtt nyílik meg Nagy B. István festőművész tárlata. Bevezetőt mond dr. Losonczi Miklós mű­vészettörténész. Október 26-tól az Állami Pénzverde helyi üzemét, ismeirbető kiállítást te­kinthetik meg az érdeklődők. Vácott, a volt görögkeleti templomban, a járás népvise­letét mutatják be. Nagyon gazdáig a program egyéb eseményekben is. Aszó­don október 4-én leleplezik Csengey Gusztáv emléktáblá­ját, 25-én a múzeum előtti té­ren Petőfi-ünnepséget, 29-én az ifjúsági házban helytörté­neti vetélkedőt rendeznek, Vácott október 12-én a járási népművészek találkozójára ke­rül sor. Ezenkívül — jórészt a hó­nap eseményeihez kapcsolód­va — mintegy negyven tudo­mányos ismeretterjesztő elő­adás hangzik el a megyé­ben. Megnyílt a Ceglédi ősz Megnyílt a kétévenként is­métlődő Ceglédi ősz politikai, kulturális, tudományos és szó­rakoztató eseménysora. Teg­nap este Cegléden, a Kossuth Művelődési Központ színház­termében — a Magyar Nép­hadsereg Központi Művész- együttese ajándékműsorának megtekintésére összegyűlt kö­zönség előtt — dr. Lakatos Jó­zsef, a városi tanács vb-tit- kára nyitotta meg az esemény­sorozatot. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom méltó megünnep­lésével záruló eseménysorozat sok érdekes, tartalmas progra­mot ígér. A hét elején a Dózsa György ifjúsági klubban író— olvasó találkozót, majd népze­nei, irodalmi és pol-beat este­ket tartanak. Az öntevékeny művészeti csoportok a tanyák lakóit szórakoztatják. Egy hét múlva megnyílik Dohnál Ti­bor festőművész kiállítása a Kossuth Múzeumban. Makádon mindenkit felvehetnek Az óvónők vállalták a többletmunkát egyet sem elutasítani. Csak­hogy egyenlőre nincs még óvó­néni, aki az új csoporttal fog­lalkozna. A makódi óvoda kicsinek bizonyult. Már tavaly sem ke­rülhetett minden gyerek két foglalkoztatóba. Egy harma­dik foglalkoztató kialakításá­hoz még a nyáron hozzáláttak. Volt rá pénze a tanácsnak, a fejlesztési alapból futotta a szükséges ötvenötezer forint. Viszont a felszerelésre már nem. Erre a megyei tanács adott negyvenezer forint támo­gatást, amiről szeptember ele­jén érkezett meg az értesítés a tanácshoz. Nyomban elment a megren­delés az iskolabútorgyárhoz, s bár a visszaigazolás még nem jött meg, bíznak benne, hogy október elejére a berendezés is megérkezik, befogadhatja az óvoda a 25 főből álló harma­dik csoportot és ezzel vala­mennyi jelentkező apróság be­kerülhet az óvodába. Nem kel­kellett az idén a felvételkor Pályázatot ki sem írt a ta­nács, melyik képesített óvónő vállalna állást, lakás nélkül? Most lázasan keresnek képe­sítés nélküli vállalkozót a környéken, de niiics aki bejár­na. Ennek ellenére, amint meg­lesz a berendezés, benépesül az új foglalkoztató. Az óvó­nők vállalkoznak a többlet- munkára. Könnyebb a helyzet a tech­nikai személyzetnél. A kony­haszemélyzet létszámát egy fővel kell emelni, októberben betölthetik ezt az állást, ahogy a két új dajka szintén mun­kára készen áll. Mind a hár­man más területei) dolgoztak eddig — magasabb bérért. De nagyon szeretik , a gyerekeket. .......­A szobrászat laboratóriumában III. nemzet közi kisplasztikái Apáczai és Páskándi. Pás­fcándi Géza pénteken látott té­véjátéka ugyancsak nyitóelő­adás vodt: a budapesti művé­szeti hetek televíziós drámai vállalkozásait indította el. A nagy erdélyi tudós és pedagó­gus sorsát vizsgáló dráma ha­tásosan, de talán nem eléggé meggyőzően beszélt Apáczai és a hatalom összefüggéseiről. Nem elég meggyőzően, mert a szerző szinte romantikus vég­letességgel, leegyszerűsítetten, csak a fekete és' fehér színe­ket használva festette meg alakjait. Apáczai is, akiről néha már-már azt hittük, in­kább hiúságában, minit esz­méiben sértett. A nagy pro­fesszor valóságos fájdalmaiból, megtiport igazából, személyén túli, a haladó gondolatot ért sérelmeiből a dráma alakja alig valamit sejtetett meg. Ta­lán Oszt er Sándor túlságosan fiatalnak bizonyult ehhez a szerephez? Lehetséges. A né­zőkben mindenesetre támad­tak ilyen kételyek. Mihályfi Imre lendületes rendezése, s néhány színészi alakítás — mindenekelőtt Szi­lágyi Tiboré a fejedelem sze­repében — sokáig emlékezetes marad. VirájSportrék és mozgalom. ;A szentendrei Szántó Piroska sokárnyalaitú festészetével, éle­tével ismertette meg a nézőket a pénteken vetített, Zsigmondi Boris rendezte portréfilm. A művésznő nagyon korán kezdte nehéz mesterségét: Kiskunfélegyházáról, ötéves korában freskót festve indult a pólyája. A mesterséget Vaszary Jánostól tanulta, és A MONOR1 KEFEGYAR ISMÉTELTEN FELVÁSÁROL KÖRTEFA RÖNKÖT Cím: Monor, Kölcsey Ferenc u. 6. Harmadszor kaptunk immár pon­tos keresztmetszetet a világ szobrá- szatából, a plasztika új törekvései­ből, amely nemcsak leltár, ítélet, start, hanem az emberiség önisme­retének része. A Műcsarnokban ren­dezett kiállítás jelzi, hogy minden nép, minden alkotó más-más irány­ban közelíti a lehetőségeket a fel­derítés kockázatával. A kisplasztika különben is a szobrászat laborató­riuma; itt a kísérletezés jelenti a szolgálatot. A szélsőségek ezért e műfajban törvények, hiszen már az egyipto­miak is alkalmazták a kis méretet, a reneszánsztól kezdődően pedig a kisplasztika betöltötte a vázlat sze­repét is. Monumentális művek ké­szülődését jelentette, jelenti ma is a szobrászat holnapját. Ezért tör­vényszerű, hogy a III. nemzetközi kisplasztikái biennálé nem elsősor­ban az eredményt, hanem az ered­ményhez vezető utat jelöli, új érté­kek nyitányát. Mindezt küzdelem­mel, a képzelet bátorító gyorsítá­sával. Az is fontos, hogy a szobrá­szok között cserélődjenek az új plasztikai információk, ez nélkülöz­hetetlen az előrehaladáshoz. 'Ez a mozzanat a fejlődést gyorsítja, és az egyre jobb minőséget általáno­sítja. Joggal mondhatjuk ezért: Bu­dapest a kisplasztikái biennálé ré­vén világműhely lett, új szobrász! események és értékek kezdeményező központja.. o E világtárlat szinte természettu­dományos pontossággal tárja fel az eddig megtett utat, s pontos esztéti­kai mérésekkel jelzi a szobrászat jövőjét. Miben rejlik ez? Abban, hogy a mai kisplasztika nemcsak a szobrászat, hanem az építőművé­szet vázlata, előkészülete. Ezért a budapesti biennálé hovatovább iz­galmasabb a velenceinél is, mert az új művek mikéntjébe is beleszól, nemcsak figyelője, hanem karmes­tere az új plasztikai törekvések­nek, mely szervezi a teret és az em­beri harmóniát. Együtt, egyszerre. Ennek az állítólagos iránynak egyedi kérdései is vannak, elöljáró­ban az, hogy mi a magyar szobrá­szat hivatása? Tudtunk-e nyomot írni, tanulságot szolgáltatni saját feladataink megvalósításán túl, a világ népeinek? A magyar szobrá­szat minősége évtizedek óta el­hagyta a földrajzi országhatáro­kat, hatása kontinentális tágassá- gú. Most is ennek a felemelő tény­nek lehettünk tanúi. Az már hagyomány, hogy a bien­nálé nyitótermében élő szobrászaink művei mellett egy-egy klasszikus értékünket is bemutatjuk az élet­mű egészének érzékeltetésével. Ez­úttal — Ferenczy Béni és Medgyessy Ferenc után — Bokros Birman Dezső művészetére esett a' válasz­tás. Joggal. Szobrai megállják a helyüket az európai, ázsiai, ameri­kai plasztikák társaságában is. Mon­danivalójuk, megoldásuk maradan­dó, érthető, erős a társadalmi fon­tossága, alapindítéka közösségi ter­mészetű, nem reked meg a magán­beszédnél, bronzba, terrakottába, gipszbe lehelt, suttogott, kiáltott emberi hang. A tékozló fiú, a rok­kant katona, az önarckép, a ku­bikos a legkényesebb világszínvo­nalat is kielégíti, s több „tokban” maradt emlékműterve szintén ha­tékony jelzést ad hazai és külföldi utókorának. Bokros Birman a ma­gyar szobrászat derkovitsi hangja, József Attila költészetének a szö­vetségese. Életművének esztétikai és erkölcsi hatása egyaránt szá­mottevő művekben véglegesíti a mű­vészet társadalmi funkcióját. Ez az a vonás, amely közös a szo­cialista országok szobrászatéban, meghatározó eleme fiatal művé­szeinknek is, akik közül Vasas Ká­roly, éppen eszmehordozó formái révén, méltán nyerte el a kisplasz­tikái biennálé nemzetközi zsűrijé­nek egyik díját. Minden szoborem­bere zászlóként lobog, nem magá­nyos, eszmét testesít. Külön örömünk, hogy a Szentend­rén alkotó Csikszentmihályi Róbert méltán kapta bátor képzeletű Aréna változataiért a Fővárosi Tanács kü- löndíját, s ezzel Pest megye nem­csak részvételhez, hanem elisme­réshez jutott. A másik szentend­rei szobrász, Asszonyi Tamás azo­nos színvonalon szerepel pompás Műhelyasztalával. Mellettük Szabó István mélyen átélt Szerelmespárja, Kő Pál remek sorozata, Mészáros Mihály antik­vitás medrében járó alkotása, Kiss Kovács Gyula domborított felüle­tei keltik érlelt megoldásaikkal a magyar szobrászat jó hírét. (Jogos a reményünk, hogy az el­következő seregszemlék egyikén Pest megyei szobrászműhelyek, el­sősorban Váé és Gyömrő is képvi­seltetheti magát ifj. Pál Mihály, Gyurcsek Ferenc, Ligeti Erika és Rózsa Péter plasztikáival, akik gyorsított ütemben fejlődnek. In­dokolt, hogy a jövőben a kisplasz­tikái biennáléval egy időben me­gyénk szobrászatinak retrospektív anyagát is bemutatnánk Vácott, Szentendrén vagy Cegléden, hogy a külföldről művekkel érkező szob­rászok is megismerkedhessenek plasztikánk készenléti fokával. Mindezt indítványozza az igény, az a tény, hogy ezúttal Mészáros Dezső Visegrádon kiállított szobrait igen sokan nézték meg a nemzetközi biennálé külföldi vendégeiből. Az érdeklődés tehát nagy, s megfelelő kísérő program növelheti hazánk barátainak számát, hírünket, hi­szen szobrok és tájak ünnepét is­merhetik meg most is, a jövőben még inkább a nagy jelentőségű szo­bortalálkozó résztvevői.) © A külföldi anyag természetsze­rűleg sokrétű. Ezt magyarázza az a tény, hogy 29 ország 112 szobrásza küldte el azt az 530 művet, amely­ből a nemzetközi zsűri kiválasz­totta a legjobbakat, s díjazta alko­tóikat. Minden kontinens a maga sajátos temperamentumát, életérzé­sét, világszemléletét küldte. Ezen belül azonban nem a formák bá­beli zűrzavara, hanem szinte általá- nosíthatóan az eszmei komolyság, a szobrokkal vívott használni akarás, gyönyörködtetés!' szándék hatja át a művek többségét, tiszta, árnyalt hu­mánum. A feladatok megosztása is! A jugoszlávok apró motorral haj­tott fényszobrokat produkáltak, az NSZK művészei kellemes hatású aquamobilokat, vízzel is gazdálkodó szerkezeteket, melyek az ipari tár­gyak színvonalán jelennek meg. Az ipari szobrászat sem elhanyagolha­tó, van létjogosultsága a játékplasz­tikának is, hiszen serkenti a ter­mészeti formákban megfogyatko­zott urbanizációs környezet felnö­vekvő nemzedékének képzeletét. Ebben a tekintetben ezúttal a fin­nek jeleskednek. Ami a szocialista országok szob- rászi terepfelderítését illeti, abban közös vonás az emberközpontúság. Ez jellemzi a népművészet forrá­sait tevékenyen felhasználó szovjet alkotók műveit, s a díjnyertes bol­gár Kroum Vasén is humanisztikus eszmények ábrázolására használja fel a kubizmus ma is élő, ható és továbbteremtést igénylő formáit. A realizmus árnyalataival érvelő cseh­szlovák kollekció mellett kiemelke­dik a lengyel anyag, különösen Bronislav Chromy, aki bronz, alu­mínium és gránit társításával min-, táz Ókori szekeret, Pietát. A romá­niai művek is figyelmet érdemelnek. Érdekes, hogy a lengyel gyűjtemény bátran tárja fel a további lehető­ségeket, az NDK művészei viszont óvatosabbak és többnyire járt ös­vényeken közlekednek, igaz, olyan pompás részeredményekkel, mint Theo Balden Csókja. A sor a szovjet Oleg Kirjühin for­radalmi szemléletű csoportszobrai­val zárul. Nagy a verseny. A belga és dán integráltságot burjánzóbb anyag- kezelés váltja fel a brazil művé­szeknél (akik egyike meghökken- tésre, sokkhatásra törekszik a hanghatású Nevető szoborral). Az osztrákok biblikus táblákkal jelent­keznek, az amerikai Sylvia Stcma az építészet új útjait hangolja a kisplasztika közegébe. Kitűnik változatosságával és ma­gas formai igényével a japán, a portugál, a spanyol és különösen a francia rész. Egyszerűsítés, ár­nyalás egyaránt előfordul. Emil Compard márványra vésett jelírá­sa különösen figyelemre méltó. Az angolok a hűvös szépség kedvelői, formai tökélyük nem melegíti át érzelmeinket, de a kisplasztikái for­mák architektonikus vonalvezetése hasznos tanácsot ad a városterve­zésben. Egy biztos: a tárlatlátogató azt érezheti a szobrok között, hogy egyszerre jár Brazíliában és Varsó­ban, Kijevben és Ausztriában, svéd, svájci, portugál, spanyol tervek gaz­dag ajánlatai között, és ténylege­sen is ott jár a művészet, a szobrok országútján. Egyszerre tartózkodik a világ minden lényeges pontján a képzőművészet emberformáló, új szépségeinek cselekvő közreműkö­désével. Losonci Miklós v

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom