Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-26 / 226. szám

1975. SZEPTEMBER 26., PÉNTEK K/fükm Megtartották küldöttértekezletüket a megyei szakszervezetek Megválasztották a szakszervezetek megyei tanácsát és a számvizsgáló bizottságot Tegnap Budapesten, a SZOT-székház ün­nepélyesen feldíszített tanácstermében tartot­ták meg küldöttértekezletüket a Pest megyei szakszervezetek. A Pest megye mintegy 190 ezer szervezett dolgozóját képviselő 233 kül­döttet és a meghívottakat Kovács István, az SZMT titkára üdvö^jlte. Megjelentek és a tanácskozás elnökségében foglaltak helyet: dr. Bíró Ferenc, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Szabó Imre, az. MSZMP Központi Bizottságának al­osztályvezetője, dr. Mondok Pál, a Pest me­gyei Tanács elnöke, dr. Dobi Ferenc, a SZOT Elnökségének tagja, a SZOT osztályvezetője, Czerván Mártonná dr„ a SZOT tagja, a SZOT főbizottságának vezetője. Az elnökség­ben foglaltak helyet továbbá Agárdi Zoltánná, a Mechanikai Művek vállalati szakszervezeti tanácsának titkára, Antalicz Jánosné, a Cse­pel Autógyár szocialista brigádvezetője, dr. Csedő Béla, az SZMT számvizsgáló bizottsá­gának elnöke, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szakszervezete megyei bizottságának titkára, valamint Fodor László, Kovács István és Só­falvi Zoltánná, az SZMT titkárai. Részt vettek a tanácskozás munkájában Ár­pást Zoltán, a KISZ Pest megyei Bizottságá­nak első titkára és dr. Honti János, a Pest Jámbor Miklós szóbeli kiegészítőjét mondja. A tanácskozás elnöksége, balról jobbra: Fodor László, dr. Dobi Ferenc, Kiss Béláné, dr. Szabó Imre, Czerván Mártonná dr., Galbicsek Károly,_ dr. Bíró Fe­renc, Agárdi Zoltánná, dr. Mondok Pál, Sóíalvi Zoltánná, Antalicz Jánosne, dr. Csedo Béla es Ko­vács István. * Jámbor Miklós beszéde V. ötéves tervben is a lakás­építés és a gyermekintézmé­nyek fejlesztése álljon a fi­gyelem középpontjában. Részletesen beszélt az elő­adó azután azokról az ered­ményekről és feladatokról, amelyek a termékszerkezet változtatásában, a korszerűbb gyártás- és gyártmányfejlesz­tés kialakításában várnak a megye ipari, mezőgazdasági és más dolgozóira. Rámutatott, példákkal illusztráltan az üzem- és munkaszervezés je­lentőségére, majd a beruházá­si tevékenység néhány kérdé­sét elemezte. A szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára a szóbeli kiegészítés további ré­szében aláhúzta, hogy min­den, szinten, minden beosz­tásban javítani kell a mun­kafegyelmet, a munka haté­konyságát, célratörőségét. Szemléleti változásra van szükség, mert némely mun­kahelyen a legalapvetőbb kér­désekben sem tartják be a fe­gyelmet. Befejezésül az előadó ki­emelte, hogy az V. ötéves terv jó előkészítése, s természete­sen az idei eszttendő sikeres befejezése mindenkitől meg­feszített munkát és áldoza­tos helytállást követel. A szakszervezetek eddigi tevé­kenysége azt mutatja, hogy e helytállásra számítani lehet, s ha nehezebb feltételek kö­zött is, de minden bizonnyal az V. ötéves terv során to­vább gyarapodik Pest me­gye gazdasága és valameny- nyi települése. Ä beszámolók feletti vita helytállását méltatta. Kiemel­te, hogy a sikerekben döntő része van a törzsgárdának. Fekszi Miklós, a Talajjavító és Talajvédelmi Vállalat kör­zetvezető szerelője (Duna­keszi) az üzemi demokrácia kérdéseit taglalta felszólalá­sában. Konkrét példán mu­tatta be, miként kell Sok eset­ben harcolniuk a szakszer­vezeti aktivistáknak a dol­gozók jogaiért, az önké­nyes vezetői döntések megvál­toztatásáért. Nagy Endréné, a százhalombattai általános iskola tanára, szakszervezeti bizottsági titkár először az SZMT négyéves tevékenysé­gét méltatta elismerően, s úgy ítélte meg, hogy koordi­nációs munkája sokat javult Ezután oktatáspolitikai kér­désekről beszélt, s aláhúzta, hogy az egy üzem — egy is­kola mozgalom nemcsak a tárgyi feltételeket javította az oktatási intézményekben, hanem elősegítette az iskolák és az üzemek közötti emberi kapcsolatok kialakulását is. Dr. Bíró Ferenc felszólalása A megyei pártbizottság tit­kára a párttestület elismerését és köszönetét tolmácsolta a megye szakszervezeti tagságá­nak, az aktivistáknak, a tiszt­ségviselőknek. Ezután rámuta­tott: párttagok és szakszerve­zeti aktivisták az elmúlt esz­tendőkben cselekvési egységet kovácsoltak ki az élet vala­mennyi területén és ezt a tár­sadalmi áldozatvállalás ép- úgy példázza, mint a párt XI. kongresszusa és a felszabadu­lás 30. évfordulója tiszteletére kibontakozott, s ma is tartó munkaverseny. Hangsúlyozta, hogy értelmes célokért nagy tömegeket lehet mozgósítani, majd részletesen elemezte azokat a gazdasági folyamatokat, amelyek meg­határozó szerepet játszanak a megyei iparban, ilyen egye­bek mellett a termékszerkezet átalakítása. Hlaván Mária, a Váci Kö­töttárugyár kötő-hurkoló munkása a nők fokozott meg­becsülésének fontosságáról és a már ma is tapasztalható nö­vekvő társadalmi gondosko­dás jelentőségéről beszélt. Részletezte az SZMT nőbizott­ságának tevékenységét, s fel­hívta a figyelmet néhány olyan feladatra, így egyebek között a népesedéspolitikai határozat­ból következő teendőkre, ame­lyek a jövőt tekintve nehéz próba elé állítják a munkahe­lyeket. Horgos Istvánné, a Cegléd- és Környéke Élelmi­szer-kiskereskedelmi t^llalat boltvezető-helyettese a keres­kedelmi dolgozók nehéz min­dennapjait ecsetelte, és ki­emelte, hogy a 44 órás munka­hét sűrűn csak papíron létezik számukra. Koltai Imre, a Dunai Ce­ment- és Mészmű igazgatója a párt Központi Bizottsága 1974. decemberi határozatából származó feladatokról be­szélt. — Elmondotta, milyen intézkedéseket foganatosítot­tak á gyárban, s örömmel ad­hatott számot arról, hogy ezek nagyobb része már eredmény­nyel járt. Dr. Váradi Albert, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke tette meg ezután jelen­tését, majd ebédszünet követ­kezett. Ebédszünet után az addig elnöklő Galbicsek Károlytól Fodor László vette át e tiszt­séget- és elsőként Szarka Lászlónénak, a váci Szőnyi Tibor Kórház osztályvezető nővérének adta meg a szót. Az egészségügyi dolgozók munká­járól kaptak képet a küldöt­tek, s megtudhatták, hogy továbbra is súlyos gond az utánpótlás. Czerván Márton­ná dr., a SZOT elnökségének nevében köszöntötte a tanács­kozást és hosszasan elemezte azokat a feladatokat, melyek a különböző szakszervezeti tes­tületekre az V. ötéves terv esztendeiben várnak. Brunner József, a Pest megyei Üt- és Hídépítő Vállalat dolgozója a munkavédelemről, Török Zol­tán, a Pest megyei Tanács osz­tályvezetője az állami munka és a szakszervezetek kapcsola­táról beszélt. A vita következő résztvevő­je Dohány Ilona, a- szentend­rei postahivatal főpehztárosa volt. Hangsúlyozta, hogy bár a postai hálózat sokat fejlődött a megyében, a mai tárgyi félté­teiek kozo’ nek nem tud maradéktalanul megfelelni. Nagy Tibor, a 208-as számú szakmunkáskép­ző intézet tanulója a szakkép­zés fontosságát ecsetelte, Bar­na Istvánné, az ÉDOSZ me­gyei bizottságának titkára pe­dig azt emelte ki, hogy az erők összefogására mód van, minden szakszervezeti testü­letben, hiszen a jog- és a ha­táskörök rendelkezésükre áll­nak. Most az a feladat, hogy megtanuljanak ezekkel jobban élni. Révész Endre, a Pest me­gyei Állami Építőipari Válla­lat lakatosa a lakásépítés né­hány jellemzőjét hangsúlyozta. Tófalvi István, a Vasutasok Szakszervezete budapesti terü­leti bizottságának titkárhe­lyettese a vasúti dolgozók helytállására ^említett szemlé­letes példákat, és megállapí- totta, hogy a munkásbecsület­re alapozni lehet minden ne­héz feladatnál. Dr. Harangi Györgyné, a Pest megyei Gyógyszertári Központ vezető gyógyszerésze munkaterülete néhány sajátos vonására és az ebből következő hátrányokra hívta fel a figyelmet, dr. Bar- tos Antalné, a Vác és Kömyé­telek között a követeim nek nem tud maradóid megfelelni. Nagy Til 208-as számú szakmuink ző intézet tanulója a szs zés fontosságát ecsetelte na Istvánné, az ÉDOS gyei bizottságának titka dig azt emélte ki, ho; erők összefogására mó< minden szakszervezeti letben, hiszen a jog- és táskörök rendelkezésükr n.ak. Most az a feladat megtanuljanak ezekkel . élni. Révész Endre, a Pes gyei Állami Építőipari lat lakatosa a lakásépít hány jellemzőjét hangsa Tófalvi István, a Vas Szakszervezete budapest leti bizottságának tit lyettese a vasúti de helytállására ^említett s letes példákat, és meg tottg, hogy a munkásbe re alapozni lehet mind« héz feladatnál. Dr. H Györgyné, a Pest : Gyógyszertári Központ gyógyszerésze munkát' néhány sajátos vonására ebből következő hátrál hívta fel a figyelmet, di tos Antalné, a Vác és K ke'Élelmiszer Kiskeresk Vállalat szakszervezeti bizott­ságának titkára pedig arról beszélt, milyen erőfeszítése­ket tesznek a szakmai után­pótlás megteremtése érdeké­ben. Nagy János, a Csepel Autógyár lakatosa a munká­sok felelősségtudatáról szólt szemléletesen, Állaga Gyula, a Maglódi Vasipari Vállalat művezetője pedig a fiatal munkások beilleszkedésével foglalkozott. Határozathozatal A küldöttértekezlet az idő előrehaladta miatt úgy határo­zott, hogy a felszólalásra je­lentkezett további 14 küldött írásban juttassa el vélemé­nyét az újonnan, megválasz­tandó szakszervezetek megyei^ tanácsához. A vitában elhang­zottakra Jámbor Miklós vála­szolt. Ezután a küldöttek egy­hangúan elfogadták a szak­szervezetek megyei tanácsa, a számvizsgáló bizottság írásban benyújtott beszámolóját, a szóbeli kiegészítőket, a vitában elhangzottakra adott választ, valamint határozattá emelték a beterjesztett határozati ja­vaslatot. Ezzel a napirend el­ső és második pontja befeje­ződött. A harmadik napirendi pontra szünetet követően ke­rült sor. A vezető testületek megválasztása Szavaz a küldöttértekezlet. Gárdos Katalin felvételei A küldöttértekezlet zárt ülé­sen folytatta munkáját. A je­lölő bizottság javaslatát Nagy Lajos, a bizottság elnöke, a Csepel Autógyár vállalati szak- szervezeti tanácsának titkára ismertette; a küldöttek a je­lölést elfogadták, majd titkos szavazással megválasztották a Szakszervezetek Pest megyei Tanácsa 75, valamint a szám- vizsgáló bizottság 7 tagját. Ezt követően az SZMT meg­tartotta alakuló ülését, ahol megválasztották a 19 tagú el­nökséget, a tisztségviselőket, az SZMT titkárságát, a társadal­mi bizottságokat és kinevezték az osztályvezetőket. Ülést tartott a számvizsgáló bizottság is. A szakszervezetek Pest me­gyei küldöttértekezlete a vá­lasztások eredményének is­mertetésével, illetve Jámbor Miklós zárszavával fejeződött be. AZ SZMT ELNÖKSÉGE: Galbicsek Károly nyugdíjas, elnök; Jámbor Miklós vezető titkár; Kovács István, Fodor László és Gölöncsér Dánielné titkárok; valamint Barna Ist­vánná, az ÉDOSZ megyei bi­zottságának titkára, Bitter At­tila, a dunakeszi 201. számú Ipari Szakmunkásképző Inté­zet oktató-vezetője, Hlaván Mária, a Váci Kötöttárugyár hurkoló szakmunkása, Kiss Béláné, a Pedagógusok Szak- szervezete megyei bizottságá­nak titkára, dr. Kovács Má­ria, az Orvos-Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete me­gyei bizottságának titkára, Lippai József, a KPVDSZ me­gy^ bizottságának titkára, Major Péter, a MEDOSZ me­gyei bizottságának titkára, Mátravölgyi Mária, a Mecha­nikai Művek mérnöke, Nagy Tamás, a HVDSZ megyei bi­zottságának titkárhelyettese, Szabó Ilona, a DCM munkása, Szabó Sándor, az Építők Szak- szervezete megyei bizottságá­nak titkára, Szalai Aranka, a Dunakeszi Hűtőház ellenőre, Sütő István, a Postás Szakszer­vezet területi bizottságának titkára, dr. Váradi Albert, a Közalkalmazottak Szakszerve­zete megyei bizottságának tit­kára. A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI TANÁCSÁ­NAK TITKÁRSÁGA: Jámbor Miklós, Kovács István, Fodor László és Gölöncsér Dánielné. A SZAKSZERVEZETEK PEST MEGYEI TANÁCSÁ­NAK OSZTÁLYVEZETŐI: Szervezési és káderosztály: Takács Miklós, közgazdasági osztály: Kator István, kulturá­lis, agitációs és propaganda­osztály: Hallamaseli László, munkavédelmi osztály: Frits István, társadalombiztosítás* osztály: Petró József, pénzügyi és gazdasági osztály: Török Aladár. A SZÁMVIZSGÁLÓ BI­ZOTTSÁG elnöke: dr. Csedő Béla nyugdíjas. i 1 Jámbor Miklós után dr. Csedő Béla, a szakszervezetek Pest megyei számvizsgáló bi­zottságának elnöke fűzött szóbeli kiegészítést az írás­ban beterjesztett jelentéshez. Ezt követően az írásos do­kumentumok, valamint a két szóbeli kiegészítés fölött együttes vitát kezdtek, amely­ben elsőként Nagy Lajos, a Csepel Autógyár szakszerve­zeti tanácsának titkára szó­lalt fel. Egyebek között az üzem- és munkaszervezés je­lentőségével foglalkozva azt hangsúlyozta, hogy a szo­cialista brigádok sok hasz­nos javaslatot tettek, s ugyan­akkor helytállásukkal is bi­zonyították, hogy minden fel­adatnál számítani lehet rá­juk. Hortobágyi Elemér, a Du­nai Kőolajipari Vállalat be­ruházása szakszervezeti in­téző bizottságának titkára megállapította, hogy a máso­dik építési szakasz céljai ha­táridőre . elérhetők. Ebben döntő része van a szocialis­ta munkaversenynek, amely különösen most, az úgyne­vezett gyorsítási időszakban vált fő tényezővé. Példákat említett arra. hogyan segí­tik a megnövekedett felada­tok teljesítését a beruházás szocialista brigádjai, s ho­gyan járulnak hozzá a tarta­lékok feltárásához. Tarjáni Aladár, a Nagykőrösi Kon­zervgyár szakszervezeti ta­nácsának titkárhelyettese szin7 tón a dolgozók áldozatos A szakszervezetek megyei tanácsának vezető titkára be­vezetőben arról szólott, hogy a párt XI. kongresszusa jó po­litikai alapot teremtett a szakszervezeti munka további javításához, s ahhoz, hogy még eredményesebben sike­rüljön bekapcsolni a szerve­zett dolgozók tömegeit a szo­cialista építőttiunkába. Áttekintette az alapszerve­zetekben lefolyt választások legfőbb jellemzőit, s megálla­pította, hogy ezek mindenütt rendben, a szakszervezeti de­mokrácia jegyében zajlottak le, s hozzájárultak ahhoz is, hogy — a vitákban — jó né­hány kérdést tisztázhassanak. Alapvetően tarthatjuk — mondotta Jámbor Miklós —, hogy a szakszervezeti tagság nemcsak egyetértett a tenni­valókban, hanem a cselek­vésre is konkrét javaslatokat tett. Hasznos elképzelések so­rozatát gyűjithették össze a különböző szakszervezeti tes­tületek, s ezeket természete­sen a jövőbeni munkában hasznosítani kell. Elismeréssel és köszönettel szólt Az előadó arról a segítségről, amelyet a pártszervezetek nyújtottak a szakszervezeti választásokhoz, majd gazdasági feladatokról beszélt. Rámutatott, hogy Pest me­gye gazdasága a legutóbbi években tervszerűen és fo­lyamatosan fejlődött, s a IV, ötéves tervben meghatározott célokat sikerült teljesíteni. Az elért eredményekben a me­gye szakszervezeti mozgalma is jelentős részt vállalt, s re­mélhető, hogy így lesz ez a jövőbeni feladatokat tekintve is. A gazdasági eredmények és a társadalmi áldozatkészség együttes következményeként sikerül túlteljesíteni a közép­távú tervidőszakra előirány­zott lakásszámot, s a számí­tottnál több tanterem, vala­mint más létesítmény is fel­épül. A sikerek fénye sem ho- mályosítja el, hogy jó néhány területen nehéz gondokkal küzdenek. Így a többi között még ma is rendkívül magas a szükségtantermek aránya, ja- vitani kell az egészségügyi hálózat kiterjedtségét és fel­szereltségét. Éppen ezért a szakszervezetek megyei taná­csa javasolja, hogy a küldött­értekezlet foglaljon állást: az t megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizottságá­nak tagjai, Kovács Antalné, a Hazafias Nép­front Pest megyei Bizottságának titkára, dr. Martos Istvánné, a Budapesti Pártbizottság tagja, a Szakszervezetek Budapesti Tanácsá­nak vezető titkára, a megye, a járások, a vá­rosok párt-, állami- társadalmi és tömegszer­vezeteinek képviselői. Galbicsek Károlynak, az SZMT elnökének, a tanácskozás elnökének javaslatára a küldöt­tek megválasztották a jelölő-, a szavazat­szedő- és a mandátumvizsgáíó bizottságot, majd elfogadták a napirendet. A küldöttértekezlet napirendje: « A Szakszervezetek Pest megyei Taná­csának beszámolója. Előadó: Jámbor Miklós, az SZMT vezető titkára. © A számvizsgáló bizottság beszámo­lója. Előadó: dr. Csedő Béla, a szám- vizsgáló bizottság elnöke. ® A Szakszervezetek Pest megyei Ta­nácsa és a számvizsgáló bizottság megválasztása. Ezt követően elsőként Jámbor Miklós fű­zött az írásos beszámolóhoz szóbeli kiegészí­tést

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom