Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-24 / 224. szám
1975. SZEPTEMBER 24., SZERDA kMűod Heti jogi tanácsok Kinek kell közműfejlesztési hozzájárulást fizetnie? K. S.-né Tápiószecsőről azt kérdezi, hogy jogos vagy jogtalan-e a tanács követelése. A helyi tanács adóügyi csoportja olvasónk levele szerint, közműfejlesztési hozzájárulás címén 1000 forint befizetésére szólította fel villanyvezetés címén. Olvasónk azt írja, hogy 12 éve van ott hálózat. Tavaly köttették be az áramot, amiért 960 forintot fizettek, pedig csak az oszlopról kellett bevezetni. Ezért olvasónk szerint, nem jogos a tanács követelése. A vonatkozó rendelkezések (1031/1969. Korm. rendelet és a 8/1970. EVM—PM. számú rendelet) szerint az 1970. január 1. napját követően létesített villanyvezeték stb. által közvetlenül érintett építési telkek tulajdonosai egyszeri út- és közműfejlesztési hozzájárulást kötelesek fizetni. Az a kérdés tehát, hogy a vezeték az említett idő előtt vagy után épült-e. Ha előtte, akkor nem jogos. A hozzájárulást telkenként, illetve társash ázte Ikek esetében lakásonként veti ki a tanács, de indokolt esetben részletfizetést adhat. A hozzájárulás nem minősül adónak, de behajtásra az adóigazgatási eljárás általános szabályait alkalmazzák. Azt tanácsoljuk, ha nem ért egyet a kivetéssel, éljen ellene panasszal, ennek alapján a tanács visszavonhatja korábbi intézkedését, ha a felszólalást megalapozottnak látja. A tanácsi döntés ellen bírósághoz nem lehet fordulni, az államigazgatási eljárás szabályai szerint lehet jogorvoslattal élei A közös tulajdon megszüntetéséről. A Polgári Törvénykönyv kimondja, hogy a közös tulajdon megszüntetését bármelyik tu- lajdonostárs követelheti. így tudta ezt Sz. I. olvasónk is, aki a tulajdonközösség megszüntetése érdekében pert indított ugyancsak a közös házban lakó B. A. ellen. Nincs jó viszony ugyanis a tulajdonostársak között. A gyengébb fél az egyedülálló idős, beteges Sz." I. nő olvasónk. - Amikor a keresetet indította, azt hitte, ha eladja lakrészét a házban lakó tulajdonostársnak, akkor segít magán. Később meggondolta magát. Nincs hová mennie, ha házrészét eladja, ott kell maradnia lakónak. Végeredményben az áldatlan helyzet nem szűnik meg, ísőt rosz- szabbodhat azzal az lúj helyzettel, hogy most már nem tulajdonos, hanem bérlő. Olvasónk öreg napjaira nyugodtságot akar, ez érthető is, meg is érdemli, ezért nagyon aggasztja az a helyzet, ahová a kereset indításával jutott. Most már nem akarja eladni házrészét és kérdését úgy tette fel nekünk, létezik-e, hogy eladásra kötelezzék házrészét, ha már nem akarja? A per ugyanis úgy alakult, hogy olvasónk azzal a kérelemmel fordult az elsőfokú bírósághoz, hogy szüntesse meg az eljárást, eláll a keresettől. Meggondolta magát, nem akarja eladni házrészét, és nem kéri a tulajdonközösség megszüntetését. B. A. azonban megfellebbezte a per megszüntetését, a fellebbviteli bíróság annak helyt adott, mondván, hogy alperes a per érdemi tárgyalásába bocsátkozott, tehát felperes elállásához szükséges a másik fél, vagyis az alperes hozzájárulása. Ezt egyébként Pe. 160. §.-a is kimondja, amely szerint a felperes a per érdemi tárgyalása előtt keresetétől az alperes hozzájárulása nélkül is elállhat. Az érdemi tárgyalás megkezdése után csak akkor, ha az elálláshoz az alperes hozzájárul. Mit tegyen hát az alperes, ha meggondolta magát, de most viszont a/ másik fél ragaszkodik a tulajdonközösség megszüntetéséhez. A másodfokú bíróság visszaadta az ügyet az elsőfokú bíróságnak, és újból kezdődik az egész eljárás. Ha a tárgyalást az érdemi szaktól kell megismételni, akkor véleményünk szerint hatályos lehet olvasónk újabban bejelentett elállása, és így a per megszüntetése. Ellenkező esetben sem kell azonban tartania olvasónknak semmi rossztól. Bíróságainknak ügyelnie kell arra, hogy jogát mindenki csak a rendeltetésének megfelelően, jóhiszeműen gyakorolhassa. Jogával senki sem élhet visz- sza, még úgy sem, hogy nem járul hozzá a felperesi elálláshoz, és ennek következtében a per megszüntetéséhez. Egy más jellegű perben talán nincs is ennek olyan nagy jelentősége, mint egy tulajdonközösség megszüntetésére irányuló perben. Különösen hangsúlyt kap itt a polgári eljárásnak az az egyik alapelve, hogy az igazság kiderítése érdekében a bíróságok hivatalból kötelesek gondoskodni arról, hogy a felek a perben jogaikat helyesen gyakorolják. Nevelési kötelezettsége is van a bíróságnak, mert a feleket tájékoztatnia kell jogaikról, illetve kötelezettségeikről. Egy ilyen perben újból és újból arra kell törekedni, hogy a peres felek között folyó jogvita lehetőleg békés megegyezés útján nyerjen megnyugtató, méltányos rendezést. Az idős beteg panaszosunk attól tart, hogy őt, ha végül is házrészének eladására kényszerítik, kiszekálják a lakásból is. Egy eljárásjogi szabály nem hozhatja panaszosunkat lehetetlen helyzetbe. A bíróságnak a felek méltányos érdekeit messzemenően szem előtt kell tartania, kritikusan kell vizsgálnia, hogy anyagi vagy egyéb szempontból o gyengébb fél érdeke nem szenved-e csorbát a tulajdon- közösség megszüntetésével. Szeretnénk megnyugtatni panaszosunkat, a Legfelsőbb Bíróság 10. számú elvi határozatában lefektetett elvekkel. Ebben többek között szó van arról is, hogy lehetnek esetek, amikor a közös tulajdon megszüntetése iránti kereset alaptalannak mutatkozik, és így azt el kell utasítani. Kimerítő felsorolást e tekintetben — mondja a Legfelsőbb Bíróság — nem lehet adni. Csak azt lehet kiemelni, hogy a közös tulajdon megszüntetését a tulajdonostársak vagy más jogosultak kárára (jogaik, törvényes érdekeik sérelmére, illetéktelen előnyök elérése végett) nem lehet követelni, ilyen helyzetekben tehát a keresetet alaptalannak kell minősíteni. Ha olvasónknak nincs ügyvédje, — ismerve nehéz anyagi körülményeit — tanáTíz nap rendleleteiből A közművelődés helyzetéről és feladatairól közleményt adott ki a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium a mezőgazdaság, az élelmiszer- ipar ,ós a fagazdaság területére vonatkozóan. (Megjelent a Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Értesítő 32. számában.) Az árkockázati alapról szóló 3/1973. (I. 21.)' BkM számú rendelet módosításáról kiadott 11/1975. (IX. 14.) BkM rendeletet a Magyar Közlöny szeptember 14-én megjelent 62. számából ismerhetik meg az érdekeltek. Egyes vízi járművek balato ni közlekedésének szabály ozásáról kiadott 8/1975. (IX. 14.) KPM számú rendelet is ugyanitt jelent meg. A földmérési és térképészeti tevékenységről itt található a 17/1975. (IX. 14.) MÉM számú rendelet is. A mester-szakmunkás továbbképzésről, a művezetőképzésről a 11/1975. MíiM rendelet a Munkaügyi Közlöny 12. számában található. Az egészségügyi és szociális gondoskodás területén dolgozók munka melletti szakképzéséről és a hagyatéki eljárás egyes rendelkezéseinek módosításáról a Magyar Közlöny 63 számában található a 11/1975. BüM és az 1/1975. IM rende let. csoljuk, kérje pártfogó ügyvéd kirendelését. Mit tehet az albérlő, ha a bérbeadó kizárja őt a lakásból? Terjedelmes cikkben foglalkoztunk már a szomszédjogokkal, olyan esetekkel, amelyek a birtokháborítás körébe tartoznak. Volt néhány további kérdése ezután még néhány olvasónknak, így többek között E. P.-nek, aki azt kérdezi, hogy milyen védelmet kaphatnak az albérlők a ház- tulajdonosokkal , föbérlőkkel szemben, ha kizárják őket a lakásból, vagy % villanyukat kikapcsolják. Igaza van olvasónknak, amikor kéri, hogy ne csak az egyes rossz szomszédok, háztulajdonosok birtoksértő magatartásét tűzzük tollhegyre, hanem azokat az eseteket is, amikor a háztulajdonosok zaklatják albérlőjüket. Többször foglalkoztunk ilyen kérdéssel is, ezért most csak röviden annyit, hogy az említett esetek szintén birtokháborítások. Ilyenkor bizony gyors intézkedésre van szükség, és nem lehet hosszadalmas eljárásnak kitenni az albérlőt, hogy bekerüljön lakásába. Rendőri, majd gyors tanácsa intézkedés, határozat- hozatal, természetesen vaskos bírság kiszabása mellett, hasznos és eredményes lehet. Ezekben az esetekben éppen a gyorsaság követelményed miatt csak az vizsgálandó, hogy a korábbi birtokhelyzetet megváltoztatták-e. A jogi állapot, illetve jogi kérdések vizsgálatát mellőzni kell, mert akkor az albérlő kint tölthetné az éjszakák egész sorát, és nem jutna a lakásba. A határozatot ilyenkor azonnal végre kell hajtani, és ha a tulajdonosnak vagy a főbérlőnek a döntés nem tetszik, 30 napon belül bírósághoz fordulhat. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, du. 5—7-ig ingyenes jogi tanácsadást tart a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. m, Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadó termében. Továbbfejlesztik az egészségügyi intézmények hálózatát Szervezettebb, gondosabb lesz a betegellátás Egészségügyi politikánk fontos célja, hogy a gyógyító intézmények minden állampolgárt — lakóhelyétől függetlenül — azonosan magas szintű, korszerű ellátásban részesítsenek, és minden beteg kezeléséről abban az intézményben — körzeti vagy szakrendelőben — gondoskodjanak, ahol a beteg állapotának megfelelő ellátás feltételei adottak. Ezt szolgálja egyebek között az egészségügyi miniszter néhány hónapja megjelent utasítása a gyógyító-megelőző hálózat szervezetének és működésének továbbfejlesztéséről, melyről kedden az Egészség- ügyi Minisztérium szakvezetői sajtótájékoztatón számoltak be az újságíróknak. Dr. Medve László miniszterhelyettes rámutatott: ahhoz, hogy minden állampolgár azonosan magas szintű ellátásban részesüljön, o gyógyítás és megelőzés különböző intézményeinek azonos szakmai elvek alapján kell működniük. Ez megköveteli a területileg „egységesíthető” kórházak és rendelőintézetek szakmai-szervezeti összevonását. Ez ideig elsősorban a kórházak és a járóbeteg-ellátás közötti összhang hiánya okozott gondot. Gyakorta előfordult, hogy a kórházi osztály nem fogadta el á rendelőintézet leletét és emiatt a laboratóriumi j vizsgálatot esetleg fölöslegesen ismételték meg. A kórházi orvosok egy része még ma sem érez kellő felelősséget a betegek kórházon kívüli ellátásáért. Talán ebből adódik az is, hogy a rendelő- intézetekben kevés a szakorvos. Az eddigi visszás helyzet felszámolását célzó szervezeti intézkedés lényege az, hogy — ahol lehetséges — az illetékes tanácsok határozataikkal ösz- szevonják területükön működő, általuk fenntartott kórházat és rendelőintézetet, valamint a körzeti orvosi rendelőket így a szakrendelés az illetékes kórházi osztályt részlegeként működik majd, s az orvosok felváltva dolgoznak majd az egyes kórházi osztályokon, illetve az osztály szak- rendelésén. A belgyógyászati szakrendelés például a kórház belgyógyászati osztályának részlege lesz. Ez az átszervezés lehetővé teszi a rendelkezésre álló berendezések és műszerek gazdaságosabb kihasználását is. Nem lesz például szükség arra, hogy ugyanazt a drága készüléket a szakrendelő és a kórház laboratóriumában kű- lön-külön üzemeltessék. Az így felszabaduló összegeket műszerek vásárlására lehet majd fordítani. Az ilyen egységes egészség- ügyi ellátás arra is, módot ad, hogy ugyanaz a szakorvosgárda kísérje figyelemmel a beteg útját a megelőzéstől a gyógyításon és az utókezelésen át a gondozásig. Lehetőség lesz arra is, hogy ha például egy községi lakos olyan sérülést szenved, amelynek orvoslása csak a megyei kórházban, vagy csak a klinikán, illetve országos intézetben lehetséges, akkor a beteget oda szállítsák. \ Dr. Medve László miniszterhelyettes az eddigi tapasztalatok alapján hangsúlyozta, hogy a helyenként jól bevált gyakorlat általános bevezetése rendkívül fontos, hiszen hazánkban — mivel több mint 25 ezer orvos dolgozik, és csaknem 90 ezer kórházi ágy- gyal rendelkezünk — jobb munkaszervezéssel biztosítani lehet — és kell is — a betegek korszerűbb, magasabb színvonalú ellátását. Szaporodnak a náthás, hurutos megbetegedések Influenzajárvány nincs, de számolni lehet vele Egészségügyi hét Százhalombattán A megye legfiatalabb városában az idén első alkalommal rendez egészségügyi hetet a városi tanács, a Vörös- kereszt és a TIT helyi szervezető. Tegnap az 1. számú munkásszállóban egészségügyi an- kétot tartottak a nőknek, ma az óvárosi szerb klubban az öregkor problémáiról hangzik el előadás. Két előadás színhelye lesz ugyancsak ma a Dunai Kőolajipari Vállalaf, dr. Ried József pszichológus a pszichológia üzemegészség- | ügyben betöltött szerepéről beszél, dr. Grónai Éva üzemorvos az egészségnevelés szerepét > elemzi a foglalkozási megbetegedések megelőzésében. A héten az érdeklődők két egészségügyi kiállítást is megtekinthetnek, a lakótelepi tanácsadó várójában a csecsemőápolásról, -táplálásról és -öltöztetésről, a lakótelepi felnőtt körzeti rendelő várójában pedig a korszierű táplálkozásról. K. M. Ilyenkor, nyár végén mind többen panaszkodnak influen- zaszerű megbetegedésre, meghűlésre, náthára; különösen, ha vártlanul hűvösre fordul az idő, s másnap ismét kánikula köszönt rájuk, vagy fordítva. Dr. Döntök István, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője ezzel kapcsolatban elmondotta: — Az emberi szervezet ellenálló képessége a különböző betegségekkel szemben szezonálisan változik, s ezek az időszakos változások hatnak a kórokozókra is. A hőmérséklet ingadozásai — például a hirtelen lehűlés — elősegíthetik egyes légúti megbetegedések kialakulását: hidegebb időben a légzőszervek — köztük elsősorban az orr nyálkahártyájának — hőmérséklete alacsonyabbá válik, ami kedvez a náthavírusok szaporodásának. — A viruiógia több mint 100 olyan vírust ismer, amelyek különbőz» náthás, légzőszervi megbetegedések^; idéznek elő. A vírusokon kívül azonban egyes baktériumok is okozhatnak ilyen jellegű megbetegedéseket. Ezek a baktériumok ugyanis állandóan jelen vannak a nyálSzakemberek nemzedékét nevelte Tizenöt éves az úttöröposta Foton Meghitt hangulatú ünnepségen emlékeztek tegnap a Fóti Gyermekváros vezetői és ifjú lakói az úttörőposta tizenöt évvel ezelőtti alapítására, a munkájához fűződő eseményekre, epizódokra. A gyermekváros árnyas parkjai, gondozott, ápolt útjai is ezt az ünnepélyes hangulatot árasztották; az úttöröposta épületéhez és a kissé távolabbra eső márványteremhez — a megemlékezés színhelyéhez — vezető utak mellett kék egyenruhás, fehér inget és piros nyakkendőt viselő úttörőpostások sorakoztak. A délelőtt tíz őrsikor kezdődő ünnepségen dr. Asztalos Ferencné, az úttörőposta vezetője köszöntötte a megjelenteket, részt vett az ünnepségen Horn Dezső közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, a Posta vezérigazgatója, László József, az Oktatási Minisztérium osztályveze- I tője is. I Dr. Barna Lajos, a gyermekváros igazgatója az intézmény szerepéről, feladatairól I beszélt. — Ezelőtt tizenöt évvel még csak hároméves volt a gyermekváros. Ám már akkor is gazdag programmal segítettük a fiatalok szabad idejének hasznos eltöltését. Ezt a célt szolgálta az úttörőposta alapítása is. Bár ennél lényegesen több feladatot látott el- és lát el, — mondta az igazgató, majd így folytatta: — Akkor huszonöt kis postás állt itt mögöttem, hogy letegye esküjét, mely szerint az eredményes tanulás mellett megfelel az úttörőpostási megbízatás követelményeinek is. Nem kis feladat hárul azóta ezekre a tizen-egynéhány éves gyerekekre; leveleket kézbesítenek, újságot hordanak ki, telefonbeszélgetéseket bonyolítanak le. Hetente egy napot a postahivatalban dolgoznak. Ám ez nem jelenthet kiesést a tanulásban. A hét többi napjain kell pótolniuk a lemara' dást. Az úttörők pedig hivatástudattal, szorgalommal teljesítik a rájuk bízott feladatot. Bizonyítja ezt: posták vezetői, szakemberek, üzemmérnökök kerültek ki a hajdani úttörőpostások közül, — Háromszor kapott az úttörőposta kiváló címet és három felnőtt dolgozója részesült a jó munkát elismerő kitüntetésben az elmúlt tizenöt év alatt — mondotta befejezésül dr. Barna Lajos. Ezután Szathmári Géza, a Budapest-vidéki Posta Igazgatóság igazgatója köszöntötte a jubileumi megemlékezés résztvevőit. Méltatta az úttörőpostának a fiatalok hivatás- tudatának kialakításában betöltött szerepét, majd jutalmat nyújtott át dr. Asztalos Ferencijének, az úttörőposta vezetőjének. Az ünnepség a gyermekváros mozitermében folytatódott, ahol a fiatalok mutatták be színes műsorukat. Ebéd után a vendégek végigjárták a gyermekvárost, megtekintették intézményeit, tágas sportpályáit, pihenést nyújtó ptthonait. Az ismerkedő séta után Németh Kálmán szobrászművész műtermébe látogattak el az ünnepség résztvevői. ' V. F. kahártyán, s a hirtelen lehűlések alkalmával könnyebben támadják meg a szervezetet. Tudni kell azonban, hogy az említett vírusok és baktériumok okozta náthás, hurutos megbetegedések nem azonosak az influenzával. Tüneteik alapvetően különböznek egymástól. — Az influenzára általában a magas láz, a végtagok fájdalma, a levertség a legjellemzőbb, s a betegség az első napokban nátha helyett inkább torokgyulladással jár. — Az influenza az utóbbi években csaknem minden esztendőben szinte menetrend - szerűen visszatér. Az egészségügyi világszervezet nemzetközi influenza-figyelő szolgálatának jelentése szerint a világon egyelőre sehol nincs influenzajárvány. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a járványt az idén elkerüljük. Ismeretes ugyanis, hogy a különböző vírusok között az influenzavírus változtatja leggyakrabban a szerkezetét. — A legutóbbi — tavaly év végi, illetve ez év eleji — nagy influenzajárvány óta ugyan — amelyet az úgynevezett Port Chalmers A vírus okozott *- az északi féltekén már kialakult ennek a vírusnak néhány új változata. Közülük a legnagyobb változáson átment vírust Skóciában mutatták ki. A szakemberek szerint azonban még ez sem jelenti feltétlenül az újabb járvány kialakulását: hiába változik meg ugyanis a vírus antigén-szerkezete, ha járványszerű terjedésének nincsenek meg a feltételei. Ezek pedig a vírusok egyes, tudományosan még tisztázatlan tulajdonságaitól függenek, s a skóciai tapasztalatok alapján egyelőre nem tudható, hogy az új típusú vírus képes-e nagy méretű, kontinentális szóródásra, terjedésre. — A déli féltekéről sem jelentettek kiterjedtebb influenzajárványt. Egyedül Dél- Ausztráliában izoláltak egy, a skóciaihoz hasonló új szerkezetű törzset. Nagyobb járványt azonban még az sem okozott. Ám ha mégis bekövetkezne egy újabb tömeges influenza-megbetegedés, azt nálunk, Magyarországon csak a Skóciában, vagy az Ausztráliában már kimutatott vírusok valamelyik variánsa okozhatja. Erre utaló jelek egyelőre nincsenek. A járvány esetleges előfordulásával azonban ennek ellenére számolni lehet. L
