Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-21 / 222. szám
Majd az idő megoldja? AZ ÉLET időről; időre mindannyiunkat válaszút elé állít: dönteni kell a gyermek pályaválasztásáról, a családi költségvetésről, a szabad idő hsznos és kellemes eltöltéséről és sok egyéb kisebb-nagyobb kérdésről. A döntés tényéről néha tudomást sem veszünk, ha nem különösebben nehéz a választás. Néha a; ónban a döntés gyötrő, sok vitával, vívódással járó feladat; olykor, amikor nehéz a választás, mert kevés az alternatíva vagy nagy a bizonyta,lanság. Vannak emberek, akiknek hivatása a döntés. Ezek közé tartoznak a különböző posztokon levő gazdasági vezetők. Őket naponta döntésre sarkallja, választás elé állítja az élet, amely megannyi új problémát és lehetőséget szül. A GAZDASÁGI VEZETŐKET igazában akkor állítja nagy próba elé a döntés feladata, amikor nem várt események következnek be. Amikor a vállalat gazdálkodását, termelését, piacait mélyrehatóan érintő változások történnek a közgazdasági környezetben, a gazdálkodás körülményeiben, feltételeiben. Napjainkban éppen ilyen helyzet állt elő, sőt mindez egybeesik az új középtávú tervek kidolgozásával. Azt mondhatjuk tehát, hogy a vállalatok életében vannak olyan periódusok, amikor a döntésre váró ügyek sűrűsödnek, amikor megny a jelentősége annak, hogy á problémafelismerés és a szükséges döntés a megfelelő időben történjék. EZÚTTAL erre az utóbbira szeretném ráirányítani olvasóim figyelmét: az időtényezőre. Mégpedig azért, mert ma még nem minden vezető érzékeli eléggé; mit is jelent a problémák, az új fejlődési irányzatok időben való felismerése és a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatala. Vannak vezetők, akik a nagy bizonytalanságra hivatkozással halogatják a döntéseket, kivárásra „játszanak”, s nem veszik észre, hogy ezáltal növelik a bizonytalanságot. Számos példát mondhatnánk arra, hogy azok a vállalatok, amelyek nem készültek fel időben gyártmányaik fejlesztésére, struktúrájuk megújítására. valahogy úgy jártak, mint az a sakkozó, aki időzavarba került, s emiatt már csak egyetlen lépés maradt... Tény, hogy napjainkban számottevően nagyobbak a bizonytalansági tényezők, mint a múltban, de ez nem lehet ok a kivárásra. A mai világ logikája paradox helyzetet teremt; a vállalatoknak számottevően megnövekedett bizonytalanság közepette kell alkalmazkodniuk, a megváltozott nemzetközi és hazai feltételrendszerhez. Méghozzá gyorsan! EGYES VEZETŐK döntést halogató magatartása mögött felfedezhető az a vélekedés hogy majd „felül” megmondják mit kell tenni, s így a felelősség is az irányító szerveké. Egyesek a gazdaságirányítási módszerekben bekövetke zeit bizonyos változásokat úgy értelmezek, hogy itt a vállalati önállóság korlátozásáról van szó, s ez természetesen a döntési hatáskörre is vonatkozik. A gazdaságirányításiban tapasztalható változások célja azonban nem a vállalati önállóság, döntési hatáskör és felelősség csökkentlése, hanem a vállalatok igazodásának elősegítése az új feltételekhez. Az irányítási rendszer módosítása elsősorban a gazdasági egyensúly javítását és a gazdasági hatékonyság növelését szolgálja. Az új szabályok arra késztetnek, hogy javítsák a vállalat tervező munkáját, fejlesszék a vezetők döntési készségét. MIKÖZBEN BÍRÁLJUK a döntéseket halogató vezetőket, senkit nem buzdítunk elhamarkodott, megalapozatlan, a kockázatokkal nem számoló döntéshozatalra. Az ilyen magatartás talán még károsabb következményekkel jár, mint a halogató taktika. A most kidolgozás alatt lévő vállalati középtávú tervekben bizonyára célszerű mindenekelőtt az 1976—77. évekre vonatkozóan dönteni a fejlesztési politikáról, a piacpolitikáról stb. és a további évekre vonatkozóan több lehetőséget hagyni a szabad cselekvésre. A MANŐVEREZÉSI SZABADSÁG növelése és a bizonytalanság csökkentése érdekében vállalt döntéshalasztás csak akkor lehetséges, ha most döntünk a vállalat számára lehetséges fejlesztési és egyéb alternatívákról. Az ilyen típusú döntés azonban elkerülhetetlen és halaszthatatlan. Alakuló ülés A túrni nagyközségi könyvtárban szeptember 22-én, hétfőn délután 3 órakor fontos összejövetelt tartanak. Ekkor alakul meg a nagyközségi közművelődési bizottság. Az első értekezleten részt vesznek a nagyközség közművelődési munkásai, a politikai, társadalmi és gazdasági szervezetek, intézmények vezetői. A bizottság szervezői remélik, hogy a helyi termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ hozzájárulása, részvétele fellendíti Tűm köz- művelődési életét. II. ÉVFOLYAM, 222. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 21., VASÁRNAP Közlekedési lámpát kap a Szabadság tér összefogással a város fejlődéséért Gödöllő város tanácsa szeptember 19-én délelőtt ülést tartott, melynek napirendjén három téma szerepelt. Benedek János tanácselnök a városi tanács tömegkapcsolatairól tájékoztatta a megjelenteket, dr. Varga Zoltán, a bíróság elnöke a járásbíróság munkájáról számolt be, s Mihály István rendőr alezredes pedig a város közrendjéről, közbiztonságáról tartott tájékoztatót. Együttműködési megállapodások Benedek János az új tanács- törvény s pártunk X. és XI. kongresszusának határozatai által támasztott követelményekről szólt. A többi között elmondotta, hogy a tanács és lakosság eredményes kapcsolatát nagymértékben erősítette az 1974-ben bevezetett tanácstagi keret, a húszezer forintos mozgalom, amelynek nagy szerepe volt a társadalmi munkák elterjedésében. Ennek hatása volt az is, hogy még egy évben sem épült olyan hosszúságú járda — társadalmi összefogással, mint tavaly. Városunk a társadalmi munka révén mindjobban gazdagodik. Űj játszóterek épülnek, az sem ritka, hogy autóbuszvárót létesít a lakosság. Sok helyen virágosítanak, fásítanak. A tanácselnök hangsúlyozta, hogy sok múlik az egyes tanácstagok lelkesedésén, ügyszeretetén. Példaként említette Bernáth Józsefné megyei tanácstagot, akinek közbenjárására új üzletet kap Mária- besnyő, de igen sokat tett a közösség érdekében például , Terven felüli" iskola Galgamtícsan Lesz központi fűtés, tornaterem Nemrégen beszámoltunk a galgamácsai iskolaépítés jelenlegi helyzetéről, s a közoktatás körülményeiről. A cikk megjelenése után Túrosán János, a galgamácsai tanács elnöke tájékoztatott az újabb fejleményekről. Elmondotta, hogy az iskola átadási idejének késése főként annak tudható be, hogy jobb, korszerűbb épületben szeretnék ezentúl tanítani a három társközségben lakó gyermekeket. Példás munkát végeztek a galgamácsaiak, ugyanis a kétszintes iskolához nem fogadtak külső kivitelezőt, minden munkára a tanács házilagos brigádja vállalkozott. Azonban nincs csodálnivaló azon, hogy ők sem értenek mindenhez; például a központifűtés szereléséhez. A galgamácsai iskola eredeti tervében olajkályhák szerepeltek. A tanács azonban úgy határozott, hogyha már ilyen nagy dologba fogtak, ne végezzenek félmunkát. A sok-sok terembe, ha most meg is veszik a kályhákat, előbb vagy utóbb, amúgy is sort kell keríteni a központi fűtés bevezetésére. Az utóbbi hónapokban sok helyen megfordultak, hogy a központi fűtéshez megfelelő kivitelezőt kérhessenek fel. A hosszú út végállomása az aszódi költségvetési üzem volt, ahol megértették a galgamácsaiak gondját, s elvállalták a munkát. A fűtésszerelés húzódása nemcsak azt jelentette hogy radiátorok nélkül nem költözhetnek az új épületbe az iskolások, hanem más munkák elmaradását is. A szakemberek ugyanis azt tanácsolták, hogy a parkettát csak a fűtés beszerelése után rakták le. Ugyanis volt példa a járásban, hogy a két munka párhuzamos végzése alatt berobban, meggyulladt egy tanterem padlózata. Turcsán János elmondta, hogy a központi fűtés körülményekhez igazodó terveit egy fiatal műszergyári mérnök készítette. Ugyancsak az IMI-ből jelentkezett még egy mérnök, aki szintén terven kívüli munkára tett ígéretet. Mert a gal- galmácsaiak a teljesség igényével fogtak az iskola építéséhez. Eredetileg nem akartak tornatermet építeni, de most már ahhoz is ragaszkodnak. Ennek a terveit csinálja meg a másik mérnök. Jelenleg jó ütemben halad a galgamácsai iskola építése. A közeli napokban befejezik a külső vakolást, s bízva az aszódi költségvetési üzem gyors munkájában, hamarosan a radiátorokkal felszerelt tantermekben ragasztják a parkettát. Korábban írtuk, hogy igen rozogák a galgamácsai padok. Nem sokáig kell már a gyerekeknek ezeket használni, ugyanis már; megérA közeli napokban befejezik az épülő galgamácsai kétszintes iskola külső vakolását, a tanács házilagos brigádjának munkásai. (Farkas Tibor felvétele) kezett a faluba az új, korszerű bútorzat. Örszigethy Kosztolányi Imre, Csiba József, Keller Sándor, Tamási Mátyás és Illés Ferenc is. A tanácsi dolgozók minden alkalmat kihasználnak a lakossággal való kapcsolat erősítésére. Sikeres kezdeményezés például, hogy a tanács függetlenített vezetői üzemi fogadóórákat tartanak, s különböző fórumokon találkoznak szocialista brigádokkal, fiatalokkal is. A kapcsolatok erősítése érdekében évente rendszeresen sor kerül koordinációs érte kezletekre, melyeken az üzemek, intézmények igazgatói, a párt-, állami és szakszervezeti vezetők értékelik az előző évi városfejlesztési, várospolitikai munkát, s megbeszélik a következő évi feladatokat. Ezeken az értekezleteken tárgyalják meg az egyes intézmények városfejlesztési hozzájárulásának mértékét is. Ennek köszönhető az egy üzem — egy iskola mozgalom erősödése, az óvodai helyek gyarapodása. A városi tanács munkájának hatékonyságát erősítik a különböző szervezetekkel, intézményekkel kötött együttműködési megállapodások. Ilyen szerződés született a városi KISZ-bizottsággal, az Agrár- tudományi Egyetemmel, a járási hivatallal. Javuló közlekedési fegyelem Mihály István rendőr alezredes, a járási-városi rendőr- kapitányság vezetője beszámolójában a többi között elmondotta, hogy munkájuk során szoros kapcsolatot tartanak a városi és járási párt- és tanácsi szervekkel, az ügyészség és a bíróság vezetőivel, valamint az ifjúsági és más tömegszervezetekkel. A korábbi évekhez képest csökkentek az erőszakos cselekmények, s a lakosságot nyugtalanjtó rendzavarások nem jellemzőek. A kapitányság vezetője a közbiztonságról szólva megállapította, hogy a Gödöllőhöz hasonló városokkal összehasonlítva, településünk közbiztonsága jónak ítélhető. A bűnügyi helyzetet tekintve különösen a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények száma növekedett. Ennek egyik oka, hogy a város területén levő gazdasági szervek, üzemek felelős vezetői nem tették meg minden esetben a tőlük elvárható szükséges Intézkedéseket. örvendetes viszont, hogy városunkban javult a közlekedési fegyelem, s csökkent a balesetek száma is. Mert például 1974 első felében 4 halálos baleset történt, míg ebben az évben még egy sem volt, s majd felére csökkent a súlyos balesetek száma Is. Mihály István elmondotta, hogy a gyermekbalesetek csökkentésében szerepe van a tanév beindulásával egy időben megjelenő közlekedési „gyermekrendőröknek”, forgalom- irányítóknak. A tanácsülés részvevői tájékoztatást kaptak a városunkban közeljövőben kialakuló közlekedési csomópontokról, s arról is, hogy rövidesen közlekedési lámpát, jelzőrendszert szerelnek fel a kritikus, sok balesetet okozó Szabadság téri kereszteződésnél. Tanfolyamokat szerveznek A tanácsülésen szó esett az új KRESZ-ről is, melynek elsajátítása érdekében a városban tanfolyamokat szervez a közlekedésbiztonsági tanács. A fent ismertetett napirendi pontokon kívül ez alkalommal került sor Gányi Zoltánnak, a városi tanács elnökhelyettesének előterjesztésére, mely a közeljövőben megvalósításra váró csatornamű-társulat létrehozásának körülményeivel foglalkozott. ö. E. 25 ÉVES A POLGÁRI VÉDELEM Ünnepség és verseny A polgári védelem 25 éves jubileuma alkalmából megyei polgári védelmi versenyt rendeznek Gödöllőn, a Kastélyparkban. A versenyen a megye legjobb egészségügyi, műszaki-mentő, és vegyvédelmi alegységei mérik össze erejüket, mutatják be tudásukat. A szeptember 24-én, 25-én és 26-án rendezendő versenyeket követően, szeptember 27-én a Pest megyei parancsnokság a jubileum alkalmából ünnepi gyűlést tart a gödöllői Agrár- tudományi Egyetem aulájában. Az ünnepi beszédet dr. Mondok Pál, a Pest megyei Tanács elnöke tartja. Tanulmányúton az NDK-ban Ismerkedés az óriástraktorral Hazánkban szinte minden évben gazdagodik a mezőgazdasági géppark. Gazdaságaink egyre több új géppel, berendezéssel javítják a mezőgazda- sági munka hatékonyságát, e nagy teljesítményű gépeknek nagy szerepe van a gazdaságosság fokozásában. Országunkba a közeljövőben ismét egy új gép érkezése várható: rövidesen munkába állnak majd a szovjet gyártmányú K—700-as traktorok. A gép mind jobb megismerése érdekében a közeli napokban tanulmányútra indult dr. Fülöp Gábor, a Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet főosztályvezetője. Egy hetet tölt a Német Demokratikus Köztársaságban, ahol e nagy teljesítményű — 215 lóerős — óriás traktorok már évek óta jelentős számban dolgoznak a földeken. Munkában a Marini Egyre hosszabbra nyúlik az épülő M 3-as autópálya betonszalagja. Képünkön: éppen megtöltik a Marini* aszfaltfiniser tartályát. (Barcza Zsolt felvétele) A Matyómúzeum kincsei közt GyaJkori és népszerű program a Szilasmenti Termelő- szövetkezet tagjai között az országjáró kirándulás. Legutóbb 45 kerepesi és gödöllői Négyezer éves aszódi kőbalta A Kárpát-medencében a legnagyobb telep Értékes lelettel gazdagodott az aszódi Petőfi Múzeum régészeti tára. Media Zoltán, az aszódi Vegyesipari Szövetkezet dolgozója a gimnáziumi építkezés alkalmával kőbaltát talált, amelyet beszolgáltatott a múzeumba. A tárgy alapos vizsgálata után megállapították, hogy a piroxán-andezit~ bői, csiszolással készített eszköz minden bizonnyal a késői kőkorban itt élt népcsoport, az úgynevezett lengyeli kultúra emlékanyagához tartozik. A felfedezés értékét növeli, hogy a gimnázium területén ez idáig még nem került elő ilyen korból származó tárgy. Ez a leletelőfordulás viszont bizonyítja, hogy a mintegy 4—4500 évvel ezelőtt itt élt neolitikus népesség nemcsak az evangélikus templom mögötti dombtetőn, a papi földeken települt meg, hanem a többi szomszédos dombvonulatokon is. Ez a következtetés még jobban megerősíti a régészeknek azt az elképzelését, mely szerint a lengyeli népcsoportnak az aszódi dombokon megtelepült törzsei a legnagyobb kőkori telepet hozták létre a Kárpát-medencében. A. I. tsz-tag a szövetkezet zöld autóbuszával Mezőkövesd és Zsóri-fürdö felé indult. Először Gyöngyös főterén álltak meg, hogy megcsodálják a város egyik nevezetességét, a Szent Bertalan barokk templomot. Mezőkövesden ellátogattak a Matyó Népművészeti és Háziipari Szövetkezet szín- pompás termékeit bemutató múzeumba. A ma is élő gyönyörű minták nagy része a szövetkezet egyik alapító tagja, Kiss Jankó Bori hallatlanul gazdag fantáziájának és könnyű kezének eredménye. A kirándulók sokáig nézelődtek a múzeum csodálatos viseleti darabjai között. A tsz-tagok hosszabb időt töltöttek Zsóri-fürdőn, amelynek kén- és jódtartalmú, 40 fokos gyógyvizében pihenték ki az egész heti fáradalmakat. Búcsúzóul Mátraházán álltak meg. Elmaradt ugyan a gyöngyösi borkóstoló, de dalban és élményben gazdag volt ez a vasárnap.
