Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

• • Ötvennégy otthon A Pest megyei Állami Építőipari Vállalat Gödöllőn, a János utcában befejezte az első lakótömb paneljeinek beeme­lését. Ebben az épületben 54 család kap majd otthont. Az át­adási határidő: 1975. december. Barcza Zsolt felvétele Anyakönyvi hírek Született: Csema József és Bereczki Mária: Mária, Far­kas Mihály és Babimiszki Ilona Katalin: Viktor. Mihály, Ju­hász Ferenc Mihály és Paulo- vics Mária Zsuzsanna: Ale­xandra Mária, Csató János és Bagladi Katalin: Zsolt, Oláh József és Gáspár Mária: Edi­na, Kovács Ferenc és Danie- lisz Edit Judiit: Zoltán, Kassai Attila és Kanizsai Zsuzsanna Ilona: Attila, Stefiik Tibor és Szilágyi Erzsébet: Csil­la Andrea, Szuhi János és Búzás Ilona: Zsolt, Legéndi István és Zsiák Teréz Mária: Zsolt, Vincze Zoltán és Űjmór Erzsébet: Zoltán László, Gyar­mati Mihály és Rózsahegyi Zsuzsanna: Andrea, Tamás Fe­renc és Pénzes Mária: Mária, Halasi István és Szatmári Pi­roska: Katalin, Kiss György és Magyar Judit: Zsuztsanna, Csesznyilk József és Somodi Éva: Zoltán, Ursinyi György Endre és Sőregi Anna: Gábor, Sontra András és Gazdag An­na: Norbert, Szohr Ferenc Jó­zsef és Tóth-Máté Mária: Fe­renc, Kanalas János és Far­kas Mária: Krisztina, Varga Gyula Frigyes és Laufcó Em­ma Erzsébet: Rita, Kovács István és Gedeon Mária: Ani­kó. Névadót tartott: Araya Afe- work és Balogh Ilona: Afe- work Mihály, dr. Benczik László és Olaj Judit: Judit, Boda Péter és Tárnoki Mária: Gábor, Fauszt Dezső és Már­ton Erika: Imola, Fehér Lász­ló és Péntek Zsuzsanna: Ad­rienn, Gombos Sándor és Kannád Mária: Csaba, dr. Héjjá Sándor és dr. Vetési Margit: Balázs Imre, Kiss László és Gyebnár Erzsébet: László, dr. Laikatos Gyula László és Maszlova Natália: Judit, Pászti Ferenc és Mráz Márta: Andrea, dr. Szabó La­jos és Willin Erzsébet Mar­git: Szilárd Balázs, dr. Villá­nyi László és Emőkéi Judit: Emőke, Bucsai Lajos és Cser­ven Júlia: Zoltán. Házasságot kötött: Szalkay Lajos és Jakab Anna Erzsé­bet. Elhunyt: Gügye Istvánná Karácson Erzsébet, Szabadi Ferenc, Badacsonyi Lászlóné Hujher Lídia, Mészáros Mag­dolna, Gál József, Maros Haj­nalka. II. ÉVFOLYAM, 221. SZÄM 1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT 'A kedvcsináló rendszergazda A járás gazdaságpolitikai mérlege A Pest megye keleti részén, mintegy 70 ezer hektáron el­terülő gödöllői járás alapve­tően mezőgazdasági jellegű te­rület, még akkor is, ha olyan jelentős ipari üzemekkel ren­delkezik, mint az ikladi Ipari Műszergyár (3750 dolgozóval) és a Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár kistarcsai gyáregysége, a maga 850 dolgozójával. A járási mezőgazdasági üzemek­ben jelenleg 14 ezer hatszázan dolgoznak, öt évvel ezelőtt e területen 24 mezőgazdasági termelőszövetkezet és egy szakszövetkezet volt. Gyakori munkamegbeszélések Az utóbbi években — ré­sziint a gazdálkodás feltételei­nek javítása érdekében — a kisebb egységek nagyobb szö­vetkezeteket alakítottak. A téesz-egyesülések következté­ben a járásban a mezőgazda- sági szövetkezetek száma ti­zenháromra csökkent, s a te­rület gyarapodott az 1975. jú­lius elsejével járási irányítás alá került három budapesti gazdasággal. Az öt évvel ez­előtti 1326 hektáros átlagos szövetkezeti földterülettel szemben napjainkra 3200-ra emelkedett ez a szám. Mint már korábban hírül adtuk, a járási párt-végrehaj­tóbizottság a minap tárgyalta az MSZMP Központi Bizott­sága 1974. december 5-i hatá­rozatának végrehajtását, a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósulását. Az e té­ren végzett munkáról Frankó János, a pártbizottság titkára tartott beszámolót. Több szempontból értékelte a mezőgazdasági szövetkeze­V ILLANY PÓZNÁBÓL SIUGRÓSÁNC A sport tanítómestere — A mozgás az idők folya­mán éltem egyik legfontosabb része lett. Fiatal koromtól kezdve szívesen foglalkozom a sporttal, s nincs annál jobb érzés számomra, mintha ki­sportolt, egészséges emberek­kel találkozom az utcán, az egyetemen, vagy bárhol má­sutt. Ahhoz, hogy az ember közérzete jó legyen, rendsze­resen sportolni, mozogni kelL Az egészség védelme érdeké­ben semmi különleges adott­ságra nincs szükség, egyedül türelemre, kitartásra... — mondja ötvös Károly, az Ag­rártudományi Egyetem test­nevelő tanára. Bambuszrúddal három és fél méíer — A gödöllői állami gimná­ziumban tanultam annak ide­jén, és akkor, középiskolás ko­romban sportoltam először ko­molyabban. Egy nagy bajnok­ságra készültünk amikor el­döntöttem, hogy a test neve­lését választom életpályául. Az edzéseken segítettük, tanítot­tuk egymást, s úgy éreztem, hogy van tehetségem arra, hogy tudásomat átadjam má­soknak is. Ezért jelentkeztem a Testnevelési Főiskolára. Ab­ban az időben 300 jelentkező volt, szerencsésen alakult, mert sikerült bejutnom. Ezt annak is köszönhettem, hogy az atlétikában és a tornában egyaránt jártas voltam. — A főiskolán melyik sport­ágban versenyzett? — A rúdugrásban. Három és fél métert ugrottam bam­buszrúddal, ez az eredmény az akkori országos mezőnyben hatodik-hetedik helyezésnek felelt meg. Ötvös Károly 1929-ben, a fő­iskola befejezése után vissza­tért Gödöllőre, s a premontrei gimnázium testnevelő tanára lett. — Komoly, nehéz munká­val eltöltött évek következtek, de pályám szereíete minden nehézségen átsegített. Ebben az időben jó eredményeket si­került elérni tanítványaim­mal. Volt itt vívó, lövész, síző, síugró és vitorlázó repülő — ma úgy mondanánk — szak­osztály. Szívvel-lélekkel — Ki volt a legtehetsége­sebb növendéke? — Talán Szirmák László, aki ahogy kikerült az iskolá­ból, hármasugrásban magyar csúcsot állított fel. Kardví­vóim a különböző versenyek­ről, de kivált a Petőfi-emlék- versenyről hoztak el jeles dí­jakat. — Hol jutott terep a sízők- nek, a síugróknak? — Gödöllő környékén elte­rülő dombok remek edzési le­hetőséget kínáltak a sízéshez. A síugrók pedig maguk épí­tettek sáncot, emlékszem, a munkához a villanytelepről kaptunk kiselejtezett pózná­kat. A saját maguk építette terepeken 16—18 méteres tá­volságokat lehetett ugrani. De nemcsak itt dolgoztak a fiata­lok. A sáncon kívül a lőteret is az ifjúság készítette. Ez ma is megvan, az egyetemen, ké­zilabda-pályának használják. Rengeteg volt a földmunka, és a lelkes, fiatal társaság szív­vel-lélekkel csinálta. — Olyan szeretettel beszél a „régi” fiatalokról! A maiak­ról mi a véleménye? — Se nem jobbak, se nem rosszabbak, mint a régiek. Az Agrártudományi Egye­tem a felszabadulás után a fővárosból Gödöllőre költözött. Itt kapott állást Ötvös Károly Pályarendszer az egyelem körül — A kezdet kezdetén tan­székvezető-helyettes, majd tanszékvezető lettem. Mindig igyekeztünk megadni a hallga­tóknak azt a lehetőséget, hogy az egyetemen szellemiekben és testi erőnlétben egyaránt gyarapodhassanak. Mint Ötvös Károly elmon­dotta, az egyetemhez egy nagyszerűen kiépített és kar­bantartott pályarendszer tar­tozik: többek között atlétikai pálya, három gerelynekifutó- val, három diszkoszvetőkör­rel, továbbá több kézilabda-, labdarúgó- és kosárlabdapálya áll a diákok rendelkezésére. — Egy időben a vívószak­osztály edzője volt... — Sajnos egészségügyi okok miatt abba kellett hagynom, de örömmel látom, hogy jó kezekbe kerültek a vívók. Benkő Tibor vezetésével mór évek óta sikerrel szerepelnek. Sok tehetséges fiatal tanul­ta meg a sportolás alapszabá­lyait, fontos fogásait ötvös Károlytól. Napjaink egyik or­szágos, sőt Európában is köz­ismert kitűnő sprinterének, Gresa Lajosnak is ő volt az edzője. Kádár Éva tek tevékenységét; szólt a munkaverseny-mozgalmakról, az anyag- és energiatakaré­kosságról, a termékek minősé­gének javításáról, a hulladé­kok hasznosításáról, a tech­nológiai és munkafegyelem ja­vításáról, a szállítások jobb megszervezéséről. A dolgozók és a tagság rendszeres tájékoztatásáról szólva elmondotta, hogy szö­vetkezeteinkben gyakoriak a munkamegbeszélések, brigád­értekezletek, termelési tanács­kozások és közgyűlések, ame­lyek különösen egy-egy na­gyobb termelési feladat előtt bírnak nagy fontossággal. Példaként a nyári betakarítá­si munkálatokat említette. Búza és borsó Az átgondolt üzem- és mun­kaszervezés sokat javíthat a gazdasági eredményeken. Ezt bizonyítja a valkói Egyesült Zöldmező Termelőszövetkezet­nél lebonyolított átszervezés, amelynek következtében a gazdaság az ágazati irányítás­ról áttért az adottságainak jobban megfelelő területi irá­nyításra. A túrái termelőszövetkezet élen jár ezen a területen. Az ügyvitel korszerűsítésének, a belső információs rendszer si­keres megszervezésének kö­szönhető, hogy a téesz e tekin­tetben ma már a miniszté­rium bemutató gazdasága. E jó példák azonban nem sok követőre találnak a járásban. Kevés helyen használják ki az üzemszervezési lehetőségeket. A pártbizottság titkára a to­vábbiakban részletesen ele­mezte a termelési szerkezet várható alakulását. Elmond­ta, hogy 1974-hez képest na­gyobb a kenyérgabona, a cu­korrépa és az olajosmagvú növények termőterülete. A já­rás szövetkezetei az idén 10 százalékkal nagyobb területen, 10 ezer 732 hektáron termel­tek kenyérgabonát. A kedve­zőtlen időjárás miatt kisebb volt ugyan az átlagtermés, de a területnövekedés következ­tében mégis több terményt szállítottak a Gabonafelvásár­ló Vállalatnak. Sajnálatos viszont, hogy a zöldségfélék termőterülete év­ről évre csökken, s a jól gépe­síthető növényeknél tapasztal­ható csak növekedés. A szö­vetkezetek a mind kevesebb munkáskéz, továbbá a kis jö­vedelem, és a megfelelő gé­pek hiánya miatt nem foglal­koznak szívesen termesztésük­kel. A búza és a borsó iránti érdeklődést növelte a gödöllői Tangazdaság „rendszergazda­sága”. Gyorsabb gépcsere Részletesen elemezte a szö­vetkezetek , beruházásainak helyzetét is. Kiemelte, hogy az üzemek az utóbbi időben mind többet fordítanak gépi eszkö­zökre. A negyedik ötéves terv időszakában a gazdaságok be­ruházásának értéke meghalad­ta az 524 millió forintot, s en­nek az összegnek több mint 43 százalékát gépekre fordították. Felgyorsult az elhasználó­dott gépek kicserélése, s jobb a készletgazdálkodás is. Űj szárítóüzem Létesült Kerepe­sen, több helyen bevezették a talajviszonyokhoz nagymér­tékben alkalmazkodó műtrá­gyázást. A takarékossági tervekről szólva Frankó János elmond­ta, hogy nem elég átfogónk, minden területre kiterjedők az elképzelések. A továbbiakban szó volt még a gazdaságok növényvé­dőszer- és műtrágyafelhasz­nálásáról, az e téren meg­takarított anyagok mennyisé­géről, az energiahordozók ész­szerű felhasználásáról, a ter­mékek tárolásának és szállítá­sának körülményeiről, és szá­mos szakmai kérdésről is. Mennyiség cs minőség A végrehajtó bizottság a többi között megállapította, hogy a szövetkezetekben na­gyok a belső tartalékok, s ezek feltárása, kihasználása révén jelentős mértékben nö­velhető a termelés mennyisé­ge, javítható minősége. Csak a határozat szellemében való gondolkodás és cselekvés hoz­hat tartós gazdasági eredmé­nyeket. —őr­iéi! esték a tsz-ben A Szilasmenti Termelőszö­vetkezetben a következő hó­napban Téli esték címmel előadássorozat Indul. Heten­ként egy alkalommal :— való­színűleg péntek délutánon­ként — útibeszámoló, egész­ségügyi, népművészeti, lakás- művészeti, természettudomá­nyos témájú foglalkozásokra kerül majd sor. A tervek kö­zött szerepel egy író—olvasó találkozó, valamint egy Ho­gyan készül a Népszabadság? című foglalkozás is. Az elő­adássorozatot népdalest teszi még színesebbé. SPORT 4 SPORT 4- SPORT 4 SPORT VASÁRNAPI LABDARÚGÓPROGRAM Az ötödik forduló eredményei A gödöllői járási labdarúgó­bajnokság eredményei az ötö­dik fordulóban a következő­képpen alakultak: Az I. osztály mérkőzései Veresegyház—Kistarcsa 2:2 Kerepes X—GEAC 2:4 Kartal I—Pécel 3:0 Domony—Hóvízgyörk 2:2 Túra I—Zsámbok 2:1 Bag—Malinovszkij SE 3:2 Galgahévíz—Dány 2:2 A II. osztály mérkőzései Isaszeg II—Gödöllői SC II 2:1 Kerepes II—Kartal II 2:2 Szada—Mogyoród 1:1 Galgamácsa—Túra II 5:0 Valkó szabadnapos volt. Az első osztályban Bag csapata, a második osztályban Galgamá­csa szerepelt ez idáig a leg­jobban. E hét végén kerül sor a já­rási bajnokság hatodik fordu­lójára, a mérkőzéseket szep­tember 21-én, vasárnap játsz­szák. A párosítások I. osztály mérkőzései: Kis­tarcsa—Dány, GEAC—Galga­hévíz, Malinovszkij SE—Ke­repes I, Zsámbok—Bag, Hé- vízgyörk—Túra I, Pécel—Do­mony, Veresegyház—Kartal I. II. osztály mérkőzései: Gö­döllő SC II—Túra II, Mogyo­ród—Galgamácsa, valkó—Sza­da, Isaszeg II—Kerepes II. (Kartal II. szabadnapos.) Szombati jegyzet Lépcsőn Örömmel néztem körül a takaros, frissen meszelt házban. Alig 70 éve, hogy felépítették. A régi hagyo­mányok szerint középen a konyhába lép be a láto­gató, s jobbra is, balra is egy-egy tágas szoba nyílik, mindkettő fehér falú, ge­rendás mennyezetű. A há­zat egy idős asszony lakja, húga csak éppen látogató­ban tartózkodik nála. Di­csérem a kedves otthont, s megjegyzem, hogy milyen tágasan lakik. Az asszony egy pillanatra felhúzza a szemöldökét, s egy lélegzet­vételnyi szünet után meg­indul a két idős ember szó­áradata. — Hát igen, most jól megy a sorunk. De 30—40 évvel ezelőtt jött volna ide! öten voltunk gyerekek, vol­tak még a szülők, meg a nagyszülők, meg a nagy­bácsink is ide házasodott. Bizony éveken keresztül csak az egyik szobában nyolcán aludtunk! Körbe a földön szalmazsákok, ha éj­szaka valaki ki akart menni, nagyon meg kellett néznie, hogy hova lép. A kis bogi házikó, ahol vendég voltam, ma barát ságos otthon. Kirepült a család, az idősebbek elhal­tak. Ma már egyre keve se bb az olyan lakás, ahol összezsúfolódva, gyerek, gyerek hátán élik a falusi emberek hétköznapjait. Pedig ma is jócskán akad olyan család, ahol három vagy több gyermek van. És hogy ne éljenek, ne élhes­senek a régi időkre emlé­keztető rossz körülmények között, államunk és pár­tunk mind többet igyekszik tenni. Ezen a héten a já­rási párt-végrehajtóbizott­ság egyik napirendi pontja a területünkön élő három és több gyermekes családok helyzete volt. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal el nőké egy közelmúltban végzett nagyarányú felmé­rés alapján tájékoztatta a bizottsági tagokat. A gödöllői járásban 1100 több gyermekes család él. A vizsgálat megállapította, hogy közülük 700 rendezett körülmények között él. A többi négyszázon minden­képpen segíteni kell, sőt 190 családnak sürgősen, még ebben az évben javí­tani kell a körülményeit. 160 család apró lakások­ban — nem ritka, hogy szoba-konyhában hatodma- gukkal — élnek. Hetven családban veszélyeztetettek a gyermekek; a szülők iszá- kossága, munkakerülése vagy állandó egymás kö­zötti viszálykodása miatt. A községek vezetői igye­keznek segíteni a helyzeten. Ebben az évben például Valkón és Domonyban 30 csökkentett értékű lakást adnak át. Nagy meglepe­tése volt a felmérésnek, hogy járásunkban 44 nagy- családos pedagógus lakik, az ö helyzetükön is van javítani való. A tanácsok gondoskodása folytán ebben az ötéves tervben 132 nagy csa­lád kapott vásárlási, építési kölcsönt, segélyt. A nagy­létszámú családokban sok­szor bizony kevés az egy személyre jutó jövedelem. A felmérés során olyan csa­ládot is találtak, amelyben egy családtagra 280 forint jut. Ezen az áldatlan hely­zeten segítenek az úgy­nevezett gyermeknevelési segélyekkel. Sokféle adatot lehetne még felsorakoztatni, amely érzékelteti a járásunkban lakó három és több gyer­mekes családok körülmé­nyeit. Az átgondolt és a jól megszervezett támogatás­nak azonban csakis az ala­pos helyzetismeret lehet az első lépcsője. A járási hi­vatal irányításával a köz­ségi tanácsok már ezen a lépcsőn állnak, s a további teendőkben méltán számí­tanak a párt és társadalmi szervezetek segítségére. örszigethy Erzsébet ) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom