Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-20 / 221. szám

PEST MEGYEI HÍRLAP KÜl&NKIAPÁSA A CEGLÉDI JÁRÁS CE6LÉD V> XIX. ÉVFOLYAM. 221. SZÁM 1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Városi úftörővezetői konferencia Országos sikerek vetélkedőkön Népszerű iskolás honvédelmi egységek Az úttörővezetők VI. orszá­gos konferenciájára készülve szeptember 18-án a városháza nagytermében tartotta meg a tanácskozását Cegléd úttörő­vezetői konferenciája. Az út­törőszövetség, a párt, állami és tömegszervezetek képviselői között az elnökségben helyet foglalt Kürti András, a váro­si tanács elnöke, Szabó Gyulá- né, az MSZMP városi bizott­ságának munkatársa, Lábai László, a megyei úttörőszö­vetség elnöke. A város úttörő­vezetői tanácsának írásos be­számolója, valamint Úcsai Ist­vánná megbízott úttörőelnök szóbeli kiegészítése az elmúlt két év munkájáról adott szá­mot Ezen időszak tevékenységét a „Nem térkép e táj” expedí­ció foglalta egységbe. A kis­dobosok, az úttörők és veze­tőik kedvvel, lelkesedéssel tel­jesítették a mozgalom felada­tait. A gyermekek megismer­kedtek iskolá juk és a vá­ros múltjával, jelenével, hazánk új létesítményei­vel, szép tájaival. Kiemelkedően sikeres volt a Vörös Csillag expedíciós já­tékban való részvétel, amikor- is a város vezetőivel, vállala­tok, üzemek, intézmények képviselőival, szocialista bri­gádok tagjaival találkoztak az úttörők. Hazánk felszabadulásának 30. évfordulóját, a XI. párt- kongresszust emlékezetesen ünnepelték meg a csapatok. Közhasznú és társadalmi munkából az elmúlt két év­ben is igen eredményesen vet­ték ki részüket a gyerekek. Az őszi és nyári mezőgazdasá­gi munka minden évben szer­vezett volt. A fegyveres testületekkel — különösen a honvédséggel — való kapcsolat különösen 5 éve, az úttörő honvédelmi egységek megalakulása óta igen gyümölcsöző. Az úttörő­vezetők a honvédelmi nevelés szinte minden lehetőségével élhették. A kulturális és sportve­télkedőkön országos sike­reket is elértek a ceglédi úttörők. A városi úttörővezetői kon­ferencia küldötteivel és meg­hívott vendégeivel Garamvöl- gyi Katalin levezető elnök is­mertette a tangazdaságból frissen kapott levelet, mely szerint a kisegítő iskola úttö­rői az úttörővezetői konferen­cia tiszteletére 1459 mázsa szőlőt szüreteltek le a csemői kerületben. A szóbeli kiegészítés és a vita után délig négy csapat­otthonban szekcióüléseken folytatta munkáját a konferen­cia. Délután Öcsai István, Győré Sándor, Dankowsky Sándorné és Varga Sándor, a négy szek­cióülés vezetőjének beszámo­lójával folytatódott a tanács­kozás. A megbízott úttörőel­nök vitazárója után az úttörővezetői konferen­cia megválasztotta Cegléd város 31 tagú úttörőveze­tői tanácsát és 8 küldöttet a megyei vezetői konfe­renciára. A vezetői tanács ezt követő ülésén megválasztotta-a 11 ,ta- gú úttörőelnökséget. A városi úttörőelnök Úcsai Istvánná lett. (sz) írók — művészek Tóth István fotói Orosházán Tóth István, a Cegléden élő fotóművész — sikeres szek­szárdi kiállítása után — most az orosházi Petőfi Művelődési Központban rendezi meg írók — művészek című tárlatát. A szeptember 21-én nyíló kiállí­táson dr. Szilágyi Miklós, a szekszárdi Béri Balogh Ádám megyei múzeum igazgatója mond bevezetőt. A fotómű­vész száznál több fotográfiá­ját láthatja a közönség. Minden fiatal indulhat Jó tanuló — jó sportoló Serleg és plakett a jutalmuk A ceglédi járási-városi sportfelügyelőség meghirdet­te a Jó tanuló — jó sportoló mozgalmat. Az OTSH neve­lési irányelveinek támpont­jai alapján segíteni kívánja ezzel a sportegyesületek mun­káját, a fiatalok nevelését. A versenyben részt vehetnek Cegléd és Nagykőrös, vala­mint a ceglédi járás általá­nos és középiskolásai, nap­pali és esti tagozatosok egy­aránt. Természetesen az is­kolának nem kell feltétle­nül az említett területen be­lül lennie. A mozgalom tudnivalóiról Magyar Lászlótól, a sportfel- ügyeláség vezetőjétől érdek­lődtünk: — Az értékelésnél figye­lembe vesszük az 1975—76- os tanulmányi év eredmé­nyét, az 1975. szeptember 1. és 1976. június 15 között el­ért sportági eredményt. Az előbbit az iskola, az utóbbit a sporiegyesület elnöke iga­zolja. Döntésünkben sokat jelent a résztvevő szorgal­ma és magatartása is. Az ér­tékelőlapokat májusban küld­jük el az érdekelteknek. A legjobb eredményt elérő fiú és leánysportolót s&rleggel és emlékplakettal jutalmazza a sportfelügyelőség. U. L. Délutáni műszakban Villanyszerelék a brigádból. Már elmentek a délelőtti műszakosok, a gépek azért fá­radhatatlanul dolgoznak az ÉVIG ceglédi kismotorgyárá­ban, friss erővel a dél- utánosok keze győzi az auto­maták kiszolgálását. Ezüst­szürke öntvénnyel, tenyérnyi munkadarabokkal kell etetni a DF—200-as félautomata pajzs­megmunkálót. Monoton műve­let.. A gép tátott szájába kell tenni a fémdarabot, majd megnyomni egy gombot ellen­őrzésként, utána pedig egy másikat. A többi az automata dolga. A pajzsmegmunkáló mindent tud, amit csak „elektromos agyába” betáplál­tak. Ritkán vét, s ha valami baj van, hát leáll. Ilyenkor csatakiáltásként viharzik a hí­vó szó termen át: — Szerelőt kérünk! Pergő számok S ha nincsen épp a helyszí­nen, hát telefonálnak a vil­lanyszerelőit támaszpontjára, a műhelyükbe. A .pajzsmegmunkáló automa- tikáján csöpp ablak van, mint valami villanyórán. Üveglapja mögött, ha egy-egy munkada­rab elkészül, elektronikus számláló számsora mozdul. A villanyszerelők újítása. Im­pulzussal működik, csak a kész termékeket számolja. Az igazsághoz tartozik, hogy a gépet kezelők, betanítóit mun­kások nem fogadták olyan osz­tatlan elismeréssel, mint az újítást elbírálók. Meg kellett szokni, hogy az automata most már tényleg mindent tud, a napi teljesítményt is jel­zi, pontos adatokkal rögzíti. Vékony termetű szőke, fiatal­ember, Báthori Sándor volt az újítás egyik ötletadója és készítője. Lassan tíz éve, hogy itt dolgozik a gyárban. Az el­múlt éveket ugyan nem iga­zolja törzsgárda jel vény, — igazolja viszont vagy tíz megvalósított újítás, az öt­letseregéből. Kicsit bosszan­kodva mondja: — Volt több is, vagy két­szer ennyi. De hát nem min­den ötlet nyer létjogosultsá­got a megvalósuláshoz, ezt tudomásul kell venni. En úgy érzem, hogy az ember arra született, hogy alkosson. Ha van egy ötletem, nem érem be vele, hanem addig próbálgatom, szerkesztem gon­dolatban és gyakorlatban, amíg be nem bizonyosodik, hasznos-e? Persze, ami gazda­sági szempontból hasznos és beválik, nem biztos, hogy min­denki örömmel fogadja. így voltunk kollégámmal az elekt­ronikus számoló munkába ál­lítása után: hallgathattuk a gépek mellől a közvetlen vé­leményeket. Bezzeg, ami­kor a másik újítást, a folya­dékhűtésről a léghűtésre át­térést bevezették, az nagyobb elismerést szerzett. Szép szakma •A délutáni műszakiban most két villanyszerelő dolgozik, Báthori Sándor és Holovecz | a használhatatlanná lett moto- Mihály. A beszélgetés során | rókát, most magunk javítjuk, kiderül, valamikor együtt ta- . Időt nyerünk vele. Műszerek Gazdag hét végi sportprogram Újabb ü I-es asztalitenisz-mérkőzés Ferencvárosi birkózók Cegléden A ceglédi csapatok közül idegenben játszanak a Bem SE tekézői, labdarúgói, a KÖZGÉP kézilabdásai, s ver­senyeken indulnak az atléták és a birkózók is. Cegléden öt sportágban rendeznek mérkő­zéseket. Szombaton Kézilabda. A Bem SE ger- jei sporttelepén: 15 órától KÖZGÉP SE ifi—Gödöllői Va­sas ifi, 16 órától Bem SE— Gödöllői Vasas megyebajnoki mérkőzés. Vasárnap Asztalitenisz. A Mészáros Lőrinc iskola tornatermében fél 10-től Ceglédi VSE—Sze­ged NB I-es összecsapás. A ceglédiek eddig nyolc, a ven­dégek egyetlen pontot sem szereztek. A papírforma ha­zai győzelmet ígér, aminek el­érésével a csapat bebiztosíta­ná bennmaradását. Teke. A KÖZGÉP négyes tekepályáján 9 órakor rende­zik meg a KÖZGÉP SE—Bp. Postás NB II-es találkozót. A Postás a második, míg a Ceg­léd a bennmaradásért küzd. Ehhez itthon két bajnoki pon­tot kell szereznie. A Vasutas-sporttelepen: Kézilabda. 13 órától CVSE ifi—Galgahévíz ifi (leány), 14 órától CVSE—Galgahévíz me­gyebajnoki női mérkőzés. A legutóbbi fordulóban rang­adót nyert CVSE továbbra is pontveszteség nélkül vezet a bajnokságban. Labdarúgás. 13.30-tól Ceg­lédi VSE—Nagykőrös serdülő találkozó, 15 órától Ceglédi VSE—Nagykőrös megyei ösz- szecsapás. ökölvívás. A Sportcsarnok­ban délután öt órától Ceglédi VSE—Ferencváros barátságos ökölvívó csapatmérkőzés. Ser­dülő ifjúsági és felnőtt kor­csoportban is szorítóba lép­nek versenyzők. Kisgyermekek tápláléka Mint súlyos betegnek az életmentő véradás, csecse­mők fejlődésében olyan sokat segít az anyatejgyűjtő állomás. A kismamák napi tejkülde­ményeit, melyre saját gyerme­kük táplálásához már nincsen szükségük, viszont másoknak segíthetnek vele, itt gyűjtik össze, gondos laboratóriumi Apátí-Tőtb Sándor felvétele vizsgálat után pasztörizálják és üvegekbe töltve juttatják el oda, ahol a segítségre szükség van. Az anyatejgyűjtő állomás látja el jórészt a kórház kora­szülött osztályát. Az ottani gyermekeken kívül 38 ceglédi csecsemő mindenapi helyes ét­keztetését segíthették augusz­tusban. nulóskodtak. Négy éve, hogy Holovecz Mihály is a gyárba került, most együtt gyógyítják, s ha kell, ellenőrzik, karban­tartják a gépeket. — Hogy együtt legyen a család, hát feleségeink is itt dolgoznak — mondja vidám- kodva. .— így legalább „fel­ügyelet alatt” vagyunk. A csarnokban úgyis éles az asz- szonyok nyelve, rájár a rúd a villanyszerelőkre. Ott va­gyunk köztük, mert mindig van valami dolgunk, nemcsak biztosítékcseréből áll a világ. A villanyszerelők műhelyé­iben jókora szekrény őrzi a gé­pek rajzait. Vagy hatvan na­gyobb, s félannyi kisebb gép kapcsolási rendszerein, alko­tóelemein kell eligazodniuk. — Tanulókorunkban gon­dolni sem mertük, hogy vala­ha ilyen dolgunk is lesz. Ilyen szép dolgunk. Igen, szép ezek­nek a modern gépeknek a vi­lága. Szeretni kell, érteni kell hozzá. Egyszer egy öreg szak­mabeli mondta, hogy az a jó, ha a trnk-s unatkozik, mert az azt jelenti, hogy minden megy rendjén. Hát mi keveset ülünk az irodában. Inkább a gépek közt vagyunk. Az auto­maták neszezése olyan meg­nyugtató, mint az egyenletes lélegzés, a szívverés. v Nem dobják ki A villanyszerelők a Puskás Tivadar szocialista brigád tag­jai. Tavaly az élcsapatok közt a másodikak lettek, nevük is­mert a gyárban. A vállalások­ról beszélgetünk. — A mi brigádvállalásaink olyanok, hogy összefüggnek a napi munkával, a takarékos­sággal, társadalmi munkával. Sokszor végzünk vállaláson felüli munkát, mert természe­tes, hogy amit meg kell csi­nálni, ott van előttünk, amel­lett nem mehetünk eL Itt van például a motortekercselés. Azelőtt a budapesti gyári szer­vizbe küldtük áttekercseltetni külföldi alkatrészeit némi át­alakítással megjavítjuk, nem dobjuk ki azzal, hogy haszna­vehetetlenek. Nem , számoltuk ki, mennyit jelent ez a nép­gazdaságnak, csak csináljuk, mert biztosan hasznunkra vá­lik. Végez a brigád társadalmi munkát is bőven. Erre a ne­gyedévre külön 78 óra társa­dalmi munkafelajánlást tet­tünk. Már néha mondjuk is, nem győzünk ide járni, meg haza. Igaz, néha most a bri­gádvezetőt, Osgyáni Istvánt is meglátogatjuk. Építkezik, be­segítünk, amit tudunk. Az egyik gép darabjaira bontva áll a műhelycsarnok­ban. Tisztítják, ellenőrzik min­den porcikáját. — Hát még, ha mindenki, aki ezekkel a gépekkel dolgo­zik, értékelné a munkahelyét, ha „korszerűbbek” lennének az emberek. Ha megértenék, hogy a betanított munka több a rutinnál. Dolgozni nem a gép mellett, hanem együtt a géppel kell. Akkor — bár most sem sok — még kevesebb len­ne a javítani való. Eszes Katalin MA: Egyperces novellák színpadon Szombaton este hét órai kezdettel Cegléden, a Kossuth Művelődési Központban ven­dégszerepei a Budapesti Iro­dalmi Színpad. Léner Péter rendezésében Örkényi István: Egyperces novellák című mű­veinek színpadi változatát mutatják be. A műsorban fel­lép Major Tatnäs, kétszeres Kossuth-díjas kiváló művész, Keres Emil Kossuth-díjas ki­váló művész, Bálint András, Baracsi Ferenc, Dőry Virág, Gordon Zsuzsa, Mikes Lilla, Somhegyi György, Szentpáí Mónika és Verdes Tamás. A szolnoki rádió miisoi Szeptember 22-től 28-ig Hétfő: 17.30—18.00: Műsor­ismertetés, hírek. Kockázat és lehetőség. Keresztes Ágnes ri­portja. 18.00—18.15: Alföldi krónika. 18.15—19.00: Keretk- asztal-beszólgetés a tűzvéde­lemről. Hírösszefoglalói lap- előzetes, műsorzárás. 19.00— 19.30: Szlovák műsor. Kedd: 18.00—19.00: Alföldi krónika. Melanie énekel. Bri- gádfórum. A ráikócziújfalul népdalkor műsorából. Aktuális jegyzet. Szerkesztik a hallga­tók. Szerda: 17.30—18.00: Műsor­ismertetés, hírek. Vetik a bú­zát... Balogh György riport­műsora. „Meg kell a búzának érni” — Urbán Katalin nép­dalokat énekel. 18.00: Alföldi krónika. 18.15—19.00: Könnyű hangszerszólók. Zenés autó­stop — közlekedési magazin. Szerkeszti: Forró Tamás. Hír­összefoglaló, lapelőzetes, mű­sorzárás. Csütörtök: 18.00—19.00: Al­földi krónika. — Az ország­gyűlésről jelentjük. Pár perc dzsessz. Űttörőhíradó. A dal­irodalom remekeiből. Egészsé­günk védelmében. Tánczeme a szerzők előadásában. Péntek: 17.30—18.00: Műsor­ismertetés, hírek. Szolnok és Csöng rád megye ipari kapcso­latairól, riportműsor. Üj, nép­szerű felvételeinkből. 18.00: Al­földi krónika. Az országgyű­lésiről jelentjük. 18.15—19.00: Operakedvelőknek. Néhány perc tudomány. Frank Sinatra és a Rubettes együttes felvé­teleiből. Hírösszefoglaló, mű­sorzárás. Szombat: 18.00—19.00: Hét­végi kaleidoszkóp. A tartalom­ból: Alföldi krónika — Klub­randevú a karcagi ifjúsági házban. Szerkesztik a hallga­tók. Vasárnap: 9.00—10.00: Va­sárnapi magazin. A tartalom­ból: Szemle a reggeli lapok­ból. Hallgatóink kívánságát teljesítjük. Lemezlovas vetél­kedő, III. középdöntő. 10.00— 10.30: Szlovák műsor. A tarta­lomból : Helena Horacková sárisápi énekes. Iskoláink ta­nulóihoz. Az országgyűlésről, Kovács Pállal. Hírek. 18.00— 18.30: Sport és muzsika. Az adások mindennap 222 méteres középhullámon hang­zanak el. Az üzemi KISZ-klubban Cegléd történetével ismerkedtek A KÖZGÉP ceglédi gyárá­nak Katona József K1SZ- alapszervezete a napokban előadás megtartására kérte fel Kocsis Gyulát, a Kossuth Mú­zeum igazgatóját. A gyár KISZ-klubjában elhangzott helytörténeti előadás alkalmá­ból a hallgatók nemcsak a vá­ros keletkezésének körülmé­nyeit, egykori kiváltságait, a nyársapáti határpert ismer­hették meg, szó esett a mú­zeum működéséről, anyagá­nak sokrétűségéről is. A je­lenlevők sok kérdést tettek fel a város múltjával kapcso­latban. Az előadás alkalmából a múzeum néprajzi anyagából fia­bú­kiállítást rögtönöztek. A talok a népi kerámiákat, torokat érdeklődéssel szem­lélték, eredetük, készítési és díszítési módjuk felől kérde­zősködtek. A gyári KISZ-alapszervezet és a múzeum között egyre szorosabb kapcsolat szövődik. Az intézmény plakátjaiból, meghívóiból rendszeresen küld a fiataloknak, akik be­kapcsolódhatnak az üzemtör­téneti kutatásba, idős szak­társaik emlékezéseit megörö­kítve, illetve a múzeummal karöltve néprajzi gyűjtőmun­kát folytathatnak. Abban is megállapodtak, hogy a jövő­ben rendszeressé teszik a ha­sonló előadásokat. » i

Next

/
Oldalképek
Tartalom