Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-20 / 221. szám
XMMim 1975. SZEPTEMBER 20., SZOMBAT Mozira várva T ökölön Van a főutcában egy családi ház. Ugyanolyan, mint a többi, „életkorát ne kérdezd” kertes, nagy udvaros építmény. Titkát csak a tököli ember tudja megfejteni, aki még látott benne mozielőadást. Másfél éve hallgat a vetítésre hívó csengő, csupán régi idők mozgóképeiről tudnának mesélni az omladozó falak. Amikor Szusies Péter tanácselnöknek elmondom jövetelem célját, mélyről jövő sóhajtással válaszol: — Tavaly megnézettük műszaki csoportunkkal a helyiséget. Elképesztően rossz minőségű, elhanyagolt épületről tettek jelentést. Mi lenne, ha teljes tatarozással segítenénk, tettüli fel magunknak a kérdést. A számításokból kiderült, hogy félmillióba kerülne ez az elsősegély. Hadd tegyem hozzá, továbbra is egy magánkézen levő házban vendégesked tünk volna. L-BÓL T A bonyodalmak ekkor tovább gyűrűzték. Tervezge- tések, különböző elgondolások váltották egymást. Kézenfekvőnek látszott a nagyközségi tanács javaslata: legyen a művelődési ház nagytermében rendszeres filmvetítés. Az ötlettel kellő kihasználtsághoz jutott volna a művelődési ház. Ezenkívül a tököliek sem maradtak volna — hosszabb időre — mozi nélkül. S hogy miért írunk minderről feltételes módon és ráadásul múlt időben, arra Ujszászi Gyula adja meg a választ: — Hatszáz személyes előadóterembe jött volna át a filmvászon és a gépház — mondja a Pest megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója. — A mai televízió-központú világban örülünk, ha kisebb méretű nézőteret 40 százalékosa n meg tudunk tölteni. Aztán a téli napokban be is kell fűteni a mozit, márpedig a tököli műveliődési ház esetében előadásonként 3 mázsa brikettel tüzelhettünk volna. Azután: a kiszemelt moziterem ajtó méretű ablakainak elsötétítése sem lett volna olcsó és egyszerű dolog. Emeletráépítési javaslat volt a történet következő állomása. Az elképzelést a technika húzta át; statikailag nem bírja el a művelődési ház a második szintet. — Végül is úgy döntöttünk, hogy az eddig L alakú kul- túrközpontból T betűt formálunk, hozzáépítjük az új filmszínházat — mondja Szusics Péter. — A 150 személyes nézőtér telkét megvettük magánszemélytől. TALÁN TAVASSZAL . Az előzetes számítások szerint másfél millió forintba kerül a tököli filmszínház felépítése. Ehhez 750 ezerrel járul hozzá a Pest megyei Moziüzemi Vállalat és a felszerelést is 5 adja. — Manapság ekkora ösz- 6zegből még egy fél mozit sem lehetne felépíteni — hangsúlyozza Ujszászi Gyula —, Tökölön azonban csupán három falat és a tetőzetet kell felhúzni. Tiszta szerencse, hogy a művelődési ház szárnyépülete lesz a mozi... Látszólag rendeződött hát az elhelyezési gond. De a kivitelezéssel bajok vannak. A Pest megyei 3. számú Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat — mint az egyik építő — vállalkozott a tervdokumentáció elkészítésére is. Hiába. Ugyanis kiderült, hogy tervezésre jogosulatlan, ezért a terv nem is kerülhetett érdemi megtárgyalásra. Hetek múltán sikerült tervezőt ta- lálniofk, de tervdokumentáció a mai napig sincs. — Három héten belül ígérték a terveket — magyarázza a tanácselnök. — Ha tartják a szavukat, októbertől elkezdődhetnek a munkálatok. Akkor pedig télre készen lenne az épület és talán tavasszal újból járhatnánk moziba. A tanácselnök szavaiból kicseng a bizonytalanság. Hozzáteszi:. — Félek attól, hogy megint elcsúsznak a határidők ... Azt ’ hiszem, egyformán hibásak vagyunk. Nekem például meg kellett volna keresnem Ujszászi elvtársat, hátha tudott volna adni a mozi számára típustervet. Vagy esetleg jól bevált szakemberekkel, gördülékenyebben ment volna a filmszínház tervezése. SEGÍTENÉNEK Szusies Péter tanácselnök a kivitelezéssel kapcsolatban optimistább. — A másik építő, a nagyközségi tanács költségvetési brigádja, híres megbízható munkájáról. Ezenfelül kommunista vasárnap alkalmából is eljönnének a mesteremberek dolgozni. Csak az a kérdés: mikor jöhetnek? Mikor lesz terv? S mikor kezdődik a munka? Kamarás Péter Október zenei világnap Az UNESCO Nemzetközi Zenei Tanácsa a szocialista országok képviselőinek ajánlását elfogadva, október elsejét zenei világnál í avatta. Ezen a napon idén először, s ezentúl minden esztendőben az értékes, művészi muzsikára irányul az egész világ figyelme. A zenei világnapról az ország valamennyi általános és középiskolájában, valamint az esti koncertek kezdete előtt megemlékeznek. Ezen a napon a rádió és a televízió műsora is megünnepli az első zenei világnapot. Minden intézkedés a fiatalok tanulását segíti Huszonöt éves a szocialista szakmunkásképzés Huszonöt éves a magyarországi szocialista szakmunkás- képzés. A negyedszázados évfordulót gazdag eseménysorozat teszi emlékezetessé, amelyről Nagy Imre munkaügyi miniszterhelyettes pénteken tájékoztatta a sajtó munkatársait. Mint elmondotta, a közeli napokban sorra kerülő események — köztük az Alkotó Ifjúság címmel kedden nyíló kiállítás, tanárok, oktatók, iskolák kitüntetése, valamint a szocialista országok szakmunkásképzéssel foglalkozó főhatósági vezetőinek szeptember 23—26. között Budapesten ösz- szeülő tanácskozása — egyaránt a szakmunkásképzés eredményeinek összegezését és továbbfejlesztésének iigyét szolgálják. A szakmunkástanulók által készített munkadarabokból, pályamunkákból összeállított — a KGM Technika Házában kedden nyíló — kiállításon ezúttal első ízben részt vesz a Szovjetunió, Bulgária, Csehszlovákia, Lengyelország, Mongólia s az NDK is. A miniszterhelyettes a továbbiakban elmondotta, hogy az elmúlt negyedszázad alatt ha- i zánkban több mint egymillió szakmunkást képeztek ki, s hogy a jelenleg dolgozó minden száz szakmunkás közül nyolcvan már a szocialista alapokon nyugvó szakmunkásképzés keretében szerezte meg szakképzettségét. Az V. ötéves tervidőszak fejlesztési céljai között kiemelt feladatnak tekintik az iskolahálózat további fejlesztését, s előtérbe helyezik a pedagógusellátottság javítását is. Odaítélték a díjakat Huszonnyolc országból félezer szobor a ma nyíló kisplasztikái biennalen Ma délben nyílik meg a Műcsarnokban a III. nemzetközi kisplasztikái biennálé, amelyen huszonnyolc ország képzőművészei mutatják be alkotásaikat. A nagyszabású kiállításról pénteken dr. Aradi Nóra, a művészettörténeti tudományok doktora, a Magyar Tanóra a levéltárban r Uj gyakorlati tantárgy a gimnáziumban Szöszke és barna fruskák csipogása verte fel néhány percre pénteken reggel á megyei .tanácsiház udvarának csendjét, aztán bementek az előadóterembe és elhelyezkedtek az asztalok körül. Elfogó- dottan nézelődtek a régi bútorokkal berendezett levéltári helyiségben és felállva fogadták a belépő dr. Lakatos Ernőt, a levéltár igazgatóját. Ahogy iskoláslányoknak a tanárt illik. Mert ebben az iskolaévben — a tanáruk. Levéltári ismereteket ad elő hetenként egyszer két egymást követő órában, a váci Sztáron Sándor gimnázium Ul. D. osztálya tizenöt leány növendékének, akik az általános gimnázium tantárgyai mellett mu- zeológiai, könyvtári és levéltári gyakorlati foglalkozást választottak. Mind a háromból hetenként összesen kilenc órájuk van, azaz a kilencediken, gépen tanulnak írni. Kísérleti év Idei újdonság, hogy a gimnáziumban fakultative felvehetik ezt a tárgyat. Pest meHUNGAROTON művészlemez-ajánlataink: HAYDN Fúvós divertimentók F-dúr Hob. II. 23. D-dúr Hob. II. D. 18. C-dúr Hob. II. 7. F-dúr Hob. .II. 15. C-dúr Hob. deest. Pongrócz Péter, Hock Bertalan — oboa Medveczky András, Mesterházy Dezső — kürt Fülemile Tibor, Nagy András — fagott SLPX 11719 XVI-XVII. SZÁZADI EURÓPAI LANTZENE Kecskés András — lant Méth Ágnes — köcsögdob, csörgődob SLPX 11721 MAGYAR GREGORIANUM (középkori dallamok) Schola Hungarica (Karigazgató: Szendrey Janka) Vezényel: Dobszay László SLPX 11477 Ára 60 Ft Ára 60 Ft Ára 60 Ft gyében a váci Sztáron Sándor s gimnáziumban vezették be ezt ! a gyakorlati; oktatást a hár- • maiiikos gimnazistáknak. Az első év iíiég kísérlet A D-osztály 36 tanulójából 21 a lány; és közülük 15 választotta a tárgyat. A többi hat angolt vagy németet tanul, . a fiúk csaknem kivétel nélkül gépkocsivezetést. Meg is szerzik az érettségi bizonyítvány mellé a vezetői jogosítványt, de ez nem újdonság. A hármas szakot választó lányok pedig jövőre a negyedikben folytathatják a szakmai tanulást és végül képesítő vizsgát tesznek. Bizonyítványuk alapján afféle intellektuális közép- káderek, levéltári, múzeumi, könyvtári kezelők lehetnek. Elhelyezkedési gondjuk nem lesz, tanácsok, intézmények, vállalatok is keresik az iratokat szakszerűen rendezni képes embereket. Ez az óra a már Vácott megtartott két levéltári óra után tulajdonképpen a szemléltetésé. A növendékek egyike sem látott még levéltárat. Mielőtt azonban végigjárnák az iratokkal megrakott polcok folyosóit, az igazgató a levéltárak szervezetét ismerteti és rámutat arra, hogy a magyar szocialista levéltár nemcsak a közigazgatási és állami okmányokat gyűjti. A politikai, tár. sadalmi, kulturális és gazdasági szervek iratátadási kötelezettsége lehetővé teszi az élet valamennyi jelentős eseményére vonatkozó okmányok megőrzését az utókornak. Nagy figyelemmel hallgatják az előadást, jegyzetelnek a lányok — a tankönyv csak most készül. Osztályfőnökük, dr. Kovács Istvánná, elkísérte növendékeit és most szintén érdeklődéssel hallgatja az előadást. Számára mindez szintén csupa új, orosz—olasz szakos tanár. Szemléltetés a kutatóban Eltelt egy óra, tíz perc szünet következik. A lányok kimennek a kutatóterembe, előveszik tízóraijukat, egyik, másik már bele is harap, aztán egyszerre abbahagyja. A véletlen, a legnagyobb rendező, épp most vezérelte a levéltárba Balajthy Annát, a Szövetkezeti Kutató Intézet tudományos munkatársát, aki Vámosmikola gazdaságtörténetét, különös tekintettel a termelőszövetkezet múltjára, készül megírni és ezért most a tízperces szünet alatt is folytatódik az óra. A levéltár igazgatója — ez is szemléltetés — növendékei előtt ad tanácsokat a kutatónak, ami szintén a levéltári dolgozó munkakörébe tartozik. Ki' ayveket, statisztikai kiadványokat sorol fel, rakat Balajthy Anna elé, aztán megmondja, milyen okmányokat talál meg a megyei, és milyeneket az országos levéltárban. Közben tanítványai felé fordulva felvázolja a termelőszövetkezeti mozgalom kezdetének történetét, de a jobbágyok gazdálkodásáról is beszél. Valóságos történelemóra lett és alaposan megnyúlt a tízperces szünet. Ahogy a lányok látják — Mik a tervei érettségi után — kérdezzük Székely Kata váchartyáni lánytól. — Az, hogy óvónő leszek, — feleli gondolkodás nélkül, de hozzáteszi: — Azért nagyon nagy érdeklődéssel hallgatom ezeket a tárgyakat is. A váci Fekete Kata még nem döntött pályájáról, kijelenti azonban, hogy a kutatóteremben lezajlott jelenet, a tanácsadás és a könyvek, iratok gyors előteremtése lekötötte figyelmét, érdekes élmény volt. Laczkó Zsuzsa nem gondolt soha arra, hogy könyvtárban dolgozzék, de mert nagyon szeret olvasni, az elsők között jelentkezett a gyakorlati tárgyra. Most pedig már eltökélte, hacsak lehet, könyvtárban dolgozik, mégpedig otthon Vácott. Mizser Márta viszont esetleg a múzeumban. Többször járt már a váci múzeumban, megnéz a városban rendezett minden kiállítást is. Az ilyen kulturális látványosságok vonzzák. Mi lesz másfél esztendő múlva ebből a tizenöt váci gimnazista lányból? Most még nem lehet tudni, de mindnyájan szakmára képesítő bizonyítvánnyal a kezükben búcsúzhatnak másfél év múlva a gimnáziumtól és léphetnek ki az életbe. Szokoly Endre Tudományos Akadémia művészettörténeti kutatócsoportjának igazgatója tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a magyar kezdeményezésre megvalósult és a határainkon túl is egyre ismertebb kisplasztikái seregszemle napjainkban elismert nemzetközi fórumává lett a szobrászat e speciális ágának. Az érdeklődők több mint 100 művész félezernyi művét láthatják a november 9-ig tartó kiállításon. Az eddigi biennálék hagyományaihoz híven ezúttal is nemzetközi zsűri ítélte oda a díjakat. A testület döntése szerint Eric Cardon belga, Kurt Sigrist svájci, Aleksandr Srnec jugoszláv, Kroum Va- sev bolgár, Vasas Károly ma- gyar és Nicolas Vlavianos brazil művészt jutalmazzák a kisplasztikái biennálén való szereplésükért. Budapest főváros tanácsának különdíját — egyúttal a legjobb magyar résztvevőnek járó elismerést — Csíkszentmihályi Róbert kapta. Mikrokozmosz Tv-sorozat Bartók Béla életéről A budapesti művészeti hetek alkalmából mutatja be a magyar televízió a közeljövőben azt az ötrészes filmsorozatát, amelyet Bartók Béla halálának 30. évfordulójára készítettek. Mint a pénteki sajtótájékoztatón elmondták, régi adósságot kíván törleszteni ezzel a produkciójával a televízió. A film Mikrokozmosz címmel kerül képernyőre, átlag 40—40 perces epizódokban. Az első rész Apám, Bartók Béla címmel ifj. Bartók Béla visszaemlékezéseit tartalmazza, s elvezet abba a XVII. kerületi házba, ahol évekig élt a zeneszerző. A második rész címe Férjem, Bartók Béla. Ebben Bar* tókné Pásztory Ditta beszél férjével való megismerkedéséről, házasságukról. A harmadik részben pedig Serly Tibor zeneszerző, ^^ndor György zongoraművész és Ormándy Jenő karmester állnak a kamerák elé, hogy felidézzék azokat az emlékeket, amelyek barijukhoz, Bartók Bélához fűzték őket. A továbbiakban Bartók szonátapartnere voltam címmel Gertler Endre hegedűművész szól azokról az évekről, amelyeket Bartók társaságában töltheteU. Szó lesz a Bartókkal történt közös muzsikálásokról, a próbák lefolyásáról, a koncertprogramokról és az utolsó, brüsszeli közös hangversenyekről is. Az alkotó Bartók — Denijs Dille visszaemlékezései című epizódban a Bartók zenéjét ismerő, zenéjének igazi mélységéit feltáró, munkásságát Bartóknak szentelő kortárs, tudós nyilatkozik a szerzőről. zi Mikrokozmosz sorozat kiegészítéseként ugyancsak az októberi tévéműsorban látható a Találkozásom Bartók Bélával — Benny Goodman visszaemlékezései című film. JANOS VITÉZ UTÁN Ludas Matyi Még javában aratja külföldi diadalait a János vitéz, de a Pannónia rajzfilmstúdióban már megkezdődtek egy újabb, egész estét betöltő mű, a Ludas Matyi előkészületei. Dar- gay Attila filmje — Nepp Józseffel és Romhányi Józseffel közösen írt forgatókönyve alapján — Fazekas Mihály klasszikus művét eleveníti föl. Harmincéves a Hadtörténelmi Intézet A Magyar Néphadsereg Hadtörténelmi Intézete és Múzeuma szeptember 26-án ünnepli fennállásának 30. évfordulóját. A jubileumi ülésen számottevő eredményekről számolhatnak be az intézmény dolgozói, akik a három évtized során jelentős tudományos, közművelődési és honvédelmi nevelő tevékenységet fejtettek ki. A levéltár a magyar hadtörténelem iratanyagait gyűjti az ország egész területéről. Gyűjteményük összesen hat kilométer hosszú polcot foglal el, a többi közt a XVI. századbeli okiratokat, az egykori hadvezérek parancsait, térképeit, hadbíróságok és intézetek iratanyagait, az ország első térképészeti felmérésének dokumentumait, közpkori térképeket, a Tanácsköztársaság eseményeivel kapcsolatos iratokat tartalmazza. Mindez értékes forrásanyagként szolgál a tudományos kutatók számára. Az ország legnagyobb hadtudományi könyvtára — 250 ezer kötetet számlál — szintén nyilvános, évente több ezer olvasót fogad. A múzeum a hadtörténelem tárgyi emlékeinek gazdag tárháza. fellelhető benne az őskori nyilaktól a legkorszerűbb kézifegyverekig szinte mindenféle harci eszköz, csaknem 2 ezer zászló — köztük Rákóczi és a 48-as szabadságharc, s a második világháborúban harcolt partizánok zászlói —, a XVIII. századtól napjainkig fennmaradt egyenruhák, töbti mint 10 ezer kitüntetés stfo. Ezek számát nemcsak a múzeum munkatársai, hanem az egykori vöröskatonák, internacionalisták, a lakosok is gyarapítják. Az értékes gyűjtemény nagyrészét A honfoglalástól a második világháborúig című állandó kiállításon és más időszaki kiállításokon ismertetik meg a látogatókkal, akiknek száma évente csaknem 200 ezer. Nem számítva azokat a diákokat, akiknek tanáraik a kiállításon tartják meg a történelemórát. Az érdeklődést. fokozzák a tárlatvezetések, múzeumi hangversenyek és a kiállításokhoz kapcsolódó vetélkedők. Az intézmény történészei sikeresen tárják fel a magyar hadtörténelem egész folyamatát. Egyik jelentős munkájuk a Tanácsköztársaság harcaival kapcsolatos adatok, tények felkutatása. publikálása, valamint a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban és azt követő polgárháborúban részt vett magyar internacionalisták tevékenységének ismertetése. Az ötvenes évek óta több mint 40 kötetük, és csaknem 200 tanulmányuk látott napvilágot. A magyar hadtörténelmet összefoglaló mű — kutatásaik eredményeinek összegezése — a közeljövőben jelenik meg, 120 ív terjedelemben. Az intézmény három évtizedes fejlődését kiállításon szemléltetik majd. L *
