Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)
1975-09-19 / 220. szám
J Játékot, dalt, eseményt! Ifi vezetők találkozója Csillebércen . A járásból tizenheten Csillebérc szeptember első napjaiban az MSZMP KB határozata alapján 600 ifjúmunkást és termelőszövetkezeti fiatalt fogadott. Az öt altáborban az ország minden részéből érkező ifivezetők megbeszélték legfontosabb gondjaikat, tennivalóikat, felkészültek a következő évekre. Akadályversenyek, szolidaritási tömegtüntetés, forró hangulatú tábortüzek is szerepeltek a programban. A gödöllői járást tizenhét fiatal képviselte. Többségük az Ikladi Ipari Műszergyárban, Gödöllőn és Hatvanban dolgozik. Domonyból jöttek a legtöbben — Zdenkó Pál, Mi- kus Bajos, Dolunyes József, Zdenkó Ferenc, Kovács Mihály —, bizonyítva, hogy jó a kapcsolat az IMI KlSZ-bizott- sága és az úttörőcsapat között. Német Zoltán Galgahévízről érkezett, s Hatvanban a vasútnál VK- és gázvezeték-szerelő. Nyolcadikos rajt vezet, s terveik között szerepel, hogy felkeresik hazánk híres várait, megismerkednek történetükVitame naskh spsvetkith prhtehv! Vendegünk a TrenosénI Pedagógusié® Kiemelkedő művészeti esemény színhelye lesz e hét végén Gödöllő. Szeptember 19- én, pénteken érkezik városunkba az egyik jelentős szlovák énekegyüttes, a Trencsi- ni Pedagóguskórus. A kóruscsere keretében kétszer lép fel Gödöllőn. Első hangverse- nyét szeptember 20-án, szombaton este hét órakor az Agrártudományi Egyetem aulájában tartja, a másodikat pedig szintén az egyetemen, szeptember 21-én, vasárnap délelőtt tíz órakor. Gödöllő komolyzenei élete gazdag múltra tekinthet visz- sza. Külföldi csoportok közül eddig főként gyermekcsoportok léptek fel gödöllői színpadon. Ezt az általános iskolások Rigó kórusának, Winkler Nándor és Brózik Tibor tanárkarnagyok ügyszerető, áldozatkész munkájának köszönhetjük. Tavaly ezüstdiplomát kaptak Hivatás- és gyermekszeretetük hosszú ideig, mintegy három évtizedig szinte példa nélkül való volt városunkban. Öt éve, 1970 óta van csak méltó pályatársuk Újvári Géza tanárkarnagy személyében. A fiatal karnagy vezetésével ekkor alakult meg elsősorban az Imre utcai általános iskola zenetagozatos kisdiákjainak szüleiből az 1974-ben már ezüstdiplomás Városi Kamarakórus. A fiatal csoport fejlődésének jelentős állomása a városba érkező külföldi felnőttkórus fellépése, amely minden zenebarát gödöllői lakosnak színvonalas programot kínál. A komolyzenei esemény rangját a hazánkban most másodízben verldégszereplő Trencséni Pedagóguskórus ének- és zenei műsorának bemutatója emeli. Az együttes a húszas évek elején alakult, több mint ötvenéves múltra tekinthet, vissza. Hetven tagja van, a szoprán- és az altszólamot negyven nő, a tenort és' basszust 3 férfi énekli. Zenei vezetőjük Jan Majtás karnagy. Műsoruk: Bartók, Kodály, Dvorák Zenei repertoárjuk sokszínű, kiterjed a klasszikus és kortárs zeneszerzők széles körére. Bach, Beethoven, Chopin, az orosz ötök és más szerzők műveit adják elő. De szerepel műsorukban magyar szerző műve is, többek között Liszt-, Bartók- és Kodály- kompozíció. A Trencséni Pedagóguskórus előadásában megismerhetjük majd a cseh és szlovák zene nagyjainak műveit is, így például Dvorák Hazám című alkotását. A trencséniek számos nemzetközi pódiumon szerepeltek már. Felléptek több ízben Lengyelországban, a Szovjetunióban, Romániában, Jugoszláviában is. ötszáz csehszlovákiai fellépésükön felül negyvennégy külföldi hangverseny jelzi a csehszlovák Ezüst Líra .minősítésű Trencséni Pedagóguskórus zenei életét. Érkezésüket megelőzte szlovák nyelvű üdvözletük: Vitámé nasich speváckich priate- lov! Jelentése: Köszöntjük énekes barátainkat! A vendéglátó kórus a következő mondattal fogadja a trencsé- nieket: Köszöntjük dalostársainkat.' Dobák József kel. Az ifivezető elmondta, hogy eddig is jól érezte magát a gyerekek között, de a tábor nagyon sok tapasztalattal, módszerrel gazdagította. „Több játék, dal, eseméhy cs kevesebb s’zöveg kell a foglalkozásokon. Nagyon fontos, hogy élményt' szerezzen a pajtásoknak!” — fogalmazta meg gondolatait Német Zoltán. Ügy érzi, hogy a táborban szerzett ötletek segítségével még izgalmasabbá teheti a rajfoglalkozásokat. Deszpod László szakmunkástanuló Hatvanban. Ö gal- gahévizi, hatodikosoknál hasznosítja majd a táborban „tanultakat”. Sokat szeretne játszani. sportolni rajával, s a mozgalom indítását rajvezető- jéyel a hévízig víztárolónál tervezi. Itt főzni is szeretnének. A Pest megyei altábor Mákvirág őrse — töfcibségük járá- suntebeli — az utolsó reggelen palackot ásott el a Partizán altábor zászlórúdja közelében. Az 1980-ban felbontható üveg tartalmazza az alapítók nevét, címét, s azt, hogy szeptember 14-én délben találkoznak a csillebérci nagytábor kapujánál — beszámolná eredményeikről, munkájukról, életükről. A tábor vezetője, Rakó József, az Ifjúvezető folyóirat főszerkesztője a mozgalom életében egyedülállónak nevezte ezt a táborozást, hiszen a dolgozó ifivezetők közelebb állnak a mindennapok gyakorlatához, ők tudnak legtöbbet segíteni a pályaválasztásbsn, részvételük az úttörőcsapatokban a munkások közvetlen segítségét fémjelzi. Ak altáborok totemfáin, ötletparkjaiban olvasható, látható módszerek ígéretesnek jelzik a következő úttörőévet is. Megszületett a jubileumi csatakiáltás: „őrizzük a lángot, a láng három ágát! A világ minden úttörője igaz barátságát!” Szarvas László A Szila smentihen harminchetén A Szilasmenti Termelőszövetkezet sokat tesz dolgozóinak művelődéséért. A legutóbb végzett felmérés szerint a termelőszövetkezetnek 37 olyan dolgozója van, aki nem végezte el az általános iskola 8 osztályát. A szövetkezet oktatási felelőse e napokban keresi fel ezeket a tagokat; nagy részüket szeretné még ebben az évben a dolgozók esti iskolája számára megnyerni. Gondoskodás az idős emberekről Kastély szárnybun, két szinten Az átlagéletkor meghosszabbodásával, az öregedés problémájával, az öregség különböző biológiai megnyilvánulásával ma már külön tudományág, a gerontológia foglalkozik. Azonban az öregedés folyamata nemcsak biológiai jelenség, hanem társadalmi probléma is, hiszen egyre több idős ember él köztünk, s életvitelük alakulása. formája a társadalomra is ró feladatokat. Társadalmunk humánus jellegéből fakad, hogy sokoldalúan gondoskodik ä magukra maradt, sokszor tehetetlen,, beteg, idős emberekről, szociális, egészség- ügyi és egyéb lehetőségeivel siet a segítségükre. A magukra maradt öregek problémáiról, a gondoskodás lehetőségeiről beszélgettünk Gödöllőn dr. Weidl Józseffel, a városi tanács és a járási hivatal közös egészségügyi osztályának vezető főorvosával, Soós Sándorné szociális szervezővel és Garai Ferencné gazdasági főelőadóval. Még nincs meg a becsülete — Nemcsak szociálpolitikai, de politikai jelentősége is van annak — mondja a főorvos —, hogy Gödöllőn szociális otthon és öregek napközi otthona is van. A volt Grassalko- vich-kastély bal oldali szárnyának földszintjén lesz az öregek napközi otthona, az emeieten pedig a szociális otthon. A napközi otthonban húsz öreget tudunk elhelyezni, a szociális otthonban pedig harmincat. — Mi tette indokolttá létesítésüket? — Városunkban a szociális elhelyezésre mintegy ötvenen várakoznak, az öregek napközi otthonába ugyanennyien szeretnének bekerülni. Házi szociális gondozói hálózat kiépítésével és megszervezésével igyekeztünk segíteni a beteg, ápolásra, gondozásra szoruló idős emberekén, tisztelet- díjas társadalmi aktívák járnak ki hozzájuk. Huszonnyolc gondozottunk van jelenleg és mindössze tizenhét aktívánk. Sajnos kevés a jelentkező erre a munkára, főleg azért, mert a város távol eső, legeldugottabb pontjain laknak ezek, az ápolásra szoruló öregek. Van négy üzemi szocialista brigád is, amelynek a tagjai nagy szeretettel gondoskodnak a rájuk bízott Öregekről. Több, a szocialista cím elnyeréséért versenyző brigád is vállalna ilyen gondozási munkát, de a munkahelyükön az ilyen tevékenységet még nem értékelik, még nem tekintik társadalmi munkának. Pedig jó lenne, ha az üzemek, vállalatok vezetői éreznék a súlyát ennek a fontos társadalmi kérdésnek és segítenének nekünk. — Mit nyújt majd az öregeknek a szociális otthon és a napközi otthon? — A szociális otthon tulajdonképpen a beteg, magatehetetlen, ápolásra szoruló öregeknek nyújt otthont, az öregek napközi otthonába pedig a járóképes öregeket helyezzük él. Reggel bemennek a napközibe, este hazamennek. Napi háromszori étkezést biztosítunk a számukra, különböző kulturális lehetőségek — rádió, tv, könyvek, folyóiratok — is a rendelkezésükre állnak, de az egyik legnagyobo gondjukon is segítünk: tisztálkodási, fürdési lehetőséget is adunk. Ez így egy kicsit furcsán hangzik, de a tapasztalatok azt mutatják, hogy a magukra maradt öregeknél ez nagyon fontos probléma. Ezenkívül mód lesz a személyes holmik kimosására is, amit vagy maguk az öregek végeznek el, vagy pedig az alkalmazottak segítenek nekik. Sürgősség szerint — Hogyan lehet bejutni ezekbe az intézményekbe? — A szociális otthonba a megyei beutalórendszeren keresztül. A kérelmeyp életkörülményeit az egészségügyi osztály szociálpolitikai csoportjának a munkatársai megvizsgálják, javaslatot terjesztenek fel. az illetékesek pedig sürgősségi sorrend szerint sorolják be a rászorulókat, termét Kettős avatás Dányban Az Aszódi Nagyközségi Tanács költségvetési üzeme példás gyorsasággal, mintegy három és fél hónap alatt új szertárat épített, s felújította a csaknem »0 éves iskolaépületet. A két teremmel és a hozzá tartozó járulékos helyiségekkel bővített Tavasz utcai óvoda az avatás előtti pillanatokban ragyogó parkettával és sok játékkal várta a kicsinyeket. • Kresz Albert felvételei Avatóünnepséget tartottak szeptember 18-án, csütörtökön délután Dány községben. Az örömteli esemény után ismét elmondhatjuk, hogy javultak járásunkban a közoktatás és a közművelődés feltételei. Dányban ezen a napon nyitotta meg kapuit a kibővített, felújított 2. számú általános iskola, és az ' új helyiségekkel megnagyobbított óvoda. Dr. Fabó István községi tanácselnök köszöntőjében az építkezések előzményeiről és az ott folyó munkákról beszélt, megköszönte az építő-közreműködők segítségét. Építési éve 1886 Az iskola 1886-ban épült azzal a céllal, hogy a község akkori siralmas közoktatási állapotán segítsen. A régi iratok tanúsága szerint az 1860- as években 180 gyerek zsúfolódott össze a kis iskolában, a tanítás szinte lehetetlen volt. Ekkor került sor — a tanfelügyelő többszöri sürgetésére — a most felújított iskola megépítésére, 12 ezer forintos költséggel. A majd kilencven év megviselte az épületet. A fagerendás tantermek ablakai kicsik voltak, tönkrementek a kályhák, a tetőn is akad javítanivaló, s kicserélésre várt a padló is. Megfelelő szertár sem volt, s nem tudták biztonságosan tárolni a különböző szemléltető eszközöket. A községi tanács többszöri tárgyalás után az épület felújítása mellett döntött. A járási hivatal 600 ezer forint felújítási hitellel támogatta az iskola ügyét, és Bozsó Lászlóné országgyűlési képviselő közbenjárására még 200 ezer forint póthitelt adott a megyei tanács. A községi vezetők 1974 végén kérték fel kivitelezőnek az aszódi nagyközségi tanács költségvetési üzemét. Az építők az idén júniusban fogtak munkához, s igyekezetüknek köszönhető, hogy három és fél rzmwmiHNCtmMmnmsBjamsiBaamtBíV szetesen messzemenően figyelembe veszik a mi véleményünket. A napközi otthonba való felvételt pedig mi döntjük el. — Van-e igény máshol is napközi otthon, létesítésére? Máriabesnyőn is kérik — Igen, van. A város má- riabesnyői részén is kérik, hogy létesítsünk öregek napközi otthonát, mert ott is sok a rászoruló. Az ötödik ötéves terv időszakában esetleg sor kerülhet egy ilyen intézmény megszervezésére. Először a most induló napközi otthonban szeretnénk tapasztalatokat gyűjteni, s ezek alapján próbáljuk majd néhány év múlva beindítani a máriabesnyői otthont. Az országos értékelések, a szociális otthonok és napközik működtetéséről összegezett vélemények, tapasztalatok azt mutatják, hogy ott működnek jól ezek az egészségügyi és' szociálpolitikai intézmények, ahol erős a társadalmi összefogás, segítségnyújtás. Bízunk abban, hogy Gödöllő város társadalma, aá üzemek, vállalatok. intézmények és társadalmi szervek is megértik az öregekről való gondoskodás jelentőségét és segítik majd munkánkat; gazdasági, kulturális és egyéb lehetőségeik fel- használásával ők is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy a rászoruló öregeknek valóban kedves otthonuk legyen a kastélyszárnyban. Kiss György Mihály hónap alatt új szertárt emeltek, s teljes egészében felújították a tantermeket. Ezzel párhuzamosan Bruckner Károly budapesti kisiparos beszerelte a központi fűtést. Az iskola felújítása mintegy 830 ezer forintba került, melyből a község 800 ezer forintot állami támogatásként kapott meg. Az újjávarázsolt iskolában korszerű felszerelés várja a tanulókat: két év alatt erre a célra százezer forintot fordítottak. Az egyik tanteremben emléktábla fogadja a látogatót, melyről megtudhatja, hogy az eredeti épületet 1886. július elsején avatták, s azt, hogy a község a felszabadulás harmincadik évében új köntöst adott az öreg iskolának, hogy megfiatalodva újabb nemzedé- ’ eket taníthassanak benne. A tanácselnök ünnepi beszédében megköszönte a kivitelezők áldozatkész munkáját, s kérte a tanulókat, hogy vigyázzanak az épületre. Mától félszáz gyermekkel több Dány ötvenszemélyes óvodáját 1969. november 16-án avatták fel, melyről az épület falán elhelyezett emléktábla is tanúskodik. Mint dr. Fabó István elmondotta, az eltelt hat év alatt kinőtte a falu ezt a gyermekintézményt. Az elmúlt tanévben a legsürgősebb igények kielégítése céljából pótóvodát nyitottak. A két épületben 100 gyerek kaphatott helyet. Ekkor határozta el a községi tanács, hogy a meglevő 50 személyes intézményt 100 személyesre bővíti, vagyis a meglevő 2- teremhez még kettőt épít. Az építkezéshez szükséges 603 ezer forinttal viszont a tanács nem rendelkezett. Épp ezért a tanács a községben érdekelt vállalatokhoz és a termelőszövetkezethez fordult anyagi támogatásért. A dányi Magvető Tsz e nemes célra százezer forint készpénzt és ötvenezer forint értékű fuvart ígért. Ezen felül építésvezetőt is (Soós János) „adott” a munkák irányításához a tanács házilagos építőbrigádja élére. A szövetkezet szocialista brigádjai jelentős társadalmi munkát ajánlottak fel. Mind a gazdaság,'mind brigádjai teljesítették ígéretüket. Társadalmi összefogással Évente nagy esemény Dányban az augusztus 20-i munkás—paraszt találkozó. S hogy a vállalatok nem csupán a fehér asztal mellett vállalják a „rokonságot”, mutatja az óvoda bővítéséhez való hozzájárulások jelentős mértéke. Az Elzett Zár- és Lakatgyár 100 ezer, a Fővárosi Patyolat 40 ezer, a Gobelin Háziipari Szövetkezet 20 ezer, a Kőbányai Gyógyszerárugyár 40 ezer, s az isaszegi LIGN1FER Szövetkezet az ablakok kedvezményes árú .legyártása révén körülbelül '10 ezer forinttal támogatta a gyermekintézmény megnagyobbítását. A községben lakók társadalmi felajánlásai is jelentősek voltak. A tavaly elhangzott felhívásra kőművesek, ácsok, asztalosok, ‘ festők, villany- és vízvezetékszerelők, parkettások és egyéb szakmunkások egész sora jelentkezett. A helybeli kisiparosok, szakmunkások és a lakosság mint- zgy 100 ezer forint értékű társadalmi munkát végzett, amely háromezer munkaórának felel meg. A dányi társadalmi összefogás szép példája annak, miként gyarapodhat egy falu, ha lakói, s a községgel kapcsolatban álló gazdasági intézmények közös ügyüknek érzik azt, ami papírforma szerint csak a tanácsra „tartozik”. Ö. E. I i i
