Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-03 / 206. szám

1975. SZEPTEMBER 3., SZERDA %fälap Heti jogi tanácsok A szomszédjogok megsér­téséről, a birtokháborítás­ról, a mezsgyevitákról. Milyen szép is lenne, ha a szocialista együttélés szabá­lyait minden szomszéd betar­taná. Kevesebb dolga lenne a tanácsnak, bíróságnak, és sok más hatóságnak. Sajnos azon­ban sokszor jelentéktelen ügyekben is „bíróért kiált” a szomszéd, mert a másik csir­kéje átment a területére, és a legapróbb-cseprőbb dolgok miatt veszekedések, perleke­dések lesznek. Meggyűlik a tanácsi ügyintéző dolga is, és sokszor ezért is nem tud egy- egy birtokháborítási ügyben 15 napon belül érdemben el­járni. Sok munkától, felesle­ges zaklatástól óvhatjuk meg az államigazgatási és más szerveket, ha először esetleges vitáinkat a jószándéktól ve­zettetve, békés úton próbáljuk elintézni. Hetenként több olyan panaszos van nálunk, aki a szomszédját panaszolja, és nemegyszer a hatóságok is felesleges aktagyártással fog­lalkoznak. Ezzel elvonják őket fontosabb teendőik végzésétől. Legutóbb egyik olvasónk arról panaszkodott, hogy a szomszéd szennyvízderítője túl közel van hozzájuk, emiatt már feljelentést is tett a ta- . nácsnál. A másik arról pa­naszkodott, hogy a mezsgye­határra ültette szomszédja a növényzetet, és amikor locsol­ja, kiázik a kerítése töve, a' víz pedig átfolyik. Van olyan szomszéd is, aki a másik épü­let külső falsíkjától a szom­széd hozzájárulásával nem az előírt 1,5, illetve 3 méterre he­lyezte el épületének falát. Amikor a viszony elromlott közöttük, már ezt is felhányják egymásnak, közelebbről azt, hogy belelátnak a tányérjukba, hangoskodásukkal zavarják őket. Mindez korábban persze, nem volt hiba. Jó tudni né­hány olyan szabályt, amelyet az .Országos Építésügyi Sza­bályzat valóban előír, azt he­lyes betartani, mert akkor nem lesznek remélhetőleg vi­ták, veszekedések. Így ki­mondja a szabályzat, hogy a növényzet a telekhatártól leg­alább 0,50 méter távolságra lehet. Arról is van rendelke­zés, hogy az épület oldalhatá­rán is lehet ajtót létesíteni, de az erre az oldalra nyíló abla­kok legalsó élének a padló­szint felett legalább 2 méter magasan kell lennie. A mel­léképületeknek és melléképít­ményeknek a lakó- és üdülő­épülettől való távolságát szin­tén az OÉSZ város- és község­rendezési előírásai tartalmaz­zák. Eszerint házi szennyvíz- szikkasztót és derítőt lakó­vagy üdülőépülettől 10, az ásott kúttól 15, a fúrt kútitől 5, a vízvezeték-kerticsaptól pe­dig 3 méternél közetebbre nem szabad elhelyezni. Egy másik olvasónk azt pa­naszolja, hogy a szomszéd ál­tal épített drótkerítés alsó ré­szén a szomszéd tüskéket he­lyezett el, és az ő telkük felé fordította. Igaza van ennek a panaszosnak, hogy ez veszé­lyes. Felsérthet embert, álla­tot egyaránt. Helyes az ilyen panasz, ha a szomszéd nem hajlandó a tüskét eltávolítani; ilyenkor egy gyors tanácsi in­tézkedés elejét veheti a továb­bi vitának. Az említett sza­bályzat egyik rendelkezése ugyanis értelemszerűen ide is vonatkoztatható, hogy az úgy­nevezett dróttüskét csak a te­lek belseje felé hajlított mó­don lehet alkalmazni, és ter­mészetesen mindenkinek a saját oldalán, az előírt ma­gasságban. De egy ilyen prob­lémát is meg lehet oldani ta­nácsi közbenjárás nélkül is, ha egyik vagy mindkét félben megvan a kölcsönös jóindulat és nem rögtön az ellenséges­kedés. Ezekből az ügyekből az a tapasztalatunk, hogy sok he­lyen még baj van az emberek gondolkodásával, mert ha va­lakit figyelmeztetnek a sza­bálytalanságra, akkor előbb győződjön meg annak helyt­állóságáról, és ne vegye a j ó­szándékú kérést, figyelmezte­tést piszkálódásnak, hanem igyekezzen a szabálytalansá­got megszüntetni és legyen te­kintettel a szomszéd jogaira is. Tanulság még ebből az is, hogy már az építkezésnél be kell tartani a szabályokat és később akkor nem merülhet­nek fel ilyen problémák. Mikor és hol kell kérni a házastársi pótlékot? Legutóbb lapunkban olyan tanácsot adtunk egy levél­írónknak, hogy nem kell kü­lön kérelmet benyújtani a há­zastársi pótlék emelése iránt. A félreértések elkerülése vé­gett arról is kell azonban tá­jékoztatni olvasóinkat, hogy ez nem mindenkire vonatko­zik. Vannak esetek, amikor kell kérni a házastársi pótlék folyósítását. Nem kell ugyanis kérelmet benyújtani a házastársi pótlék emelése iránt annak a nyug­díjasnak, aki ez .év júniusá­ban már kapott házastársi pótlékot. Igényelnie kell azon­ban annak a nyugdíjasnak, aki júniusban havi 1321 Ft-ot elérő, illetve azt meghaladó nyugdíjat kapott. Igényelnie kell annak is, aki az új jog­szabály alapján június 30-a után vált jogosulttá a házas­NYUGDÍJÜGYEKBEN társi pótlékra. A házastársi pótlék összege július 1-től ha­vi 300 forint, illetve annyi, amennyi a nyugdíjat havi 1500 forintra egészíti ki. Azt is kérdezték olvasóink, hogy hol és milyen formában kell kérni a házastársi pótlé­kot? A házastársi pótlék iránt kérelmet kell benyújtani, mégpedig a Nyugdíjfolyósító Igazgatósághoz (1820 Bp. XIII., Váci u. 69—79.). Ha a nyugdí­jat a MÁV Nyugdíj Hivatala folyósítja, a kérelmet 1062 Bp. Népköztársaság útja 66. szám alá kell benyújtani. A kérelemben meg kell jelölni a nyugdíjas folyósítási törzsszá­mát is, valamint a házastárs (éiettárs) születési adatait. Nyilatkoznia kell a kérelmeződ nek, hogy együtt él a házas- társával (élettársával 1 év óta), továbbá, hogy a házas­társának nincs olyan összegű keresete, jövedelme, nyugellá­tása, ami ebben az évben a havi 710 forintot meghaladná. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap sz-erkesztősége minden héten szerdán, délután 5-től 7 éráig ingyenes jogi tanácsadást tart a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. VIII., Blaha Lujza tér 3.) földszinti ta­nácsadó termében. Válaszol az illetékes Több olvasónk kérdez­te, az új társadalombiz­tosítási törvény lehető­séget ad-e arra, hogy az 1975. július 1. előtt meg­állapított nyugdíjukat az új jogszabályok szerint figyelembe vehető mun­kaviszonyukkal módosít­sák? Az új jogszabályoknak a szolgálati időre (munkavi­szony beszámítására) vonatko­zó rendelkezéseit azokra lehet csak alkalmazni, akik részére 1975. június 30-át követő idő­ponttól állapítanak meg nyug­díjat Az új jogszabály szerint például a mezőgazdasági mun­kások 1929. január 1-ét követő munkaviszonyát korabeli mun­kakönyv, vagy megfelelő ta­nácsi igazolás alapján a nyug­díj megállapításánál figyelem­be lehet venni. A korábbi jog­szabályok szerint a mezőgaz­dasági férfi munkások ( mun­kaviszonyát legkorábban 1939. január 1-től lehetett a nyug­díj megállapításánál beszámí­tani. Ha 1975. július 1. előtt állapítottak meg valaki részé­re nyugdíjat — mert az új jogszabálynak a szolgálati idő­re vonatkozó rendelkezéseit a korábban megállapított nyug­díjakra alkalmazni nem lehet — az 1939 előtti mezőgazda- sági munkaviszonya beszámí­tásával nyugdíja nem módo­sítható. 1915. október 19-én született férfi kérdezi; 1951. augusztus 12-től 1967. június 12-ig meg­szakítás nélkül az ipar­ban dolgoztam. Az azóta eltelt időben földemen gazdálkodom. 1975. októ­ber 19-tól, a 60-lk élet­évem betöltésétől, jogo­sult vagyok-e az öregsé­gi nyugdíjra. * Az 1975. évi II. tv. 56. §-a szerint, akinek a szolgálati idejében egyhuzamban öt év­nél hosszabb megszakítás van, a megszakítást megelőző szol­gálati idejét abban az esetben lehet figyelembe venni, ha a megszakítás után 5 évi szolgá­lati időt szerzett. E feltétel hiányában az öt évnél hosz- szabb megszakítást megelőző szolgálati időt annál lehet fi­gyelembe venni, aki a meg­szakítás előtt a nyugdíjjogo­sultsághoz szükséges szolgála­ti időt megszerezte és ezt kö­vető öt éven belül az öregségi nyugdíjra jogot adó életkort betöltötte. Tekintettel arra, hogy t. Olvasó a 60-ik életévét 1975. október 19-én tölti be és utol­jára 1967. június 12-ig állt munkaviszonyban — tehát az utolsó munkaviszony megszű­nése és az öregségi korhatár betöltése között mintegy 8 évi ban az esetben jogosult öreg­ségi nyugdíjra, ha újabb öt év szolgálati időt szerez. Tájékoztatásul közöljük, hogy amennyiben 1967. június 12. napját követően elismerési díjat fizetett volna legalább az 55. életéve betöltéséig, korábbi szolgálati idejét figyelembe lehetne vermi. 1928-tól 1952. március 15-ig szabó kisiparos­ként működtem. Ekkor beléptem a helybeli kis­ipari termelőszövetke­zetbe és azóta is itt dol­gozom. 1942. október 19- től 1943. május 25-ig és 1944. december 15-től 1947. szeptember 10-ig katonai szolgálatot telje­sítettem és hadifogoly voltam a Szovjetunió­ban. A birtokomban le­vő katonakönyv és ha- difogoly-elbocsátó iga­zolvány alapján beszá­mítható-e nyugdíjazá­som alkalmával a kato­nai szolgálati idő? Az új nyugdíj jogszabály le­hetőséget ad a katonai szolgá­lati, illetve hadifogságban töl­tött idő beszámítására olyan esetben is, ha az igénylő a ka­tonai szolgálatot megelőzően egyáltalán nem állt munkavi­szonyban. A korábbi jogsza­bály előfeltételként legalább hathavi szolgálati időt írt elő. Az 1975. július 1-től érvény­ben levő rendelet az igazolt katonai szolgálati, vagy hadi­fogságban töltött idő beszámí­tását előfeltételhez nem köti. . Nagy Károly né dr„ a Budapesti és Pest megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság igazgatója Gödöllő Csendes nyári vásár Gödöllő századok óta vá­sártartó hely, ami régen ran­got jelentett, ma hagyomány. A város Pest felől egy ugrás, de Vác irányából, a Galga mentéről is jól megközelíthe­tő központ. Az elmúlt évek­ben általában kéthavonta vá­sároztak, újabban havonta tartanak országos állat-- és ki­rakodó vásárt. A városi ta­nács kísérletezik: az érdeklő­déstől függ, hogy marad-e a havi vásárrend. Jó is, bóvli is Az augusztusi vásár kicsit bágyadtra sikerült. Nagyon meleg volt. Jószágot keveset hajtottak fel, akik kijöttek, hogy süldőt, malacot vegye­nek — mert a sertésnek van itt igazán keletje — rosszked­vűen látták, hogy nem nagy a választék, az árak az égben járnak; sokan közülük se szó, se beszéd, fordultak is vissza. De az eladók is bosszankod­tak, hogy alig van felhoza­tal, még sincs vevő. És mint­ha ragadós volna ez a nyo­mott hangulat, még a lókupe- cek sem rajcsúroztak rendes szokásuk szerint. A helyzetből következően a kéreskedősoron sem lehetett valami vidám pezsgés. Men­tem, nézelődtem a sátrak kö­zött. A kiskereskedők itt van­nak — vásárban csak kiske­reskedők árusítanak —, áru is volna; jó is, bólvi is! Hanem vásárló akad-e? Jövő-menő, nézelődő ember csak van itt azért. Megállók egy sátor előtt; mennyi szép kékfestő kötény! Vagy kötő? Hirtelen nem is tudom. Kötényt, ha jól emlékszem, férfiak viselnek, nem kékfestőből, persze. Ezen morfond í rozgattam éppen, amikor a sátorból megszólított az asszony; — Fogadjunk, hogy maga az adótól van! — A meleg — mondom —, maga rémeket lát! Nevet az asszony. — Lehet! — És kezdi a sopánkodást — Az ördögnek tartoztunk ezzel az úttal! Nézem a cégtáblát: Mihály András, Kiskőröse — Elég messziről jöttek! — Igazság szerint nem is számítottunk valami nagy vá­sárra, csak idejárunk már évek óta, megvan az állandó helyünk, nem akartuk, hogy más elfoglalja. A hely tehát nem rossz, már ami a korábbi tapaszta­latokat illeti, ragaszkodnak is hozzá, így azzal számolnak, hogy a jövőben is v jó lesz. Ebből ennyi a tanulság. De maradjunk a jelennél. Vevők jönnek, idős házaspár.. Az asszony megpróbál egy kötőt, kérdi az árat, ránéz az em­berre, az ember nem szól, nyúl a zsebbe a pénzért és fi­zet. Ezzel, mintha csak erre várt volna a többi vevő, hogy a pátriárka megnyissa a vá­sárt, egyszerre többen is jön­nek, veszik a kékfestő kötőt. „Szeretjük a csendet" Átellenben használt ruhák, bundák. Műszőrmeféle, női holmik, újak és mutatósak, eléggé szolid, ezer forint kö­rüli áron. Gopfos kislány pró­Tíz nap rendeletéiből A nagyüzemi állattartó tele­pek, az állattartási épületek és az állattartással kapcsolatos egyéb létesítménye^ beruházá­saira vonatkozó egészségügyi előírásokat a 13/1975. (VIII. 8.) MÉM. rendelete tartalmazza, amelyet a Tanácsok Közlönye 34. számában találhatnak meg az érdekeltek. A mester-szakmunkás to­vábbképzésről és a művezető­képzésről kiadott 11/1975. (VIII. 8.) Műm. számú rende­let is ugyanitt található. A minisztériumok és az ön­álló költségvetési fedezetet ké­pező szervezetek 1976. évi költségvetésének elkészítésé­ről a pénzügyminiszter 5/1975. (P. K. 23.) PM. számú utasítá­sát a Pénzügyi Közlöny 23. megszakítás van —, csak ab- i száma tartalmazza. A kártérítési járadék össze­gének módosításáról a Kohó- és Gépipari Minisztérium köz­leményét a Kohó- és Gépipari Közlöny 32. száma tartalmaz­za. A könyvtári állomány ellen­őrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról a 3/1975. (Vili. 17.) KM—PM. számú együttes rendelete tar­talmazza, amely a Magyar Közlöny 57. számából ismerhe­tő meg. A nehézipari miniszter 1/1975. NIM—ÁH. számú ren­delete szerint (Magyar Köz­löny 55 sz.) az újonnan város­sá nyilvánított helyiségek ese­tében a villamosenergia-fo- gyasztás ellenértékét változat­lanul a községekre vonatkozó egységáron kell elszámolni. bálgat egyet. Gyöngyözik a homloka a lánynak, odatapad a haja, ha a bunda meleg lesz télen, most tízszeresen az, de a próbát állni kell rendesen. Végül vásár lesz a dologból, de a kereskedő nem valami elégedett, legyint rá, hogy el­kelt a bunda; — Véletlen! A ruha nem megy, kérem szépen! Az volna pedig a fontos, de nem megy. Abszolúte, kérem szépen. Megnézheti bárki, meg lehet nézni, tessék, csak tessék: minőség kérem. Minőség! Prí­ma angol szövetek. Dehát a divat! A divattal nem állják a versenyt. Sajnos, ezt meg kell mondanom, kérem. A fazon keskeny, a nadrágszár szűk. Nincs egy ruhám, amit ön is felvenne! Lekötelez az őszinteség. Nem kell tartanom tőle, hogy jóllehet tiszta gyapjú, de di­vatjamúlt öltönnyel térek meg otthonomba. — ön mióta kereskedő? — Húsz esztendeje, kérem. Apámnak volt egy kis üzlete Pesten, a Nagykőrösi úton, azt vettem át, de én csak vá­sározok. — Szabad a cég nevét? A kereskedő finoman tilta­kozik. — A világért sem, kér rém szépen. Mi szeretjük a csendet: a csendet, kérem szé­pen, meg tetszik érteni. Kü­lönben is, kérem, ebben a pangásban...! Itt: a kék Az igazi kereskedő óvatos; ilyen nagy melegben — úgy látszik — túlzottan is. Ám, milyen az igazi vásári vevő? Bóna Istvánná, aki nagy- tarcsai illetőségű, és kötött holmival, divatáruval kereske­dik, nevetve magyarázza: — Az igazi vásári vevő, azt mondja: „No engedje el, ked­veském azt a tízest, nem azért a tizesért mondom, csak, hogy jobb legyen az álmom!”. — És elengedi azt a tízest? — Van, mikor igen, van, mikor nem! Különben a vásá­ri közönség ezerarcú, nem le­het így általánosítani. Az vi­szont igaz, hogy vannak helyi szokások, sajátosságok, ame­lyekre oda kell figyelni! — Mondjon rá példát! — Például a színek! A Du­na—Tisza közén a mustár, a barna, a mohazöld holmit kedvelik. Nógrádban, Heves­ben a feketét. •*- Itt, Gödöllőn? Ez milyen színű vidék? — Kék. Főként a világos­kék. Meg nem vennének, mondjuk, egy zöld vagy bar­na holmit! Bónáné a vásározó kiskeres­kedők fiatalabb korosztályá­hoz tartozik. Tíz évig mások­kal járta a vásárokat, négy éve önálló, azóta egyedül jár. Kocsit vezet, sátrat ver, kipa­kol, árul, csomagol, indíts, gyerünk! Egyszál maga. Szom­baton Ráckevén, vasárnap Gödöllőn, hétfőn Dabason! — Nem sok ez egy nőnek? — Azért csinálom, mert szeretem. — A jövedelem? A divat­árusokat sokan irigyelik, azt mondják, a bőrük alatt is pénz van. — Nem panaszkodom, de hogy irigyelnének! Nézze: ma csak azok a kis bőr gyermek- szoknyák mennek! — Mennyit árult eddig? — Vagy kétezer forintot Volt már úgy is, hogy egy fii-; lért sem kerestem. A léggömbös, Zsákéról Végül megálltam egy szóra a vásár kijáratánál, a lég- gömbösnél. — Dudoma János, Zsákéról! — mondta az öreg, ahogy kezet fogtunk és már venné is elő az iparengedé­lyét. Kiderül, hogy Dudama bátyám még kezdő a szakmá­ban, azért ilyen készséges az igazolvánnyal. Mindenkinek megmutatja, aki megszólítja és nem léggömböt kér. A por­téka elfér egy táskában: a ta­posópumpa, és a léggömbök, természetesen még felfuvatla- nul vagy kétszáz darab. — Zsáka, az valahol Bihar­ban van! Hogy került ide? — A fiamnál voltunk Pes­ten, ott revizor. Egy másik fiam meg Vésztőn muzsikál, az a Rajkó-zenekarban volt, hét gyermekem van nekem, egy most katona Manor on, az bőgős, de gitározik is... Én is muzsikáltam, de meg nyug­díjas vagyok az építőktől... — Mondja, mondja Dudoma János. — Ez a léggömbözés csak olyan kiegészítés a nyug­díjhoz ... — Hányat adott el ma? — Vagy hetvenet! — mond­ja az öreg, és belnyúl a zsebé­be, kihúz egy csomó összesza­kadt léggömbdarabot. — Csak az a baj, hogy gyakran el­pukkan a haszon. — És jót nevet Dudoma János, Zsáká- róL D. K. J. Nagykereskedelmi vállalat felvesz közgazdasági technikust, közgazdasági egyetem belkereskedelmi szakán végzett fiatal közgazdászt, gép- és gyorsírókat, adminisztrátorokat, udvari takarítókat (nyugdíjas is lehet), gépelni tudó adminisztrátort, gépkönyvelőket, rendész-tűzrendészt, valamint; vas-műszaki, ruházati kereskedőket, raktári, tmk-segédmunkósokat, gépkocsiszerelőt, gépkocsivezetőket, nem nyugdíjas portást. Jelentkezés: SZÖVÁRU VÁLLALAT 1450 Budapest IX., Soroksári út 16. (a Boráros térnél). S Építőipari szövetkezet azonnal felvesz építő.- és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, üveges, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), továbbá kubikosokat, rakodókat és raktárkezelőket. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom