Pest Megyi Hírlap, 1975. szeptember (19. évfolyam, 205-229. szám)

1975-09-18 / 219. szám

1975. SZEPTEMBER 18., CSÜTÖRTÖK %%aUm Kutatások a nagy útépítések köze,'éten Új kavicsbányát nyitnak Kiskunlacházán Harminc kilométerre van Budapesttől a délegyházi ka­vicsbánya. A vasúttól balra levő kavicsmezőn hagyomá­nyos módszerrel, régi kotró­gépekkel termelnek, a balra eső területen, a bányató sima vizén úszó kotró dolgozik: 10 méteres mélységből hozza fel ‘a kavicsot, amelyet mosás, osztályozás után a szegedi Házgyárba szállítanak. Az idén, az első félévben összesen 314 ezer köbméteres kavics látott itt napvilágot — csaknem 10 ezerrel több a tervezettnél —, ebből több mint százezer köbméter osztá­lyozott, jó minőségű mosott adalékanyagként jutott az építőiparba, a betongyártók­hoz. Tavaly, az első hat hó­nap végén 1 millió 781 ezer forint veszteséggel zárták a féléves mérleget a bányában, míg az idén jobb munkaszer­vezéssel, műszaki fejlesztéssel 1 millió 845 ezer forint nye­reséget értek el. A termelé­kenység növelésén sokat len­dített a kongresszusi munka­verseny is. Szállítási gondok Délegyházán A Kavicsbánya Vállalat 10 üzeme közül a délegyházi bir­kózik talán a legnagyobb szállítási gondokkal. Termelé­süket ugyanis erősen befolyá­solja a MÁV Budapesti Igaz­gatóságának szállítási irányí­tása. Ha a depókban felhal­mozódnak a kavicshegyek — mert nem kapnak vagont — le kell állítani a termelést, s ez kihat a dolgozók bérére, a bánya tervteljesítésére. Bár a tavalyihoz képest 3 százalék­kal javult a szállítási helyzet, de még így is januártól au­gusztus 31-ig csak 693 ezer tonnányi kavicsot tudtak va­gonba rakni, holott kocsiigé­nyük ennek több mint kétsze­rese volt. Délegyháza fekvése a vasút­hálózat tekintetében nem a legszerencsésebb, ezen a pon­ton fordul elő a leggyakrab­ban forgalmi dugó. Most az őszi terményszállítások idején belátást, türelmet kér a MÁV, de hát a rózsát termő eré­nyek nem a legjobb hatással vannak a tervgazdálkodásra. Az év eleji előszállításokkal szerzett előnyöket félő, hogy lerontja a jelenlegi állapot. A vállalat előtérbe helye­zi a délegyházi bánya fejlesz­tését. Elkészültek a kavics agyagtalaní fásához szükséges tervek, szerelik a berendezé­seket. A vállalat össztermelé­sének egytizedét adó bányá­ban olyan üzem- és munka- szervezést vezettek be, hogy csökkenteni tudták a túlórá­kat, amellett, hogy biztosítot­ták az éjszakai, valamint a hét végi vagonrakodásokat. Pedig, az év eleji 184-es lét­számunk a nyári időszakban 171-re apadt. Húsz .méter mélyen A délegyházi bánya egyik lelőhelyén a kavicsmező már csak 70 holdra tehető a geoló­giai mérések szerint. Minden esztendőben 15 holdnyit halad­nak előre a kotrógépek, teljes mélységében lehatolva az al­só kavicsrétegig. Tehát öt éven belül kimerül itt a bá­nya, ezért a vállalat új nyitá­sát tervezi Kiskunlacházán. A Földtani és Talajvizsgáló Iro­da 15—20 méteres kavicsmély­séget észlelt 240 holdnyi te­rülete^. A fontos építőanyag kedvező minőségű. 4—5 mil­lió forintos költséggel az elő­készítő munkák már megkez­dődtek, jelenleg a föld kisajá­tításáról tárgyalnak a község és a termelőszövetkezet veze­tőivel. A mezőgazdasági föl­dek védelmét szem előtt tart­va megegyeznek abban, hogy évről évre csak akkora terü­letre tartanak igényt, amely előreláthatólag a bánya ter­Több a tavalyinál Két és fél milliárd forint kártérítés a mezőgazdaságnak Az idei szélsőséges időjárás súlyos veszteségeket okozott a mezőgazdaságnak. Az Állami Biztosító eddigi adatai szerint a mezőgazdasági üzemeknek nyújtott kártérítés összege eb­ben az évben eléri a 2,5 mil­liárd forintot. (Tavaly 2 mil­liárd forintot kaptak a gaz­daságok). Az esős idő hatására az idén különösen nagy pusz­títást okozott a belvíz, amely összesen 208 ezer hek­táron károsított különböző szántóföldi növényeket. A kárt szenvedett 36 állami gazdaság közül mindössze 8-nak, 482 termelőszövetkezet közül pe­dig csak 161-nek volt kiegé­szítő vízkárbiztosítása. Ezért az Állami Biztosító csak 37 ezer hektárnyi területre nyújt­hatott kártérítést, amelynek összege így is mintegy 165 millió forint, szemben a tava­lyi 78,6 millió forinttal. Nem kímélte a mezőgazdaságot a jégverés sem. A tavalyihoz képest nemcsak a jégveréses napok száma növekedett, de nagyobb területen is pusz­tított a jég, és a károk is súlyosak voltak. Az, idén eddig 842 millió fo­rintot fizettek ki jégkárokra, több mint kétszeresét a tava­lyinak. A mezőgazdaság vi­har-, árvíz- és állatkárai a múlt év azonos időszakához hasonlóan alakultak. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET AZONNAL FELVESZ építő* és szerelőipari szakmunkásokat és segédmunkásokat, kőműves, lakatos, villanyszerelő, víz-, gáz- és fűtésszerelő, vasbetonszerelő, asztalos, burkoló, ács, tetőfedő és szigetelő, bádogos, festő, parkettás, üveges, nehézgépkezelő, könnyűgépkezelő, autóvillamossági szerelő, gépkocsivezető, gépkocsiszerelő szakmunkásokat, betanított és segédmunkásokat (16. évüket betöltött fiúkat is), továbbá kubikosokat és rakodókat. Jelentkezni lehet: a Prosperitás Építőipari Szövetkezet munkaügyi osztályán, Bp. IX., Viola u. 45. meléséhez szükséges. Tehát a többit termőföldként használ­hatja a tsz. Már készül a Szilikátipari Kutató Intézetben az előre­láthatóan 200 millió forint költségű beruházási program. A korszerű technológiai be­rendezéssel, mélykotróval mű­ködő új bányát 800 ezer köb­méter kapacitásúra tervezik, várhatóan 1979—80-ban nyit­ják meg. A házgyárak mellé Az osztályozott és mosott kavics arányának növelésén túl — vállalati szinten ma már hétmillió köbméterből 4 millió a minőségi kavics —, egyre több bányában vezetik be a kavicstörést A délegyhá­zai feldolgozó üzem is ide so­rolható. A tört kavics jóval olcsóbb, mint a bazalt, vagy az andezitzúzalék, s egyes tulaj­donságai kedvezőbbek: esős időben nem csúszik, s éjszaka a kvarcsaemecskékről vissza­verődik a fény, tehát baleset- védelmi szempontból is elő­nyösebb utak burkolására. Szállítása gazdaságos, mivel közúton, á bánya 50 kilométe­res körzetében eljuttatható az útépítésekhez. Az elkövetkező években a Kavicsbánya Vállalat fejlesz­tési koncepciói között a tele­pítési elv újszerűén szerepel: a házgyárak és a jelzett nagy útépítési programok színhe­lyének közelében kutatnak kavicsmezők után. H. A. A könnyűszerkezetes program keretében Tovább fejleszti két gyárát a Beton- és Vasbetonipari Művek Több mint 120 millió forin­tos költséggel fejlesztik a kö­vetkező években a Beton- és Vasbetonipari Művek miskol­ci és bodrogkeresztúri telep­helyét. A nagyszabású fejlesztés megvalósulása után a két gyáregységben a könnyűszer­kezetes programhoz tartozó fö­démpanelek lés falpanelek, va­lamint az autópályák építésé­hez szükséges épület- és híd­elemek gyártására jön létre új bázis. Az 1976-ban kezdődő és 1978-ban befejeződő beruházás során a miskolci és bodrogke­resztúri telep alkalmassá vá­lik évi 250 000 tonna vasbe­tonáru — többek között híd­elemek, átereszelemek, vízel­vezető csatornarendszer-ré­szek és szervizépületek készí­tésére. Negyvenen — a könnyűipariak közül Vezetőképzés - felemelt óraszámmal Felemelt óraszámmal a hé­ten kezdődött meg az oktatás az OKISZ vezető-továbbképző iskoláján. Ezúttal 40, a köny- nyűipari ágazathoz tartozó szö­vetkezet elnöke kezdte meg a tanulást. A négyhetes tanfo­lyam után záródolgozatot ír­nak, amelyet egy év múlva megvédenék. Az első tanfolyam befejezé­sét követően a többi — ruhá­zati, vasipari stb. — szövet­kezetek elnökei, majd műsza­ki vezetői, főkönyvelői — ösz- sízességében több száz szövet­kezeti vezető — vesz részt to­vábbképzésen. Országos szövetkezeti szaliászverseny Az ipari szövetkezetekben dolgozó szabászok szakmai tu­dásukról, hozzáértésükről, a korszerű technika alkalmazá­sáról, az új szabászati meg­oldásokról, a már hagyo­mánnyá vált országos szövet­kezeti szabászversenyeken ad­nak számot. A nagy érdeklő­déssel kísért szakmai találko­zóra az idén szeptember 22— 23. között Szolnokon kerül sor. Ezúttal 12. alkalommal rende­zik meg a szabászversenyt, amelyre most 26 ipari szövet­kezet szabászai neveztél! be, és csaknem 300 „versenyda- rabbal” — női francia és an­gol ruházattal, férfikabátok- kal, öltönyökkel, bőr- és szőr- memodellekkel, egyen- és for­maruhákkal — vesznek azon részt. A korszerű és divatos anya­gok alkalmazása az öltözkö- diésben címmel az OKISZ la­kossági szolgáltatási bizottsá­ga egyidejűleg külön kiállítást is rendez a szabászverseny helyszínén. Diszkót Szerdán űj ékszert kapott Budapesten a vámegyed: az I. kerületi Tárnok utca 18—20. szám előtti térségen ámították fel a Pátzay Pál Kossuth-díjas szobrászművész alkotta dísz­kutat. Az avatáson részt vett Pátzay Pál, aki ezen a napon ünne­pelte 80. születésnapját. Ebből az alkalomból a Tárnok utcai iskola úttörői virágcsokornál köszöntötték a művészt. Naponta háromszázat A PEVDI bú­torüzemében szá- P". mos új gép segíti a termelést. Az évi 73 miliió fo­rintos termelésből 35 millióért készí­tenek ajtót, abla­kot és üvegfal­keretet a Buda- pestkörnyéki Ti)- ZÉP részére. A közelmúltban he­lyezték üzembe az ablakpánthely- maró gépet, amellyel naponta egy ember há­romszáz ablakke­retet tud meg­munkálni. Koppány György felvétele Meglopta az anyját Bűntársait is becsapta Bangó Dezső, Marton József, a fiatalkorú N. Mária, R. Klá­ra és V. Mária nagykátai la­kosak a nyáron több betörést követtek el, ügyükben most befejeződött a nyomozás. Bangó Dezső nem először került összeütközésbe törvé­nyeinkkel, lopásért egy alka­lommal 1 év és 2 hónapi, egy másik alkalommal pedig 2 évi szabadságvesztésre ítélték. A rendszeres munka nem volt ínyére. Június 21-én éjfélkor tár­saival, N. Máriával és Marton Józseffel „meglátogatták” a nagykátai ÁFÉSZ 2-es számú ABC áruházát. Bangó a szel­lőzőablakon bemászott, társai az utcán falaztak. Hatezer forint körüli ösz- szeget talált, ezt azonban elhallgatva társainak 100 —100 forintot adott. Bangó a jelek szerint ke­vésnek tartotta a pénzt, mert még azon az éjszakán Marton Józseffel az ÁFÉSZ gázcsere­telepének irodájába is betört, itt már kevesebb szerencsével járt: nem talált pénzt, pedig volt az irodában. Pár nappal később önállósí­totta magát Bangó, ismét be­hatolt az ÁBC-áruházba, ez­úttal a kirakaton keresztül. Most a pénztárgépben csak 27 forintot talált. Az önálló akciókat N. Má­ria sem vetette meg, különö­sen kedvelte az őrizetlenül ha­gyott kerékpárokat. Egy alka­lommal R. Klárával kibontotta bátyja lakása fölött a te­tőt, a zsákmány 1500 fo­rint, rádió és egyéb ingó­ság volt. N. Mária ismerkedni is sze­retett. Egyik este V. Máriával megszólítottak egy ittas fér­fit, akinél előzőleg pénzt lát­tak és a temetőbe csalták. Mi­re odaértek, a férfi kabátja könnyebb volt 260 forinttal. Marton Józsefet ez év feb­ruárjában a rendőrhatóság közveszélyes munkakerülés miatt elzárással sújtotta. Szabadulása után sem he­lyezkedett el, az anyja tartotta el, s viszonzásul — meglopta. Bangóék rövidesen a bíró­ság előtt felelnek tette5kért. O. F. J. HAJ AJ, A VEVŐK! PEMÜ-bolt az V. kerületben A Pest megyei Műanyag- ipari Vállalat V. kerületi, Kecskeméti utcai mintabolt­jában a választékról érdeklő­döm. — PVC-szőnyeget, 5—30 milliméteres átmérőjű csöve­ket, szőnyegpadló-szegélyt, mércés edényt, habszivacsot és kézi hajtású habverőt árusí­tunk — sorolja Gündert Ká- rolyné, az üzlet vezetője. — 1972 óta működik az üzle­tünk. Ketten dolgozunk itt, Török Katalin kolléganőimmel. A bevétel — a Kálvin téri aluljáró építése, valamint a forgalomelterelés, és az útle­zárás miatt — 40—50 száza­lékkal csökkent. Hiszen most valóságos útvesztőn kell ke­resztüljönniük a vevőknek, és a másik: gépkocsival nem áll­hatnak az üzlet elé. Sajnos, még a szállítók sem! Ez az oka annak, hogy a fő keresleti cikket — a PVC-szőnyeget — nem kapjuk, és'jelenleg sincs. Vevő lép be, köszön — amit, sajnos, sokan „elfelejte­nek” —, megáll a pultra kira­kott PVC-csövek előtt, és kér egy darab „gumicsövet”. „Eb­ből” — mutat az egyik ku­pacra. Az eladó készségesen kibontja a csomagot, és ked­vesen megkérdi: — Mennyit szabad ? — Hát... úgy... ekkorát! — mutatja a férfi találomra a méretet. — Vagy így problé­ma a számolás? — Nem kérem, súlyra mér­jük! — hangzik a válasz. Pil­lanatokon belül a vevő előtt fekszik az áru, becsomagolva. — Másik alkalommal, ko­ros férfi — legalább fél órája mesélte már az élettörténetét —, a tízévesnek mondott (!) cipőjét, se szó, se beszéd, le­húzta, és a kezembe akarta adni: „Ezt tessék megnézni! Külföldi!” — felkiáltással... Majd „gumisarkot” kért hoz­zá... — Idős házaspár „rekla­mált” — idézi vissza Török Katalin —, hogy nem jó a haboló. Szabályosan beleön- tötték a kétdecis tejszínt, és sehogysem tudták felverni. „Pedig — magyarázta az asz- szony —, a férjem kondícióját csak tejszínnel tarthatjuk meg!...” A használati utasí­tás félreérthetetlenül jelzi, hogy a gépbe fúl liter tejszínt kell önteni... — Van olyan törzsvendé­günk, aki papírt, ceruzát hoz, és a pultra dőlve, nekilát ki­számolni — grammra és fil­lérre —, hogy mit akar venni, és utána tíz-húsz filléresekkel fizet... És, ha nemcsak vele foglalkozunk, akkor megsértő­dik ... — folytatja Gündert Károlyné. — Volt egy másik kirívó esetünk is... — mutat­ja a polcon heverő árut. — Itt van ez a keverőtál-garnitúra. Egy férfi kért, adjak neki a legkisebbikből — külön egyet! Mondtam, csak készletet tar­tunk, egyes darabokat, szóló­ban, nem kapunk. „Nem baj, kezét csókolom — feleli za­vartalanul —, akkor ajándé­kozza nekem az egészet!”... A munkaidő fél 10-től fél 6-ig tart, szombaton: 10-től 2- ig. Szabadnapjuk nincs. Se­gédmunkás, takarítónő, kira­katrendező nem áll rendelke­zésükre, így — „magad uram, ha szolgád nincs” — önellá­tóak. H. Gy. Szedik már a csipkebogyót A Mátra alacsonyabban fek­vő dombhátain megkezdődött a csipkebogyó szedése. Több ezren — főleg asszonyok és gyerekek — gyűjtik a vita­mindús bogyót. A Herbaria besenyötelki feldolgozó üze­mében az idén több vagon csipkebogyó szárítására ké­szültek fel. A gazdag vitamin- tartalmú gyümölcs iránt kül­földön is nagy az érdeklődés, ahová szárított, csomagolt ál­lapotban jut el a Mátra vita­minja. Erdei somból is bősé­ges az idei termés. Az élénk­piros szinű termés bőséges alapanyagot szolgáltat a vita­mindús szörpök készítéséhez. Megkövesedett fák Szilvásvárad kö­zelében több mé­ter mélységből megkövesedett fatörzseket ástak ki a földből, ame­lyeknek korát több millió évesre becsülik. A szak­emberek elmon­dották, hogy ezt a vidéket évmil­liókkal ezelőtt tenger borította. A szigeteket és a partmenti erdőket a víz elmosta, s a fákat csendesebb öblökbe sodorta. Az állandó vulká­ni tevékenység következtében a víz alá került fa­törzsek megköve- sedtek. A most felszínre került tüskökön jól megfigyelhetők az évgyűrűk és az ággi^csök. Azt is megállapították, hogy a leletek tölgy- és fenyő­erdő maradvá­nyai. / A Bükk-hegy­ség értékes növé­nyi emlékeit a szilvásvárad! etr-y dőmúzeumban he­lyezték eL i

Next

/
Oldalképek
Tartalom